Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-10-14 / 41. szám

1988. október 14<

SZABAD FÖLDMŰVES-c

MINŐSÉGI

Я vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák—Szovjet Barátság

Efsz e Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járás legnagyobb mezőgazdasági üzemelnek egyike. Ebben a gazdaságban az utóbbi években egyre jobb eredményeket érnek ej a kalászos gabonafélék termesztésében. Alátámasztják ezt az idei aratásban elért rendkívül jó terméshozamaik Is, hiszen az 1200 hektáron termesztett búzából hektáronként 7,41. a 400 hektárnyi árpából pedig átlagban 6,06 tonna termést takarítottak be. Varga István agrármérnök, növénytermesztési főágazetvezetö azonban Inkább az ószt munkálatokra tereli a figyelmet. mert szaval szerint az ember mindig előre nézzen, a feladatok megoldására összpontosítson.

— Az Idei évben az aratási munkálatokat szövetkezetünkben Is korábban befejeztük. A terméseredményeket aprólékosan elemeztük, s az ószl vetésre a nálunk legjobban bevált; búzafajtákat — a „Viglntát“ és a „Danublát“ — készítettük e!6. Az ószl munkálatokra való felkészülést az istállótrágyázással már augusztus elején elkezdtük, örvendetes jelenség, hogy több ldó jutott , a felkészülés során az egyes gépsorok előkészítésére, illetve kijavítására Is. Ennek kapcsán elmondhatom. hogy gazdaságunkban időben és jől felkészültünk az őszi munkálatok elvégzésére.

— Milyen terjedelemben kell elvégezni az őszi munkálatokat? V

— Első helyre az lstállőtrágyázást teszem, melyet 700 hektáron végzünk Igényes munka az őszi búza vetése 1200 hektáron. hiszen ezen a téren valóban a minőséges munkavégzést tekintjük elsődlegesnek. Körültekintő munkaszervezést Igényel az 1250 hektáron termesztett szemes kukorica betakarítása. valamint a 300 hektárnyi cukorrépa és az őszt keverékek vetése Is. Az emlftett munkafolyamatok elvégzésére külön munkacsoportokat létesítettünk, melyek kelló gépparkkal és technológiával rendelkeznek. Nagyon lényegesnek tartluk az egyes munkálatok elkezdésénél a fontossági sorrend megállapítását, hiszen a helyes szakmai döntés nagymértékben befolyásolja a terméseredményeket, Illetve a minőségi mutatók alakulását Is. Az Istállótrágyázásnál nagy figyelmet fordítunk a meghatározott mennyiség pontos betartására, á trágyázott területen a szántás elvégzésére, hogy annak mélysége 22—28 cm legyen.

— Hogyan gondoskodnak a takarmányalaprél?

— A silókukorica betakarítását a szárazanyag-tartalom mérése alapján végezzük. A szllázsolásnál nagy súlyt helyezünk a réteg arányos és egyenletes elszórására, illetve azok gyúratására. Az egyes silóterek megtöltése után elvégezzük azok fóliával való betakarítását. A szllázs mennyiségéről pontos nyilvántartást vezetünk, ami a termés elszámolásának alapját képezi. Valamennyi sllóvermet kitakarítottunk és kimeszeltünk. A kukoricaszár szilázsolásánál biztosítjuk a szár és a répaszelet arányos rétegezését és keverését. Az arány egy rész szár, két rész répaszelet. Ogy véljük, hogy a télt hőnapokra ily módon elegendő mennyiségben és jó minőségben tudjuk biztosítani a tartósított takarmányokat. Ide tartozik még a takarmányrépa betakarítása Is, melyet 20 hektáron gépsorokkal és kézi erővel végeznek dolgozóink.

— Mit tesznek a szemes kukorica és a cukorrépa időben és jó minőségben való betakarítása érdekében?

■— Szövetkezetünkben a szemes kukorica és a cukorrépa

MUNKÁVAL

betakarítását 161 képzett, gazdag tapasztalatokkal rendelkező egyénekre, Illetve munkacsoportokra bíztuk. A kukoricánál a betakarítást az egyes fajták, illetve táblák érési foka alapián végezzük. A munkálatok minőséges elvégzése érdekében növeltük a dolgozók érdekeltségét — s belüzeml szocialista versenyt hirdettünk. Az elbírálásnál komplex elemzést végzünk, amikor a mennyiség és a minőség mellett a gazdaságosságot, vagyis ez üzemanyag-fogyasztást és a munkaidő hatékony kihasználását Is figyelembe vesszük. Dolgozóink figyelmét felhívtuk arra, hogy kellőképpen ügyeljenek a betakarítási veszteségek csökkentésére, főleg az egyes táblák végein. A szemes kukorica elszállítását tehergépkocsikkal végezzük, de minden tehergépkocsinál meg van, határozva a rakodás mennyisége, hogy ezáltal kiküszöböljük a mag elszórődását. Szükség szerint két szárítóberendezésünkben végezzük a kukorica szárítását, Illetve a száraz kukoricát a felvásárlóüzembe szállítjuk.

