Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-23 / 51. szám

12 ■SŽÄBAfl földműves 1988. december 23 AllatkörhAz A VAROS PEREMÉN A tények, adatok önmagukért be­szélnek: 1976 februárja Óta, a 12 mil­lió korona beruházással épült Nagy­kürtöst (VeTkfj KrtíSf Járási Állat-' egészségügyi Intézet épületének egyik szárnyában állatkórház működik a bányászváros és a már Nagykür­töshöz csatolt egykori aprócska tele­pülés, Kiskürtös (Máig KrtiS) között félúton. Dr. Vo|tech Macalák, az intézet igazgatója, főorvos szívesen beszél eredményeikről, de nem rejti véka alá gondlóikat-bajaikat sem. — Vidékünkön 1974 Óta működött állatkórház Pötor -Slatlnkán. A kerü­let minden zágdból ide hozták a gyógyítandó állatokat. Pedig mond­hatni, kőkorszakt körülmények kö­zött dolgoztunk. A Dolina bánya egyetlen megárvult felvonulási épüle­tében, egy fabarakkban ténykedtünk. Ugyanabban a helyiségben mütöttünk, ahol a statisztikai nyilvántartást is végeztük. Az új épületeket ts a bányászok építették. Mégpedig a Dolina szénbá­nya építő csoportjának ügyes kezű dolgozói. Az épülettömb, az irodahe­lyiségeket és laboratóriumokat egy­aránt egyesítő székházon kívül egy szolgálati lakást, és természetesen az állatkórház helyiségeit is magában foglalja. — A szolgálati lakásban 'a kórház vezetője lakik — tudom meg a fő­orvostól, s ez szerintem természetes ts, elvégre életbevágóan fontos, hogy egy szakember mindig, de főleg a sürgős esetekben könnyen elérhető legyen. — Számára a lakásba ezért —s csakis ezért — a telefont is bevezettem. De, amint később, az il­letékes minisztérium munkatársainak megrovó szavaiból kiderült, helytele­nül cselekedtem. A szabály, a tör­vényerejű rendelet ugyanis kizárólag az igazgató és a helyettese számára engedélyezi a szolgálati telefont. — František Eggenhoffer doktorral heti váltóműszakban tartunk éjszakai ügyeletéi. így, amikor fiatal kollégám — Mnnka akad a kórházban mindig épp elég — mond­ja Fggenhoffer doktor (balról) (A szerző telv.) meg a takarmányokért ts fizetnek. Rengeteg ápolásra szoruló apró álla­tot is kapunk. Mintegy 5—6 ezer, többnyire törzskönyvezett kutyát és vagy 300 macskát kezelünk évente. Embrió-átültetéssel is foglalkozunk, de elvégezzük a sertések orrüregé­nek röntgenológtal kivizsgálását is. Az orrporcok káros elváltozásának ugyanis a csökkent súlygyarapodás és a nagyarányú elhullás a követ­kezménye. A háziállatok nehezen viselik el a kényszerű bezártságot, s étvágytalan­ná, majd agresszívvá válnak, ezért, ha csak lehet, az ügyeletes orvos mellőzi a hosszadalmas belgyógyásza­ti kezelést. — Kozmetikai beavatkozásokat, például kutyáknál vfülkupirozást is vállalunk — biztosit a szakember —, három fól felszerelt műtő áll a ren­delkezésünkre. A műszerellátás is megfelelő. Nem egy természetbarát hozott már be hozzánk elgázolt őzi­két is. Intézményünkben az akváriu­mi halaktól a lovakig sok féle álla­tot gyógyítottunk már. Kasztrálunk csikókat is. Gyakori látogatóink a gyerekek féltett apróállatjaikkal, sé­rült tengerimalacaikkal, teknősbé­káikkal, aranyhörcsögeikkel, kanár­jaikkal — még a távolabbi járásokból is — sűrűn felkeresnek bennünket. Pályafutásom során sok érde­kes esettel találkoztam már — то­­solyintfa el magát Eggenhoffer dok­tor —, de a két legérdekesebb törté­netet elmesélem. A Nagykürtöst já­rás egyik ‘ közös gazdaságából este telefonált az állatorvos, hogy