Szabad Kapacitás, 1995 (7. évfolyam, 3-11. szám)
1995 / 6. szám
vezethet Szlovákia területi integri tásának és szuverenitásának meg kérdőjelezéséhe/, valamint a többi állampolgár diszkriminálásához." Ez ellentmond az alkotmány égy ko rábbi rendelkezésének- mely szerint "senkit nem érhet jogsérelem azért, mert gyakorolja alapvető jo gait és szabadságait". A megfogal- mazáe sg-anaУУor a jogi tbezurditáe mellett tartalmaz egy jelentőé politi kai megállapítást. Az alkotmányban megállapított jogok közül a kisebb ségi jogok g-kkorláet veezéKezteti Szlovákia területi integritását. Más képpen szólva az. alkotmányt elfoga dó politikai erők. elsősorban a Vladimír Meciar vezette Demokrttl- kue Szlovákiáért Mozgalom és t Szlovák Nemzeti Párt a kisebbséget alkotó polgárokat Oékintégráló erő nek tekinti. A kettősség, mely az alkotmány ban ie megnyilvánul a kieebbeégekkel ezemben, nyomon követhető a meg alakuló Szlovák Állam eleő éveinek történéseiben. Egyrészt az európai mértékkel mérve' is jelentős kisebb ségi jogok deklarálást, részben jog- ektbal-dУban történő rögzítése, más részt a jogszabályok megvalósításá nak halogatása, újabb, a kisebbségi jogokat megszorító törv énvj;tvaslatoУ kidolgozása, a magyar kisebbséggel szemben táplált félelem az esetleges hatát módosítást illetően, durva bel politikai támadások a kisebbségi ma gyar pártokkal szemben. E sajátos kettősség legmarkán sabb példája a mtgvar-eklovaУ alap- e/erkőOee aláuáea és az azóta történ tek. Az аlkpskerkcOés aláírását a ma gyar diplomácia komoly sikerének tartom, mely ratifiУalaea esetén na gyobb lehetőséget nyújt minden ed digi eklovaУiai jogszabálynál a Уults- rálls autonómia létrehozására. A szlovák nacionalista erők is hamaro san tudatosították ezt, érre utal zava rodott. elutasító magatartásuk a rati fikációval szemben, és az alkpskerkc- dérben foglaltak körül kialakult ér telmezési vita. A nemketkdkl jog tör ténetében teljesen szokatlan módon, az aláírás után pár perccel a szlovák Külügyminisztérium jegyzéket adott át a magyar félnek a skérkcOés értel mezésével kapcsolatban. A nemz.e't- közi jog alapvető szabálya. hogy. kétoldalú SkerkcOésaék nem szokás egyoldalú fenntartással élni. Az alap- SkerkcOée ratifikációja a szlovák par lamentben ma is bizonytalan. A kulturális és oktatási autonómia szempontjából nagyon fontos a ske1- kcOés 15. cikk 2.e. pontja "A nem zeti kisebbségekhez tartozó szemé lyeknek joguk van arra, hogy a megfelelő törvényes keretekben identitásuk ápolása, fejlesztése és átadása céljából saját szervezete ket, egyesületeket, ideértve a poli tikai pártokat, valamint oktatási, kulturális és vallási intézményeket hozzanak létre és működtessenek. Ehhez a két kormány a maga ré széről biztosítja a törvényi feltéte leket." Az. alapskerkcOes megfogal mazása jogilag esélyt nyújt többféle, akár területi autonómia felé történő elmokOulásrk is, de ebben a kérdés ben a ekldváУ belpolitika rendkívül elutasítón reagál minden jelzésre, már csak a magyar kisebbségnek a magvar határ mentén való területi el- helyekУeOése miatt is. A kulturális autonómiával kapcsolatban már nem ilyen egyöntetű az elutasítás. A néhány héttel ezelőtti, április 22-én Komáromban sorra került, többezer embert megmozgató műve lődési nagygyűlés állásfoglalásában