A cukorrépa-betakarítás elkezdése előtt ellenőriztük a komplex gépsorokat, főleg azok .műszaki állapotát. Gazdaságunkban a szeletelő és klszántó gépeket úgy állítottuk be, hogy a veszteségeket minimálisra csökkentsük. A szeleteket elhordó kocsiknál és a cukorrépa szállításánál az illetékesek ügyelnek az elszóródás megakadályozására. A minőségi munka érdekében a cukorrépánál külön bérezési normákat dolgoztak ki, melyek a dolgozókat főbb teljesítményekre ösztönzik. A répaszelet szilázsolásánál biztosítjuk a kukoricaszárral történő helyes arány betartását.

— Milyen intézkedésekkel biztosítják az őszi vetés agrotechnikai határidőn belüli minőségi elvégzését?

— Sajnos, ezén a téren a szeptemberi kiadós esők késleltették a munkálatok elkezdését. Elsősorban is kiemelt figyelmet fordítunk a jó talaj-előkészítésre. A talajmegmunkálást végző dolgozóinkkal aprólékosan megbeszéltük a tennivalókat, a talajmegmunkáló eszközeinket pedig úgy állítjuk be, hogy optimális magágyat készítsenek elő. Maximálisan ügyelünk a talajnedvesség megőrzésére. Az őszi takarmánynövények és a búza vetését a fajták és a táblák szerint az illetékes szakemberek határozzák meg. A vetőgépek beállítását a hektáronkénti* vetésmennyiség, az egyes vetőmagfajták igényeinek és a talajviszonyoknak megfelelően végezzük. Közben ügyelünk arra, hogy a vetés mélysége 5—7 cm legyen. Gazdaságunkban három vetőgép alkalmazásával biztosítjuk a müvelőutas gabonavetést.

Az őszi munkálatokat a meghatározott munkaterv alapján folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük. Amennyiben az egyes munkálatokat csoportosan végzik, biztosítjuk a dolgozók munkahelyen történő étkezését. Valamennyi dolgozónkkal, akik az őszi munkálatokban részt vesznek, Ismertettük a munkavédelmi és tűzbiztonsági előírásokat, melyek betartását szintén figyelemmel kísérjük.

Vásárúton a növénytermesztésben minden feltétel megvan 'ahhoz, hogy a 8. ötéves terv harmadik évének feladatait maradéktalanul teljesítsék. A gabonatermesztésben elért nagyszerű eredményeik kapcsán a főégazet kétmillió koronával lépte túl pénzügyi tervét. Érthető tehát, hogy mindent meglesznek az ugyancsak Jónak ígérkező őszi termés rugalmas betakarítása érdekében;

SV1NGER ISTVÁN

Főkertész

Találkoztunk már jó néhány alkalommal. Legutóbb például Uhrovecben fTopol'éanyi járás). Hogy mit keresett ott Tešedíkovóból? Eljött a Nyugat-szlovákiat kerület egységes földműves-szövetkezeteinek kulturális nap)ára>lgen, a főkertész, Gál Zoltán. Részt vett a nagyszabású kulturális bemutatón -r és ő is győztes volt. Mind valamennyien, akik felléptek.

Ugyanis az olimpiai jelszó — a részvétel a fontos, nem a győzelem — kerekedett felül az Úhrovecben fellépők és előadók körében is.

*

A teSedikovót szövetkezet clterazenekara Immár tizenhatodik éve működik. Gál Zoltán az alapító tagok sorába tartozik. Érdekes volt az indulás. Ötvenkilenc—hatvanhárom között inkább a özsesz dominált Tešedíkovóban. A hét alapító tag mindent megtett annak érdekében, hogy az alapkő letétele szilárdnak, maszívnak bizonyuljon. Mert nem lehet ám bárhogyan kezdeni. A műfajjal kapcsolatosan lehetnek fennakadások, hiányosságok — de a tenniakarással, a határozott lépésekkel összefüggésben nincs fontolgatnivaló ...

Gát Zoltán közben tanulni is akart. Szükség volt a továbblépésre, az ismeretgyarapításra, ha az ember nem akart lemaradni. Négy éven át / 1963-ig) a kertészeti iskola továbbképző tanfolyamának volt a hallgatója. Ekkor egy kicsit lemaradt a dzsesszről. Aztán viszont ott volt a teSedikovói citerazenekar alapításánál..

Ilyennemű vonzódását apai örökségként tartja nyilván. Nem kellett zeneiskolába járnia, kylön órákon szenvednie. Valahogy magától jött az egész —< az apai példa eredményeként. Az apa bármilyen hangszeren játszott, — vallja Gál Zoltán,

és zenész

— sosem okozott csalódást még a legérzékenyebb fülnek sem. Őt az élet tanította sok mindenre — többek között a zenére is. Meg a vitalitás, az élet* kedv.

