Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-12 / 32. szám

2

SZABAD FÖLDMŰVES

1988. augusztus 12.

KÖZÖS CÉLOK - KÖLCSÖNÖS ÉRDEKEK

sére, aktív részvételére. Együtt tervezni a lakossággal, és közös összefogással teljesíteni a terveket, biztosítva, hogy minél több ember kapcsolódjék be a helyi közélet áramkörébe — ehhez nélkülözhetetlen a jól felkészült képviselőtestület munkája, s nélkülözhetetlenek e falugyűlések. Ml mindig és mindenben a jogbiztonság a törvényesség szellemében jártunk el.

2.

A jogbiztonság és a törvényesség, illetve a falu közérzetére nagy hatással van a bűnözés alakulása. Ebben a községben örömmel konstatáltuk, hogy az utóbbi években nagyobb bűncselekményre nem került sor. Ez elsősorban annak a megelőző munkának köszönhető, melyet a közrendvédelmi bizottság fejt ki Érsek Ferenc irányításával.

A társult faluban 302 cigányszármazásö polgár él. A kisebb összezördüléseken kívül itt nem áll fenn az országszerte oly gyakran emlegetett cigányprobléma. A 64 cigányszármazású család férfitagjainak 100, a gyengébb nemnek pedig a 80 százaléka állandó munkaviszonyban van. Az iskoláskor előtti gyermekek kivétel nélkül óvodai nevelésben részesülnek, s az Iskolalátogatással sincs különösebb gond. Mindez elsősorban a kulturálódásnak, a nevelő- és felvilágosító munkának köszönhető, s nem utolsósorban annak, hogy nem működtetnek külön clgányovódát, Illetve cigányosztályt.

3.

melynek tagja Egyenes Gáspár, a nemzeti bizottság elnöke, Pajger Tibor agrármérnök, ez efsz elnöke és Ján Prelec mérnök, a bratislavai Nemzetközi Nőnap textilipari vállalat Igazgatója. Az említett vállalatnak ugyanis 160 nőt # foglalkoztató fióküzeme működik a faluban. Ez utóbbi egyúttal azt Is példázza, hogy a nemzeti bizottságnak érdemes az újabb és újabb együttműködési kapcsolatokat keresni, s tovább erősíteni a már meglevő partneri szálakat, mivel ez manapság nélkülözhetetlen segítséget nyújt abban, hogy a nemzeti bizottságok feladatukat a lakosság érdekében az anyagi és szellemi javák gyarapítására eredményesen végezhessék. Félreérté* ne essék: ez nem az önzetlen szerepét eljátszó gazdag mecénás és a „szegény ro kon“ kapcsolatának a jele.

4.

Tavaly a társult községben 16 építkezést engedélyt adtak ki, s 14 családi ház épült fel. Idén is hasonló a helyzet. Mindez arra utal, hogy ebben a társult községben szívet melengető a faluhoz való ragaszkodás, a lakóhelyért való tenni akarás.

A tények hosszú sorával szemléltethetnénk a Nemzeti Front választási programtervezetének már megvalósított, illetve megvalósításra váré széles skáláját. A példák hosszú sorával érzékeltethetnénk a község lakosságának öntevékeny munkásságát, amellyel a négy falu gyarapítását segítették és siettették, kibővítve az elnök által szerénynek említett tanácsi pénztárcát.

Az államiság és a szocialista demokrácia folyamatos fejlesztése pártunk politikájának nagyon fontos része. E célok elérése érdekében a nemzeti bizottságok munkájának állandó javítása egyik központi feladat volt és marad a jövőben is.

Mi indokolja ezt a megkülönböztetett figyelmet? Mindenekelőtt az, hogy a nemzeti bizottságok politikai rendszerünk alapintézményei közé tartoznak, s gazdag lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a lakosság részt vegyen a közéletben. Az elmondottaknak megfelelően növekedett a nemzeti bizottságok önállósága és jogkö-' re, amely nemcsak elveket rögzít és keretet ed, hanem munkájuk korszerűsítéséhez is új célokat tűz ki.

— Vajon megfelel-e az új törvény a ma és a holnap követelményeinek? Ezzel a nagy teret felölelő kérdéssel Egyenes Gáspárt és Féliinger Györgyöt, a Nový Život-i Helyi Nemzeti Bizottság elnökét, illetve titkárát kerestük fel.