egy ki­váló tejelékenységű tehenük képte­len megelleni, meg különben is elhalt benne a borjú, hát felküldi hozzánk a régóta vajúdó állatot. Rövidesen an­nak rendje s módja szertnt — lapos, alacsony utánfutón — meg Is érke­zett a tehén, ám némi vizsgálódás után ámulva tapasztaltam, hogy a borjú nincs benne. „Talán útközben megellett a Szekfű — tárta szét a — jegyzem szavait mindössze két technikus és két állatgondozó dolgo­zik az intézményben. A bajok köz­vetlen orvoslásán túl a betegségmeg­előzés feltételeinek a betartására is nagy gondot fordítunk. Amikor a kór­házban nem akad véletlenül tenniva­lónk, a mezőgazdasági üzemekben tartunk szakelőadásokat. Legtöbb be­teg állat a Nagykürtöst, a Zvolení, a Banská Bystrica-i és a Žiar nad Нго­­nom-i járásból érkezik. Rimaszombat­ban IRimavská Sobotaf ts működik egy kis állat-egészségügyi állomás, hát „Bátyiból“ és környékéről nem kell mihozzánk szállítani a kezelés­re váró állatokat. Érdekes, hogy la­­boratórtumt analitikai szolgáltatásun­kat a környékbeli gazdaságok — más, távolabbi járások mezőgazdasági üze­meivel ellentétben — nem igen ve­szik igénybe. A kórház egyszerre 20 lovat, vagy szarvasmarhát, 10 kutyát, vagy hoz­zá hasonló nagyságú állatot meg né­hány apróbb jószágot képes egyszer­re klinikai kezelésben ellátni. — A teheneket a korai vemhesség által előidézejt ellési rendellenesség­gel, vagy ortopédiai problémákkal ke­rülnek leginkább rendelőintézetünkbe. Az üszők a legelőn idő előtt megter­mékenyülnek, szervezetük viszont még nincs kellőképpen felkészülve a magzat kihordására, vagy a szülésre, s ezért gyakorta kell a borjúkat csá­szármetszéssel a vtlágre segítenünk. Sok helyütt a körmök rendszeres, A két borjú csá­szármetszéssel jött a világra van szolgálatban, és vidékre kell sür­gős esetben kimenni, először hozzám, nagykürtösi lakásomra fut be a hí­vás, én — jobb híján — autóba pat­tanok, a néhány kilométernyire lévő kórházhoz hajtok, referálok munka­társamnak, aki azután a szolgálati kocsival a színhelyre indulhat. ■ En meg szép csendbe hazaautózom ... Nem akarok hinni a fülemnek. Ilyen gazdagok lennénk? Meddig fo­gunk hasonló értelmetlen intézkedé­seken lovagolni még? ... Néhány perces hallgatás után témái vált beszélgetőpartnerem. — Kórházunkhoz hasonló kevés akad Szlovákiában. A Közép-szlová­kiai kerületben csak Martinban és Dolnt) Rubinban található hasonló in­tézmény. így mi a környékbeli járások mezőgazdasági vállalatai számára biztosítunk hathatós állatorvost szol­gálatot. Természetesen a magánsze­mélyek gazdasági állatainak, meg kedvenc jószágainak a gyógyítását Is vállaljuk. Ápoltunk már e falak között cirkuszi elefántot is. De munkánkról — javasolja egy hirtelen támadt öt­lettel — beszéljen inkább a kórház vezetője. František Eggenhoffer doktor kör­bekalauzol birodalmán. Közben sok érdekességet elárul mindennapi mun­kájukról. — Rajtunk, a két állatorvoson kívül szakszerű ápolását hanyagolják el az állatgondozók. Az állat körömágya Sérülékennyé válik, elgennyesedik, s természetesen egy idő után minálunk köt ki. Ezen kívül, főként a kérőd­zőknél, gyakori a túletetés és a tü­dőgyulladás is. Ha csak egy mód van rá, segítünk. A közelmúltban a két állatorvosunk egy igavonó lovat operált. Öt kerek órán át tartott a műtét. Egy megra­kott pótkocsit a lejtőn lefelé nem bír­tak megtartani az állatok, s az egyik lovat a teher