Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-04 / 44. szám

1988. november 4. SZABAD FÖLDMŰVES­LELTÁR EGY GAZDASÄGRÖL NEGYVENÉVES A KIRÄLYHELMECI (KRÄĽOVSKÝ CHLMEC) ÄLLAMI GAZDASÄG A Királyhelneci Állami Gazdaság 1948. október elsején alakult tneg, mégpedig kétezerötszáz hektárnyi me­zőgazdasági területtel. A fejlődés né­hány mozzanatáról Leczo István ag­rármérnök, a gazdaság igazgatója számolt be. H Milyen szívvel állt a dolgozók elé? — Ä tisztességesen végzett munka tudatával. Örültem, mert pozitív eredményekről számolhattam be. Az eredmény valamennyiünk érdeme. Na­gyon jól összeszokott a vezetögárda, lelkesek a dolgozók, a csapatmunka az utóbbi években teljes mértékben érvényesült. Az eltelt negyven év alatt a Ki­­rályhelmeci Állami Gazdaság nagyon sok átszervezésen ment keresztül. Az ötvenes években már több mint tíz község határára terjedt ki, hiszen a veszteséges egységes földműves­­szövetkezet egymás után vette át. A hatvanas években újabb átszervezé­sek voltak, önálló állami gazdaság alakult Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom), Slovenská Nové Mes­­tôban, Szomotoron (Somot or) és Nagykaposon (Veiké Kapušany). Az utolsó átszervezés nyolc évvel ezelőtt történt. Azóta óriási fejlődésen ment át a gazdaság, amely jelenleg már 6 ezer 621 hektár mezőgazdasági te­rületen gazdálkodik, melyből 4 ezer 796 hektár a szántó. A gazdaság az 1981-es évet közel 19 millió korona veszteséggel zárta, 1982-ben viszont majdnem 3 millió korona nyereséggel. Az igazgató továbbra is a számokat beszélteti. A hetvenes években egy hektáron 2,6 tonna búza és 3.57 tonna kukorica termett itt, a Tisza és a Latorca partján, ahol a nap jó szög­ben süti a földet és a csapadék sem bánik mostohán a növényzettel. Az idén ez a föld búzából 5,76 tonnát adott. Szépen fizetett a rozs, a tava­szi árpa, a lóbab és a borsó. Előre­láthatólag gazdag termést takarítanak be kukoricából, valamint napraforgó­ból is. Leczo István minden „lirizáló“ kér­désre, mellyel az elődök emberi gyar­lóságait és az új vezetés erényeit igyekszem tudakolni, int. És további számokat, tényeket közöl. — Azt mondtuk akkor, hogy nö­velni kell a terméseredményeket. En­nek kulcsa adott: további gépesítés, jobb talajmunka, több tápanyag a földnek. És természetesen: feletiébb hasznos és fontos az új kultúrák te­lepítése. A napraforgó nyereséges lett, az őszi repce is jól fizetett, a borsó úgyszintén bevált. Leczo István pedig már az állat­­tenyésztésnél tart. — Szóval 2160 tehenünk van, sza­porulatával együtt ez 4455 szarvas­­marha; sertéstenyészetünk: 1100 anya­koca és szaporulata, vagyis több mint 13 ezer sertésük van. Kétezer juhot is nevelünk. Kicsiben melléküzemági tevékenységet is folytatunk. Gazdasá­gunk egész évi bevétele több mint 140 millió korona. Megteremtője ezer alkalmazott. Az ünnepségünk alkal­mából 190 dolgozót kitüntettünk, il­letve részesítettünk anyagi elismerés­ben. j ■ Ez a gazdaság az utóbbi évek­ben valóban példamutatóan gazdálko­dott. Mire kötelezi ez az igazgatót? — Mindenképpen könnyebbséget je­lent egy ilyen gazdaság Irányítása. Megalapozott a termelés, a gazdálko­dás, azt lehet