Szabad Kapacitás, 1990 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1990 / 1. szám
< A Független Magyar Kezdeményezés tájékoztatója 90/1 > A Magyar Diákszövetség nyilatkozata I. Az MDSZ helye az ifjúsági közéletben Az MDSZ az ifjúsági közéletben mint független, önálló szervezet a maga áltai meghatározott irányvonalat követve kíván működni. Az ifjúság érdekképviseletét érintő kérdésekben együtt kíván működni az ifjúság érdekeiért küzdő más szervezetekkel, személyekkel, mozgalmakkal - hazaiakkal, külföldiekkel - melyek a demokrácia elveit magukénak vallják. II. Az MDSZ működését meghatározó alapelvek- Tevékenységében egy olyan új Csehszlovákia felépítésének igényéből indul ki:- amelyben a demokrácia szabályainak megfelelően az egyéni és csoportérdekek szabad szerveződései képviseletet nyernek.- amelyben megfelelő intézményrendszer segíti elő a szélesen értelmezett társadalmi egyenlőség egyensúlyát, lehetővé téve a lemaradt csoportok felzárkózását.- Képes hatékonyan fellépnia demilitarizált és egységes Európa eszméjének megvalósításáért.- amelynek teljes jogú állampolgáraként tagja lehet egy’ demokratikus szellemben egységesülő liberális humanizmus és a modem individualizmus elveit magáéna? valló Közép-Európának, mert meggyőződésünk, hogy az egységes Európába Csehszlovákiának, és benne nekünk, csehszlovákiai magyaroknak csak ezen keresztül vezet az út.- mivel az MDSZ elsősorban a magyar nemzetiségű diákok szervezete kíván lenni, ezért hangsúlyozzuk:- a nemzeti hovatartozás alapvető emberi jog, szabadon választ-ható és ezért senki semilyen körülmények között nem üldözhető- a nemzetiségeknek éppúgy, mint a nemzeteknek Csehszlovákiában államalkotó szerepük van. Ettől a szerepétől, csehszlovák állampolgárságától senki sem fosztható meg.- a nemzetek és nemzeti kisebbségek minden egyes tagját az egyéni jogokkal együtt kollektív jogok is megilletik.- a kisebbségek (etnikai, vallási, nyelvi, világnézeti stb.) mindennemű diszkriminációját elveinkkel ellentétesnek tartjuk. III. Az MDSZ feladatai- minden olyan társadalompolitikai, oktatási, politikai kérdésben véleményt nyilvánítani, amely tagjainak érdekeit érinti. E célból fel kívánja használni a nyilvánosság már meglévő csatornáit.- szervezetének kiépülése után tagsága érdekképviseletének ellátása céljából esetenként a politikai döntésekbe is bele kíván szólni, különös tekintettel a kisebbségi helyzetből adódó különleges oktatáspolitikai, szociálpolitikai és politikai kérdésekben. IV. Az MDSZ működésének anyagi forrásai Az MDSZ céljai közé tartozik az állami költségvetés ifjúsági- és nemzetiségpolitikai célokra el' különített pénzösszeg újraelosztásának az elérése és ebből az öt méltányosan megillető rész követelése. MDSZ-t magánszemélyek, társszervezetek, jogi személyek, alapítványok, egyesületek finanszírozhatják illtve anyagilag támogatják. Az MDSZ tagjai a tagok által meghatározott összegű tagdíjat fizetnek. Az MDSZ elsősorban nem valami ellen hanem valami érdekében óhajt tevékenykedni. Prológus A 20 fennálló totalitárius rendszer csődbe uttatta Csehszlovákiát. Míg a piacgazdaságra és parlamentáris demokráciára épülő polgári társadalmak fejlődése jólétet és szabadságot hozott, addig ez a politikai struktúra továbblépésre képtelen, zsákutcás fejlődést eredményezett. Gazdaságunk ipari múzeummá züllött, természeti környezetünk szinte jóvátehetetlenül tönkrement. Az első köztársaság ipara olyan értékeket teremtett, amelyek méltón képviselték az országot világszerte. Jelenlegi termékeink színvonala sok esetben alig üti meg a fejlődő országok iparának színvonalát. A most uralmon lévő pártelit idegen tankok segítségével jutott hatalomra 1968 augusztusában, alfojtva a Prágai Tavaszt, letörve az emberek szabadságvágyát. Az ezt követő 20 évnyi "konszolidáció" politikája, a visszarendeződést és a sztálinista eszmék megerősödését hozta. Ezzel lehetetlenné tette