Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-04 / 44. szám
1988. november 4. SZABAD FÖLDMŰVESLELTÁR EGY GAZDASÄGRÖL NEGYVENÉVES A KIRÄLYHELMECI (KRÄĽOVSKÝ CHLMEC) ÄLLAMI GAZDASÄG A Királyhelneci Állami Gazdaság 1948. október elsején alakult tneg, mégpedig kétezerötszáz hektárnyi mezőgazdasági területtel. A fejlődés néhány mozzanatáról Leczo István agrármérnök, a gazdaság igazgatója számolt be. H Milyen szívvel állt a dolgozók elé? — Ä tisztességesen végzett munka tudatával. Örültem, mert pozitív eredményekről számolhattam be. Az eredmény valamennyiünk érdeme. Nagyon jól összeszokott a vezetögárda, lelkesek a dolgozók, a csapatmunka az utóbbi években teljes mértékben érvényesült. Az eltelt negyven év alatt a Királyhelmeci Állami Gazdaság nagyon sok átszervezésen ment keresztül. Az ötvenes években már több mint tíz község határára terjedt ki, hiszen a veszteséges egységes földművesszövetkezet egymás után vette át. A hatvanas években újabb átszervezések voltak, önálló állami gazdaság alakult Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bodrogom), Slovenská Nové Mestôban, Szomotoron (Somot or) és Nagykaposon (Veiké Kapušany). Az utolsó átszervezés nyolc évvel ezelőtt történt. Azóta óriási fejlődésen ment át a gazdaság, amely jelenleg már 6 ezer 621 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, melyből 4 ezer 796 hektár a szántó. A gazdaság az 1981-es évet közel 19 millió korona veszteséggel zárta, 1982-ben viszont majdnem 3 millió korona nyereséggel. Az igazgató továbbra is a számokat beszélteti. A hetvenes években egy hektáron 2,6 tonna búza és 3.57 tonna kukorica termett itt, a Tisza és a Latorca partján, ahol a nap jó szögben süti a földet és a csapadék sem bánik mostohán a növényzettel. Az idén ez a föld búzából 5,76 tonnát adott. Szépen fizetett a rozs, a tavaszi árpa, a lóbab és a borsó. Előreláthatólag gazdag termést takarítanak be kukoricából, valamint napraforgóból is. Leczo István minden „lirizáló“ kérdésre, mellyel az elődök emberi gyarlóságait és az új vezetés erényeit igyekszem tudakolni, int. És további számokat, tényeket közöl. — Azt mondtuk akkor, hogy növelni kell a terméseredményeket. Ennek kulcsa adott: további gépesítés, jobb talajmunka, több tápanyag a földnek. És természetesen: feletiébb hasznos és fontos az új kultúrák telepítése. A napraforgó nyereséges lett, az őszi repce is jól fizetett, a borsó úgyszintén bevált. Leczo István pedig már az állattenyésztésnél tart. — Szóval 2160 tehenünk van, szaporulatával együtt ez 4455 szarvasmarha; sertéstenyészetünk: 1100 anyakoca és szaporulata, vagyis több mint 13 ezer sertésük van. Kétezer juhot is nevelünk. Kicsiben melléküzemági tevékenységet is folytatunk. Gazdaságunk egész évi bevétele több mint 140 millió korona. Megteremtője ezer alkalmazott. Az ünnepségünk alkalmából 190 dolgozót kitüntettünk, illetve részesítettünk anyagi elismerésben. j ■ Ez a gazdaság az utóbbi években valóban példamutatóan gazdálkodott. Mire kötelezi ez az igazgatót? — Mindenképpen könnyebbséget jelent egy ilyen gazdaság Irányítása. Megalapozott a termelés, a gazdálkodás, azt lehet mondani, most már csak igazítani kell. Ugyanakkor óriási felelősséget is jelent, mert az elért eredményekből egy szemet sem akarunk leadni, sokkal inkább tenni szeretnénk hozzá — s a megkezdett úton tovább haladni. Ezt érzem és látom a dolgozók munkájában, lemérhetem nap mint nap a hozzáállásukon. ■ Vajon mit mondana a főágazatokról, a gazdaságosságról, a dolgozók munkához való viszonyáról? — Termelési volumenét tekintve közel azonos a növénytermesztés és az állattenyésztés, az eredményességet figyelembe véve az állattenyésztés magasan kiemelkedik. A növénytermesztés szakaszán a zöldséggel és a dohánnyal vannak problémák. A korábbi évek mennyiségi szemlélete átcsapott a minőségbe. Termelni már megtanultunk, ám a fő törekvés a minőségi