Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-08 / 27. szám

1988. Július 8.

SZABAD FÖLDMŰVES

3

Mongólia nemzeti ünnepén

A Mongol Népköztársaság a Szovjetunió és a többi szocialista ország támogatásával a kapitalista fejlődési fokozat megkerülésével szocialista agráripari állammá fejlődött. /. szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisát jelentősen kiépítették, nt gymértékben nőtt a lakosság anyagi és kulturális életszínvonala. A gazda; ág «alapja a szocialista mezőgazdaság, melyben az állattenyésztésnek elsődleges szerepe van. Az egyéni gazdaságokat szövetkezetekbe tömörftették, le fontos szerepük van az állami gazdaságoknak is. A szűzföldek haszn osítása révén jelentős a földművelés, főleg a gabona-, burgonya- és zöldségtermelés.

AZ SZKP 19, ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁRÓL

Nyílt, pártos eszmecsere

Az országban a párt- és állatni szervek figyelmének középpontjában a múlt évben a társadalmi tevnelés lntenzifikálásának és hatékonyságának növelése, a társadalmi munkatermelékenység fokozása, a termékek minőségének Javítása, a termelési kapacitás maximális kihasználása, a gazdasági mechanizmus tökéletesítése állt. Ezekkel a kérdésekkel a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának múlt évi Júniusi ülésén Is behatóan foglalkoztak.

'A Mongol Népköztársaságban a múlt évben a főbb mutatók vonatkozásában teljesítették a szociális és gazdasági fejlesztés állami tervét, növekedett a társadalmi termelés terjedelme és megszilárdult az ország gazdasági potenciálja. A nemzeti Jövedelem az előzó év adósságához viszonyítva 3,5 százalékkal növel edett.

Ä mezőgazdaságban az eredményeket lényegesen befolyásolták a kedvezőtlen Időjárási viszontagságok. Snnek ellenére a bruttó termelés az : 986—

1987-es években 15 százalékkal volt nagyobb, mint az előző ötéves tervidőszak átlaga. Az utóbbi két évben az átlagos évi hústermelés 491 ezer tonna, a tejé 300 ezer tonna, a tojásé 28 millió darab, a vajé pedig 4600 tonna volt, ami az előző ötéves terv« Időszak átlagához képest 2,5, 20,7 és

26,5, Illetve 11,7 százalékkal vök több. A gazdasági haszonállatok száma a múlt év végén elérte a 22,7 millió darabot. A múlt évben 689 ezer tonflh gabonát, 196 ezer tonna burgonyát és zöldséget takarítottak be, ami az előző ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva 7,9, illetve 55,5 százalékkal volt több. Mindez főleg annak köszönhető. hogy megszilárdították a mezőgazdasági termelés anyagl-mtiszakl bázisát. Ezt az Is bizonyltja, hogy a termelést alapok 7,4 százalékkal növekedtek.

Annak következtében, hogy as élelmiszer-ipari termelés növekménye kisebb volt, mint a lakosság szénának növekedése, a múlt évben az egy lakosra jutó alapvető élelmiszerek főj gyasztása csökkent. Az élelmiszeri termelésben egyre nagyobb szerepet töltenek be a társított gazdaságok, amelyek a múlt évben 46,6 százalékkal több sertéshúst, 7,9 százalékkal több tojást, valamint 17.4 százalékkal több burgonyát és zöldséget termeltek. Részarányuk- az össztermelésben — az előbbi sorrendben 47,3, 2,8, Illetve

6,9 százalékos volt.

A Mongol Népköztársaság főleg a KGST-tagországokkal folytat sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést. A tagországok a múlt évben Is hathatós segítséget nyújtottak számos, népgazdasági Jelentőségű létesítmény kivitelezéséhez. Az egyúttműködés olyan formál is kezdenek fejlődni, mint a közös vagy vegyes vállalatok létrehozása, főleg a Szovjetunióval.

