Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-09 / 49. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. december 9, VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÄSZAT • VADÁSZAT • VADÄSZAT • VADÄSZAT • VADÄSZAT • VADÁSZAT • VADÄSZAT // INTERJÜ RUDOLF RÜTHNICK FÖERDÍSSZEL ■ Az NDK-ban a vadgazdálkodás mai, szocialista szervezeti kereteit harmincöt éve teremtették meg. Mi jellemzi ezt a szervezetet, s a vadászatról szélé törvényt? — A szocialista rendszerű vadgazdálkodásról szóló első törvényt 1953-ban alkották meg az NDK ban. Ennek az alapelvei még ma is érvényesek, s az 1984-es ú( törvényben is benne foglaltatnak. A legfontosabb kitétel, hogy a vadállomány a nép tulajdonát képezi. A vadászat joga pedig független a földbirtok tulajdonától. Ennek különös jelentősége van a tudományos alapokon nyugvó gazdálkodás és a dolgozóknak a szórakozássá, sporttá blakult vadászatban való részvétele szempontjából. így van arra lehetőség, hogy a vadászterületek kijelölése és a vadásztársaságok megalakítása a helyi adottságoknak és a gazdasági követelményeknek megfelelően történjék. E célokra az állam a földterületeket térítésmentesen bocsátja rendelkezésre. Vadászatunk állami irányítású. Ä legfelsőbb szintű szerv a mező-, erdő- és élelmiszer-gazdasági tárca. A huszonöt éve működő 890 vadásztársaságnak összesen 44 ezer 500 tagja van. A vadgazdálkodásra vonatkozó törvény előírja a természeti környezet védelmét és gondozását Is. ■ Mely költségeket kell a vadásznak viselnie? — A felvételi díj 20 márka, az évi tagdíj pedig 10-tőj 150 márkáig terjed, ezt a jövedelemtől függően szabják meg. A vadásztársaságok tagjai az elejtett vad eladási árának 20—30 százalékát kapják meg. Ezen kívül a szőrmés ragadozók, a varjak és más állatok elejtése után prémiumra Is jogosultak. ■ Milyen feltételei vannak annak, hogy valaki vadászhasson? — A legfontosabb, hogy szeresse a természetet, ismerje az erdőt, az ott éló állatokat, a környezetet. A szabadon élő állatok megfigyelése, védelme, gondozása és téli etetése sok áldozatkészséget követel. 'A vadászat sikerének is az alapos, odaadó munka a feltétele. S ez elkez-' dődik már a vadászvizsgára való felkészüléskor, s korántsem ér véget a vadászat végét jelző kürtszóval. A vizsgán az elméleti és a gyakorlati tudást egyaránt bizonyítani kell. A szükséges Ismereteket leginkább úgy lehet elsajátítani, ha az ember tagja valamely vadásztársaságnak. Itt aztán az érdeklődése s a képességei szerint lehet valaki fegyveres vadász, kutyavezető vagy -tenyésztő, a társaságoknak vannak továbbá ragadozók elejtésével foglalkozó tagjai, solymászai és persze kürtösei is. (A bajba jutott állatok mentése) ■ KI lehet tagja a vadásztársaságoknak? — Bárki, a társadalom bármely osztályának és rétegének tagja, mindegy hogv munkás, paraszt vagy értelmiségi az illető; felvételéről társadalmi tevékenysége alapián döntenek. ■ Hallhatnánk valamit a vadállomány alakulásáról? — A vadon élő állatok a természethez tartoznak, növelik értékét. Ebben az összefüggésben nagyon fontos, hogy szaporodásuk a megfelelő határok között történjék. Hazánkban ezért tudományos szempontok figyelembevételével történik a vadgazdálkodás. Különösen fontos a megengedhető legnagyobb vadsűrűség és az egyes fajok állományának meghatározása, boniflkálása. Döntő szempont, hogy az állatok számára legyen elegendő táplálék. A nagyvad — mindenekelőtt a vaddisznó és a szarvas — állománya egyes területeken nagyobb a bonlflkált értékeknél. Ez nem kedvező sem a vadászat, sem a mező- és erdőgazdaság szempontjából. Ennek több oka is van. Előszór Is: Ismert tény, hogy a szabadon élő állatfalok szaporodására bizonyos természetes Ingadozás jellemző. Jelenleg a szóban forgó állatok esetében az állománynövekedés szakaszában vagyunk, ez egész Európában megfigyelhető. Emellett azonban sokan Indokolatlanul tartózkodnak az elejtéstől, s helytelenül Ítélik meg a túl nagy állomány következményeit. Ezért alapvetően