Szabad Kapacitás, 1989 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1989 / 2. szám

Á Független Magyar Kezdeményezés tájékoztatója 89/2

A Független Magyar Kesdemenyezés történetéből

1989.

nov.

1 8. ..szombat. Vágsellyén megalakul a

Független Magyar Kezdeményezés ( a továbbiak

ban FMK). Cseh és szlovák polgárjogi körök már

korábban azzal az igénnyel jelentkeztek. hogy

párbeszédet kezdjenek az itt élő magyar

demokratikusan gondolkodó értelmiségiekkel

az eljövendő Csehszlovákiát illetően. E

párbeszéd felvételére alakult meg az FMK. Még

18-án éjszaka kibocsájtja első dokumentumát,

melyben tiltakozik a november 17-i prágai

vérengzés ellen. (Lásd a nov. 18-i nyilatkozatot. In:

Szabad Kapacitás, 1989/1). Azonnal elkezdi elvi

nyilatkozatának megfogalmazását.

1989.

nov.

1 9„ vasárnap. Értesülve a prágai

Polgári Fórum megalakulásáról, az FMK

elhatározza csatlakozását a mozgalomhoz.

Nyilatkozatát (2. dokumentum) nov. 20-án sikerül

eljuttatnia Prágába. (Lásd a nov. 20-i nyilatkozatot

In; Szabad Kapacitás (továbbiakban Szabad

Kapacitás = Sz.K.) 1989/1 és

Informačný

serv'iz

cd., Prága 1989. nov. 20.).

1989. nov. 20., hétfő. A Pozsonyban nov. 19-én

este megalakult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen

(továbbiakban VPN) elnevezésű állampolgári

mozgalomhoz az FMK nyilatkozatban csatlakozik

(Lásd: Sz.K. 1989/1.). Az FMK alapitói közül

néhányan már ekkor aláírják a VPN-hez való

csatlakozást (= a VPN első nyilatkozatát).

1989. nov. 21 keddAz FMK bekapcsolódik a

VPN Koo rdinációs Bizottságának munkájába. Ez

a bizottság mindazon társadalmi és politikai

érőkéi egyesíti, amelyek radikális változásokat

sürgetnek Szlovákiában. A Koordinációs Bizottság

révén az FMK egyik szervezője lesz a pozsonyi

tüntetéseknek; két tag a vesz részt rendszeresen a

koordinációs bizottságban,

1 989, nov. 22., szérda Az FMK kiadja az Alapító

Nyilatkozatát (3. dokumentum), 8 ezzel elkezdi

iámogatóinak toborzását. A pozsonyi SZNF téren

megtartott tüntetésen Grendel Lajos Író

felolvassa (mintegy 60 000 ember előtt) az FMK

nov. 20-i nyilatkozatát (4. dokumentum).

1989. nov. 23,, csütörtök. Az FMK felveszi a

kapcsolatot a Magyar Diákszövetséggel (A

továbbiakban MDSz), mely fontos szerepet

játszott a diákaztrájkok megszervezéseben

Pozsonyban, neszt vesz az MDSz alakuló ülésén a

pozsonyi József Attila Ifjúsági Klubban (JAIK).

1989. nov. 24,, péntek. Elkészül

DunaszerdahelyenazFMKElvi Nyilatkozata. Ez

az Elvi Nyüatokazt mondja ki először

egyértelműen a rendszerváltás szükségességét

Szlovákiában. Ez a dokumentum képezi alapját a

jegyzett tagságnak. A délutáni pozsonyi tüntetésen

ismerteti

M. Kňažke

az FMK nyilatkozatát a

Csehszlovákiában kialakult helyzetről (5.doku-

menturnj.A Magyar Rádió hírt ad az FMK-ről.

1989, nov. 25., szombat.AzFMK kezdeményezé

sére találkoznak a demokratikus-.löerteményezések képviselői a Csemadok KB

székházában. A négy csoportosulás (MDSz,

Megújhódás Fórum, A MATESZ Fiataljainak

A társadalom megmozdult. A pártállamnak a maga hatalmas erejével mutatta meg szabad akaratát.

Felvetődik azonban a kérdés, hogy az akarat szabad demonstrálása a polgárokat ’ szabad polgárrá, a

társadalmat szabad polgárok szabad társadalmává teazí-e.

Az eddigi forradalmak egyik fontos célja volt, hogy határokat szabjon mennyi és milyen hatalmat

tűrjön el maga felett. Mindenekelőtt azt érték el, hogy egyes dolgokban sérthetetlenseget élvezzenek,

ezeeetpofitikai szabadsági okoknak nevezték. Másrészt elérték, hogy a hatalmi testületek ne

dönthessenek hozzájárulásuk nél^l. ezért tagjaikat megválasztották és újravnlsztoítne. Ehhez azonban

létre kellett hozniuk saját, erre alkalmas szervezeteiket. Azok a forradalmi megmozdulások, melyek

képtelenek voltak tartós szervezeti formákat ölteni, elbuktak, vagy elenyésztek. A szervezeti előnyben

lévő hatalom a kezdeti felféngofnautnn lépésről lépésre szorította vissza őket kivívott pozícióikból.

