Szabad Kapacitás, 1995 (7. évfolyam, 3-11. szám)
1995 / 5. szám
tásának és szuverenitásának meg kérdőjelezéséhez, valamint a többi állampolgár diszkriminálásához." Ez ellentmond az alkotmány egy ko rábbi rendelkezésének, mely szerint "senkit nem érhet jogsérelem azért, mert gyakorolja alapvető jogait és szabadságait". A megfogalmazás ugyanakkor a jogi abszurditás mellett, tartalmaz egy jelentős politikai megál lapítást. Az alkotmányban megállapí tott jogok közül a kisebbségi jogok gyakorlása veszélyezteti Szlovákia te rületi integritását. Másképpen szólva az alkotmányt elfogadó politikai erők, elsősorban a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozga lom és Szlovák Nemzeti Párt a ki sebbséget alkotó polgárokat dezintegráló erőnek tekinti. A kettősség mely az alkotmányban is megnyilvánul a kisebbségekkel szemben, nyomon követhető a meg alakuló Szlovák állam első éveinek történéseiben. Egyrészt európai mér tékkel mérve is jelentős kisebbségi jo gok deklarálása, részben jogszabá lyokban történő rögzítése, másrészt a jogszabályok megvalósításának halo gatása, újabb a kisebbségi jogokat megszorító törvényjavaslatok kidol gozása, a magyar kisebbség iránt táplált félelem az esetleges határmó dosítást illetően, durva belpolitikai támadások kisebbségi magyar pártok kal szemben. E sajátos kettősség legmarkánsabb példája a magyar-szlovák alapszerző dés aláírása és az azóta történtek. Az alapszerződés aláírását a magyar diplomácia komoly sikerének tartom, mely ratifikálása esetén nagyobb lehe tőséget nyújt minden eddigi szlová kiai jogszabálynál a kulturális auto nómia létrehozására. A szlovák naci onalista erők is hamarosan tudatosí tották ezt, erre utal zavarodott, el utasító magatartásuk a ratifikációval szemben, és az alapszerződésben foglaltak körül kialakult értelmezési vita. A nemzetközi jog történetében, teljesen szokatlan módon az aláírás után pár perccel a szlovák Külügy minisztérium jegyzéket adott át a ma gyar félnek a szerződés értelmezésé vel kapcsolatban. A nemzetközi jog alapvető szabálya, hogy kétoldalú szerződéshez nem szokás egyoldalú fenntartással élni. Az alapszerződés ratifikációja a szlovák parlamentben ma is bizonytalan. A kulturális és oktatási autonómia szempontjából nagyon fontos a szer ződés 15 cikk 2.e. pontja "A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nek joguk van arra, hogy a megfele lő törvényes keretekben identitásuk ápolása, fejlesztése és átadása cél jából saját szervezeteket, egyesüle teket, ideértve1 a politikai pártokat, valamint oktatási, kulturális és vallási intézményeket hozzanak lét re és működtessenek. Ehhez a két kormány a maga részéről biztosítja a törvényi feltételeket." Az alap szerződés megfogalmazásai jogilag esélyt nyújtanak többféle, akár területi autonómia felé történő elmozdulásra is, de ebben a kérdésben a szlovák belpolitika rendkívül elutasítón reagál minden jelzésre, már csak a magyar kisebbségnek a magyar határ mentén való területi elhelyezkedése miatt is. A kulturális autonómiával kapcsolat ban már nem ilyen egyöntetű az el utasítás. A néhány héttel ezelőtt, április 22- én Komáromban sorra került többezer embert megmozgató művelődési nagygyűlés állásfoglalásában már a résztvevők kinyilvánították a magyar ság jövője szempontjából kulcsfontos ságúnak tartják "olyan képviselői és végrehajtói szervek létrehozásának a jogát, melyek révén önállóan és önkormányzatilag dönthessen azon ügyekben, melyek identitásának megőrzése és fejlesztése szempont jából meghatározó jelentőséggel bírnak, főleg az oktatásügyben, közművelődési ügyekben, anya nyelvének és saját nemzeti jelképe inek használatában." A nagygyűlés határozata kimondja a Magyar Művelődési Tanács meg alapításának szükségességét. "A szlo vákiai magyarság művelődéspoliti káját meghatározó testület felada ta: összehangolni és megjeleníteni a szlovákiai magyar művelődésre, közoktatásra, felsőfokú képzésre, információszerzésre és átadásra vo natkozó igényeit, értékelni a javas latokat és elképzeléseket." E szervet a jelen körülmények között delegálás sal hoznák létre és "A művelődési tanács addig töltené be küldetését, amíg törvényesen meg nem alakul nak a szlovákiai magyar közösség önkormányzati szervei." Az elmondottak alapján ma én úgy látom a szlovákiai magyarság ré széről határozott igény mutatkozik a kulturális és oktatási autonómia létre hozása iránt. Ez az igény nem ellenté tes a szlovák alkotmánnyal és a nem zetközi dokumentumokkal. A szlo vák-magyar alapszerződés mindkét országban történő ratifikálása elő mozdítaná ezt a folyamatot. Ennek alapján a véleményem szerint hozzá kell kezdeni azon törvénytervezetek, vagy törvénymódosítások kidolgozá sához, melyek a kisebbségek különbö ző szervezeteire, intézményeinek mű ködésére vonatkoznak. Az autonómia intézményeinek kialakításával kap csolatos döntések magától értetődően a legitim szlovákiai magyar pártokra tartoznak. A szlovák belpolitikát is merve azonban realistának kell lenni az idő tekintetében. Evekig tartó ke mény, következetes tárgyalásokra lesz szükség, hogy eredményeket érjünk el. Tisztelt jelenlévők1 Befejezésül röviden ismertetem a Magyar Polgári Párt törvénytervezetét a nemzeti és etnikai kisebbségek kul turális autonómiájáról illetve önkor mányzatáról. Az önkormányzat szó következetes használatát a tervezetben az indokolja, hogy az autonómia kife jezés ellenérzéseket, vált ki a legtöbb szlovák pártban. A tervezetnek né hány hónapja elkészült a paragrafizált változata is, azonban még nem került nyilvánosságra, mivel az ezzel kap csolatos egyeztetés a magyar koalíció pártjai között még nem történt meg. A törvénytervezet kialakításánál a következő elvekből indultunk ki: 1. A tervezetnek konzisztensnek kell lennie, ezért nem tartalmazhat egymást kizáró, egymásnak ellent mondó részeket, nem szabályozhatja kétszer ugyanazt a területet. 2. A tervezetben leírt intézmény rendszernek működőképesnek kell lennie. A kisebbségi önkormányzat intézményeit olymódon kell kialakí tani, hogy azok működni tudjanak Szlovákia törvényes rendjének kere tén belül. Az önkormányzat intézmé nyei nem küszködhetnek hatásköri zavarokkal, sem az állam legfelsőbb hatalmi szerveivel, de az önkormány zat egyes szervei egymással szemben sem. 3. Vonatkoznia kell minden Szlo vákiában élő nemzetiségre, amennyi ben az egyes nemzetiségekhez tartozó polgárok azt óhajtják. 4. A tervezetnek illeszkednie kell az elfogadott nemzetközi egyezmé nyekhez, valamint e dokumentumok fogalomhasználatához. A kisebbségek számára szükséges önkormányzatok egyikét a sajátos ki sebbségi vonatkozásút szabályozza ez a tervezet, mégpedig a kulturális és
