Szabad Kapacitás, 1995 (7. évfolyam, 3-11. szám)
1995 / 6. szám
tűk és a klubok között egy spontán tájékozódás, amely hatással van a képviselőkre. 4. A kormánykoalícióval való együttműködés Sem elméleti, sem gyakorlati formában nem létezik. A koalíció eddig megrendíthetetlen volt. Mégis folytatni kell a kísérleteket, hogy fel lazuljon az összetartozásuk. 5. Javaslatok a hatékonyabb mi^in kára a/ Kialakítani a Magyar Koalíció legiszlatív tevékenységének tervét. b/ Kialakítani a képviselők közti munkamegosztást cl Az MPP szakmai testületéi és csoportjai megalakulásával bekap csolni tagjait a szakértői munkába Pozsony, 1995. június 1. A. Nagy László A Magyar Polgári Párt asszimilációellenes PROGRAMJÁNAK TÉZISEI Elfogadta az MPP Országos Választmánya, Kovácspatak 1995. június 3. A Magyar Polgári Párt asszimiláció- és diszkriminációellenes programja lényegét tekintve a jogvédelem prog ramja. Minden olyan diszkriminatív intézkedés ellen, amely az egyéni és a kisebbségi jogokat sérti, nagyon erő teljesen és hatékonyan kell fellépni. Ennek ki kell alakítani a megfelelő szervezeti struktúráit. 1. ML EGYÉNI DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM a) Információk. Az első legalapvetőbb feltétel a gyors, pontos és megbízható információ. Az MPP minden szervét, intézményét, tagjait, alkalmazottait be kell vonni az információk megszerzése! és továbbítása rendkívül nagy odafigye lést és igényességet megkövetelő mun kájába!.- minden egyéni jogsérelemnek be kell érkeznie a Kl-ba. Pontos adatokkal, közvetlen (és nem hallott) információk ra támaszkodva.- minden nemetiségileg érdekes jog sérelemről azonnal tudomást kell sze reznie a Kí-nak b) A jogászainkból, illetve a kisebbségi szakértőinkből ki kell alakítani egy cso portot, amely azzal foglalkozna, hogy! felmérje és leellenőrizze a beérkezett információkat majd javaslatot tegyen a megoldására, esetleg felvállalja a jogi védelmet. c) Az. MPP-ben működő szakértői gár dának negyedévenként pontos és meg alapozott jelentést kell készítenie, amelyben összegezné az egyes egyéni és kollektív jogsérelmeket áttekintené, elemezné és értékelné a törvényalkotás ban azokat a törvényeket tervezeteket, indítváj^j^y^lkát. amelyekben tetten érhető a burkolt és nyílt diszkriminációs szán dék. Ugyanez érvényes a kormány és egyéb áUamigazgatási szervek döntései re és intézkedéseire. Fontos lenne angol nyelven elküldeni minden olyan intéz ménynek, amely jogvédelemmel foglal kozik, illetve a politikai partnereinknek és a nagykövetségeknek. d) Ez a szakértői csoport nemzetközi fórumokhoz fordulhatna nyíltan jogor voslatért, amennyiben ez lehetséges. Fel kell mérni pontosan az ezzel kapcsola tos lehetőségeket a jelenlegi nemzetközi jogrendben. e) Szemináriumokat, előadásokat kell szervezni, mintegy felvilágosítani az embereket, hogy a jogaikkal hogyan kell élniök. Ehhez kapcsolódó publiká ciókat kell megjelentetni, cikksoroza tokban elmondani, hogy mit jelent a jog a mindennapi életben. f Minden ügyben a sajtó és a közvé lemény teljes nyilvánossága előtt kell eljárni, ez biztosítja, ugyanis a jogvédők védelmét. 2. ML E^^^^I^I^L^^IO I KÜZDELEM a) Az asszimilációs törekvések minde nekelőtt a peremterületeken fogják éreztetni a hatásukat, ez már napjaink ban is mérhető jelenség. Ezeken a terü leteken olyan akciókat, lépéseket kell tenni, amelyek fékezhetik az asszimilá ciós szándékokat. Demonstratív lépé sekre van szükség, hogy az ott élők érezzék, hogy figyelnek rájuk és készek őket megvédeni. Több területe van en nek:- oktatásügy- kultúra- hagyományok- önazonosságtudat- közösségi élmények b) A másik terület az un. hivatalos élet. Ez főleg az államigazatást érinti. Minden hivatalos ügyintézés szlovákul zajlik, s ennek, negatív hatása mértékte len károkat okoz a nyelvhasználat és az öntudat terén. Mozgósítani kell a peda gógusokat, a nyelvészeket, újságírókat, írókat, közéleti személyiségeket stb. an nak érdekében, hogy védelmezzék kul túránknak ezt a nagyon fontos területét. Nyelvi kurzusokat, táborokat stb. szer vezni, ahol a hivatalos élet nyelvi és egyéb vonatkozásait magyar nyelven is el lehetne sajátítni. c) Ugyanez érvényes az egyes szakmai területekre. A szakterminológia hiányos ismerete nagyon rombolja a nyelvtuda tot, s ezzel együtt a nemzetiségi tudatot is. A b) és c) pontban felsoroltak egyik fontos tényezője a kisebbrendűségi érzés kialakulásának. Ezt a kisebbrendűségi érzést kell visszaszorítani. d) A negyedik fontos terület a vegyes házasságok kérdése. Ebben a vonatko zásban nyíltan ki kell állni a többségi kultúra pozitív értékei mellett, mert ez ad igazán lehetőséget arra, hogy mind a szülők, mind pedig a gyerekek büszkék lehessenek a két kultúráin örökségükre. Manapság a vegyesházasságok általá ban az elszlovákosodás, a teljes identi tásvesztésnek az eszköze. A többségi kultúra értékeinek kihangsúlyozása egyben alkalmat teremt arra is, hogy az egyes családok ne féljenek felvállalni kölcsönösen egymás kultúráját, s ne kezdjenek el művelődni ezen a téren. e) A multikulturális programnak var. egy másik komoly, ha tetszik, politikai vetülete, amelyet szintén megérné ki bontani. Ez pedig a kétnyelvűség kérdé se, amellyel egyenrangúsítani lehet a magyar nyelvet a szlovákkal. Ennek nagyon sok oktatásügyi, kulturális, in tézményi és más vonatkozása van, amelyet nemzetközi példákon keresztül lehet illusztrálni, illetve konferenciákon keresztül bemutatni. í) A nyílt vagy burkolt asszimilációs törekvések ellen határozottan kell fel lépni. Ez alól nem lehet kivétel a termé szetes asszimiláció sem, hiszen az is a legtöbb esetben bizonyos nem látványos intézkedések következménye.