— A módosítás alapvető célja az, hogy az államirányítás, a szocialista demokrácia fejlesztésének keretében és érdekében javítsa á nemzeti bizottságok munkáját, növelje jogkörüket és önállóságukat, s egyidejűleg elősegítse a központi Irányítás hatékonyságát. A végrehajtás eddigi tapasztalatai arra utalnak, hogy az önállóság növekedése együtt jár a helyi lehetőségek, a szellemi és anyagi tartalékok jobb feltárásával, a bátrabb kezdeményezéssel, a társadalmi erők hatékonyabb összefogásával. Mindezek kedvező társadalmi körülményeket teremtenek, a gazdasági alapot képező központi források viszont ehhez nem minden esetben adottak. Az önállóság növekedésének megfelelően ezért szerénynek mondható saját bevételi forrásainkra — adók, különböze Illetékek, étkezdék, helyi gazdálkodási üzem — kell támaszkodnunk — mondja bevezetésként Egyénéé Gáspár, a hnb elnöke.

1.

A 2100 lakost számláló Nový Život társközség, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy négy aprófalu: lllésháza (EUášovce), Kismagyar (Tonkovce),

Tonkháza (Maié Tonkovce) és Bélvata (Votjtechovce) társulásával jött létre. Ezek az aprófalvak — együttvéve, körülbelül akkora területen helyezkednek el, mint Somorja (Šamorín) — természetszerűen nem a szocialista építés „termékei“, hanem a történelem évszázados társadalmi, gazdasági fejlődésének településalakulatai. Létrejöttüknek elsősorban gazdasági okai voltaki A mostoha gazdaságföldrajzi adottságok, a kevés és gyenge minőségű, nehezen művelhető termőföld s a kisparaszti gazdálkodás csak kevés ember számára biztosította a megélhetést. A korlátozott eltartóképesség következtében alakultak ki tehát a kevésbé népes falvak.

— A múlt idézése után vizsgáljuk meg — az teljességre velő törekvés nélkül —, hogy mit mutatnak a mai

részletek?

■ Egyenes Gáspár:

— A hnb 29 tagú képviselőtestülete túlnyomó többségének megvannak azok az erényei, amelyekkel a közéleti embereknek rendelkezniük kell. hogy érdemesek legyenek választóik bizalmára, s tekintélyük legyen. Nagy felelősségérzettel végzik munkájukat. Időt és fáradságot nem kímélve ismertetik a lakosság körében' azokat a célokat és tennivalókat, amelveket a nemzeti bizottság plénuma, Illetve tanácsa maga elé tűzött, egyúttal a lakosság jogos igényeit, észrevételeit intenzíven képviselik, segítve megoldani. amit lehetséges.

Ugyanez mondható el a polgári bizottságokról Is. Az egyik Bognár Jenő irányításával Kismagyaron, a másik pedig Jaroslav Jirkovsky vezetésével Bélvatán tevékenykedik. A polgári bizottságok elsőrangú feladata a megnevezett települések belső ügyeinek — faluszépités, kulturális tevékenység, társadalmi szervezőmunka stb. — irányítása.

Társult községünk nemzeti bizottsága keretében öt áilandó bizottság működik, melyek/rendszeresen megtárgyalják a feladatok teljesítésének helyzetét. Túlzás nélkül állíthatom, hogy bizottságaink — szakmai felkészültségükkel — számottevően hozzájárulnak a nemzeti bizottságot érintő döntések meghozatalához, amelyek Nový Život terület- és településfejlesztésének, tervezési-pénzügyi és közlekedési, közrendvédelmi, oktatás- és egészségügyi, építkezési szolgáltatási, valamint közművelődési, sport és kulturális irányelvei magukban foglalnak.

■ Feliinger György:

— Az igények gyorsabban növekednek, mint ahogyan lépést lehet tartani velük. Azt azonban, hogy ho-Egyenes Gáspár, a hnb elnöke

gyan rangosoróljuk. miként aknázzuk ki lehetőségeinket, erőforrásainkat, a tanácsi apparátus csak a tanácstagokkal, az egyes bizottságokkal, a tömegszervezetek vezetőivel folytatott rendszeres konzultáció, a lakosság véleményének ismeretében tudja megválaszolni. Az is nyilvánvaló, hogy a közvéleményt már a tervek előkészítésének Időszakában tájékoztatni kell. Ez nem csupán előfeltétele a megalapozott, reális s az igényeket jól tükröző tervek formálásának, hanem annak Is fontos biztosítéka, hogy a végrehajtás sorén számíthassunk a lakosság közreműködéa fenti rendelkezés, akkor a nevelt gyermekek számát figyelembe véve a nyugdíjkorhatár a következő:

— 57 év, ha nem nevelt gyermeket;

— 58 év, ha 1 gyermeket;

— 55 év, ha 2 gyermeket,

— 54 év, ha 3 vagy 4 gyermeket;

— 53 év, ha 5 vagy ennél több gyermeket nevelt fel.