az alkotó törekvések szabad kibontakozását, ezek képviselőit külföldre kényszerítette, az itthon maradottakat egzisztenciálisan és szellemileg lehetetlenné tette. Most, amikor az állampolgárok megszabadulnak a beléjük sulykolt félelemtől, az a feladatunk, hogy egységesen lépjünk fel egy jobb fársadalom megteremtéséért. Nekünk, a "konszolidáció" nemzedékének ezidáig mindig megszabták, hogy mit, mikor, miért és hogyan tegyünk. Eljött az ideje a szabad akarat-, és véleménynyilvánításnak, hogy felelősségteljesen döntsünk sorsunkról Az ifjúság tudatára ébredt társadalomformáló erejének az utcai tüntetéseken, és a társadalom többi rétegével egyesülve lemondásra kényszerítette a nomenklatúra egy részét. Ez a változás azonban csak kezdeti lépés lehet a jövő szabad társadalma felé. A spontán önszerveződéseknek alulról építkező társadalmi szerveződésekké kell átalakulniuk, mert a születő valós jogállam (lásd nyugati demokráciák) azt igénylik. Az MDSZ egyike kíván lenni ezeknek a szerveződéseknek Magyar nemzetfelfogások a 20. század második felében S zázadunk elmérgesedett, sokszor véres nemzeti küzdelmei, a nacionalizmus fasizmussá fajulása több országban újra és újra felveti azt a kérdést, hogy nemzeti problémák helyett nem egyszerűen nacionalizmusról kell-e beszélnünk. Van-e egyáltalán nemzet? Nem csupán egy demagóg ideológia létezik, amely az állam és a nyelv jelenségeiből egy nem létező, mitikus közösséget feltételez: a nemzetet? Nem kerülhetjük meg tehát, hogy újra állást foglaljunk a tekintetben, hogy mit tekintünk voltaképp nemzetnek. A polgári gazdaság nem tudott egységes világgazdaságot teremteni abban az értelemben, hogy a társadalmi munkamegosztás, a foglalkozási csoportokra s ezen alapulva társadalmi osztályokra tagolódás világméretű keretekben alakult volna ki; ehelyett területileg elkülönült társadalmi-munkamegosztás-egységek, munkamegosztás-együttesek jöttek létre. Ezek együttműködése megkövetelte, feltételezte az azonos nyelvet, továbbá az azonos jogrendszert, igazgatást, tehát a nemzeti állammá szerveződést. A társadalmi munkamegosztás polgári rendje egyszerre jelent antagonizmust: érdekösszeütközést munkaadók és munkavállalók, eladók és vevők, illetve piaci konkurrensek között - és egymásrautaltságot, kooperációt. Ily módon ugyanaz a közösség, amelyben egyfelől osztályharc folyik, a társadalom kooperatív oldaláról nézve nemzetként jelenik meg. Ez a kooperáció valóság, nem a kizsákmányolok demagóg feltételezése, viszont rendkívül alkalmas arra, hogy az osztályharcot elleplező, illetve azzal szembeállítható, azzal szemben kijátszható uralkodó ideológiává váljék. Míg a polgári viszonyok kialakulásának időszakában, a 19. század első felében a nacionalizmus mint polgári ideológia haladó eszme: a rendi kiváltságokat eltörlö jogegyenlőség ideológiája - a 19. század második felétől a kialakult tőkés viszonyok talaján a nacionalizmus reakciós ideológiává válik, melyet korábbi ellensége, a nemesi hagyományokat őrző földbirtokos osztály konzervatív ideológiája is magáévá tesz. A mondottak alapján a nemzetet világosan el kell különítenünk az etnikumtól. Az azonos nyelven beszélő és/vagy azonos felekezethez tartozó emberek közössége, Alapító nyilatkozat Mi, a "konszolidáció" nemzedéke nem vállaljuk a felelőséget a múlt hibás döntéseiért, amelyeknek a következményeit akaratlanul is viseljük. Felelősséget érzünk a jövő alakításáért az általunk választott módon. Kezdeményezésünk a Magyar Diákszövetség, amely új, független, alulról építkező szervezet. Tömöríti a társadalmilag aktív különböző diákcsoportokat és egyéneket. Úgy gondoljuk, hogy a jelenleg megíévö ifjúsági szervezet és a diákok érdekei közt szakadék tátong. Az MDSZ és más ifjúsági szervezetek létrehozása megteremtheti a lehetőséget ennek az ellentmondásnak az eltávolítására. A Független Magyar Kezdeményezés boldog új esztendőt kíván mindenkinek!
