Szabad Kapacitás, 1991 (3. évfolyam, 3-5. szám)
1991 / 3. szám
A Független Magyar Kezdeményezés 1991. március 2-án tartotta VII. Közgyűlését Gálán- tán. Fordulópontot jelent ez a közgyűlés az FMK életében. Ez volt az első közgyűlés azóta, hogy a mozgalom önálló szubjektumként vesz részt a kormányban. Az elfogadott dokumen tumai (az Ügyvivői Testület beszámolója - el nöki beszámoló, Munkaterv, határozat) az ed digieknél sokkal pontosabban jelölték meg azokat a rétegeket, melyek érdekeit az FMK fel kívánja vállalni. A harmadik dolog, hogy az FMK olyan együttműködési és érdekegyezte tési modellt vázolt fel, amely remélhetőleg jár ható útja lesz a jövőbeli együttműködésnek a kisebbségi és más szervezetek között. A Sza bad Kapacitás ezeket a dokumentumokat a teljes terjedelmükben közli, beleértve az új Alapszabályt és az új választott testületek név sorát is. Kérjük, adja oda másoknak is, hogy céljaink kal és elképzeléseinkkel mások is megismer kedhessenek! A FÜGGETLEN MAGYAR KEZDEMÉNYEZÉS ELVI NYILATKOZATA (Pozsony, 1989. november 24.) A Független Magyar Kezdeményezés a hatalmi szerveldől független, alulról építkező állampolgári kezdeményezés. Folytatója kíván lenni mindazon politikai, társadalmi és egyéni törekvéseknek, amelyek az elmúlt évtizedekben a független, auto nóm gondolkodást és magatartást képviselték a hatalmi önkénnyel szemben. Magáénak vallja Eu rópa, ezen belül Csehszlovákia polgárjogi moza- galmainak eszmeiségét, demokrarikus és sza badelvű hagyományait, Közép-Európa erkölcsi megújhódását sürgető törekvéseket, mindazokat az erőket, amelyek Csehszlovákia Európába való integrálásán fáradoztak. Elődjének tekint a Csehszlovákiai Magyar Ki sebbség Jogvédő Bizottságát, mint az elmúlt két évtizedben a magyar kisebbség egyetlen függet len érdekvédelmi kezdeményezését. Ugyanakkor kinyilvánítja, hogy nem kíván annak helyébe lép ni, mert úgy véli, az egyéni és kollektív jogok védelmének erre a formájára a jövőben is szük ség lesz. A Független Magyar Kezdeményezés tagad minden totalitárius ideológiát. Tagadja, hogy a közösségiség és egyenlőség eszméje jogosult lenne az egyéni szabadság bár minemű korlátozására. A Független Magyar Kezdeményezés a modem individualizmus és liberális humanizmus híve. Olyan tagolt, autonóm társulási és közösségi for mák kialakítását sürgeti, amelyeket tagjai önként vállalnak, illetve választanak, amelyek nemcsak érdekeik és akaratuk kifejezői, hanem védelmük biztosítéka is egyben mindenfajta manipulációval szemben. A Független Magyar Kezdeményezés elveti mind a nacionalista, mind pedig a sztálinista kol lektivista ideológiákat. A Független Magyar Kezdeményezés számára a legfőbb érték az egyén szabadsága, a toleran cia és a szolidaritás. A Független Magyar Kezdeményezés célja:- Az állam szuverenitásának biztosítása.- A többpártrendszerű demokrácia megterem tése.- A hatalom hármas megosztása (törvényhozói, végrehajtói, bírói).- Az állam hatalmának korlátozása az állampol gári jogok által.- A többség hatalmának érvényesülése mellett a kisebbségek jogainak a védelme.- A társadalmi önszerveződés és önigazgatás biztosítása a helyi, regionális, kisebbségi, mun kavállalói, vallási és egyéb törekvések, csopor tok, közösségek, mozgalmak számára.- A tulajdonformák egyenjogúságának az elis merése.- A piacgazdaság megteremtése, vállalkozói szabadság.- A szociális biztonság szavatolása.- Az egészséges természeti környezethez való jog biztosítása.- Az oktatás, a kultúra és a tudomány ideológiai alávetettségének megszüntetése. Mivel a Független Magyar Kezdeményezés céljai közt a nemzeti kisebbségi kérdés megol dása, illetve képviselete is szerepel, ezért fon tosnak tarta, hogy ennek elvi kiindulópontjait is leszögezze:- A Független Magyar Kezdeményezés meg győződése, hogy a nemzeti kisebbségek problé máit csak a demokrácia oldhatja meg. Olyan de mokrácia, melyben minden nemzeti, etnikai, poli tikai, vallási és egyéb kisebbség a kölcsönös tolerancia légkörében érvényesítheti érdekeit.- Leszögezzük, függetlenül nemzeti hovatarto zásuktól, a Cseh és a Szlovák Köztársaság állam polgárainak államalkotó szerepét. Csehszlovák állampolgárságától senki sem fosztható meg.- A nemzetek és nemzeti kisebbségeket kollek tív jogok illetik meg. A nemzeti hovatartozás em beri jog. Ezért a kollektív jogok a nemzetek és nemzeti kisebbségek minden egyes tagját megil letik.- A kisebbségek jogainak szavatolásához elen gedhetetlen egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer létrehozása is. Az elmúlt napokban a civil társadalom hatal mas erkölcsi megújhódásának lehettünk tanúi. K'áltványok, beszédek, proklamációk százai sür