Mi képezi az öregségi nyugdíjat? Ä teljes öregségi nyugdíj e következő 4 tételből tevődik össze:

1. a járadék alapösszege (a havi

111. redukált havi átlagkereset munkakategóriától függő 50; 55: 60%-a);

2. a járadék százalékos emelése (a

21., ill. a 26. alkalmaztatást év után megítélendő, szintén a munkakategóriáktől függő évenkénti 1; 1,5 vagy 2 %-os emelés);

3. a nyugdíjigény keletkezése után való továbbdolgozás esetére vonatkozó százalékos emelés;

4. a már említett bérszintfejlődés kiegyenlítése céljából való nyugdíjemelés 40—140 KCs-ig terjedő öszszegben.

Az egyes tételek lényeges vonásai:

Az 1. tételt illetően:

A járadék a havi átlagkereset, illetve a redukált havi átlegkereset 60 %-át képezi, ha a dolgozó az uránbányákban ledolgozott 10, a föld alatti mélyművelésű bányákban ledolgozott 15 vagy egyéb I. munkakategóriába tartozó 20 évi munkát mondhat megáénak. 55 % a II. munkakategóriában letöltött 20 vagy ennél több alkalmaztatás év esetében, és 50 % minden más esetben.

A 2. tételt képező százalékemelés:

Az olyan dolgozónak, akinek a III. munkaktegőrlában állapítják meg a teljes öregségi nyugdíját, az 50 %-os alapösszeghez a 26. év minden további alkalmaztatás! év után egészen a nyugdíjkorhatár betöltéséig, azaz a nyugdíjigény megszerzéséig 1 %-os emelés jár.

A. II. munkakategőriában a százalékos emelés már a 21. és minden további alkalmaztatást év után jár, ás Itt már 1,5 %-ot tesz ki.

Az I. munkakategőriában ez már a 21. és minden további elkalmaztátási év után 2 %-ot jelent.

A járadék százalékos emeléseszem-A nemzeti bizottság a párt elvi politikai irányításával véezi munkáját, a helvt Csehszlovák—Mongol Barátság Pfsz-szel közösen működő üzemi pártbizottság keretében. Ez látszatra nem a legszerencsésebb megoldás, a gyakorlat viszont mást igazol. A Rajcsánvi László elnök által Irányított 59 párttagot tömörítő üzemi pártbizottság munkájában ugyanis szorossá vált az efsz és a nemzeti bizottság közötti kapcsolat. A nemzeti bizottság és az egységes földművesszövetkezet együttműködésének kétségkívül legfontosabb területe a gazdasági koordináció. Gyakorlatilag ezt szol gália a nemzeti bizottság keretében működő Igazgatót tanács Isi

pontjából mind a 3 munkakategóriánál csupán a 18. életévtől a nyugdíjkorhatárig, 111. a nyugdíjigény- keletkezéséig beszámítható éveket veszik alapul.

Példa: Vegyünk egy III. munkakategóriába besorolt férfi dolgozót. Ä

18. életévétől a nyugdíjkorhatárig, azaz a 80. életévéig 42 ledolgozott évre tett szert, járadékának alapöszszege havi (redukált) átlagkeresetének 50 %-a lesz. Ehhez az 50 %-hoz járul még 17 %-os emelés (42—25), tehát nyugdíja havi (redukált) átlagkeresetének 67 %-ban lesz megállapítva.