A külkereskedelmi árucsere-forgalom tervét a múlt évben 0,5 százalékkal, ebből a kivitel tervét 1,2 százalékkal túlteljesítették. A behozatal zömét a gépek, berendezések, fűtőanyagok, nyersanyagok, fémek stb. képezik. Mongólia jelenleg 29 országgal tart fenn kapcsolatot. A 'külkereskedelmi tevékenység elsősorban a szocialista közösség országaira Irányul. A KGST-tagországokkal folytatott külkereskedelmi árucsere-forgalom részaránya a múlt évben 94,9 százalékos, ebből a kivitelé 93,8, a behozatalé pedig 95,6 százalékos volt.

Az Idén, a nyolcadik ötéves tervidőszak harmadik évében az első lépést a radikális gazdasági reform megvalósítása Jelenti. Ennek az a célja, hogy az adminisztratív irányítási módszert ökonómiai módszerrel helyettesítsék, a vállalatoknak és a gazdasági szervezeteknek nagyobb önállóságot biztosítsanak, bevezessék az önelszámolást, további feltételeket teremtsenek a társadalmi termelés intenzífikálásénak és hatékonyságának sokoldalú növeléséhez, s maximálisan kihasználják a termelési potenciált.

Tekintettel arra, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszak első két évében nem sikerölt minden feladatot teljesíteni, a hátralévő években az ötéves tervhez viszonyítva növelik a nemzett Jövedelem képzését. A társadalmi munkatermelékenységet 3,8 százalékkal, ezen belöl az Iparban 1,4, a mezőgazdaságban pedig 9,9 százalékkal kell növelni. A népgazdaságban a termelés anyagi Igényességét 0,8, ezen belül az Iparban 0,9, a mezőgazdaságban pedig 1,2 százalékkal szeretnék csökkenteni.

Az Idén változik a mezőgazdasági termelés tervezése Is, ami nagyobb lehetőségeket teremt az állami és szövetkezeti mezőgazdasági vállalatok, üzemek számára, főleg az önállóság és a termelés szervezésének elmélyítésén keresztül. Az állami terv ezután nem írja elő például a gazdasági haszonállatok számát, az állomány összetételét, a művelés alól kivont területek nagyságát, a termelés terjedelmét.

A mezőgazdaságban dolgozók legfontosabb feladata, hogy feltételeket teremtsenek az állattenyésztés stagnálásának megállításához és a nyolcadik ötéves terv teljesítéséhez. Az idén a múlt év valóságához viszonyítva a vágóállatok központi felvásárlását 7,2, ezen belül a vágósertésekét 50 százalékkal, továbbá a tejét 6,8, a gyapjúét 2,5, a tojásét pedig 15,4 százalékkal kell növelni. Ugyanakkor 530 ezer tonna gabona, ebből 428 ezer tonna búza, továbbá 98 ezer tonna burgonya és 44 ezer tonna zöldség felvásárlásával számolnak.

A mezőgazdaság termelési alapjait

6,3 százalékkal növelik. Az állattenyésztési termelés korszerűsítésére és kiszélesítésére 310, a növénytermesztés korszerűsítésére pedig 280 millió tögrögöt fordítanak. Főleg állattenyésztési farmok építésével, a legelők felújításival, az állategészség ügyi és fajtanemesítő szolgálat munkájának tökéletesítésével, valamint gabona-, burgonya- és zöldségtárolők építésével számolnak.

A Mongol Népköztársaságnak a múlt év végén — a külföldön tartózkodókkal együtt — kétmillió 17 ezer 200 lakosa volt, ami az előző év valóságához képest 51 ezer 600 fővel több.

Forrásanyagok alapján: —blm

Ä Szovjetunió Kommunista Pártjának 19. országos konferenciájára a moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában 1988. június 28-tól július elsejéig került sor. A csaknem húszmillió kommunistát a tanácskozáson 4992 küldütt képviselte. A négynapos tanácskozáson a küldöttek megvitatták a XXVII. kongresszus határozatainak végrehajtását, a tizenkettedik ütéves tervidőszak első felében született eredményeket, a pártszervezetek feladatait az átalakítás során, áttekintették a párt és az egész társadalom további demokratizálásához vezető utakat.