termés előállítása. Nálunk az elmúlt két évben hét százalékkal növekedtek a termelési költségek, s valamivel nagyobb arányban emelkedtek az értékesítési árak, amit döntően a minőség javulásának köszönhetünk. Évente 5,7 millió liter tejet értékesítünk. A tej minősége terén a második helyen vagyunk a járásban. Mi a teljesítménybérezés mellett a minőségi bérezés bevezetésével is ösztönözzük dolgozóinkat. A kimagasló munkát végzők részére célprémiumot tűzünk ki. Szóval nem fukarkodunk az anyagi elismeréssel. И Milyen az eszkfizellátottságuk? — Minden ágazatnál igyekeztünk az évek során a legteljesebb mértékig gépesíteni. Ma már a termelést minden szakaszon számítógép segítségével végezzük. Határunkban folyamatban van a vízlecsapolás és az öntözőhálózat kiépítése. Ha a munkálatok befejeződnek, akkor bizonyára a növénytermesztés szakaszán is eredményesebbek lehetünk. Természetesen a beruházásokkal párhuzamosan javul a szervezettség és a dolgozók munkakörülménye is. Korszerű istállóink vannak és a növénytermesztés szakaszán is jónak mondható a gépesítés. Az eszközellátottságunk is kifogástalan. ■ Ezzel el is {ütöttünk egy sarkalatos ponthoz. Ha egységes földműves-szövetkezetről van szó, azt mondják a tagok: a közös. Vagyis magukénak érzik az egész gazdaságot. Az állami gazdaság viszont össznépi tulajdonban van. Mennyire érzik a dolgozók. hogy ami itt épül az övék, egyáltalán hogyan, lehet meghonosítani az állami gazdaságban a tulajdonosi szemléleíet? ■ Olyan formában, mint a szövetkezetekben, eddig nem lehetett. Ennek megvan a sajátos oka. Am megítélésem szerint az anyagi érdekeltségen, a differénciáláson keresztül elérhető, hogy az állami gazdaságokban dolgozók is gazdaként gondolkodjanak, így vegyék ki részüket a termelésből. Az év eleji' termelési tanácskozásokon is elhangzott: minden csak tőlük, a dolgozóktól függ, senki sem foghatja fel lezseren a munkáját. Ebben pedig a két tulajdonforma között nincs különbség. ШГ Manapság reflektorfényben van a takarékosság, különösen az energiafelhasználás. Milyen intézkedéseket hoztak ennek érdekében? — Csak olyan mértékben takarékoskodunk, hogy a termelés ne szenvedjen csorbát. Tehát az . ésszerűség, a hatékonyság határáig feszítjük a húrt. A termelésre fordított összeg mellett célunk az elérhető legnagyobb eredmény produkálása. így vagyunk, de ugyanide veszem az alkatrészekkel való takarékóskodást is. Ami használható, az nem kerülhet a szemétbe. A takarékossághoz tartozik az eszközök kihasználása. И A gazdaság jubileumi ünnepségén keveset szólt az elért eredményekről és a jövőbeni tervekről. Miben lehet még előbbre lépni, milyen tartalékokat rejt mostani gazdálkodásuk? — Számtalan dolgot lehetne sorolni e témába. Azt elmondhatom, hogy a jövőben a lehetőségeinket, körülményeinket Igyekszünk minél jobban kihasználni és kiaknázni. Következetesebbek leszünk a gazdálkodásban, pontosan betartjuk az előírt technológiát, a szántás, vetés, betakarítás idejét. Saját laboratóriumunk van. A tápanyag-utánpótlást talajvizsgálatokra alapozzuk, gondosan megválasztjuk a vetőmagfajtákat is. Legalább 500 hektárral szeretnénk belépni az IKR-be. ■ Befejezésül mit mondana még? >— Ml egy szintet már elértünk. In- ’ nen tovább lépni sokkal nagyobb energiába kerül, mint a szintre felérni. Többet többel lehet előállítani, a több ellenben több pénzbe kerül. A hatékonyság kiaknázása terén viszont előnyünk van. Ez a felhalmozódott termelési tapasztalatokból, a szervezettségből ered. ILLÉS BERTALAN Г Három esztendeje az akkor mindössze 650 hektárnyi földterülettel rendelkező Övári (Olováry) Egységes Földműves-szüvetkezetet a Nagykürtös! (Veľký KrtfS) járás legkisebb közös gazdaságaként tartottak számon. Am 1986. január elsejével Övárhoz és Patacskához (Potóéok), Galábocs (Glabušovce), Kürt (Kirí), Zobor (Zombor) és Csalár (Celáry) is társult — s mára a »hat falu határát