Szabad Kapacitás, 1991 (3. évfolyam, 3-5. szám)
1991 / 5. szám
helyetteseként az emberjogi és kisebbségi albizottságba is jelentkeztem. Az öt politikai klub közül a legerősebb a szocialistáké, a második helyen a keresz tény néppártok frakciója van, a harmadik helyért az európai demokraták (angol kon zervatívok, gaullisták) és a liberálisok ver sengenek. Igyekezetek is a népes csehszlo vák delegációt megszerezni mind a ketten. Végül egy részük a demokratákhoz, másik részük a liberálisokhoz csatlakozott. Az el őbbiek azért lényegesen nagyobb érdeklő dést mutattak irántunk. Az ülésen vendégként részt vettek a len gyellek és első ízben a románok is (a dele gáció tagja volt Szőcs Géza is). Lengyel kezdeményezésre egy nem hiva talos lengyel-magyar-csehszlovák összejö vetelt is tartottunk, ahol megpróbáltuk egyeztetni a lépéseinket két témában: biz tonsági kérdések és gazdaságaink integrá lódásának módja. Másnap a francia sajtó beszámolt erről a nem hivatalos összejöve telről. Bizonyos fenntartások, sőt az „újon nan jött keletiektől" való félelem is tükröző dött ebben a híradásban. Befejezésül még egy megjegyzés: ahány idegennel kapcsolatba kerültem és elmond tam, hogy kit képviselek, mozgalmunk nevé nek hallatán hosszasan kellett őket győz ködnöm, hogy nem vagyunk szeparatisták. Véletlenül ismerkedtem meg a párizsi ma gyar nagykövetség első titkárával, aki tagja a regionális és kisebbségi nyelvi nyelvek eu rópai chartáját előkészítő szakértői ad hoc bizottságnak. Tőle kaptam meg egy pél dányt a javaslatból és információt arról, hogy Szlovákiát egy bizonyos Varga József nevű úr képviseli a bizottságban. Gémesi Károly I./ Kiindulási feltétel: a depolitizált és ideológia mentes iskola. Az iskola akkor működik a leg eredményesebben, ha minél kevesebb külső be folyás hat munkájára, azaz, ha minél teljesebb az iskola autonómiája. 21 Kz. iskoiai munkát, aá i skolavezetést min den tekintetben ellenőrző szervek a tanügyi hatósá gok: a minisztérium, a járási, körzeti iskolaügyi szakosztályok, a tanfelügyelő testület. 3. /Az iskolai munkát hagyományosan befolyá soló és legalábbis részben felügyeleti funkciót is gyakorló egyéb intézmények és szervek: a. / a pedagógiai kutatóintézet b. / a pedagógiai továbbképző intézet c. / a képviselőtestületek mellett működő iskola ügyi szakbizottságok d. / a szülői munkaközösség és a szülői tanács e. / a szakszervezet, amely az iskola működésé nek belső ellenőrzését is ellátja f. / az alapiskolák mellett még az iskolaszék is 4. / habár nem kérdőjelezzük meg a 2. és a 3. pont alatt említett intézmények és szervek létjogo sultságát, azért megjegyezzük, hogy ezek befo lyásuk révén amúgy is már többé-kevésbé korlá tozzák az iskolai autonómiát. Az ebből eredő kor látozás azonban szükségés realitásként értelmez hető, s így még elfogadható. 5. /A leghatározottabban ellenezzük egy továb bi befolyásoló és ellenőrző szerv, az iskolataná csok felállítását, különös tekintettel arra, hogy eb ben részt vennének a politikai mozgalmak képvi selői is. Az ilyen testület működésének előrelátha tóan kétféle következménye lehet: a. / Valamelyik mozgalom az iskolatanácsban döntő túlsúlyba jut. Ez lényegében egyoldalú pártdiktatúrát eredményez, amiből, okulva az el múlt évtizedek tapasztalataiból, nem kérünk. b. / A különböző mozgalmak egyenlő súllyal képviseltetik magukat. Ebből viszont patthelyzet következhet, ami önmagában fölöslegessé teszi egy ilyen szerv működését. Azonban mind az a./, mind a b./ eset azzal a komoly veszéllyel fenyeget, hogy a tantestülete- DOKUMENTUMOK A Független Magyar Kezdeményezés somorjai helyi csoportjának állásfoglalása az iskolaügyi törvényben tervezett ún. iskolatanácsok felállításával kapcsolatban
