Szabad Kapacitás, 1990 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1990 / 2. szám
A Független Magyar Kezdeményezés programnyilatkozata (vázlat) •A Független Magyar Kezdeményezés pártszerüen működő politikai mozgalom. Közös történelmünk során először kezdtük a forradalmat a szlovák demokrata erőkkel együtt, és ma is együtt vívjuk a totalitárius állam ellemMeggyőződésünk, hogy csak akkor lehet igazi demokrácia Csehszlovvákiábanés Közép-Európában, ha az itt élő kis nemzetek összefognak és együtt harcolnak tagjaik emberi, polgári és kollektív nemzeti jogaiért. Együttműködési szándékunkat fejezzük ki mindazokkal a hazai és külföldi demokratikus erőkkel, amelyek az egyén szabadságának biztosítását, a toleranciát és a szolidaritást tekintik legfőbb értéküknek. Kik vagyunk? Demokraták vagyunk. Politikai céljainkat elvi alapokon kívánjuk megfogalmazni és képviselni. Alapelveinket Elvi Nyilatkozatunkban rögzítettük. Annak a liberális eszmekömek a képviselői kívánunk lenni, amely az egyén szabadságát tekinti legfőbb értékének és ezt tőle elidegeníthetetlennek tartja. Ezeket az értékeket azért vállaljuk, mert úgy véljük, igazi demokráciát csak differenciált politikai viszonyokra lehet építeni, e kollektivista ideológiák közepette pedig szilárd demokráciát perspektivikusan csak az egyén szabadságára. Célunk az olyan elvi politikai magatartás kialakítása, amely mindenkor vállalni meri önmagát, és szembe mer szállni mind a hatalmi önkénnyel, mind az elvtelenséggel szemben. Elvetjük az erőszak minden formáját. Magyarok vagyunk. A csehszlovákiai magyarság a magyar nemzet része. A nemzethez tartozás emberi jog. Minden csehszlovákiai magyar Csehszlovákia egyenjogú polgára, azaz az állam alkotója. A Független Magyar Kezdeményezés meggyőződése, hogy a nemzeti kisebbségek problémái csak demokratikus viszonyok közt oldhatók meg. Olyan demokráciában, amelyben minden nemzeti, etnikai, politikai, vallási és egyéb kisebbség a kölcsönös tolerancia légkörében érvényesítheti érdekeit. Nem fogadjuk el az elmúlt időszak azon állításait, hogy a csehszlovákiai magyarságot oly mértékben integrálták a többségi nemzetbe, hogy mára pusztán sajátos szociális-etnikai jelenségnek tekinthető. Emberi jogaink megsértésének tekintjük azokat a szándékokat, melyek sajátosságaink hatalmi felszámolására irányulnak. Nem fogadjuk el azokat a nézeteket, melyek kollektrvumkéüt zárták ki a csehszlovákiai magyarokat az állam alkotói közül, s a hatalom ezen a címen másodrendű állampolgárként kezelte, sőt egy időszakban állampolgári jogaitól is megfosztotta az itt élő magyarságot. Leszögezzük, hogy a nacionalista demokrácia nem demokrácia. Emberi polgári és nemzeti jogegyenlőség nélkül nincs szabadság. A Független Magyar Kezdeményezés szerint a nemzeti kisebbségek másodrendű állampolgárként való kezelésének legfőbb oka a nemzetállam ideájában és koncepciójában gyökerezik. Az olyan többnemzetiségü országban, mint Csehszlovákia, a nemzeti kisebbségek államalkotó elemmé való nyilvánítása a másodrendüség érzését sosem fogja tudja feloldani, hiszen ennek elérése is feltételezi a cseh és a szlovák nemzet automatikus, természetszerű államalkotó zerepét. /Ez nem kínál megoldást az etnikumok problémáira sem./ A Független Magyar Kezdeményezés azért száll síkra, hogy a nemzetállam koncepcióját felülértékeljék, és ennek alkotmányjogi konzekvenciái maradéktalanul levonassanak. Leszögezi, függetlenül nemzeti hovatartozásuktól, a Cseh és a Szlovák Köztársaság állampolgárainak államalkotó szerepét. Az egyén minden jog hordozója, így a kollektív nemzeti jogoké is. Kinyilvánítja, hogy az itt élő nemzeteket, nemzeti kisebbségeket és etnikumokat kollektív jogok illetik meg. Az olyan ateritoriális felekezeti kulturális kisebbségek mint a romák és a zsidók kérdésének megoldását a demokrácia sarkkövének tekinti, hiszen esetükben nem csupán egymás kultúra respektálásáról van szó, hanem más jellegű a hagyományostól teljesen különböző identitástudattól. Az FMK a nemzeti kérdés depolitizálására törekszik, a