egyesítő szövetkezet 2 ezer 580 hektáros mezőgazdasági nagyüzemmé terebélyesedett. Daniel Gregušik agrármérnökkel, a szövetkezet növénytermesztési fbágazat vezetőjével Óvárho’z közel, az egyik domboldalban a szőlőtermést szemléljük. — Gazdaságunk 186 hektár szőlőterületet mondhat magáénak. S nálunk minden környékszerte honos fajtából található néhány hektárnyi. Az idén a tavalyinál jóval nagyobb gondot fordítottunk a növényvédelemre, meg az időjárás is a kedvünkben járt. A múlt ősszel 3,6 tonna termést takarítottunk be átlagosan egy hektárról, most pedig talán a 7 tonnát is elérjük. Ahogy a népi bölcsesség is tartja, az egyik szemünk sír, a másik meg nevet. Módfelett örülünk a gazdag termésnek, ám a jókora, tömött fürtök gyors betakarítása szövetkezetünknek már komoly gondot okoz. Kevés ugyanis a dolgozónk. Közösünknek csupán mintegy 300 állandó munkaviszonyban lévő tagja van, közülük is sok a nyugdíjkorhatár előtt állő ember. A gazdaságban mára már jószerével csupán a javakorabeli nők és férfiak maradtak, a fiatalok elköltöztek szülőföldjükről. Sok fiatal vált városlakóvá, s legtöbbjüket még az aránylag magas fizetés sem bírta itthonmaradásra. Hiába nyújt a közös jó kereseti lehetőségeket, hallottam egy huszonéves fiatal érvelését, hogy álandő, igényes szórakozási lehetőségeket a szülőfalu, a közvetlen környék nem tud biztosítani. . Ami igaz, igaz, forgalmas főutaktől távol, erdők fojtő öleléséből kiragadott táblákon, meredek dombhátakon, igényes feltételek között folyik a termelés. A földek nehezen müvelhetők. — Mostanság szerencsére — derül fel hirtelen az agronómus ábrázata — már ismét jelentkezett szövetkezetünkbe tagfelvételre néhány fiatal... Pár méternyire tőlünk, a szőlősorok között jókedvű lányok és fiúk szedik vödrökbe a súlyos fürtöket. — Diákok — jegyzi meg a fftagronómus —. a Bratislava! Közgazdasági Főiskola hallgatói. Nélkülük meg a többi idénymunkás segítsége nélkül bizony talán karácsonyig sem végez-Örömök és gondok nénk a szürettel. A termést a Nagykürtös! Borászati Üzembe szállítjuk. A fiatalok munkáját a szövetkezet honorálja és természetesen élelmezésükről is maradéktalanul gondoskodik. A diákokat — jobb híján — az Övártól mintegy 25 kilométernyire lévő Koprovnicában szállásolják el. S bányászüdülőböl buszoznak minden reggel ideiglenes munkahelyükre, este pedig — vacsora után — ugyanoda térnek vissza. Mert hát ugye, a termést valakinek csak le kell szedni! És a tervek szerint a szövetkezetnek november tizedikéig végeznie kell a munkálatokkal. A fiataloknak serényen jár a kezük, gyorsan telnek a vödrök meg a szállítókocsik. Zobor falu határában élénkptros színű kombájn vágja a kukoricát. — Nedves a szem — tudom meg a fordulóban röpke pihenőt tartő Dima Józseftől —, a gép törte a csöveket s a meredek kaptatők nem csupán a járműveket, de a kezelőket is nagymértékben próbára teszik. Túlórákkal mostanság a szokásosnál jóval vastagabb a fizetésnap! boríték. A múlt hónapban is háromezer koronán felül kerestem. Viszont elég ritkán lát a családom, no meg a háztájiban termesztett termények betakarításában sem nagyon tudok segédkezni. Dima József Losoncról (Lučenec) nősült Patacskára, négy esztendeje dolgozik az óvári szövetkezteben, gépkarbantartó. — A betakarítással párhuzamosan az őszi vetések alá készítjük elő a talajt — összegez később, már á gazdaság egyik központi irodahelyiségében a főágazat-vezető —, lslállótrá-Gyorsan telnek a vödrök! gyázunk, tárcsázunk, porhanyítjuk a magágyat. Három esztendővel ezelőtt még Jószerével a szőlő képezte a gazdaság fő profilját, jelenleg viszont már a közös a kalászos gabonafélék termesztésére helyezi a hangsúlyt. — Búzából az idén rekordtermést értünk el — büszkélkedik a szakem, bér —, 5,83 tonnát takarítottunk be átlagosan egy hektárról. Árpából viszont silányabb volt a termés, kártevők tizedelték a táblákat, meg a