A konferencia munkabizottságainak megválasztása és napirend jóváhagyása után Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára mondott előadói beszédet.

Az SZKP KB főtitkára beszédének bevezető részében az átalakítással kapcsolatban többek között aláhúzta: „Nagy érdeklődést tanúsít a parasztság. A kolhoztagok kongresszusa megmutatta, milyen hatalmas átalakító energiával rendelkeznek a mezőgazdasági dolgozók. Az átalakítás hívei a mezőgazdaságban bátran térnek át a munka új tormáira, felvértezik magukat a tudománnyal, a hatékony technológiákkal, készek arra, hogy próbálkozzanak, keressenek, sőt kockázatot is vállaljanak az ój érdekében, készek teljes erőbedobással felelősségteljesen és átgondoltan - dolgozni önmaguk és az egész ország javára.

Az átalakítás iejlesztése és elmélyítése című részben az előadó foglalkozott az élelmiszerprogram megvalósításával (erre lapunk következő számában részletesen is visszatérünk), a fogyasztási cikkek Iránti kereslet kielégítésével, a kereskedelem és a szolgáltatások fejlesztésével (az árukínálat és a szolgáltatások választéka továbbra is elmarad a lakosság vásárlóerejének növekedése mögött), a radikális gazdasági reform következetes megvalósításával, ezen belül is a vállalatoknak a teljes önelszámolásra való áttérésével, továbbá a bérreformmal, a szövetkezett mozgalom széles körű fejlesztésével, az árképzés reformjával, a külgazdasági politika átértékelésével, valamint a gazdasági fejlődés kritériumaival és mutatóival. A hiányosságokkal kap. csolatban Mihail Gorbacsov többek között kiemelte: „A múltban elkövetett legnagyobb hiba az volt, hogy a vállalatokat az új teltételek közötti munkára kabinetmédszerekkel készítették fel. Ahol a dolgozók és a dolgozókollektívák tanácsai távolmaradtak a reform megvalósításától, ahol mindenről zárt ajtók mögött és felülről döntöttek, éppen ott mutatkoztak meg a legsúlyosabb hibák, ott merült fel számos, előre nem látható nehézség. £s ez megmutatkozott az emberek társadalmi hangulatán és a reformhoz való viszonyukban is.“

Az előadó a továbbiakban részletesen elemezte a társadalom Intellektuális és szellemi potenciáljának aktlvlzálásával, valamint a nemzetközi kapcsolatok demokratizálásával kapcsolatos feladatokat. A tudoinányosműszakf fejlesztés irányításának tökéletesítésével összefüggésben többek között rámutatott: „E téren a Járható utak egyike az ágazati tndományosműszaki komplexumok, műszaki köz« pontok és a célfeladatok megoldásával megbízott ideiglenes kollektívák létrehozása. Nagy jelentőséggel bír az, amit már el is kezdtünk: a tudományos szervezetek bekapcsolása az önelszámolási viszonyok rendszerébe és a tudományos kntatás — technika és technolégla — beruházás — termelés — elosztás — szolgáltatások zártkörű ciklusának a létrehozása."

Ä külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban Mihail Gorbacsov többek között elmondotta, hogy hatalmas eszközöket és figyelmet fordítottak az Imperializmussal való konfrontáció katonai vonatkozására, s nem mindig használták ki a világban végbemenő lényeges változások eredményeként létrejött politikai lehetőségeket az állam biztonságának szavatolására, a népek közötti kölcsönös megértésre

és a feszültség csökkentésére. így hagyták magukat berántani a lázas fegyverkezésbe, aminek «elkerülhetetlenül érződnie kellett az ország szociális és gazdasági fejlődésében, nemzetközi helyzetében. Eközben a lázas fegyverkezés megközelítette a kritikus pontot. Ezzel összefüggésben a béke és a leszerelés érdekében végzett hagyományos politikai és társadalmi munka veszített meggyőző erejéből. Ezért vált szükségessé a külpolitikának nemcsak a tökéletesítése, hanem a lényeges megújítása is. A szovjet külpolitika — függetlenül attól, hogy a múltban voltak bizonyos hibái és tévedései — egészében véve hatalmas érdemeket szerzett az ország, a szocializmus, az egész emberiség szolgálatában. Az átalakítás ÚJ minőséget követelt a szovjet külpolitikától, a tartalmat és a formát tekintve is.

