Szabad Kapacitás, 1995 (7. évfolyam, 3-11. szám)
1995 / 3. szám
SZLOVÁKIA JELENIDŐBEN A Magvar Polgári Part újra par lamenti párt lett, s az önkormányzati vá lasztásokon bebizonyította, hogy komoly politikai erő Szlovákiában. Nem rajtunk, s nem is a választópolgárokon múlott, hogy csak egy parlamenti képviselője lett az MPP-nek, hanem az előnytelen szerződé sen. Sokszor elmondtuk már, de most újra el kell ismételnünk azt a szlogenné vált mondást, hogy az MPP jól áll, csak az ország került katasztrofális helyzetbe. A tavalyi parlamenti választásoknak egy komoly vesztese van, és az Szlovákia. Az a Szlovákia, melyben mi magunk is élünk, melynek sokkal ígéretesebb és szebb jövőt kívántunk 1989-ben. A mostani hatalom arroganciájának leg főbb mutatója, hogy semmibe veszi az Al kotmánybíróság döntéseit és kriminalizál ja a köztársasági elnök munkáját. A köz társasági elnök tekintélyének aláásása Szlovákia teljes elszigeteltségének a kez dete egyben. Az, aki erre vetemedik, nincs tisztában lépéseinek következményeivel, nincs tisztában azzal, hogy Szlovákia ál lamiságát és egységét veszélyezteti. Miközben az egységes és prosperitást biztosító Európába igyekszünk, a kisebb ségi intézményrendszer teljes felszámolá sának vagyunk tanúi. Meg kell említeni a Csemadokot, a könyvkiadókat, a lapokat. A végső konklúzió a tényeket és a szám adatokat nézve csak egy lehet: ideológiai alapon különböztetik meg a támogatásra jogosultakat az erre nem jogosultaktól. Példaként említeném meg a NAP-ot, mely az egyetlen kiadvány, amely 89-ben jött létre, s azóta is következetesen 89 szelle mében tevékenykedik. Egy fillér támoga tást sem kap az államtól ebben az évben. Ebbe a kategóriába sorolható az Új Szó és az Új Nő is. Mi ez, ha nem a protekcio nizmuson és a lojalitáson alapuló szelektív sajtótámogatás? És ha valaki azt hinné, hogy a kisebbségi intézményrendszer fel számolása olyan nemzeti érdek, amely fe lett elvi okoknál fogva szemet hányhat, mondván, jól jön ez nekünk, megnyugtat hatok mindenkit, ezek az esetek precedens értékűek. A szabadelvű gondolat, a hatalom megosz tása, az átlátható és kötelező ellenőrzés, a tolerancia, a szolidaritás, a közmegyezés keresése nem honos ma Szlovákiában. Nincs olyan egységes, mindenki számára elfogadható és követendő értékrend, amely mozgósító erejű lenne, s amelynek tudatában az egyszerű állampolgár is átvé- szelhetőnek vélné a valós és tényleg létező nehézségeket, s amely értékekre alapozva egy demokratikus, nyitott és életképes Szlovákia felépíthető lenne. Helyette a félelem, a gyarló igazodás, az önfeladás, az erkölcsi magatartás elértéktelenedése, a hivatali hatalmi packázás, a bosszúvágy, politikai szinten az egyéni ambíciók ki elégítése, a törvények semmibevétele és a lojalitás, mint egyetlen követendő példa uralja ezt a társadalmat. A kelet szlovákiai pártkezdeményezés sem a bal oldali párt megalakításába illeszthető', sokkal inkább a HZDS politikai vonalába. Figyelmeztető jelnek kell tekinteni, hogy a HZDS a régi korrupt és Stb-s struktúrák felélesztésével kíván éket verni a magyar pártok közé. Fel kell készülnünk arra, hogy az ilyen jelenségek a jövőben máshol is felbukkanhatnak. Ugyanakkor meggyő ződésem, hogy az ilyen politikai manipu láció nem talál visszhangra a választóink körében. A Magyar Polgári Párt minden szerződés hez tartja magát, amelyet aláírt. Ezért volt fontos számiunkra, hogy a Magyar Koalíció júliusban megkötött, számunkra előnyte len szerződés pozitívumainak érvényt sze rezzünk. Az egyeztetett politizálás a ma gyar pártok között országos, regionális és helyi szinteken a társadalmi béke megte remtésének a záloga volt és az ma is. Ezt pedig a mai válságos időkben nem szabad semmivel sem kockám tennünk. lm ma gam, amikor beléptem a Magyar Koalíció parlamenti klubjába, a szerződéshez kí vántam tartani magam, ezt a lépésemet a későbbiek során megerősítette a Magyar Polgári Párt elnöksége és az