mondani, most már csak igazítani kell. Ugyanakkor óriási felelősséget is jelent, mert az elért eredményekből egy szemet sem aka­runk leadni, sokkal inkább tenni sze­retnénk hozzá — s a megkezdett úton tovább haladni. Ezt érzem és lá­tom a dolgozók munkájában, lemér­hetem nap mint nap a hozzáállásu­kon. ■ Vajon mit mondana a főágaza­tokról, a gazdaságosságról, a dolgo­zók munkához való viszonyáról? — Termelési volumenét tekintve közel azonos a növénytermesztés és az állattenyésztés, az eredményessé­get figyelembe véve az állattenyész­tés magasan kiemelkedik. A növény­­termesztés szakaszán a zöldséggel és a dohánnyal vannak problémák. A ko­rábbi évek mennyiségi szemlélete át­csapott a minőségbe. Termelni már megtanultunk, ám a fő törekvés a minőségi termés előállítása. Nálunk az elmúlt két évben hét százalékkal növekedtek a termelési költségek, s valamivel nagyobb arányban emel­kedtek az értékesítési árak, amit dön­tően a minőség javulásának köszön­hetünk. Évente 5,7 millió liter tejet értékesítünk. A tej minősége terén a második helyen vagyunk a járásban. Mi a teljesítménybérezés mellett a minőségi bérezés bevezetésével is ösztönözzük dolgozóinkat. A kimagas­ló munkát végzők részére célprémiu­mot tűzünk ki. Szóval nem fukarko­dunk az anyagi elismeréssel. И Milyen az eszkfizellátottságuk? — Minden ágazatnál igyekeztünk az évek során a legteljesebb mérté­kig gépesíteni. Ma már a termelést minden szakaszon számítógép segít­ségével végezzük. Határunkban folya­matban van a vízlecsapolás és az ön­tözőhálózat kiépítése. Ha a munkála­tok befejeződnek, akkor bizonyára a növénytermesztés szakaszán is ered­ményesebbek lehetünk. Természetesen a beruházásokkal párhuzamosan ja­vul a szervezettség és a dolgozók munkakörülménye is. Korszerű istál­lóink vannak és a növénytermesztés szakaszán is jónak mondható a gépe­sítés. Az eszközellátottságunk is ki­fogástalan. ■ Ezzel el is {ütöttünk egy sarka­latos ponthoz. Ha egységes földmű­ves-szövetkezetről van szó, azt mond­ják a tagok: a közös. Vagyis maguké­nak érzik az egész gazdaságot. Az ál­lami gazdaság viszont össznépi tulaj­donban van. Mennyire érzik a dolgo­zók. hogy ami itt épül az övék, egyál­talán hogyan, lehet meghonosítani az állami gazdaságban a tulajdonosi szemléleíet? ■ Olyan formában, mint a szövet­kezetekben, eddig nem lehetett. En­nek megvan a sajátos oka. Am meg­ítélésem szerint az anyagi érdekelt­ségen, a differénciáláson keresztül elérhető, hogy az állami gazdaságok­ban dolgozók is gazdaként gondol­kodjanak, így vegyék ki részüket a termelésből. Az év eleji' termelési ta­nácskozásokon is elhangzott: minden csak tőlük, a dolgozóktól függ, senki sem foghatja fel lezseren a munká­ját. Ebben pedig a két tulajdonforma között nincs különbség. ШГ Manapság reflektorfényben van a takarékosság, különösen az energia­felhasználás. Milyen intézkedéseket hoztak ennek érdekében? — Csak olyan mértékben takaré­koskodunk, hogy a termelés ne szen­vedjen csorbát. Tehát az . ésszerűség, a hatékonyság határáig feszítjük a húrt. A termelésre fordított összeg mellett célunk az elérhető legna­gyobb eredmény produkálása. így va­gyunk, de