Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-25 / 47. szám
Az átalakítás és a vállalkozói kedv A' mezőgazdasági—élelmiszer ipsri komplexumban folyó átalakítást szorgalmazó irányelvek több összefüggésben tárgyalják, értékelik agrárpolitikánk eredményeit, s veszik számba soron levő feladatait. Társadalmunk vezető ereiének, a munkásosztálynak szilárd szövetségese a szövetkezeti parasztság, amelynek helyzetében, összetételében és gondolkodásmódjában az elmúlt években gyökeres változások következtek be. A paraszti munka nagymértékben átalakult, hagyományos elemei viszszaszornltak. szélesedett az iparszerű tevékenység, nőtt a szakképzettség szerepe. Gazdasági épftőmnnkánkat viszont a számba vehetőnél is kedvezőtlenebbül érintették a belső és külső gazdasági hatások. A 7. és a 8. ötéves tervidőszak gazdálkodását végigkísérte. Illetve kiséri az a küzdelem, melyet az ország külgazdasági egyensúlyának javításáért, fizetőképességünk megőrzéséért fnlytatnnk. Az erőfeszítések eredménnyel jártak és járnak. Az elismerést és a megbecsülést matatja, hogy — a CSKP Központi Bizottsága legntúbbi ülései határozatainak minősítése szerint — ebből a nagy munkából a mezőgazdasági is kivette részét. Az ágazat nemzetközi mércével mérve is Jé eredményeket ér el. A gabonafélék hozamait tekintve hazánk mezőgazdasága a világ élvonalába került. Az ágazat kielégítette a lakosság igényeit, és jelentősen hozzájárult a • külső egyensúly javításához. A termelés a 8. ötéves tervidőszak előirányzatának megfelelően alakult. Fejlődött az agrotechnika, növekedett a növénytermesztés hozama, s az állattenyésztés termelékenysége. Mlndes azt jelenti. hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása (övöt formáló tervei alapjaként tovább kell folytatnánk agrár- és szövetkezetpolitikánkat. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar összehangolt fejlesztése, termelésének a kereslethez jobban Igazodó növekedése továbbra is kell, hogy biztosítsa a lakosság élelmiszer-ellátását, s az eddiginél hatványozottabban hozzá kell járulnia az export növeléséhez. Mezőgazdaságunknak a hozamok növelésével és a fajlagos ráfordítások csökkentésével kell fokoznia 16- vedelemezőségét. Az elmondottakkal összefüggésben tovább kell javítani a termelés anyagiműszaki feltételeit. A mezőgazdasági üzemek továbbra Is nagy szerepet töltenek be a népgazdaság fejlesztésében. Az elmondottakból kiindulva a gazdasági mechanizmus átalakításának törvényszerűségei alapján a jövőben hatékonyabban kell növelni az alap- éa kiegészítő tevékenység eredményességét és a vállalkozói kedvet Mezőgazdaságunk ugyanis egyre inkább a tudomány mezőgazdasága lesz. Hosszú távú feladataink megoldásában tehát egyre nagyobb szerepet kap a tudomány. Az alkotás és az alkalmazás viszont elsősorban az emberen múlik. Közismertek ások a gondok, amelyek ■ág gyakran késleltetik egy-egy tudományos eredmény gyakorlati megvalősftását, eltertesztését. Ezek a problémák nagyrészt szubjektív okokra vezethetők vissza. Ha valamikor, akkor most döntő jelentőségű ezen okok feltárása, megszüntetése, a tudománnyal foglalkozó ember alkotőképességének további kibontakoztatása. Ezzel együtt a másik oldalon, a termelésben is nagyobb teret kell, hogy kapjon az emberi kezdeményezés és a vállalkozói kedv. De vajon milyenek is a szocialista vállalkozás * lehetőségei a mezőgazdaságban? Most csak két kötelező tervmutatúnk van, a gabona és a hús állami alapokba velő felvásárlása. Ezekkel a mutatókkal a termelési szerkezet 80—85 */i-han az állattenyésztés és a növénytermesztés teljesítményével van meghatározva. A somorjat (Samorln) Kék Duna Efsz gyakorlati tapasztalataiból kiindulva — a jövedelmezőség Igényelt előtérbe állítva — az árnt a piac minőségi igényel szerint kell termelni. Ugyanis a hektfirhozamok növelésének lehetőségében ma már kicsik a tartalékok. Nem véletlen tehát, hogy a nevezett szövetkezetben a termőföld fennmaradó 15—20 */i-án olyan növények — vetőmagvak (lencse, búza, árpa) sörárpa, zöldségmagvak, dnrnm búza — termesztése kerül előtérbe, amelyek ax élsz további fejlődése és a j üved elem képzés szempontjából a legelőnyösebbek. A vízi erőmű építése következtében a szövetkezetnek két állattenyésztési farmját — Doborgaz (Dobrohoif) és Vajka (Vojka nad Dnna|nm) — fel kellett számolnia. A voll állattenyésztési dolgozók további foglalkoztatása érdekében mintegy 