arra törekszünk, hogy mindenütt, ahol fölszaporodás tapasztalható, visszaszorítsuk az állományt a bontflkált értékre. A gondoskodás alatt ez Is értendő. Amíg a legtöbb nagyvad száma növekedett, addig az apróvad esetében — ide tartozik a nyúl, a fogoly, a fácán stb. — sikerült elérnünk a kívánt arányt. ■ A vadászat nem főfoglalkozás... — így van, a társaságok tagjai a szabadidejüket szentelik a vadászatnak. A tapasztalatok szerint a szokásos mennyiségű vaddisznó elejtéséhez évente legalább félmillió éjszakára van szükség. Vadászaink évről évre több mint hétezer tonna húst bocsátanak a népgazdaság rendelkezésére. Hazánk sokoldalúan és intenzíven hasznosított erdeiben, mezőin, tóvidékeln, ahol egyre több üdülni, pihenni vágyó ember tartózkodik, mind bonyolultabb feladattá válik a vadászat. ■ Szóljunk néhány *z6t a vadak okozta kárról ie! Ki viseli az anyagi terheket, hogyan lehet csökkenteni a veszteségeket? — A mezőgazdaságnak okozott kárt a helyi kármegállapló bizottságok mérik fel. ök rendelik el a szükséges intézkedéseket Is, például az állatok elejtését. Illetve kerftések, vagy elterelő etetőhelyek felállítását. Az okozott kárt a helyi állami szervek döntése alapján az Illetékes erdőgazdaság téríti meg. ■ Ml a véleménye a trófeák szenvedélyes gyűjtéséről? — Ezek száma és minősége valóban tanúskodik a vadgazdálkodás eredményességéről, s egyben jutalom is a hosszú évekig végzett munkáért. Gyűjteni azonban csak akkor szabad, ha az állatok céltudatos szelekciója hozzájárul a genetikai egyensúly fenntartásához, így, miközben biztosítjuk a folyamatos ellátást vadhúsból, hozzájárulunk a fajok egészségének fenntartásához. A trófeák kérdése tehát öszszefügg a vadhús biztosításával és a vadkár megelőzésével. ■ Hogyan értékelhető az NDK vadgazdálkodása nemzetközi viszonylatban? — Elmondhatom, hogy nagy tekintélynek örvend. Hazánk már több alkalommal adott otthont nemzetközi versenyeknek, tanácskozásoknak. Ezek alkalmával kölcsönösen elmondtuk szakmai tapasztalatainkat és közreadtuk az újabb tudományos ismereteket, megismertük egymás munkáját. Ugyanakkor bizonyos mennyiségű nagy- és apróvadat is cserélünk egymás között. A találkozókon szó volt már a továbbképzés és a ^természetvédelem feladatairól Is. (NDK-, 1988/10) Néhány esztendeje Forrás néven HruSovban működött a Nagykürtöst (Vefký Krtíš) járás legnagyobb vadásztársasága, öt éve azonban újjáalakult: azóta már csupán 2 ezer 689 hektárnyi területen gazdálkodik a 23 vadász és 3 vadászjelölt. — A társaságunk neve is megváltozott . — tájékoztatott a minap Ján Matúšov vadgazda —, mivel 1983 óta Teplicóra módosítottuk nevünket. A Teplica egyébként vadászkörzettink egyik kies erdőrészlete. Kénytelenek voltnnk csökkenteni a vadászterületet, mivel egyszerűen nem győztük felügyelni, kellőképpen gondozni, s vadászni a nagy kiterjedésű körzetet. Régebben mintegy 7 ezer hektárt mondhattunk a magunkénak és 6 község 60 puskása tartozott közénk. A vadásztársaság elnöki tisztségét jelenleg Viliam Lekýr tölti be. — Munkánk, eredményeink alapján — mondotta a vadgazda — a járás legjobb vadásztársaságai között tartanak bennünket nyilván. Tavaly példának okáért a nagyvad közül többek között 20 vaddisznót és 4 őzet lőttünk ki. A tervezett 582 kilogramm vadhússal szemben 644 kilót adtunk el. Körzetünkben legtöbb a vaddisznó, és talán mondanom sem kell, hogy nagy károkat okoznak a földműves-szövetkezetnek is. Idei tervünk 4 szarvas, 9 őz és Ismét 20 vaddisznó kilövését Irányozza elő. A Hrušovt Vadásztársaság területének mintegy a felét erdők teszik ki. — A bozótosokat, erdőligeteket kis patakok hálózzák be — folytatta tovább Ján Matúšov —, ám ezek nyaranta kiszáradnak. A Teplica nevű forrás viszont a legnagyobb hidegben sem fagy be. A vfzlelőhelyet ezért a vad hóban, fagyban Is nagy előszeretettel keresi ■fel. Sajnos, rájöttek erre már az orvvadászok is, akik a csapások mentén lesben állva nem egyszer megtizedelik az állományt. A vadászok