Szabad Kapacitás, 1995 (7. évfolyam, 3-11. szám)
1995 / 11. szám
Nemzetgyűlésbe való kooptálások esetén csak politikai pártok, illetve a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen polgári mozgalom állíthat jelölteket. Ez a döntés a gyakorlatban a következőket jelenti: I. A Nemzeti Front szerepe megszűnt a politikai életben. 2. Megteremtődött a többpártrendszer valós alapja. 3. A Polgári Fórumot és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalmat politikai erőként (pártként) ismerték el (a Nyilvánosság révén az elismertség az FMK-nak is szól). Ezzel lezár^ilt a "gyöngéd forradalom" első szakasza. Negyven nap kellett ahhoz, hogy a pártállam összeomolják. A negyven évhez képest rendkívül gyorsnak nevezhető ez a folyamat, de még mindig nem ért véget. Most már körültekintőbben és tudatosabban láthatunk hozzá a demokrácia intézményeinek kiépítéséhez. Történelmi feladat ez. rendkívül nehéz feladat, nem szabad megengednünk, hogy kudarcba fulladjon. Köz.ép-Európa és Csehszlovákia még egv politikai kudarcot az eddigieknél is nehezebben tudna kiheverni. Tóth Károly DIKTATÚRÁK BŰVKÖRÉBEN Egy kedves ismerősöm. tudva. hogy tagja vagyok a Független Magyar Kezdeményezésnek, mellbevágó kérdéssel hökkentett meg a minap: Miért nem foglalkozik az FMK a magyar kisebbség problémáival? Jóságos ég, gondoltam, vajon hány emberben vetődhetett fel még ez a kérdés* ? Hányán fordulnak majd el tőlünk azért, mert úgy találják, túl sokat beszélünk a demokráciáról, és túl keveset a magyarságról? Azért, mert nem teszünk a inai illegitim, félelemtől szükölő, bármit teljesítő hivatalnok asztalára pontokba szedett magyar követeléseket? S nincs-e sok igazság abban, amit az FMK szemére vetnek? Meggyőződésem szerint az FMK elvei, melyek távolról sem pusztán a november 17-i események hatására fogalmazódtak meg, vállalhatók és vallalandok, érvényesek voltak a diktatúra körülményei között és érvényesek ma is. Mik is ezek az elvek? Miért emlegetjük az első helyen a demokráciát? Nagyon leegyszerűsítve fogalmazok, s a magánvéleményemet mondom most: én a kétnyelvű diktatúrát sem szeretem. Ha áttekintjük az elmúlt evekben közreadott nemzeti kisebbségi követeléseket, joggal csodálkozhatunk, miért nem teljesítette ezeket a hatalom, hiszen a "szocialista demokráciának"' nevezett pártdiktatúra létét egyik sem kérdőjelezi meg?! Mik voltak ezek a követelések? Pl. több magyar iskolát, több magyar iskolai, óvodai osztályt, több tantárgy magyarul történő oktatását - de senki sem követelte, hogy szűnjék meg az egységes, direktív utasításokkal igazgatott iskolarendszer, melyben a pedagógus egy jottányit sem térhetett el a megadott tantervtől. Én azt szeretném, ha a fiamnak már sem szlovákul, sem magyarul nem kellene bifláznia a régi frázisokat. Követeltük a Thál ia önállósítását - de nem tiltakoztunk az ellen, hogy a színházak repertoárját is a pártszervek hagyják jóvá. Követeltük a kétnyelvű feliratokat, de mintha nem zavart volna, mit közvetítenek számunkra a feliratok. Engem, hadd hangsúlyozzam újra, a személyes véleményemet mondom, csöppet sem nyugtatna meg, ha magyarul is közölnék velem, hogy pl. a Klement Gottwald utcáiban lakom, vagy hogy a Párt vezetésével haladunk a kommunizmus felé. Nem tudott boldoggá tenni az sem, ha emelték az Uj Szó példányszámát, amennyiben az elérendő cél csak annyi volt, hogy jobban megértsem, mit követel tőlem a Párt. Ezért fontos a demokrácia. Hogy ne csak magyarul legyen jogom szólni, de jogom legyen különvéleményt is formálni. Ezért fontos az együttműködés a cseh, a szlovák, a bármilyen nyelvű állampolgári mozgalmakkal, pártokkal, amelyek szintén úgy vélik: a szólásszabadság fogalmába az is beletartozik, milyen nyelven szólok, de önmagában a szabad nyelvhasználat még nem jelent szólásszabadságot. A sajtószabadság feltételezi, hogy mindenki olyan nyelvű lapot ad ki, amilyet jónak lát, ám bármekkora számú magyar lap még nem jelent sajtószabadságot. Több magyar pap még nem biztosítéka a vallásszabadságnak. És sorolhatnám még. Az FMK a demokrácia követelésével a nemzeti kisebbségek alapvető érdekéi fogalmazza meg. Hiszen ha egy rendszer nem tartja tiszteletben és nem támogatja a kisebbségek (bár^nely kisebbség) specifikus érdekeit, követeléseit, az újra csak egy jelzővel ellátott demorácia lesz. Az ilyen-olyan jelzöjű "demokráciákból" pedig a többségnek és a kisebbségnek egyaránt elege van. Sándor Eleonóra Az FMK helyi csoportjai: Illésháza: Buday István, Nyárasd: Kovács Eta, Dunaszerdahely: Ing. Bognár György, Köbölkút: Balogh István, Párkány: Szép Annamária, Kürt(Alapiskola): Simon Ilona, Szabó Kálmán, Rimaszombat: Hizsnyan Géza, Fülek: Nagy Éva, Tornaija: Máté Béla, Nagykér: Mali Katalin, Pográny: Dr. Bús Lőrinc, Kürt: Kovács Károly, Szímő: Csontos Gizella, Rozsnyó: Korcsmáros László, Nagytárkány: Csonka László, Komárom: Kocsis Károly, Dunaszerdahely: Barak László, Érsekújvár: Forró László, Vágsellye: Tóth Lajos, Galánta: Pék László, Nagykapos: Fuksz Sándor, Királyhelmec: Hogya György, Nyitra: László Béla, Egyhézgelle: Kovács László, Ipolyság: Csáky Károly, Ipolynyék: Molnár László, Ipolyvarbó: Bclá Árpád, Léva: Csáky Pál, Gúta: Angyal Béla, Kassa: Csata Kornélia, Komárom - Füss: Nagy Adriánna, Bős: Fekete Viktor, Feled: Balázs Vilmos, Csata: Kiss László Az FMK szóvivői: A. Nagg László, Balla Kálmán, Barak László, Grendel Lajos, GyurovsvJiy László, I)r. Hrnéik Péter, Juhász R. József, Németh Ilona, Öllős László, Szigeti László, Tóth Károly