hagyományos, ellenségképre épülő nemzetfelfogás átértelmezésére. Célja, olyan korszerű nemzettudat kialakítása, amely nem olcsó ellenségképben, hanem saját pozitív értékeiben találja meg önazonosságának az alapját. Ez, és csakis ez, teremtheti meg a feltételét annak, hogy Csehszlovákia az európai integrálódás aktív részese lehessen. Az FMK ennek az elvnek a kifejeződését látja a szövetségi szinten létrehozandó "multikulturális" minisztériumában. Ahhoz, hogy ez a korszerű nemzettudat kialakulhasson, a nemzeti félelmeket kell maradéktalanul felszámolni. Csehszlovákiában ilyen szempontból a legfontosabb félelemgóc a cseh és a szlovák nemzet viszonyának a kérdése. A Független Magyar Kezdeményezés a csehszlovák állam olyan fokú decentralizálását javasolja, amely a köztársaságok szöbetségséig elmenö továbbfejlesztését, illetve a szomszédos államokkal olyan viszony kialak'tását, melynek révén az államhatárok gyakorlatilag elveszítenék eddigi túlfokozott politikai jelentőségüket. Az FMK leszögezi, hogy hatékony kisebbségvédelmet mindig csak a többség tud nyújtani. A többségnek ez kötelessége mind politikai, mind pedig nemzeti téren. A Független Magyar Kezdeményezés célja a magyarok politikai, gazdasági, kulturális és szociális egyenrangúsítása egy olyan Csehszlovákiában, melyben az állam egyenlő polgáraiként, annak minden nemzetével, nemzeti kisebbségével és etnikumával együtt közeledhet egy demokratikus egyesült Európához. A hatalom egyetlen forrása a nép. Az FMK a politikai életben a többpártrendszerű parlamentáris demokrácia megteremtésére törekszik. Ezen belül a csehszlovákiai magyaroknak is létre kell hozniuk saját demokratikus politikai szervezeteiket. A hatalmi harcban résztvevő, párt és pártszerüen müködö szervezeteken kívül szükség van olyan egyletekre és társaságokra, melyek a csehszlovákiai magyarság évtizedeken keresztül sorvasztott politikai kultúrájának fejlesztését tekintik feladatuknak. Az FMK helyi csoportjainak társadalomtudományos képzettségű tagjai már ma tartsanak alapvető politikai ismereteket nyújtó előadásokat a magyar településeken. Az önkény felszámolásához szükséges a hatalom hármas megosztása, azaz a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom egymástól történő elválasztása. A polgárok soha többé ne váljanak egy olyan hatalmi csoport rabjaivá, melyek nélkülük, saját érdekeinek megfelelően alkotja törvényeit, maga határoz végrehajtásuk mikéntjéről és ellenőrzés nélkül dönt abban a kérdésben is, mikor és ki szegte meg azokat, valamint kinek megengedett a törvények áthágása. A nemzeti kisebbségeknek létre kell hozniuk azokat a posztokat mindhárom fö hatalmi központban, amelyekben az általuk demokratikusan választott képviselőik természetes politikai úton érvényesíthetik a kisebbségek érdekeit. Ez a feltétele annak, hogy a nemzeti kisebbségek maguk döntsenek minden kérdésben, amely csak őket érinti, és egyenrangú félként dönthessenek azokban a kérdésekben melyek őket is érintik. A Független Magyar Kezdeményezés álláspontja szerint a közigazgatás legfőbb egysége a település. Minél több döntés jogát kell a helyhatósági válasz^ótestületek körébe utalni. Jogilag minden település egyenlő. A nemzeti kisebbségeknek érvényesíteniük kell érdekeiket a helyhatósági választótestületekbeü ott is. ahol az adott településen belül számbeli kisebbségben vannak. Már ma meg kell találnunk azokat a magva' polgártársainkat, akik ezekben a testületekben méltóképpen tudják képviselni választóik érdekeit. A Független Magyar Kezdeményezés ugyanakkor fontosnak tartja a magyar többségű helységekben a más nemzetiségű népcsoportok védelmét és képviseletének biztosítását a képviseleti testületekben. Létre kell hozni azokat a vitaköröket, melyekben a települések politikai életének alapkérdései tisztázódhatnak. A gazdaságban a Független Magyar Kezdeményezés célja a gazdasági jogállam, azaz a'piacgazdaság megteremtése, valamint a vállalkozói szabadság és a tulajdonformák egyenrangúsága mellett a szociális biztonság szavatolása.