200 hektáron faiskola és gyümölcsös létesül, s ugyanezen a területen válásai meg a díszcserjék szaporítása is. A felsorakoztatottakkal összhangban a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézettel, a Bratislava! és a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel együttműködésben az efsz olyan csemegeszőlö-fajták szaporítását kezdte el, amelyeket konténerekbe csomagolva értékesít majd. Az elmondottakon kívül egy olyan komplex parkosítási program megvalósítását helyezi előtérbe, amely a tervezéstől a kivitelezésig véllalja a mezőgazdasági üzemek gazdasági teleoeinek parkosítását, s a szélvédő erdősávok felújítását Az állattenyésztés a reális társadalmi igényekből és a meglévő takarményforrésokből kiindulva fejlődik. Az állatállomány mennyiségi optimalizálásával, a takarmányok ésszerűbb hasznosításával, a termelékenység, a vágúsúly és az állati termékek minőségének javításával fokozza a hatékonyságot. A szarvasmarha-tenyésztésben — szerény beruházást igénylő — taurina-rendszerű, több célt szolgáié szakosított farm létesül. A 8000—6500 literes évi tehenenként! fejési átlag mellett a telnek meg kel] telelnie az első osztályú minőségi követelményeknek, s ugyanakkor biztosítani kell a szükséges szerves trégva mennyiséget Is. A sertéstenyésztésben a hústermelésen kívül előtérbe kerül a tőrzstenyészet kialakítása, melynek szakmai Irányítását a Nyitral (Nitra) Állattenyésztési Kntatáintézet vállalta. Az efsz gazdasági eredményeit, az utóbbi években meghatározóan befolyásolja a műszaki szolgáltatás. Részlegtevékenysége ma mér nemcsak a karbantartásra. a (avltásra. ez építkezésre, a szárításra. az anyagszállításra és rekultivációs munkákra irányul. Évről évre bővül az alaptevékenysége. s ezen belül nagy intenzitással szélesedik a fa- és fémmegmunkáló, a revíziós, valamint ez applikált elektronikát gazdasági részlegek tevékenysége. A vállalkozások további tere a nem mezőgazdasági jellegű tevékenység fellesztése. Ide sorolható a 3—8 méter szélességű magágy-előkészítő mnltikombinátor kifejlesztése, iskolai bútorok gyártása stb. A szövetkezet olyan termelési programot fogadott el, melynek értelmében évente minimálisan 3 millió devfzakorona nyereségre kell szert tennie. A vállalkozási tevékenység sikerének további előfeltétele olyan üzemi egységek létrehozása, melyek feladata a piackutatás. Ennek megfelelően a szövetkezet átveszi a városi pékséget, s olyan üzletet nyit. ahol első osztályú mezőgazdasági termékeket árusít majd. Gazdálkodásinak régi minőségi feltétele a belüzeml önelszámolás alapján megvalósított pénzgazdálkodás. Ez utóbbi, valamint az fif gazdasági szabályozik bevezetése a munka új kritériumok szerinti értékelését tette szükségessé. Ennek értelmében a jövő évben bevezetésre kerül az egy korona bérre kitermelt nyereségi értők. Az Bsszee mezőgazdasági gép — beleértve a tehergépkocsikat is — szociális gondozásba kerül. A szerződése* szocialista vállalkozás a szőlőn kívül az állattenyésztésre Is kiterjed, ahol klsebb-nagyobb kollektívák veszik gondozásba teljes felelősségtudattal as állományt. Szerződéses alapon az efsz-től vásárolják meg a takarmányt a termékeket és a szaporodásbiológiái produktumot a szövetkezet vásárolja vissza, a a különbözeiben realizáló» dik a dolgozók bér*. Az elmondottakból kiindulva így nő a dolgozó ember apró. mindennapi tetteinek rangja. Fontossá válik tehát, hogy alkotó szellemben végezze munkáját, ötleteivel, javaslataival, változtatásaival, a kincseket érő „mesterfogásaival" tegye ésszerűbbé, hatékonyabbá tevékenységét. Az éleződő nemzetközi versenyben, mikor a termelés költségei növekednek, egyre nagyobb jelentősége van a dolgozó ember mindennapos tetteinek, változtató, javító akaratának. Ugyanúgy a munka és a munkás megbecsülésének. s nem utolsósorban a szocialista vállalkozó kedvnek. ✓ PiSCH LÁSZLÓ agrármérnök', a tudományok kandidátusa, az efsz elnöke, CSI?A LAszlö helyettes főszerkesztő Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági ás álelmezásfigyi minisztere november 15-én 71 új illami vállalat igazgatójínak adta át a kinevezési okiratot. Erről lapunk harmadik oldalún számolunk be (Stanislav Barčák felvétele j Lombhullásig aratók (5.) Boldog öregkor családi körben (8.) Időszerű tennivalók (10.) Haladó tapasztalatok iskolája (11 - 12.) 1 Természet és környezet (13.) A jó méhész (is) holtig tanul (14.) j ŕ n