Országos Választmány is. Azt hiszem, az elmúlt hó napok gyakorlata igazolta ezt a lépést. A Magyar Koalíció klubjának alelnökeként fontos láncszeme kívánok lenni a demok ratikus elvek védelmének a parlamentben. A központi szinten létrejött egyeztetett politizálást regionális szinten kell meg erősíteni. Nagyon fontos, hogy ez mielőbb bekövetkezzék. Komoly figyelmeztető jel lehet számunkra, hogy az önkormányzati választások előtt szinte egyetlen nagyvá rosban sem sikerült koalícióra lépnünk, s így szinte mindenütt elveszítettük a vá lasztásokat. Nem csak a Magyar Polgári Rólunk mondták - Gál Erzsébet, Geszte község polgármestere 1990-ben egy hátrányos helyzetű kisközség polgánnestere lettem. A Független Ma gyar Kezdeményezés - amely azóta Magyar Polgári Párt néven politikai párttá transz formálódott, - polgármesterjelöltjeként választottak polgármesterré. Fontosnak tartom, hogy egy községben, ahol a lakosság 93%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát és 99%-a pedig katolikus, ott a polgármester szilárdan kitartson magyarsága, hite és po litikai nézetei mellett. Az MPP kezdettől fogva következetes önkormányzati politikát folytat. Önkormányzati programja a "Helyi cselekvés" aprólékosan foglalkozik a közsé gek jogállásával, a községi vagyonnal és a községi gazdálkodással, a helyi önkormány zatok és a község társadalmát érintő problémákkal. Az MPP képviselői a parlamentben is kiálltak a községek jogaiért, csak egy példát említsek, a földtörvény kidolgozásánál. Az MPP következetesen hirdeti, hogy a helyi önkormányzatok a demokrácia alappillé rei. Erős, az államigazgatástól független önkormányzati rendszert támogat, harcol az önkormányzatok jogköreinek kibővítéséért, de hangsúlyozza, az ehhez szükséges pénz eszközöknek is át kell kerülniük az államtól a községek kasszájába. A kisfalvak képte lenek leimének a jogköröket ellátni a szükséges anyagi fedezet nélkül. A legfontosabb gondolatnak ebben a programban a következőt tartom: "A hátrányos helyzetű kisközsé gek szempontjából ajánlatos lenne, ha az állam bevezetné az anyagi kiegyenlítés eszkö zét. Ez az intézmény garantálná a helyzetüknél fogva szegényebb, elmaradottabb köz ségek anyagi helyzetének javítását az állami költségvetés befolyása nélkül." Párt, de a Magyar Koalíció is. Az elmúlt hetek, hónapok témája az alap szerződés. Mi most is azt valljuk mint ko rábban: az alapszerződés célja, hogy javít sa a két ország közti viszonyt, mégpedig minden szinten - az államközi, regionális, önkormányzati szintektől a mindennapi emberek közti gazdasági kapcsolatokig bezárólag. Amennyiben ezt a célt nem tudja teljesíteni, akkor kevés értelme van. Az alapszerződés lényege: a nyitás. Az ál lamok közti szerződésnek az államok túl hangsúlyozott szerepe lebontásának első állomásává kell válnia. Üdvözöljük az Eu rópai Unió erőfeszítéseit, hogy az Európai Stabilitási Egyezmény keretén belül ren deződjenek a bilaterális kapcsolatok Kö- zép-Kelet-Európa államai között, azonban a megegyezést nem lehet merev határ időkhöz kötni. Mi továbbra is valljuk, hogy a kisebbségi részekben nem lehet az idevonatkozó legfontosabb ET, EBESZ és ENSZ egyezmények szintje alá menni. Azt mondják, hogy a Magyar Polgári Párt a rendszerváltás pártja (szinte az egyedüli ma Szlovákiában). A rend szerváltás lezajlott, most a rendszerépítés a fő feladatunk. Nem kis munka ez, hiszen naponta láthatjuk, hogy megvédelmezni is milyen nehéz a demokratikus intézmény rendszert. Az elveinket azonban nem sza bad feladnunk, sőt naponta ezek szellemé ben kell tiltakoznunk minden politikai, gazdasági, hivatali és emberi túlkapás el len. A demokráciát a mindennapjainkban kell megélnünk, mint ahogy a mindenna pok sűrűjében vagyunk kénytelenek érzé kelni a demokrácia hiányát is, mert a de mokrácia mi magunk vagyunk, azáltal, hogy érvényt szerzünk a törvényességnek, az emberi méltóságnak és az alapvető em beri értékeknek. A. Nagy László