Az előadó A politikai rendszer reformja az átalakítás visszafordíthatatlanságának legfontosabb biztosítéka című rész bevezetőjében válaszolt arra a kérdésre, hogy miért van szükség a politikát rendszer reformjára, majd aláhúzta, hogy a következő alapvető feladatok megoldásáról van szó: „Először: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a dolgozók milliói ne csak szavakban, hanem valójában is bekapcsolódhassanak az ország irányításába.

Másodszor: maximális teret kell

nyitni a társadalom önszabályozása és önigazgatása előtt, meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy érvényre juthassanak az állampolgárok. a népképviseleti szervek, a pártós társadalmi szervezetek, a dolgozókollektívák kezdeményezései.

Harmadszor: ki keli alakítani azokat a mechanizmusokat, amelyekben szabadon formálódhatnak és kifejeződhetnek minden osztály és társadalmi csoport érdekei és akarata, módot kell találni ezek egyeztetésére és a szovjet állam bel- és külpolitikájába történő beépítésére.

Negyedszer: meg kell teremteni a feltételeket minden nemzet és nemzetiség további szabad fejlődéséhez, az internacionalizmus elvein alapuló barátság és egyenjogú együttműködés erősítéséhez.

Ötödször: alapjaiban kell megerősíteni a szocialista törvényességet és jogrendet, annak érdekében, hogy kizárjuk a hatalom kisajátításának, a hatalommal való visszaélésnek a lehetőségét, hatékonyan szembeszálljunk a bürokratizmussal és formalizmussal, biztosítsuk az alkotmányos állampolgári jogok és szabadságjogok megbízható védelmét, valamint azt, hogy az állampolgárok teljesítsék a társadalommal és az állammal szembeni kötelezettségeiket.

Hatodszor: világosan el kel! határolni a párt- és az állami szervek funkcióit — összhangban azzal a lenini koncepcióval, amely szerint a kommunista párt a társadalom politikai élcsapata és a szovjet állam, a népi hatalom eszköze.

Végül hetedszer: olyan hatékony mechanizmust kell kialakítani, amely biztosítja a politikai rendszer folyamatos megújulását a belső és a nemzetközi feltételek változásainak megfelelően, amely képes a hatékonyabb fejlődésre és lehetővé teszi a szocialista demokrácia és önigazgatás el« veinek érvényesülését az élet minden területén."

Ä továbbiakban Mihail Gorbacsov az átalakítás és az emberi jogok közötti összefüggésekkel, majd az államhatalom szerkezetének korszerűsítésével foglalkozott. Ezen utóbbival kapcsolatban többek között rámute* tott: „Szükségessé vált az is, hogy több demokratikus korlátozó intézkedést vezessünk be a választott funk« ciók betöltésére. A múlt tapasztalatai szerint ezeknek a korlátozó intézkedéseknek a hiánya volt az egyik fő oka a hatalommal való visszaélésnek, központi és helyi szinten egyaránt. Sok olyan példát Ismerünk, amikor funkciójukra méltó és tehetséges vezetők az egy poszton eltol« tött évtizedek alatt elkoptak, és mivel tovább ültek a vezetői karosszékben. az ügy lékjévé és gátjává váltak."

A pártkonferencia irányelveinek vitájában kialakult vélemények alapján az SZKP Központi Bizottsága a következő javaslatokat terjesztette a párt« értekezlet elé:

„1. Jelentősen bővíteni kell a dől« gőzök képviseletét a legfelsőbb államhatalmi szervekben.