ugyanide veszem az alkat­részekkel való takarékóskodást is. Ami használható, az nem kerülhet a szemétbe. A takarékossághoz tartozik az eszközök kihasználása. И A gazdaság jubileumi ünnepsé­gén keveset szólt az elért eredmé­nyekről és a jövőbeni tervekről. Mi­ben lehet még előbbre lépni, milyen tartalékokat rejt mostani gazdálkodá­suk? — Számtalan dolgot lehetne sorol­ni e témába. Azt elmondhatom, hogy a jövőben a lehetőségeinket, körül­ményeinket Igyekszünk minél jobban kihasználni és kiaknázni. Következe­tesebbek leszünk a gazdálkodásban, pontosan betartjuk az előírt techno­lógiát, a szántás, vetés, betakarítás ide­jét. Saját laboratóriumunk van. A táp­anyag-utánpótlást talajvizsgálatokra alapozzuk, gondosan megválasztjuk a vetőmagfajtákat is. Legalább 500 hek­tárral szeretnénk belépni az IKR-be. ■ Befejezésül mit mondana még? >— Ml egy szintet már elértünk. In- ’ nen tovább lépni sokkal nagyobb energiába kerül, mint a szintre fel­érni. Többet többel lehet előállítani, a több ellenben több pénzbe kerül. A hatékonyság kiaknázása terén vi­szont előnyünk van. Ez a felhalmo­zódott termelési tapasztalatokból, a szervezettségből ered. ILLÉS BERTALAN Г Három esztendeje az akkor mind­össze 650 hektárnyi földterület­tel rendelkező Övári (Olováry) Egységes Földműves-szüvetkezetet a Nagykürtös! (Veľký KrtfS) járás leg­kisebb közös gazdaságaként tartottak számon. Am 1986. január elsejével Övárhoz és Patacskához (Potóéok), Galábocs (Glabušovce), Kürt (Kirí), Zobor (Zombor) és Csalár (Celáry) is társult — s mára a »hat falu hatá­rát egyesítő szövetkezet 2 ezer 580 hektáros mezőgazdasági nagyüzemmé terebélyesedett. Daniel Gregušik agrármérnökkel, a szövetkezet növénytermesztési fbága­­zat vezetőjével Óvárho’z közel, az egyik domboldalban a szőlőtermést szemléljük. — Gazdaságunk 186 hektár szőlő­­területet mondhat magáénak. S ná­lunk minden környékszerte honos faj­tából található néhány hektárnyi. Az idén a tavalyinál jóval nagyobb gon­dot fordítottunk a növényvédelemre, meg az időjárás is a kedvünkben járt. A múlt ősszel 3,6 tonna termést taka­rítottunk be átlagosan egy hektárról, most pedig talán a 7 tonnát is elér­jük. Ahogy a népi bölcsesség is tart­ja, az egyik szemünk sír, a másik meg nevet. Módfelett örülünk a gaz­dag termésnek, ám a jókora, tömött fürtök gyors betakarítása szövetkeze­tünknek már komoly gondot okoz. Kevés ugyanis a dolgozónk. Közösünk­nek csupán mintegy 300 állandó mun­kaviszonyban lévő tagja van, közülük is sok a nyugdíjkorhatár előtt állő ember. A gazdaságban mára már jó­szerével csupán a javakorabeli nők és férfiak maradtak, a fiatalok elköl­töztek szülőföldjükről. Sok fiatal vált városlakóvá, s legtöbbjüket még az aránylag magas fizetés sem bírta itt­­honmaradásra. Hiába nyújt a közös jó kereseti lehetőségeket, hallottam egy huszonéves fiatal érvelését, hogy álandő, igényes szórakozási lehetősé­geket a szülőfalu, a közvetlen kör­nyék nem tud biztosítani. . Ami igaz, igaz, forgalmas főutaktől távol, erdők fojtő öleléséből kiraga­dott táblákon, meredek dombhátakon, igényes feltételek között folyik a ter­melés. A földek nehezen müvelhetők. — Mostanság