Szabad Kapacitás, 1994 (6. évfolyam, 1-5. szám)
1994 / 5. szám
1 Nagy László H Duray Miklóshoz ás Bugái Bélához Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Polgári Párt Elnöksége 1994. február 18-i ülésén elemezte a Szlovák Köz társaság Nemzeti Tanácsának múlt heti ülé se után kialakult helyzetet. Arra a megállapí tásra jutottunk, hogy a továbbiakban akár a Meciar-féle elképzelés, akár az ellenzék el képzelése szerint alakul a kormány, ill. az el őrehozott választások sorsa, a három magyar párt (Együttélés, Magyar Kereszténydemok rata Mozgalom, Magyar Polgári Pált) fel előssége a szlovákiai magyarsággal szemben, hogy mielőbb megkezdje a három magyar párt koalícióját előkészítő tárgyalásokat, rendkívül nagy. Javaslom, hogy a megbeszéléseket alel nöki szinten, még a héten megkezdjük. A Magyar Polgári Páitot Zoller Mihály alelnök fogja képviselni. A javasolt időpont: 1994. február 25, péntek 13.00 óra. Helyszín: az MPP Központi Irodája. Tisztelettel A. Nagy László elnök Pozsony, 1994. február 21. Miért nincs egység? Úgy tűnik, a magyar egység, a hármas magyar koalíció egyesek számára csak addig érdekes, amíg nem kell megkötni azt. Amikor erre sor kerülhetne, ép pen azok lépnek fel ellene, akik a legfőbb szószólói voltak. Egyre vi lágosabb, hogy akik a múltban a magyarság összefogásáról be széltek, akkor, és csak addig be széltek róla, ameddig elérhető távolságbe nem került az. így volt ez az 1992-es válasz tások előtt, és így van ez ma is. Gondoljunk csak a Duray Miklóssal (Szabad Újság, 94. III. 9.) és Bugár Bélával (Sza bad Újság, 94. III. 13.; Vasár nap, 94. IV. 17.) készült inter júkra , vagy Fuksz Sándor, id. Komlósy Zsolt és mások cik keire (Uj Szó, 94. IV. 22.). Mindnek ugyanaz a közös vo nása: feléleszteni az 1990-es (már akkor is mondvacsinált) ellentéteket a magyarok kö zött, hogy "legyen elég ok" nem megkötni a koalíciót. Fuksz Sándor egyenesen kije lenti: az se baj, ha nem lesz magyar képviselő a parlament ben. Batta István az Együtté lés külügyi titkára pedig érthe- telen módon elveti az MKDM—Együttélés—MPP koalíciójának lehetőségét (Új Szó, 94. V. 6.). Némely urak veszélyeztetve látják saját po zícióikat (fizetésüket) kisebb ségi életünkön belül azzal, ha az MPP-t is partnerként kezel nék. Nekik jobban megfelel, ha ellenségnek kiálthatják ki, így biztosan nem kell tartani az MPP politikusaitól. A közép szerűség és a felkészületlen ség elleplezésére mindig a fel készültebb partnerek kiikta tása volt az legjobb orvosság. Az Együttélés, látva, hogy nem tudja megmagyarázni még saját tagsága előtt sem, hogy miért nem akarja a hár mas magyar koalíciót, kitalálta a magyar pártok únióját. Ezt próbálja szembeállítani a hár mas magyar koalícióval, újra egy olyan mondvacsinált ellen tétet gerjesztve, mint amilyen az Együttélés megalakulása volt az FMK-val szemben, vagy amilyen a "társnemzet" fogalma volt a nemzeti kisebb ség fogalmával szemben. Lássuk be végre, hogy akár hármas koalícióról, akár únióról beszélünk, mindig ugyanaz a tét: a szlovákiai magyarság fel készült és szakszerű érdekkép viselete a parlamentben és má sutt. Közös a felelősségünk, a terhek is közösek, hagyjunk te ret egymásnak, hogy minél job ban tudjuk szolgálni a magyar ság ügyét. Ne osszuk meg újra a magyarságot, mert ez a megosztottság végzetes lehet! 'így lehetőség története * 1994. február 21-én A. Nagy László az MPP elnöke látva, hogy hamarosan le váltják Meőiart és kiírják az előrehozott választásokat, levélben fordult Duray Miklóshoz és Bugár Bélához, hogy azonnal kezdjünk koalíciós megbeszélé seket az MKDM—Együttélés—MPP hármas magyar koalíció megkötéséről (lásd fentebb, ill. Új Szó, 94. IL 23.). * Duray Miklós válaszlevelében (1994. II. 23) hangsúlyozta, hogy nem tartja időszerűnek kérdést, mert még nem ír ták ki a választásokat és még nincs elfo gadva az új választójogi törvény. Bugár Lola hasonló hangnemben nyilatkozott (Új Szó, 94. II. 25.). * Az MKDM országos kongresszusán (94. II. 26.) Dr. Janics Kálmán tisztelet beli elnök számszerű adatokkal bizonyí totta a hármas koalíció történelmi szük ségszerűséget. A kongresszus nem fog lalkozott tiszteletbeli elnöke javaslatai val, csak a folyosói beszélgetésekből de rült ki, hogy az MKDM tagsága egyér telműen a hármas magyar koalíció mel lett van. * Közben leváltották Meéiart és kiírták az előrehozott választásokat. Az is kide rült, hogy lényegi változtatásokra nem kerül sor a választójogi törvényben. A tárgyalások mindezek ellenére nem kez dődtek el. * Az MKDM felmérve, hogy a magyar ság 90 %-a a hármas magyar koalíciót akar, országos választmánya határozat ban döntötte el, hogy' az MKDM— Együttélés—MPP koalíciójának a híve, de "nem mindenáron". Ez a kitétel máig értelmczhetelen mindenki előtt. * Az Együttélés és az MPP több helyi csoportja közös nyilatkozatban szorgal mazza a hármas magyar koalíció meg kötését. Több polgármesteri fórum is hasonló nyilatkozatot ad ki. Aláírásgyűj tés kezdődik a szlovákiai magyarok kö rében a hármas magyar koalícióért. * Az MKDM—Együttélés vezetése úgy dönt, hogy először nekik kell felújítani az 1992-es koalíciós szerződést, és csak ezután fognak tárgyalni közösen az MPP-vel. Félelmetesen emlékeztetett ez a határozat az 1992-es helyzetre. A tárgyalások az ESWS és az MKDM kö zött megkezdődnek. A szűkszavú infor mációk ellenére kiderült, hogy komoly ellentétek vannak a két mozgalom kö zött. Az Együttélésen belül is ellentétek merültek fel a listaösszeállítás körül. * Az Együttélés az MKDM tudta nélkül a sajtóban nyilvánosságra hozta a ma gyar pártok úniójára vonatkozó elképze lését. Az MPP a sajtóban tárgyalásra al kalmasnak nevezi a tervezetet és sürge ti, hogy' végre kezdődjenek el a megbe szélések a három magyar párt között. (Lásd: Tárgyaljunk végre...) * Az MPP közzétette koalíciós elképze léseit. Ebben közös program megalko tását, négy' évre szóló cselekvési tervet és egy szerződés megkötéséi szorgal mazza a parlamenti munkára vonatko zóan. (Lásd: Közös programot — egyez tetett lépéseket!) * A közvélemény sürgeti a tárgyalások megkezdését és kezdeményezi, hogy azok nyilvánosak legyenek.