már a rceztvevők УmvilvаnítottаУ: a magyarság jövője szempontjából УslcefontoeságúnаУ tartják "olyan képviselői és végrehajtói szervek létrehozásának a jogát, melyek ré vén önállóan és önkormányzatilag dönthessen azon ügyekben, melyek identitásának megőrzése és fejlesz tése szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak, főleg az okta tásügyben, közművelődési ügyek ben, anyanyelvinek és saját nem zeti jelképeinek használatában." A nagygyűlés határozata kimond ja a Magyar Művelődési Tanács megalapításának szükségességét. "A szlovákiai magyarság művelődés politikáját meghatározó testület feladata: összehangolni és megje leníteni a szlovákiai magyar műve lődésre, közoktatásra, felsőfokú képzésre, információszerzésre és átadásra vonatkozó igényeit, érté kelni a javaslatokat és elképzelése ket." E ezervet a jelen УdrülláényeУ között delegálással hoznák létre ée "A művelődési tanács addig töltené be küldetését, amíg törvényesen meg nem alakulnak a szlovákiai magyar közösség önkormányzati szervei." Az elmondottak alapján ma én úgy látom, a szlovákiai magyarság réezéről attarokott igén- mu1atkoziУ a Уsltsrálie és oktatási autonómia lét rehozása iránt. Ez az igény nem el lentétes a szlovák alkotmánnyal és a nemkétkdki dokumentumokkal. A szlovák-magyar alapsz.erzcOée mind két országban történő rttlflУálása előmozdítaná ezt a fol-amatot. Ennek alapján a véleményem szerint hokká kell kezdém аkdn tdrvényterveketeУ. vagy td1vénvmó0oeításoУ kidolgozá sához. melyek a kisebbségek külön- bdkc skerveketéiré, intézményeinék működésére vonatkoznak. Az auto nómia intézményeinek kialakításával kapcsolatos döntések magától értető- Ocen a legitim szlovákiai magyar pártokra tkrtdknaУ. A szlovák belpo litikát ismerve azonban realistának kell lenni az idő tekintetében. Évekig tartó kemény, következetes tárgyalá sokra lesz szükség, hogy érédménye- ket érjünk el. Tisztélt jelenlévők! Befejezésül röviden ismertetem a Magyar Polgári Párt td1•vén-•teгve- zetéá a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális autonómiájáról, illetve ön kormányzatáról. Az. önkormányzat ezó következetes használatát a terve zetben az indokolja, hogy az auto nómia kifejezés ellenérzéseket vált ki a legtöbb szlovák pártban. A terve zetnek néhány hónapja elkészült a paragrafizált változata is, azonban még nem került n-ilvánoseágra, mi vel az ezzel kapcsolatos egyeztetés a Magyar Koalíció pártjai kdkött még nem történt meg. A törvénytervezet Уiаlakítáeánál a követkéző élvekből indultunk ki: 1. A tervezetnék УdnkisktensneУ kell lennie, ezért nem tartalmazhat eg-mást kizáró, egymásnak ellent mondó részeket, nem ezаbál-•dzhаtja kétszer ugyanazt a területet. 2. A tervezetben leírt, intézmény- renOezernek müköOcУepesneУ kell lennie. A kisebbségi önkormányzat intézményeit oly módon kell kialakí tani, hogy azok műУdOnl tudjanak Szlovákia törvényes rendjének kere tén bélül. Az önkormányzat intézmé nyei nem УüszУdOaetnéУ aktásУdrt .kkvtrdkkal. sem az állam legfelsőbb hatalmi skérvéivél, de az önkormány zat egyes szervei egymással szemben sem. 3. 'Vonatkoznia kell minden Szlo vákiában élő nemzetiségre, amennyi ben az egyes nemzetiségekhez tartozó polgárok azt óhajtják. 4. A térvézétnék illeszkednie kell az elfogadott némkétkdkl égyez.mé-