egy házfalhoz lapította. Az orvosok erőfeszítő munkáját vé­gül is siker koronázta, mert néhány hét múltán fel sem lehetett ismerni az időközben kinőtt szőrzet alatt az állaton a varratokat, a hegek nyo­mott. — Évente mintegy 200—250 állatot veszünk fel hosszabb-rövidebb idejű kórházi ápolásra — sorol újabb ada­tokat kísérőm —, s mintegy kétezer­ötszáz állatnak nyújtunk gyors ellá­tást. Ha csak néhány laktációnyt idő­re sikerül egy jól tejelő tehenet a termelésbe visszaállítani, már érde­mes volt a fáradozásunk. A közüle­­tek, szerződéseink értelmében áta­lánydíjat élveznek, s csupán a gyógy­szerek árát kell megtéríteniük. Ma­gánszemélyek azonban a tartásért karfát a megszeppent állatgondozó —, javaslom, nézzünk körül hazafelé, az út mentén." Egy ideig tanakod­tunk, aztán elindultunk. Néhány ki­lométernyire a kórháztól rá is buk­kantunk a borjúra. A klmúltnak jel­zett kis jószág egy lucernatáblán le­gelészett ... Máskor meg egy sebé­szeti beavatkozásra váró bakkecske illant el egy óvatlan pillanatban elő­lünk a műtőasztalról. Tűvé tettük ér­te az egész épületet. Csak hosszas kutatás, keresgélés után akadtam rá az irodámban: az akták lapjatt máj­­szolgálta.., Stefan Nemec technikus lép hoz­zánk. — Az egyik műtött tehenünk — szól aggodalmas arccal — nagyon nyugtalanul viselkedik. —Azonnal megnézem — nyújtja bű­­csúzásra az ügyeletes szakorvos a kezét —, hiába — kér elnézést —, az állal nem tudja megmondani, ml a baja, nekünk kell alapos kivizsgá­lással megállapítani a valós, hiteles kórképet. Az állat legfeljebb hálás köszöne­tét mond a szemével. ÍZ 14 Sokan, és sokféleképpen próbálták már elemezni a fiatalok helyzetét a mezőgazdaságban. Mi nem kivánnnk átfogó helyzetképelemzést készíteni. Célnnk csupán néhány általános, sok fiatal mezőgazdasági szakember éle­tére (ellemzö jelenség felvillantása, melyek mozaikkép részeként ftssze­­rakhatók és ok-okozati összefüggés­ben léteznek egymás mellett. A Ha­lai agronómusok, állattenyésztők, gé­pészek mindennapi problémáit egy portré keretén hétül szeretnénk érzé­keltetni olvasóinkkal. Előbb azonban egy kis áttekintés: Gál Margit, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Komáromi (Komárno) Járási Bizottságának a munkatársa. Ebben a minőségben már második éve foglalkozik a fiata­lok helyzetének feldolgozásával, és — 6 maga is fiatal lévén — gazdag tapasztalatokkal rendelkezik, me­lyekre a gyakorlatban dolgozó, avagy személyzeti ügyekkel foglalkozó szakemberek segítségével tett szert. szerzője és nyilvántartója, amire egy szövetkezetben szükség lehet. — Ifjúságfalván (Dedina Mládeže) születtem 1961-ben. Az édesapám szi­­vattyűház-kezelő gépészként dolgozott, édesanyám a szövetkezet alkalmazott­ja volt. Az alapiskola befejezése után a Komáromi Gépipari Szakközépisko­lába jelentkeztem, mivel a gépek iránti vonzódásom már akkor is nagy volt. Ebben szerepet játszott édes­apám szakmája is. A középiskola ki­tűnő elméleti alapokat adott, jó szín­vonalú volt a manuális oktatás is, sokat dolgoztunk műhelyben, úgy ér­zem, ma is megállnám a helyem Ilyen téren. A sikeres érettségi vizs­ga után itt, a szövetkezetben kezd­tem dolgozni brigádosként, mivel már esedékes volt в katonai behívóm megérkezése. A katonai Szolgálatot Komáromban töltöttem, még ma is jó kapcsolataim vannak néhai felette­seimmel, ami tudvalevőleg ritkaság­­számba megy. Gyakran fordulnak hozzám tanácsért, vagy segítségért, A megoldás: kezdeményezés mindkét félre!... — Hogyan értékelné a fiatal mező­gazdászok szerepét társadalmunk­ban? — Legutóbbi kimutatásunk szerint, mely 1988. január 1-jével zárult. 