mostoha időjárási körülmények is „besegítettek“ — s az eredmény: 3 tonnás átlagos hektárhozam. A főágazat-vezető két esztendeje Surányből (Šurany) jött jelenlegi munkahelyére. — Odahaza — újságolja — kizárólag a dohány termesztését bízták a gondjaimra, én viszont egy egész gazdaság növénytermesztésének az Irányítására vágytam ... Hát itt aztán van dolgom elég, ki sem látszom a sok munkából. Persze, nem panaszkodom: igyekszem eredményekkel igazolni a megelőlegezett bizalmat. — Jelenleg — vált témát — a vészesen elöregedett gépparkunk folyamatos felújításán fáradozunk. Kimagasló eredményeket csakis korszerű technológiájú munkagépekkel lehet elérni. Tavaly 3 millió koronáért vásároltunk új, modern masinákat, áz idén pedig, ez ideig már két és fél milliót költöttünk különféle járművek, mezőgazdasági gépek vásárlására. A legnagyobb bökkenő az, hogy kevés a munkaerő. Két műszakra egyszerűen nem mehetnek a gépek, mert nincs kit váltásként a „pilótafülkébe“ ültetni ... ZOLCZER LÄSZLÖ Az ütemterv szerint Az Eperjesi (Jahodná) Egységes Földműves-szövetkezeiben naponta figyelemmel kísérik az őszi munkák ütemtervének telfesítését és ) értékelik az eredményeket. Kodai István agrármérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője elmondta: valamennyi szakaszon betartják az agrotechnikai határidőt és a munka minőségével sincs probléma. A magágy készítése és a szántás sem okoz akkora nehézséget, mint a korábbi években. A nedves talajon megalapozták a jövő évi termést — és 330 hektáron jól előkészített magágyba került az őszt búza. A naposabbra fordult időjárás ellenére még van elég talajnedvesség, öntözésre egyetlen tábla sem szorul. A nagy termőképességű hazai bűzaf ajtókat — „Dantíbia“, „Viginta“, „Agra'" — vetették, mivel az utóbbi néhány évben ezek bizonyultak a legjobbnak. „Danübiából“ például 8 tonnás hektárhozamot értek el az idén. ’ Az ágazatvezető azt is elmondta, hogy a kedvezőtlen, csapadékszegény időjárás kissé megviselte a takarmány féléket, a szemes kukoricát és a cukorrépát. Jobbára öntözéses gazdálkodás nélkül termeltek, amit a jobb szervezéssel, az agrotechnikai határidők következetesebb betartásával és a szakszerűbb tápanyag-utánpótlással igyekeztek ellensúlyozni. A szövetkezet határában folyamatos a cukorrépa betakarítása. A vártnál kissé gyengébb a termés. A szárazság következtében a répatövek kisebbek, fejletlenebbek, a kelleténél. A részeredmények 35 tonnás átlagos hektárhozamról tanúskodnak. Nem kielégítő a minőség. A szeptemberi esőzések hatására kissé visszaesett a cukortartalom. Október közepén mindössze 12,5 százalékos cukortartalommal értékesítették a répát a tavalyi 15,17 százalékkal szemben. Ez pénzügyi és jövedelmezőségi szempontból sem kedvez a szövetkezetnek. A szemes kukorica betakarításánál problémát jelent a magas nedvességtartalom és az egyenetlen érés. A napi szárítási ép felvásárlási kapacitás nincs összhangban az adapterek teljesítményével. Így a betakarítógépek teljesítménye a szárítás, felvásárlás és raktározás rugalmasságához igazodik. A 225 hektár kukorica begyűjtésénél nincs késedelem. A szárazság megviselte a növényzetet. A késve érkezett csapadék már nem sokat segített. Főleg a korát fajtáknál rövidebbek és fejletlenebbek a kalászok. Határidő előtt végeztek a szüreteléssel és az őszi permetezéssel. Bőven jut idő a talajmunkára, a műtrágya bedolgozására. Százöt hektáron a tervezett 2 ezer 300 tonnával szemben 1 ezer 100 tonna gyümölcs termett. Viszont nagyon jó a minőség és az értékesítési lehetőség. Az alma iránti kereslet felülmúlja a sokévi átlagot. A szövetkezet erőgépei nyújtott műszakokban, egyre nagyobb lendülettel végzik az •. őszi mélyszántást, az istállótrágya bedolgozását. Az erősebb fagyok beálltáig 656 hektáron szeretnék megforgatni a talajt. Krascsenlcs Géza A diákok fókedvfiek, de a kezük is sebesen (ár (A szerző felvételei)