nem feledkeznek meg az utánpótlás neveléséről sem. — Közel hat esztendeje — büszkélkedett a vadgazda — az alapiskolában megalakult az ifjú természetbarátok köre. A gyerekek gyakorlati felkészítését Jozef Varga, vadásztársaságunk alelnöke irányítja, mig az elméleti tudnivalókkal Zsigmond Ernő pedagógus ismerteti meg az alig tizenéves pionírokat. A nyolc Hón kívül jelenleg két leány is tagja a vadászati szakkörnek. Törődnek a fiatalokkal A tanulásban is jeleskedő pionírok főleg az utóbbi években tettek ki magukért: 1986-ban, az Ifjú vadászjelöltek járási találkozóján a második helyen végeztek, tavaly és a műit tanévben pedig nem találtak járásszerte legyőzőre. S az idén ott voltak az alapiskolai tanulók szlovákiai döntőjében is. A szakkör tagjai közül elsősorban a Fischer testvérek tűnnek ki szorgalmukkal, rátermettségükkel. Ján Matúšov vadgazda 1 -(A szerző felvétele) — A tét! és a tavaszi szünet napjaiban — árulta el Miroslav Fischer — különösképpen nagy gondot fordítunk az állatok etetésére. És persze a természetvédelemről sem feledkezünk meg. — Kettőnkön kívül — vette át a szót Dušan, a testvére — már Anna húgunk is élénken érdeklődik szakkörünk tevékenysége Iránt. Munkánk akad az év minden hónapjában épp elég. Segítünk a felnőtteknek az etetők karbantartásában, feltöltésében, az ösvények tisztításában, de közben nyomolvasást Is tanulunk, s játékos formában ismerkedünk, barátkozunk a természettel. Tavaly, a versenyek elótt a gránátdobást Is gyakoroltuk és a lövészetben Is cslszolgattuk tudásunkat. — S azóta — kapcsolódott a társalgásunkba ifj. Ján Matúšov, a vadgazda fia — a tanulmányi eredményeink Is jobbak. Tavaly én nyertem meg az ifjú vadászok egyéni |árásl versenyét, az idén viszont a barátom, Miro lett az első. — Ügy ám — csillant fel a Fischer fiú szeme —, és győzelmemhez épp Janko gratulált elsőnek. Janko édesapjával már 8—10 éves kora óta gyakorta járja az erdőt. A vadgazda kereken 20 éve vadász. — Még kezdő puskás voltam —< jutott Ján Matúšov eszébe a jó néhány esztendővel ezelőtti eset —, amikor életem első vaddisznővadászatára Indultunk. Rövid barangolás után az egyik erdőszéli kukoricatáblából vadkan csörtetett elő. Gyors egymásutánban kétszer rátüzeltem, mire az agyaras jószág menten összerogyott Ekkor én a földre dobtam a fegyveremet és — vadásztársaim figyelmeztetése ellenére — a hatalmas állat felé futottam. Már csak néhány méternyire voltam tőle, amikor hirtelen felállt, és nagyot fújva-prüszkölve felém rontott. Mozdulni se tudtam, szinte kővé dermedtem az Ijedségtói. Nagy szerencsémre Idősebb szaktársam töltött fegyverrel nézte végig a pár másodperc alatt lezajló eseményeket, vállához emelte puskáját és azonnal a vaddisznóra lőtt. A 130 kW lós kan végre halálos találatot kapott, s kimúlt. Fellélegeztem. Meggondolatlanságomra majdnem alaposan ráfizettem. A Hrušovl Vadásztársaságnak még nincs vadászháza. — Tagságunk — szögezi le Ján Matúšov — a faluszépítésl meg az egyéb társadalmi munkákból Is becsülettel kiveszi a részét. Az állomány etetését többnyire szemes takarmánnyal végezzük. Az Idén közel három tonna gabonaféle gyűlt össze. Besegítünk a közősnek is a betakarítási munkacsúcs idején. A gépekkel megközelítenem füvei benőtt területek kaszálását szintén felvállaljuk. Az utóbbi időben errefelé is megcsappant a nyúl-, a fogoly- és a fácánállomány. Borzból Is csak mutatóba akad egy-két példány. Róka viszont akad bőven. Itt-ott látni vadmacskát is. A társaság egyik tagjának hatalmas vaddisznót sikerült elejtenie. A trófea a szlovákiai kiállításon ezüstérmet nyert. — Elsősorban védjük, neveljük az állományt — bizonygatja a vadgazde —, s сэак ha kellőképpen elszaporodott, akkor nyúlunk a puskáért. Nem túlzók, de vadásztársaságunk a falu legjobb tömegszervezetei közé tartozik. Tagságunk ugyanis zömmel fiatalokból áll. És ez örvendetes tény. ZOLCZER LÄSZLÖ December Vadtenyésztés, vadvédelem. Decemberben általában már hótakaró fedi a határt. A vad