2. Aktívabbá kell tenni a Legfelsőbb Tanács házainak munkáját, szakítva e kamarák jelenlegi jellegtelenségével.

3. Meg kell változtatni magát a Legfelsőbb Tanács tevékenységének jellegét és stílusát."

Az előadó rendkívül nagy figyelmet szentelt az állami Irányítás demokratizálásának, a nemzetiségi viszonyok fejlődésének, a szocialista jogállam kialakításának és a társadalmi szervezetek politikai rendszerben bétől« tött szerepe erősítésének, majd beszédét az SZKP irányító tevékenységének és belső életének demokratizálásával, ennek keretében a párton be« lüll demokrácia teljes mértékű újjáélesztésével, a párt- és állami szervek funkciójának szétválasztásával, valamint a szocializmus új arculata kialakításának szükségszerűségével kapcsolatos feladatok körvonalazásával fejezte be.

A négynapos élénk, nyílt ée pártos vitában hetven küldött szólalt fel és csaknem háromszázan jelentkeztek még a vitába. A küldöttek számára lehetőség nyílt arra, hogy vitafelszó« lalásukat írásos formában terjesszék elő. A küldöttek által feltett kérdésekre számos esetben Mihail Gorbacsov azonnal válaszolt.

A pártkonterencia néhány kiegészítésről megtartott szavazás után a negyedik napon egyhangúlag jóváhagyta a két legfőbb dokumentumot: az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról és az átalakítás elmélyítésének feladatairól, valamint a szovjet társadalom demokratizálásáról és a politikai rendszer reformjáról szóló határozatot. A tanácskozás végén a munkaelnökség Javaslatára ezeket a fő dokumentumokat a politikai rendszer reformjának gyakorlati megvalósítását célzó néhány halaszthatatlan intézkedésről szóló határozattal egészítette ki. (A politikai rendszer reformjának gyakorlati megvalósítását célzó néhány halaszthatatlan Intézkedésről szóló határozatot lapunk következő számában közöljük.)

к

A határozatok előkészítésében ötszáz küldött vett részt és százhatvanöten terjesztettek elő konkrét javaslatokat és megjegyzéseket. A határozatokról folytatott vita során a konferencia emelvényéről további harmincegy kommunista fejtette ki véleményét. A szavazás során a küldöttek elutasították azt a javaslatot, hogy fogalmazzák újra a pártbizottságok elnökének és tagjainak a megválasztásáról szóló részt, továbbá azt az indítványt, hogy a Pravda című napilap ne az SZKP KB, hanem az egész párt szerve legyen. Elutasították azt a javaslatot is, hogy az SZKP KB főtitkárát ne a központi bizottság tagjai, hanem a pártkongresszus küldöttei válasszák meg. A fenti ja« vasiatok elfogadása mellett a küldötteknek csupán kis része szavazott A konferencia a másik oldalon jóváhagyta, hogy a főbb határozatokat a szovjet ifjúsággal foglalkozó önálló ponttal bővítsék kL

A pártkonferencia eredményei gyökeresen megváltoztatják a Szovjetunió politikai rendszerét. A legfelsőbb államhatalmi szerv a népi képviselők kongresszusa lesz, s ennek jogában áll majd a Legfelsőbb Tanács elnökének a megválasztása. A bel- és külpolitikai kérdésekben széles Jogkörrel rendelkező államfőt a. népi képviselők kongresszusa ötévenként fogja megválasztani azzal, hogy e tisztség csupán két megbízatási Időszakra tölthető be.

Az országos pártkonferencia eredményeiről várhatóan valamelyik legközelebbi központi bizottsági ülés fog tárgyalni.

A küldöttek határozatot hagytak jóvá a bürokrácia elleni harcról, a nemzetiségi kapcsolatokról, a nyilvános tájékoztatásról és a jogi reformról is.

A zárókonferencia mankóját záróbeszédében Mihail Gorbacsov értékelte (erre lapunk következő számában szintén visszatérünk).

összeállította: -bó..JÓTÉKONYSÁG"

Az iparilag fejlett országok Afrikában helyezik el a mérgező hulladékot.

J. Cserepanov rajza