Szabad Kapacitás, 1992 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1992 / 9. szám
tallóz^ Négypárti találkozó (Új rovatot indítunk útjára. A tallózóban olyan cikkek, tanulmányok bibliográfiai adatait közöljük, amelyek fontosak le hetnek elméleti politikai gondolkodá sunk szempontjából. Ha valaki hasonló hasznos írásokkal találkozna, kérjük, je lezze a Szabad Kapacitásnak, hogy má soknak is felhívhassuk rá a figyelmét!) A FIDESZ kisebbségi lapja, a Pro Mi noritáié 1992/8-9. számában több írási közöl a kisebbségi autonómiáról.- Bíró Gáspár: A nemzet mint alkot mányjogi kategória.- Schlett István: A kisebbségi autonó mia intézményei.- Vékás János: A kisebbségi polgár a nemzeti önrendelkezés és az állami szuverenitás között. Sándor Eleonóra: Kisebbségek a rend szerváltás folyamatában (A Fidesz kül ügyi szakértői ülésére készüli előadás). Pro Minoritale, 1992/10-11. sz., 7-91. Révész Sándor: Ingyenjog (A kisebbsé gek parlamenti képviseletéről). Beszé lő, 1992. VII. 25., 5-61. Braun Róbert: Kisebbségben (a kisebb ségek politikai képviseletéről). HVG, . 1992. VIII. 1., 641. Keményt László: A "harmadik út" csá bítása (A Mozgalom az Igazságossá gért nevű "kelet-német" szervezetről). Beszélő, 1992. VII. 25., 361. Tiszta képet az autonómiáról (Kerek- asztal-beszélgetés a hazai magyar pártok képviselőivel). Az MPP-t Öllős László képviselte. Új Szó, 1992. VII. 24., 6-7.1 Az önigazgatásról - sok szemszögből (A kerekasztal-beszélgetés folytatása). Az MPP-t Sándor Eleonóra képvisel te. Új Szó, 1992. VIII. 13-, 6-71. Jurgen Habermas: Állampolgárság és nemzeti identitás (Töprengések az eu rópai lövőről). Fordította: Csikós Ella . Beszélő. 1992. VIII. 29., 12 oldalas melléklet. szlovákokat. De annyira meg nem sérteni, hogy minden nyelvtani szabályt felrúgva, végül engem sértenek meg, ez már több a soknál. Voltunk mi már csehszlovákiai magya rok, aztán szlovenskói magya rok, majd szlovákiai magya rok, immár cseh-szlovákiai magyarokká lettünk. Még jó, hogy azért mi, végig ugyan azok maradtunk: magyarok! CSsRíP Az Együttélés meghívására 1992. augusztus 23-ám a Gse- madok székházában találko zott a négy magyar párt. Az MPP-t A. Nagy László, Tóth Károly, Tóth János, Gyu- rovszky Lászó és Öllős László képviselték. A találkozóra ké sőn, már bizottsági ülések után került sor és meglehető sen előkészítetlen volt. Az MPP rész.éről kifejtettük, hogy az. Együttclés-MKDM alkotmánnyal kapcsolatos kö zös módosító javaslatát na gyon homályosnak és ellent mondásosnak tartjuk, főleg a Kisebbségi Tanács jogállását és a parlamenten belüli ará nyos képviselet elvét kifogá- sultuk. Javasoltuk, hogy a ma gyar képviselők terjesszék be a kulturális és tanügyi autonó miához. és a községek, ill. régi ók társulásához, való tételes jo got az SZNT plénumában. Ez ugyanis nem szerepel a mődo: sító javaslatukban. Hosszas vi ta után sikerüli erre rábírnunk az Együttélés és MKDM jelen levő képviselőit. Sajnos a par lamenti vitában nem tartották be a megegyezést, és csak álta lánosságban beszéltek az au tonómiáról. Volt egy másik négypárti talalál- kozó is Marcelháza polgármeste rének meghívására (szept. 5.). Ide azonban csak az MPB jött el. Tanulságos ez a Csurka-vita Ma- gyarorságon. Számunka különö sen. Csurka járt nálunk tavaly decemberben az utolsó MDF politikusként. Azóta szakadt meg a kapcsolat az MDF és az MPP között. Most. hogy a politi kai pamflettjét olvassuk, már nem véletlen, hogy ennyire el- hidegüll irányunkba az MDF. Sőt azt is megkockáztathatjuk, hogy a hármas magyar koaiíció létre nem jötte is valahol a Csurka-berkekben keresendő. A nemzeti kirekesztősdi im már ideológusára talált.F.ljen! Mit ér az ember, ha cseh-szlovákai magyar? Amióta Csehszlovákja Cseh szlovákja lett, egyszeriben jel zőként is megváltozott ez a fo galom. Ennek legabszurdabb formája a Párkány és Vidéke c. regionális lapban található, ahol Batta Attila (ESWS) imigyen nevez meg bennünket: cseh szlovákiai magyarok. A kötő jeles magyar szóhasználatban mindig is egyfajta lojalitást éreztem: ne sértsük meg a CSURKA fogta CSUKA