A dolgozók érdekeit tartja szem előtt az a rendelkezés Is, amely szerint, ha a dolgozó váltakozva különböző tnunkakategőriákban dolgozott, az ezen évek után járó százalékos emelés szempontjából a beszámítást a III. munkakategóriával kezdik, a II.-kai folytatják és az 1. munkakategóriával feiezik be. Ha például a dolgozó a 18. életéve után 12 évet dolgozott le az I., 18 évet a II. és 11 évet a III. munkakategóriában, tehát összesen 41 ledolgozott éve van, nyugdíjának alapösszegét havi (redukált) átlagkeresetének 50 %-ában állapítják meg, majd a százalékos emelés a 26. és az azt követő alkalmazást évek után további 30 %-ot fog kitenni (4 X 1,5 % + 12 X 2 % = 30%), tehát nyugdíja havi (redukált) átlagkeresetének 50 + 30 = 80 %-át teszt ki.

Az előző társadalombiztosítási törvény szerint a 2. tételt képező százalékemelés csak 20 %-lg volt lehetséges, az új törvény viszont már 30 %-ra emelt ezt a határt, ha a dolgozó legalább 10 évet az I. munkakategóriában dolgozott. Ha a dolgozó ennek nem tesz eleget, úgy ez a százalékemelés csak 25 %-Ig mehet.

Az I. munkakategória elónve megmutatkozik a 2. tételt képező százalékemelésben abban is. hogy az I. munkakategőriában letöltött 20 év esetén, ill. az 1. munkakategóriát megillető 60 %-os alapösszeg megítélése esetén a százalékos emelés a fenti 25 vagy 30 %-kal sincs behatárolva.

A 3. tételt képező százalékos emelés:

Ha a dolgozó л nyugdíjkorhatár és

A nemzeti bizottságok önállósága és jogköre növekedésének Időszerűségét Nový Životban az élet igazolja, amely egyúttal arra is utal. hogv a nemzeti bizottságoknak a lövőt illetően elsősorban a gazdálkodási tevékenység fejlesztésére, a szolgáltatások bővítésére, a hatékonyabb irányító és ellenőrző munkára, s a szocialista demokrácia további szilárdítására kell erőiket összpontosítani. Ezt kívánják párt és államigazgatási szerveink határozatai, melyeknek gyekorlatilag csak a központi célok és a nemzeti bizottságokat érintő közös érdekek egyeztetésével lehet eleget tenni.

CSIBA LÄSZLÖ

a nyugdíjra való jogosultság után Is úgy határoz, hogy tovább dolgozik, és nem kéri nyugdíjának folyósítását, nyugdíja az így ledolgozott minden

90. kalendáriumi nap után átlag havi keresete 1,75 %-val emelkedik, ami 1 évet illetően 7 %-os emelést jelent.

A 4. tétellel kapcsolatban.

Az öregségi (ugyanígy a rokkantsági) nyugdijakat 1986. október 1-jétöl 14П koronával emelik, ha 1975. december 31-ig Ítélték meg. 130 koronával emelik az 1970-ban, 120 koronával az 1977-ben, 110 koronával az 1978-ban, 100-al az 1979-ben, 90-el az 1980-ban, 80-al az 1981-ben, 70-el az 1982 ben, 80 koronával az 1983- ban, 50 koronával az 1984-ben és 40 koronával az 1985. január 1-je és 1988. szeptember 30-a között megftélt nyugdijakat. Ha a nyugdíjat az I. munkakategóriában ítélték meg, úgy a fenti nyugdíjkiegészítési hozzájáruláshoz további 80 korona járul, ha а II. munkakategóriában lett megítélve, akkor pedig további 40 korona.

Az öregségi (teljes öregségi) nyugdíj minimális összege az eddigi 400 koronáról 550 koronára emelkedett.

A lehető legmagasabb nyugdíl öszszege (abszolút maximum) az eddigi havi 3 ezer korona belvett 3800 koronában lett meghatározva.

A törvény a 24. §-ban szabályozza a munkakategőrlák szerint a kimérhető legmagasabb nyugdíj összegét, ami

2Я0П Kös а III. munkakategőriában,

2900 Kčs а II. munkakategőriában letöltött 20 vagy ennél több év esetén,

3250 Kčs az I. munkakateeériáhan ledolgozott 20 vagy ennél több év esetében.

3800 Kčs az I. munkakategőriában kiemelt foglalkozások esetén.

Ez a 3800 koronát képező havi nyugdíj a nyugdíljáradék legmagasabb összege (abszolút maximum). A fenti nvugdíjsztntek továbbdolgozás esetén (lásd a 3. tételhez fűzött magyarázatod 2800; 2900. 1Ц. 3250 Kčs fölé emelkedhetnek, de nem haladhatják meg a 3800 Kős összeget.