szerencsére — derül fel hirtelen az agronómus ábrázata — már ismét jelentkezett szövetkeze­tünkbe tagfelvételre néhány fiatal... Pár méternyire tőlünk, a szőlősorok között jókedvű lányok és fiúk szedik vödrökbe a súlyos fürtöket. — Diákok — jegyzi meg a fftagro­­nómus —. a Bratislava! Közgazdasági Főiskola hallgatói. Nélkülük meg a többi idénymunkás segítsége nélkül bizony talán karácsonyig sem végez-Örömök és gondok nénk a szürettel. A termést a Nagy­kürtös! Borászati Üzembe szállítjuk. A fiatalok munkáját a szövetkezet honorálja és természetesen élelmezé­sükről is maradéktalanul gondosko­dik. A diákokat — jobb híján — az Övártól mintegy 25 kilométernyire lé­vő Koprovnicában szállásolják el. S bányászüdülőböl buszoznak minden reggel ideiglenes munkahelyükre, es­te pedig — vacsora után — ugyan­oda térnek vissza. Mert hát ugye, a termést valakinek csak le kell szedni! És a tervek sze­rint a szövetkezetnek november tize­dikéig végeznie kell a munkálatokkal. A fiataloknak serényen jár a kezük, gyorsan telnek a vödrök meg a szál­lítókocsik. Zobor falu határában élénkptros színű kombájn vágja a kukoricát. — Nedves a szem — tudom meg a fordulóban röpke pihenőt tartő Dima Józseftől —, a gép törte a csö­veket s a meredek kaptatők nem csupán a járműveket, de a kezelőket is nagymértékben próbára teszik. Túl­órákkal mostanság a szokásosnál jó­val vastagabb a fizetésnap! boríték. A múlt hónapban is háromezer koro­nán felül kerestem. Viszont elég rit­kán lát a családom, no meg a ház­tájiban termesztett termények betaka­rításában sem nagyon tudok segéd­kezni. Dima József Losoncról (Lučenec) nősült Patacskára, négy esztendeje dolgozik az óvári szövetkezteben, gépkarbantartó. — A betakarítással párhuzamosan az őszi vetések alá készítjük elő a talajt — összegez később, már á gaz­daság egyik központi irodahelyiségé­ben a főágazat-vezető —, lslállótrá-Gyorsan telnek a vödrök! gyázunk, tárcsázunk, porhanyítjuk a magágyat. Három esztendővel ezelőtt még Jó­szerével a szőlő képezte a gazdaság fő profilját, jelenleg viszont már a közös a kalászos gabonafélék ter­mesztésére helyezi a hangsúlyt. — Búzából az idén rekordtermést értünk el — büszkélkedik a szakem­, bér —, 5,83 tonnát takarítottunk be átlagosan egy hektárról. Árpából vi­szont silányabb volt a termés, kárte­vők tizedelték a táblákat, meg a mos­toha időjárási körülmények is „be­segítettek“ — s az eredmény: 3 ton­nás átlagos hektárhozam. A főágazat-vezető két esztendeje Surányből (Šurany) jött jelenlegi munkahelyére. — Odahaza — újságolja — kizáró­lag a dohány termesztését bízták a gondjaimra, én viszont egy egész gaz­daság növénytermesztésének az Irá­nyítására vágytam ... Hát itt aztán van dolgom elég, ki sem látszom a sok munkából. Persze, nem panasz­kodom: igyekszem eredményekkel iga­zolni a megelőlegezett bizalmat. — Jelenleg — vált témát — a vé­szesen elöregedett gépparkunk folya­matos felújításán fáradozunk. Kima­gasló eredményeket csakis korszerű technológiájú munkagépekkel lehet elérni. Tavaly 3 millió koronáért vá­sároltunk új, modern masinákat, áz idén pedig, ez ideig már két és fél milliót költöttünk különféle