2009 harminc éven aluli szakember dolgo­zik a mezőgazdaságban, közülük 750 tagja a Szocialista Ifjúsági Szövetség­nek. Pontos adatunk nincs, de becs­lésem szerint a fiatalok 40 százaléka nö. A fiatalok helyzete a mezőgazda. Ságban változik annak szerkezeti vál­tozásait követve, néhány tény azon­ban évtizedek óta változatlanul ťenn­­áll. Elsőként említeném meg azt a sajnálatos Igazságot, miszerint a me­zőgazdasági termelés egyáltalán nem vonzó ágazat fiataljaink számára. Több oka is van ennek, a legfonto­sabbak: a lakáshiány, a jövedelmezés alacsony szintje és nem utolsósorban a munka jellege. A fiatal családok legtöbbjének helyzetét felesleges ecsetelni. Szinte mindannyian ismer­jük azt, hiszen ki személyesen, ki mint szülő, de legalábbis megfigye­lőként érdekelt, vagy jártas a prob­lémában. A lakás sok esetben visz­­szatartó erőként működik a kevésbé vonzó munkahelyek esetén. Ma a la­kások zömét lakásszövetkezetek ré­vén építtetik termelőszövetkezeteink. Nem ritkán fordul elő az az eset, hogy az építtető biztosítja az építő­anyagot, a munkaerőt, sőt a gépi esz­közök lava részét, a lakásszövetke­zetre mindössze a munkaszervezés hárul. Kevés szövetkezet van olyan helyzetben, hogy könnyen old)a meg mindezen energia-, illetve anyag-át­csoportosításokat, és ha mégis meg* teszi, az épült lakások száma nem, vagy csak ideig-őrálg elég. A sorrendben is második ok. amely „hűtlenségre“ készteti a fiatalokat, az alacsony színvonalú bérezés. A fia. tál mezőgazdászainkat pályájuk kez­detén fél évig a járási mezőgazdasá­gi igazgatóságok fizetik, mégpedig nem túl bőkezűen, s ha számításba vesszük azt a tényt, hogy nyári idénymunkálatok idején a termelés­ben dolgozók kénytelenek Igénybe venni sa)át gépkocsijukat — hiszen a tömegközlekedést nem lehet az Idénymunkálatok időrendjéhez igazí­tani —, megértjük a családalapítás előtt álló fiatalokat. A harmadik tényező, mely szintén jelentős szerepet játszik e helyzet ki­alakulásában, a mezőgazdasági mun­ka szezonjellege. Egy mezőgazdasági üzemben, vallluk be, szinte ismeret­len fogalom a nyolcórás munkaidő —t ez leginkább az agronőmusok eseté­ben van így. A természet nem ismer vasár- és ünnepnapot, a hétvégéket tehát nagyon gyakran fel kell áldoz­ni, sőt nyáron a legnagyobb'a mun­katorlódás, amikor pedig az iparban dolgozók nyaralhatnak. Véleményem szerint az iparban minden szempont­ból kényelmesebb a munka. Mindezen hátrányokat szociális juttatásokkal, jobb munkaköri körülmények biz­tosításával igyekszenek ellensúlyozni a szövetkezetek, bár ez a jövőben egyre nehezebb lesz. Hiszen a mező­­gazdasági termények árát emeint nem lehet, az adóterhek növekszenek, a mezőgazdasági munka pedig örökké szezonjellegű marad. A mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok száma pe­dig érezhetően apad... így vázolja tehát a helyzetet, a problémákat őszintén feltáró illeté­kes. Eg mindez konkrét példa esetén ábrázolva: Szalay László, a kolárovól Szocialista Ifjúsági Szövetség Egysé­ges Földműves-szövetkezet tagja. Nem kis feladat az övé. Mint az anyagi-műszaki ellátási osztály veze­tőié mindennemű gépi és munkaesz­köz, pótalkatrész és munkaruha