A törvény a 24. § 5 bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a dolgozó nyugdíja nem haladhatta meg átlagkeresetének 90 %-át.

JUDr. POLLÄK LÄSZLÖ

KÖZÉRDEKŰ TUDNIVALÓK

Az új Társadalombiztosítási Törvény rendelkezéseiből

(Folytatás)

Ä II. munkakategóriába tartoznak azok a munkák és foglalkozások, amelyekben a dolgozók a rendszeresen végzett munkájuk során az anyagok, a környezet és munkametódusok káros hatásának vannak kitéve, amely rendszerint az egészség káros elváltozásához vezet, vagy rendkívül balesetveszéllyel bír, vagy az életkörülmények és az égöv (például a trópusi égövben végzett tevékenység) egészségre ártalmas hatása indokolja kiemelésüket az I. és II. munkakategóriába.

Nem tartjuk célszerűnek részletesen elemezni az I. és II. munkakategóriát, mivel a törvény 17. pargrafusa értelmében ezek a törvény alapján kiadandó kormányrendeletben lesznek pontosítva, valamint az egyes tárcák szerint specifikálva. Várható tehát, hogy a MÉM Is kiadja az I. és II. munkakategóriába tartozó foglalkozások jegyzékét. A jelenleg érvényes Jegyzék a MÉM közlönyében található (1978. év 23. rész 46. szám alatt). A jegyzék például I. kategóriájú kiemelt foglalkozásnak tünteti fel az FMHS 705 típusú repülők pilótáinak a foglalkozását, melynek során a mezőgazdasági növénykultúrák porzását és permetezését végzik.

AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ

A nyugdíj járadék alapvető formáját az öregségi nyugdíj képezi. Az öregségi nyugdíjak szintje az utóbbi években elmaradt a bérszint fejlödése mögött, ami az egyik kiváltó oka lett a nyugdíjak szabályozása terén végrehajtott Intézkedéseknek Az új. 100/1988-as T. t. számú Társadalom biztosítási Törvény nagyobb hangsúlyt fektet a munkában szerzett érdemek nyugdíjban történő érvényre Juttatására.

A’ teljes öregségi nyugdíj olyan dolgozót Illet meg, aki:

1. Teljesíti az előírt alkalmaztatási időt (ez valamennyi dolgozónál egységesen 25 évet jelent).

2. Betölti az előírt nyugdíjkorhatárt (munkakategóriák, valamint nemek szerint differenciált).

Az új törvény lényeges módosítása, miszerint nem feltétel, hogy a dolgozó az előírt nyugdíjkorhatárt az alkalmaztatás Ideje alatt töltse be, azaz, hogy a nyugdíjba vonulás Idején fennálljon a munka- vagy tagsági viszony. Megerősödött pl. az idősebb korú dolgozók szociális biztonsága azáltal is, hogy az előnyök elvesztése nélkül változtathat egészségét veszélyeztető rizikós munkahelyén, mert nem feltétel az, hogy az I. és II. munkakategória kedvezményeit csak akkor élvezheti, ha ebből a foglalkozásból vonul nyugdíjba.

Milyen az előírt nyugdíjkorhatár? A korhatárt Illetően alapvető változásra nem került sor.

55 év: — ha a dolgozó legalább 15 évig állandó föld alatti munkahelyen, mélyművelésű bányában vagy ilyen jelleggel legalább 10 évig uránbányában volt alkalmazásban;

— ha legalább 15 évet volt alkalmazásban mélyművelésű föld alatti bányában, majd egészségi okokból eredően vagy átszervezési intézkedések kapcsán lett áthelyezve vagy átcsoportosítva;

— ha legalább 20 évet volt alkalmazásban az 1. munkakategóriába tartozó egyéb, a törvény 14. §-a 2. bekezdése b—h) pontjaiban feltüntetett foglalkozásban.

5ij év: — ha a dolgozó legalább 20 évig volt alkalmazásban az I. munkakategóriába tartozó, a törvény 14 §-a 2. bek. i—j pontjaiban feltüntetett foglalkozásokban (kőbányászat. egyéb ásványok bányászata, föld alatti kanalizációs hálózatban végzett alkalmaztatás stb.).

60 év: — minden más esetben.

Ha a nők számára nem kedvezőbb