Szabad Kapacitás, 1990 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1990 / 2. szám
szabadon rendelkeznének. Működtethetik tovább, részvények formájában vagy parcellánként eladhatják, bérbe adhatják egészben vagy parcellánként. Minden formában a helyi közösségnek hoz hasznot. A falu és a mezőgazdaság Vissza kell állítani a falvak önkormányzatát, politikai közigazgatását és vissza kell adni legalább az alsó tagozatos iskolákat. Ehhez tartozik a falvak infrastruktúrájának kialakítása, ez elsorvasztott falvak és vidékek fejlesztése. Egészséges vidéki életet, müveit, szaktudással rendelkező fiatalságot akarunk, akik jól éreznék magukat a falvakban, az új munkahelyeken és nem kívánkoznának a városba. Fontosnak tartjuk a népfőiskolák, a kalászos tanfolyamok, a falusi közösségek bevált gyakorlatának felújítását, hogy falvaink földművelő lakossága megszerezhesse azt a tudást, melynek segítségével elérheti a fejlett országok jómódú, mezőgazdaságból élő lakosságának színvonalát. Ezen gondolatok megvalósításához hív a Független Magyar Kezdeményezés a zászlója alá minden falusi és városi polgárt, aki a fenti célokat magáénak vallja. A Független Magyar Kezdeményezés Alapszabálya (vázlat) 1. cikkely A Független Magyar Kezdeményezés a hatalmi szervektől független, alulról építkező állampolgári kezdeményezés. Folytatója kíván lenni mindazon politikai, társadalmi és egyéni törekvéseknek, amelyek az elmúlt évtizedekben a független, autonóm gondolkodást és magatartást képviselték a hatalmi önkénnyel szemben. Magáénak vallja Európa, ezen belül Csehszlovákia polgárjogi mozgalmainak eszmeiségét, demokratikus és szabadelvű hagyományait, Közép-Európa erkölcsi megújhodását sürgető törekvéseket, mindazokat az erőket, amelyek Csehszlovákia Európába való integrálásán fáradoztak. , A Független Magyar Kezdeményezés tagad minden totalitárius ideológiát. Tagadja, hogy a közösségiség és egyenlőség eszméje jogosult lenne az egyéni szabadság bárminemű korlátozására. A Független Magyar Kezdeményezés a modem individualizmus és liberális humanizmus híve. A Független Magyar Kezdeményezés számára a legfőbb érték az egyén szabadsága, a tolerancia és a szolidaritás. 2. cikkely Az FMK céljai eléréséhez elengedhetetlennek tartja az egyén kezdeményező erejének a felszabadítását, olyan tagolt, autonóm társulási és közösségi formák kialakulását, amelyeket tagjai önként vállalnak, illetve választanak, amelyek nem csak érdekeik és akaratuk kifejezői, hanem védelmük biztosítéka is egyben mindenfajta külső manipulációval szemben. Ezért az FMK szükségesnek tartja:- a hatalom gyakorlásának, igazgatásának és adminisztrációjának független ellenőrzését- a nyilvánosság szabad tájékoztatását- képviselők jelölését Csehszlovákia, illetve Szlovákia törvényhozói testületéibe- jelöltek állítását és támogatását az államigazgatás más szintjein- különleges bizottságok felállítását a problémák feltárása, megvitatása és megoldása céljából. 3. cikkely Belső felépítés 1. Az FMK-nak rendes, támogató és tiszteletbeli tagjai vannak. 2. Az FMK rendes tagjává válik minden tizennyolcadik életévét betöltött Csehszlovák állampolgárságú személy, aki egyetért az FMK Elvi Nyilatkozatával, kitölti a Belépési Nyilatkozatot, és eljuttatja a mozgalom központjába. 3. Az FMK támogató tagjává válik minden tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki aláírta az FNK Alapító Nyilatkozatát. 4. Az FMK tiszteletbeli tagjává válik minden tizennyolcadik életévét betöltött személy, akit a Közgyűlés az FMK tiszteletbeli tagjává választ. 5. Az FMK szervezeti felépítése két lépcsős. Szervezeti alapegységét a helyi csoport alkotja. Legalább öt rendes tag alapíthat egy helyi csoportot, a helyi csoport ügyei képviseletére szóvivőt (szóvivőket) választ. Két vagy több helyi csoport a regionális problémák megvitatása, illetve a kialakult álláspontjuk képviselete céljából közös szóvivőt (szóvivőket) választ, akik a helyi csoportokat képviselik. 6. Amennyiben a közigazgatási egységek szerinti beosztás megköveteli, koordinatív feladatok ellátására járási (megyei) koordinációs bizottságok létesíthetők. 7. Az FMK legfelsőbb szerve a Közgyűlés. 8. A Közgyűlés határozatainak végrehajtására, illetve a mozgalom munkájának Koordinációs Bizottságot választ. Különleges ügyek intézésére (pl. a választási hadjáratot szervező bizottság) a koordinációs bizottság javaslatára pontosan meghatározott időtartammal bizottságokat hagy jóvá. 9. Az FMK tájékoztatója a Szabad Kapacitás. 10. A Koordinációs Bizottság, illetve a helyi csoportok mellett munkabizottságok alakíthatók ki Tanácsadói Testületekként (kulturális, jogi, ökológiai, iskolaügyi, stb. bizottság) 11. A Független Magyar Kezdeményezés elvei szellemében együtt kíván működni valamennyi demokratikus gondolkodású személlyel, illetve a demokrácia alapelveit magáénak valló valamennyi hazai és külföldi szervezettel, mozgalommal. 12. Az FMK a Nemzeti Fronton kíyül működő mozgalom. 4, cikkely Az FMK testületéi 1. Az FMK legfelsőbb szerve a helyi csoportok egy vagy két képviselőjéből álló Közgyűlés, amely- dönt a szervezeti szabályzatról- elfogadja illetve megváltoztatja az FMK alapszabályzatát- dönt a mozgalom egészét illető legfontosabb kérdésekben, meghatározza a mozgalom céljait és ezek elérésének módját A Közgyűlést a Koordinációs Bizottság, vagy a helyi csoportok legalább egy ötödé hívja össze. A Közgyűlés összehívásáról a helyi csoportokat az összehívás előtt legalább tíz nappal értesíteni kell. 2. A Koordinációs Bizottság koordinálja a mozgalom tevékenységét, illetve képviseli a mozgalmat- állásfoglalásokat dolgoz ki a mozgalom egészét illetően- összehangolja a helyi csoportok tevékenységét és felügyel arra, hogy a mozgalom tevékenysége összhangban legyen az FMK Elvi Nyilatkozatával és programjával- képviseli az FMK-t a központi állami és képviseleti szervekkel,