A tešedtkovót citerazenekar tágját mostanság a fellépések előtti napokban hetente két alkalommal gyakorolnak. Vagyis: összejönnek, kézbe veszik a hangszert, és próbálnak. Örömmel, kitartóan. Különben havonta csak egyszer. Az uhroveci bemutatót megelőzően például háznál készültek, — helyi hiányt leküzdve ezáltal. De azért a kultúrház is gyakran szolgál otthonul számukra.

Szerepeltek már a tévében is. Meg a Csehszlovák Rádióban. A „Tavaszt szél...“ versennyel kapcsolatosan pedig úgyszintén büszkélkedhetnek: a járást, a kerületi és az országos döntőben is részt vettek mór.

A zenekar megalakulása óta nem voltak különösebb személyi változások. A vezető — már évek át a — VankÓ Ferenc. Az 6 fia faki szintén a Ferenc név viselője f az egyik legnagyobb tehetség, a régebbi tagok Óriást örömére. Már négyéves kora Óta citerázik.

Gál Zoltán, a főkertész például arra is felettébb büszke, hogy többek között Budapesten is felléptek — a ,.Mátyusföld éneke" című műsorban. Azt vallja, hogy az utazás szintén kedvtelései közé tartozik. Éppúgy mint a kertészkedés meg a zenélés. Ez utóbbinak köszönheti éppen, hogy viszonylag sok helyütt megfordult, megismerkedett emberekkel, elbeszélgetett velük. Mondjuk éppen a mindennapi általános problémákról, avqy talán a zenélésről. A legszívesebben azonban a kertészeti tennivalókról. Mert számára mindennemű kedvtelés mellett a munka a legfontosabb. A becsületes, a jól végzett, az értékeket teremtő.

(susla)'

ŰJ FELTÉTELEK - IGÉNYESEBB FELADATOK

A közelmúltban Prágában kétnapos tanácskozást tartott a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága. Az ülésen többek között megjelent Miroslav Toman, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az ülést Zdenék Ostrý, az SZFSZ- Központi Bizottságának titkára nyitotta meg és vezette.

A résztvevők először meghallgatták Pavei Jónásnak, az SZFSZ Közpunti Bizottsága elnökének megnyitó beszédét.

Jonáš elvtárs egyebek mellett hangsúlyozta, hogy az új gazdasági mechanizmus érvénybe lépése előtti szakaszban mind az egységes földműves-szövetkezeteknek, mind pedig a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének fontos szerepe van. Hiszen jelentős gazdasági és társadalompolitikai lépésről van szó, amely nélkülözhetetlen összetevője a társadalmi átalakításnak, valamint a demokratizéció elmélyítésének. Az átalakítás feladatainak sikeres megoldása érdekében az eddiginél sokkal hatékonyabbá kell tenni a szövetségi munkát úgyszintén. Természetesen mindenképpen fokozottabb aktivitást szükséges kifejteni valamennyi szövetkezett tagnak, konkrétan részt venni, bekapcsolódni a szövetségi munkába. Jonáš elvtárs a továbbiakban kiemelte, hogy az SZFSZ munka egyik hajtóerele az új mezőgazdasági szövetkezeti törvény, valamint az ú| gazdasági rendszer. Ezek a dokumentumok a mezőgazdasági üzemeknek biztosítják a nagyobb önállóságot — ami azonban fokozottabb felelősséget Is lelenf.

A vitában felszólalt Miroslav Toman szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is.

Kifejtette, hogy a mezőgazdasági-élelmtszer-lpari komplexum belterjesítését Illetően nem szabad lazítani, fékezni. Tovább kell szilárdítani az efsz-eket, előtérbe helyezve a növénytermesztés fejlesztését. Toman elvtárs Ilyen összefüggésben szólt a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének fontos szerepéről is. Kiemelte, hogy a Szövetség munkáját bővíteni, szélesíteni szükséges.

A vita további felszólalói kifejtették véleményüket a gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatosan. Szóltak továbbá a különböző hiányosságokról, fogyatékosságokról is — főképpen ami az anyagi-műszaki bázist Illeti. Az ülés résztvevői egyértelműen megáliapía tották, hogy az átalakítás sikeressége jelentős mértékben függ a gazdasági szabályozóktól is.

A tanácskozáson a továbbiakban szóba lőtt a prágai Szövetkezeti Földművesek Háza, valamint a bratislavai Szövetkezeti Földművesek Üdültetésének Háza építése Is. Az Illetékesek nagyra értékelték azon egységes földműves-szövetkezetek hozzáállását, amelyek tagjai anyagiakkal járultak hozzá e két komplexum építéséhez.

Az SZFSZ Központi Bizottságának Elnöksége javaslatot terjesztett elő. hogy 1989 végén hívják össze az egyséees földműves-szövetkezetek XI. országos kongresszusát. Ezt a tavaslatot az SZFSZ Központ! Bizottságának a taglal a tanácskozás végén elfogadták.

Az ülés zárszavát Pavel Jonáš, az SZFSZ Központi Bizottságának az elnöke terjesztette elő. (rnj