ha­ha egy-egy alkatrészt, vagy hiány­cikket akarnak vásárolni. Miután le­vetettem az „angyalbőrt“, újra ide, a kolárovól szövetkezetbe tértem vissza. Úgyszólván a legalsó fokon kezdtem dolgozni, az öntözőberende­zéseket karbantartó brigádban. Ezt követően felajánlottak egy új munka­kört, melyet kis gondolkodás után el­fogadtam. Műhelyvezető-helyettesnek kerültem szülőfalumba, Ifjúságfalvá­­ra. A mostani munkámhoz szükséges alapvető ismeretekre, tapasztalatokra ennek a munkának és néhai főnö­kömnek segítségével tettem szert. Eb­ben az időszakban sikerült elsajátí­tanom az üzemanyag- és bérelszámo­lás alapjait, a raktározás és nyilván­tartás titkait. Volt főnököm „nehéz eset“ hírében állt, amit én soha nem értettem, és valahányszor erre al­kalmam nyílt, mindig megcáfoltam. Nagyon aprólékos, precíz munkát végzett és engem is erre vezetett. Pontosság és aprólékosság nélkül nem lehet jól végezni ezt a munkát, mert a raktárkészlet áttekinthetetlen anyaghalmazzá válik. Ma is úgy gon­dolom, neki köszönhetően sikerült helytállnom új munkakörömben. Az anyagi-műszaki ellátás osztályát ve­zetem, három raktáros, két bevásárló és egy anyagelszámoló segít az anyagbeszerzésben. Aki már valaha kapcsolatba került ilyen fajta mun­kával, az tudja, mennyi időt és ener­giát Igényel a mai ellátási viszonyok között egy-egy pótalkatrész, vagy hétköznapi munkaeszköz beszerzése., Azon cikkek skálája, melyekre egy szövetkezetben szükség van, rendkí­vül széles, ezért a gyártó, illetve a forgalmazó vállalatok, nagykereske­delmi kirendeltségek egész sorával kell fenntartani a kapcsolatot. — Szavaiból úgy tűnik, bár nem egyszerű munkát végez, szereti ezt, és fontosnak tartja. Mivel tölti a sza­badidejét? — A kiegyensúlyozott élethez tar­tozik a szellemi és testi fáradtság helyes egyensúlya. A munkahelyemen szellemileg fáradok el, szabadidőmet ezért a sportnak, hasznos fizikai munkának szentelem. Nagyon szere­tek kertészkedni, egyszerűen örömö­met lelem egy-egy jól megtermett paprikában. Péntekenként rehabilitá­ciós szinten focizok, ami szintén ter­mészetes mozgásigényem kielégítésé­hez szükséges. Feleségemmel és csa­ládjával együtt lakótelepi lakásban élünk, kell a mozgás. Egyébként a fe­leségem is szakmabeli, a kolárovól Gördülőcsapágygyár kereskedelmi osztályának vezetője. Neki a válto­zatosság kedvéért az óriási kereslet kielégítése a legfőbb problémája. Egy ember arculatának felvázolá­sánál környezetének értékítéletét is figyelembe kell venni. Szalay László­ról ekképpen nyilatkozott Albert K o S I к mérnök, a szövetkezet el­nöke: — Kivételesen jó munkaerőre tet­tünk szert a személyében, aki bár rövid Ide|e tölti be az anyagi-műsza­ki ellátási osztály vezetőjének szere­pét, máris bizonyította rátermettsé­gét és érezhetően javította a szövet­kezet ellátottságát. Kezdeményező tí­pus, aki a problémákra valő hivatko­zás helyett megoldja azokat. Fiatal dolgozóink között — sajnálatos mó­don — kivételnek számit... Egy elmarasztaló és egy dicsérő vélemény fiatalokról. A mezőgazdasá­gi vezetők körében az előbbi általá­nosabb. Szalay László példája taián útmutató lehetne a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokról alkotott kedvezőt­len kép megváltoztatásához, és ezzel együtt bizonyára iavulna azok hely­zete Is. Mindkét fél részéről idősze­rű lenne a kezdeménvezés.. ÚJHELYI ROZÄLIÄ

Next

/
Thumbnails
Contents