elvonulása miatt az életjeleknek csak kevés nyomát találjuk. A madárélet e hónapban egészen szegényes. Az apró madarak közül csak a- sármányok, ökörszemek és a cinkék tűnnek fel. A feketerigók az erdőből a kertekbe helyezik át tartózkodási helyüket. A nagy hideg beálltával a harkályok is az emberi lakhelyek közeiét keresik és szorgalmas kopácsolásuk most már nagyon ritkán zavarja meg az erdő csendjét. A madarak helyváltoztatása miatt a völgyek és kertek világa lényegesen módosul. A nagyvad a hideg miatt általában a sűrűségeket bújja. Az őzsuta a bakkal a sűrű gazokban lappang, a meddők és gidák kedvező időben az új vágásokba is kiváltanak. A vaddisznó völgykatlanokba és a széltől védett sűrűségekbe vonul, az erős kanok pedig a kondáktól különválva csatangolnak. A medve rejtekhelyére vonul, a borz is barlangjába húzódik. Az apró szőrmés ragadozók csak tiszta. csendes időben bújnak eló odúikból. A nyúl a hideg elől szintén a falvak közelébe s az erdőkbe vonul, |ó Időben azonban másutt is elfekszik. Decemberben a vad védelme, 6vá9a és gondozása képezi a vadász fő teendőjét. A hideg napok beálltával az etetésnek nagyon jelentős szerepe van. Ebben a vad számára ínséges Időszakban az lenne a legjobb takarmányozási módszer, ha ez eleséget a termesztés helyén, vagyis a vadföJ- deken fogyaszthatnák el az állatok. Ez azonban csak ritkán lehetséges. Az etetőket a vadásztársaságok tagjainak túlnyomó része már a nyár folyamán és az ősz beköszöntésekor elhelyezte és feltöltötte megfelelő beltartalmú takarmánnyal. Vigyázzunk, hogy a nedvdús és az abraktakarmányt csakis a vad Igénye és szükséglete szerint adagoljuk. Ne feledkezzünk meg a szénaetetésről sem! A nagyetetők mellett az apróvad részére Is Időben helyezzünk ki etetőket és töltsük fel ezeket szemes takarmánnyal, fácántáppal és ocsúvall Sztlázsolt takarmányt és törkölyt Is helyezhetünk az etetőkbe. E hónapban szokott a vadállomány egyik legnagyobb ellensége, az orvvadász Is „tevékenykedni . Ezért az egész vadászterületen szervezzük meg a vad védelmét. A vadászható vad. Decemberben Szlovákia területén az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának a vadfajok vadászati ideiéről. módjáról és feltételeiről szóló 172/1975-ös Tt. számú hirdetménye SZAKLEXIKON értelmében a következő vadfajok vadászhatók: szarvas, dám, muflon, ózsuta, őzgida, hiúz, farkas, róka, nyúl, üregi nyúl, nyest, pézsmapocok (be* fogással), nyestkutya, görény, hör* csög, fácán, balkáni gerle, vadlűd, héja, vetési varjú, szürke varjú, szajkó és a szarka. A vaddisznó az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának 1988. május 25-én kelt hirdetménye értelmében vadászható. Az önálló és elismert fácánosokban vadászható a vadmacska, sün, menyét, nyest és a sirály. Héjakosarak alkalmazásával befogható a héja, az egerészölyv és a gatyás ölyv. A vadászati jog gyakorlása. Nagyvadra csak a vadászati engedélyben feltüntetett adatoknak megfelelően szabad vadászni. A csülkös vad csak golyós fegyverrel lóhető. Kivételt képez a vaddisznó, amely szabványos lövedékű sörétes puskával Is vadászható. Apróvadra csak társasvadászatokon szabad vadászni. A felsoroltakon túl azok a további kötelezettségek, amelyek a vadászati log, a vadgazdálkodás előírásai, valamint a vadászati etika fogalmából adódnak, minden vadász számára kötelező érvényűek. A törvény felhatalmazza a mezőgazdasági ■ és élelmezésügyi minisztert arra, hogy Indokolt esetekben megváltoztassa a védelem Idejét, módlát és feltételeit. Ezért szükséges, hogy minden vadász figyelemmel kísérje a szaksajtóban bizonyos időszakonként megjelenő hirdetmény tartalmát. Kakatel. A fácánkakas egyik Jellegzetes hanglát nevezzük így. Levadászni. Többnyire hajtő- vagy körvadászattal szoktunk egy területet levadászni, azaz az egész körzetet végigvadászni. Szárnyazni. Repülő vad szárnyát megsebezni, amitől az repülésképtelenné válik és szárnyszegetten leesik, de ha még életben van, földet érve ellúbal. (A. J.)
