Szabad Kapacitás, 1995 (7. évfolyam, 3-11. szám)
1995 / 11. szám
a Madách Könyvkiadó szerkesztőségi szobájában (egyetlen telefon mellett) ülve decemberben rá kellett döbbennünk, hogy mintegy 6 000 ember csatlakozott a mozgalmunkhoz. Ugyanakkor szembesülnünk kellett azzal is, hogy többé nem csak egyéni tartás és felelősség kérdése a mi elégedetlenségünk és kiállásunk, hanem közügy, amely a régi rendszer tagadásán túl reális megoldásokat és alternatívákat is követel. Grendel Lajos, Bállá Kálmán, Karsay Katalin, Szőke Edit. Zalabai Zsigmond, A. Nagy László, Sándor Eleonóra, Öllős lászló, Németh Zsuzsa, Gyurovszky László, Juhász R. József, Németh Ilona, Tóth Lajos, Szigeti Lászó, Barak László és még nagyon sokan mások vállalták ezt a kihívást, nem törődve a negatív következményekkel, s nem törődve az egyéni sorsukkal. Mondanom sem kell, hogy egyikük sem gazdagodott meg, legfeljebb a kétszobás lakások változtak háromszobássá, hogy más alkalmakkor esetleg többen elférjünk Tóth Károly Hat éves a Szabad Kapacitás, s ebből az alkalomból úgy gondoltuk, hogy szükség van egy kis megállásra, elgondolkozásra, visszapillantásra. Az első számokat lapozva furcsa érzés kerített bennünket magába: szembesülnünk kellett akkori önmagunkkal, illúzióinkkal, tévedéseinkkel, hibáinkkal, melyek nem egy esetben csaknem végzetesnek bizonyultak. Az akkori írásokat és nyilatkozatokat újraolvasva azonban az is kiderült, hogy az általunk képviselt értékrend, az akkor szükségesnek látott reformlépések követelése, cselekedetünk fő iránya kiállta az idő próbáját. Az FMK és később az MPP által követett politikai és nemzeti irányvonal helyesnek bizonyult, s ma — szerencsére — azok is ezt valósítják meg, akik annak idején hazaárulással és nemzetárulással vádoltak bennünket. Kár, hogy a szlovák nemzetiségű választópolgárok nem kerültek abba a helyzetbe, hogy hasonló felismerés által a VPN korai szellemiségét és programját, valamint az ODS gyakorlati politizálását követő szlovák pártokat támogatnának. Az idő ugyan minket és akkori partnereinket igazol, ez azonban nincs semmi összefüggésben igazságérzetünkkel és a győzelem iránti igényünkkel. Igazunk volt, de hibáinkért és a helyzet nem felismeretésért keservesen megfizettünk. De talán erre is szükség volt. A következő szemelvények ízelítőt nyújtanak mindabból, ami akkor foglalkoztatta az FMK tagságát, a csehszlovákiai magyarságot és az egész országot. Egy kissé meseszerü az egész, bár Szlovákia mai rideg valósága azt bizonyítja, hogy egy része még mindig aktuális. Úgy. ahogy akkor feladatunknak éreztük megváltoztatni a kedvezőtlen viszonyokat, úgy ma is erősnek kell lennünk változtatni a valóságon. Tegyük ezt olyan hittel, ahogy annakidején a rendszerváltásban tettük. Gyurovszky László A Független Magyar Kezdeményezés nyilatkozata 1989. november 18-án Csehszlovákiában megalakult a Független Magyar Kezdeményezés. Alakuló ülésünk idején érkezett a hír, hogy a november 17-i hivatalosan is engedélyezett prágai tüntetést a rendörök szétverték. Az erőszakos beavatkozásnak feltehetőleg halálos áldozata is van. Megdöbbenésünkben nem tehetünk mást, mint hogy őszinte részvétünket kifejezve a leghatározottabban elítéljük a brutális rendőri beavatkozást és követeljük: I A történtek politikai konzekvenciáinak levonását. 2. A beavatkozás elrendelöinek felelősségre vonását. 3. A letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását. A fél évszázada lezajlott dráma Prága utcáin megismétlődött. A kínai események árnyéka vetődött Csehszlovákiára. Osztozunk a cseh nép fájdalmában. A cseh nemzet gyásza a mi gyászunk is. A Független Magyar Kezdeményezés nevében A. Nagy László és Tóth Károly 1989, november 18-án Tisztelt Barátaink! A Csehszlovákiában megalakult Független Magyar Kezdeményezés támogatásáról biztosítja a Polgári Fórumot, egyetért célkitűzéseivel és felajánlja együttműködését közös célunk, a demokratikus Csehszlovákia, egy félelem nélküli, az egyéni és kollektív politikai szabadságjogokat tiszteletben tartó jogállam létrehozása érdekében. Független Magyar Kezdeményezés 1989. november 19. A Független Magyar Kezdeményezés nyilatkozata Csehszlovákiában 1989. november 18-án megalakult a Független Magyar Kezdeményezés. Alapító tagjai Szlovákiában élő magyar írók, művészek, pedagógusok, tudományos és kulturális dolgozók, műszaki értelmiségiek, munkások. A Független Magyar Kezdeményezés célja az alulról építkező demokratizációs folyamat támogatása Csehszlovákiában, az össztársadalmi dialógusba való bekapcsolódás, a magyar nemzeti kisebbség képviselete ebben a párbeszédben. A Független Magyar Kezdeményezés szolidaritását fejezi ki a sztrájkoló diákokkal és művészekkel. Támogatja az Občianské fórum (Polgári Fórum) és a Verejnosť proti násiliu (Nyilvánosság az Erőszak Ellen) tevékenységét és programját. Felhívja a Csehszlovákiában élő magyarokat, hogy aktív