Ennek vége pedig az Önkény diadalmas megújulása.

A politikai küzdőtéren akkor vált lehetetlenné az önkény visszatérése, amikor a fétrheozott politikai

szervezetek elég erővel rendelkeztek, hogy érvényesítsék a nép akaratát. A gazdaságban akkor, amikor

egyrészt a megalakult gazdasági társaságok és társulások érvényesíteni tudták a polgárok

korlátozásmentes rendelkezeei jogát javai felett, azaz a jogot a tulajdonhoz, másrészt amikor a

munkavállalók érdekeit védelmező szervezetek, a szabad szakszervezetek elég erősekké váltak arra,

hogy korlátok közé szorítsák a munkaadók akaratát,

A totalitárius hatalom természetéből fakad a társadalom teljes ellenőrzésének igénye.. Hatalmi

eszközeinek részleges összeomlása után azonban az ellenőrzés fenntartható mederben tartott

párbeszéddel is. Fenntartható sőt erősíthető, ha a feltörő szellemi aktivitást sikerűi a pártállam hatalmi

csatornáiba terelni . így a párbeszéd saj át rugalmasságának, ref ormhaj landóságánk j ele lesz anélkül, hogy

hanyatlásának okozójává válna. Pozícióinak zömét nem kell feladnia elég, ha rugalmasan kisajátítja és

elsajátítja szervezetlen bírálói érveit és ötleteit.

Akik nem ezt akarják, azoknak nem elég akaratuknak kinyilvánítása, hanem meg kell szerveződniük.

A mu^^^helyi szakszervezeti csoportok sikere attól függ, képessé válnak-e az alkalmatlan vezetők

megbuktatására akkor is, ha azok éppen köpönyegüket fordítják. A politikaiaké pedig attól, hogy meg

tudják-e rendíteni a pártállam vezetőién kívül a helyi aparátusok hatalmát.

Akik szeretnének beleszólni saját politikai sorsuk és gazdasági sorsuk irányításába, azoknak meg kell

találni elfogadni és támogatni saját képviselőiket az együtt kialakított, többségi akarattal irányított,

m^rr^^:ahelyi, közigazgatási és magasabb szintű hatalmi testületekben. Képesnek kell lenni saját választott

képviselőik hatalmának korlátozására és gyors visszahívásukra, ha azok hatalmukat saját válaztóik ellen

szeretnék használni.

Akik szerveződni szeretnének, azoknak fel kell szabadítaniuk egyéniségüket, ennek pedig az az egyik

előfeltétele, hogy nem félnek. Nem szabad félni a hatalom túlsúlyától, mert akik egyesülnek azoké az a

közakarat, melyet az eddigi hatalom használt. Nem szabad félniük az új hatalmi szervektől, mert a

többségi akarat alapján ma^<^<dő és a képviselőket a szólás szabad jogával folyamatosan ellenőrző

szervezetekben nem lehetséges az öаeéаy. S végül nem szabad félniük saját maguktól. Mindezekre az

összes szabad polgár kipes. Képessé válik arra, hogy mindenki számára érthetően nyilvánítsa ki saját

akaratát, és képessé válik arra, hogy magát korlátozva az eltérő akaratok között megtalálja a legtöbb

törekvés maximális érvényesülésének kompromisszumát, megteremtve ezzel a közakaratot.

Ezeket eddig elérte minden sikeres forradalom, el kell érnie a mainak is.

ÖLLÖS LÁSZLÓ

Szabadságunk

Stanovisko Ministerstvo školstva mládeže a telemej výchovy SSR

1.

Ministerstvo školstva, mládeže a telesnej výchovy SSR garantuje, že zo strany vedení jednotlivých

slovenských vysokých

skol,

ako i ministerstva,nebudú voči študentom, Žiakom a učiteľom žiadne

represívne opatrenia za to, že sa zúčastňovali a zúčastňujú, na

pode

Školy spoločensko-politickej

aktivity, ktorá vedie k riešeniu súčasnej spoločenskej, politickej krízy.Žiada zachovanie vysokej etiky,

vsťahu pedagóga, žiakov a Študentov.

2.

Ministerstvo Školstva, mládeže a telesnej výchovy SSR potvrdzuje právo vedení vysokých Škôl v

súčinnosti so študentmi upraviť harmonogram a spôsob výučby v zimnom semestri v tomto školskom

roku v súlade so

specifickými

podmienkami jednotlivých vysokých Škôl.

3.

Ministerstvo Školstva, mládeže a telesnej výchovy SSR a zástupcovia študentov pripravia v

najkratšom Čase spôsob účasti Študentov na riadení vysokých škôl a pri volbe funkcionárov.

4.

Ministerstvo školstva, mládeže a telesnej výchovy SSR a zástupcovia štrajkového výboru Študentov sa

dohodly

na zotrvaní v stálom pracovnom kontakte.

5.

Minister podákoval zástupcom Študentov za dodržanie kultúry dialógu, vedeného na vysokých

školách.

v Bratislave dňa 27.11.1989 Za obe thany popísali: Kílar Bombík

Vajda PopvviČ

Mistríková Tóth