járművek, mezőgazdasági gépek vásárlására. A legnagyobb bökkenő az, hogy kevés a munkaerő. Két műszakra egyszerűen nem mehetnek a gépek, mert nincs kit váltásként a „pilótafülkébe“ ül­tetni ... ZOLCZER LÄSZLÖ Az ütemterv szerint Az Eperjesi (Jahodná) Egységes Földműves-szövetkezeiben naponta figyelemmel kísérik az őszi mun­kák ütemtervének telfesítését és ) értékelik az eredményeket. Kodai István agrármérnök, a növényter­mesztési ágazat vezetője elmond­ta: valamennyi szakaszon betart­ják az agrotechnikai határidőt és a munka minőségével sincs prob­léma. A magágy készítése és a szántás sem okoz akkora nehéz­séget, mint a korábbi években. A nedves talajon megalapozták a jö­vő évi termést — és 330 hektáron jól előkészített magágyba került az őszt búza. A naposabbra for­dult időjárás ellenére még van elég talajnedvesség, öntözésre egyetlen tábla sem szorul. A nagy termőképességű hazai bűzaf ajtó­kat — „Dantíbia“, „Viginta“, „Ag­ra'" — vetették, mivel az utóbbi néhány évben ezek bizonyultak a legjobbnak. „Danübiából“ például 8 tonnás hektárhozamot értek el az idén. ’ Az ágazatvezető azt is elmondta, hogy a kedvezőtlen, csapadéksze­gény időjárás kissé megviselte a takarmány féléket, a szemes kuko­ricát és a cukorrépát. Jobbára ön­tözéses gazdálkodás nélkül termel­tek, amit a jobb szervezéssel, az agrotechnikai határidők követke­zetesebb betartásával és a szak­szerűbb tápanyag-utánpótlással igyekeztek ellensúlyozni. A szövetkezet határában folya­matos a cukorrépa betakarítása. A vártnál kissé gyengébb a termés. A szárazság következtében a répa­tövek kisebbek, fejletlenebbek, a kelleténél. A részeredmények 35 tonnás átlagos hektárhozamról tanúskodnak. Nem kielégítő a mi­nőség. A szeptemberi esőzések ha­tására kissé visszaesett a cukor­­tartalom. Október közepén mind­össze 12,5 százalékos cukortarta­lommal értékesítették a répát a tavalyi 15,17 százalékkal szemben. Ez pénzügyi és jövedelmezőségi szempontból sem kedvez a szövet­kezetnek. A szemes kukorica betakarításá­nál problémát jelent a magas ned­vességtartalom és az egyenetlen érés. A napi szárítási ép felvásár­lási kapacitás nincs összhangban az adapterek teljesítményével. Így a betakarítógépek teljesítménye a szárítás, felvásárlás és raktározás rugalmasságához igazodik. A 225 hektár kukorica begyűjtésénél nincs késedelem. A szárazság meg­viselte a növényzetet. A késve ér­kezett csapadék már nem sokat segített. Főleg a korát fajtáknál rövidebbek és fejletlenebbek a ka­lászok. Határidő előtt végeztek a szü­reteléssel és az őszi permetezés­sel. Bőven jut idő a talajmunkára, a műtrágya bedolgozására. Százöt hektáron a tervezett 2 ezer 300 tonnával szemben 1 ezer 100 ton­na gyümölcs termett. Viszont na­gyon jó a minőség és az értékesí­tési lehetőség. Az alma iránti ke­reslet felülmúlja a sokévi átlagot. A szövetkezet erőgépei nyújtott műszakokban, egyre nagyobb len­dülettel végzik az •. őszi mélyszán­tást, az istállótrágya bedolgozá­sát. Az erősebb fagyok beálltáig 656 hektáron szeretnék megforgat­ni a talajt. Krascsenlcs Géza A diákok fókedvfiek, de a kezük is sebe­sen (ár (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents