Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-09 / 36. szám
1988. szeptember 9. SZABAD FÖLDMŰVES A. ÍNYIN—C. OSZADCSDK: A házasságközvetítő gép Nemrég elváltam. 'Azért váltam el, mert... Nem, először talán arról szálok, miért ts nősültem meg. Hát mft gondolnak, miért? Természetesen szerelemből nősültem, ősrégi, primitív, teljesen tudománytalan mádon nősültem: lőttem, láttam, szerelmes lettemt Közben természetesen nem ts gondoltam arra, amire minden modern embernek gondolnia kell, aki Ismeri az idevágó szakirodalmat. Nem gondoltam a .filológiai Összeférhetetlenségre", nem féltem a „pszichológiai összeférhetetlenségtől* és nem Ijedtem meg az „intellektuális összeférhetetlenségtől“ sem. Ss hogy nem tudományos alapon tártam el egy Ilyen létfontosságú kérdésben, az nagyon gyorsan meg Is mutatkozott. Már egy hét múlva nyilvánvalóvá vált, hogy azok az Órák, melyeket feleségem a fodrásznál töltött, biológiailag nem férnek össze azon Óhajommal, hogy a labdarúgómérkőzésre menjek. Égy hónap múlva az Is kiderült, hogy a feleségemnek a fizetésemre vonatkozó kérdései pszichológiailag nem férnek őszesze az egyént szabadságjogokról alkotott elképzeléseimmel. Fél év után pedig egyértelműen bebizonyosodott, hogy amikor feleségem nagymosás közben nem hallandó velem az egzisztencializmusról társalogni, az a tény nem egyeztethető össze intellektuális követelményeimmel. Szóval nemrég elváltam. Nos, lényegében talán meg ts értik, miért.., Am ha azt hiszik, hogy ezután, amint az elég gyakori jelenség, esküt tettem arra, hogy soha többé nem nősülök meg, akkor tévednek. Azoknak, akik nem ismernek, el kell árulnom, hogy Igen családi beállítottságú ember vagyok. Családon kívül egyszerűen képtelen vagyok elképzelni az életet! A legényélet, mi tagadás, megfosztott engem minden lendülettől. Es ezért valóban esküt tettem, de telfesen más előjellel. Megesküdtem, hogy soron következő és végleges élettársamat csakis tudományosan megalapozott módszer alapján választom ki. Hogy aztán ne kelljen összeegyeztetni az összeegyeztethetétlent. Először figyelmesen áttanulmányoztam az egész idevágó tudományos, népszerű és tudományos-népszerű Irodalmat. Aztán sokáig töprengtem, míg végül rájöttem: házasságközvetltőgép nélkül ez az egész nem igen fog sikerülni. Nem tetszik önöknek a ,házasságközvetítő gép“ elnevezés? Rendben van, akkor legyen tanácsadógép. Fontos a lényeg. Főleg az, hogy ez az elektromos masina ismerje mind a vőlegény felölt, mind a menyaszszonyjelőlt összes kívánságéi, és ezeket a másik félnek el ts árulja. Azokban a könyvekben, melyeket elolvastam, ilyen gépek csak elméletben léteztek. De a valóságban is volt egy. Kísérleti laboratóriumunkban e fiúk, a fizikusok készítettek egy tranzisztoros „tázasságközvetttő gépet“. Egyetlen másodperc alatt közölte jövendőbelink vezeték -és keresztnevét, és ha nagyon kértük, még a címét is és a telefonszámdt is. Aki pedig még tovább követelödzött, annak átadta a jöiyendőbell dedikált fényképét is. A gép tehát valóban remek volt. Felsoroltam neki összes pszichológiai, biológiai és intellektuális követelményemet. Tájékoztattam a gépet arról, ml rokonszenves és mi ellenszenves számomra az élet legkülönfélébb területén. Bizalmas adatokat közöltem vele jó és rossz szokásaimról. Azután bedobtam a három rubelt és megnyomtam a gombot. A gép kattogni kezdeti, és rövidesen a kezemben volt minden, amire szükségem volt: vezeték- és keresztnév, cím és telefonszám, dedikált fénykép. Néztem — és egy szomorút sóhajtottam. A vezeték- és keresztnév, a cím és a telefonszám. meg a fénykép — a feleségemé volt, akitől nemrég elváltam... ... Ä napokban megnősültem. Másodszor. Az első feleségemet vettem el. Ez a házasság most már nem ingatag talajon, hanem tudományos alapokon áll. Boldogok is vagyunk ... (Sági Tóth Tibor fordítása) Lovicsek Béla vfglátékának Ősbemutatójával kezdi a Magyar Területi Színház komáromi (Komárno) társulata premierjeinek sorát az 1988/9-es évedben. Az írót nem kell különösképpen bemutatni, viszonylag gyakran találkozunk nevével. Elsősorban prózafróként tárttá őt számon a közvélemény. - A színház számára ugyancsak közismert írónk fedezte tel; Dávid Teréz, akt annak kert aratott. Ez a tény aztán fordulópontot jelentett az fró életében Is. Most már nem dramatizált, hanem színdarabokat kezdett írni maga ts. Ezek rendre meg is jelentek а DILIA- ban fa mat LITA, vagyis a Szlovák Irodalmi Ügynökség elődje) kiadáséban. Az akkori amatőr színjátszó mozgalom Igen széles bázisokon nyugodott, ügyhogy Lovicsek darabjait országszerte játszották a különböző falust vagy kisvárost csoportok. Kezdet: a Végállomás Ideién, a hatvanas évek elején több mint két éven át volt a Matesz dramaturgja. Lovicsek ekkor a Gar.ra mentén tanffóskodott. Az akkor már Dubltkáló írőt a Csemadok Központi Bizottságának munkatársai ts meglátogatták — tgv lett belőle a Hét szerkesztője. ' Amikor megjelent a „Csillagszem!! asszony“ c. könyve és sikert aratott az olvasók körében, Dávid Teréz felkiáltott: „Ez a ml emberünk! Ezt a könyvet színpadra kell vinni!" Es lön... Közös erővel dramatizálták a szöveget, s némi vajúdás után mégis csak elnyerte e maga drámai, maid nem sokkal később színpadi formáiét. A mfl színjáték formájában ts sl-A Matesz sem volt hűtlen az általa felfedezett drámaíróhoz. A kassal (Košice) Thálla színpad gyors egymásutánban két darablát is bemutatta. A Tűzvlrág előbb harmadik df|at nyert egv országos versenyen, melyet e szlovák nemzeti felkelés évfordulójára írtak ki. s aztán került a kassai magyar színpadra. Alattunk a város, felettünk az ég c. színjátéka a városbe költözött és szüleiktől elidegenedett fiatal kispolgárok konľltktusos életét kísérte figyelemmel. Művel többségének csetekménve falun (esetleg kisvárosban) látsződlk, hiszen 6 életében Is ez a közeg hagyta a legmélyebb nyomokat. Ezt tükrözik a Csehszlovák Rádió Magyar Adásában sugárzott művei Is. Egy hetibérlet monolitná Már több. mint egy hőnapja lapultam a polcon. Irigykedve néztem a pulton ktcsusszaná társaim után, akik búcsúzóul Intettek egyet a sarkukkal... Aztán már csak annyit láttam, hogy egy kéz nyúl értük és eltűnnek az ujjak között. Minden reggel azzal ébredtem, hogy „na most már rajtam a sor, ma már biztosan én kerülőié sorra“.., és valóban elérkezett ez a nap. Nem voltam rá kellőképpen lelkészülve, mert éppen egy bélyegzővel vitatkoztam. Ki nem állhatom azt a potrohos alakatI Végtgslklottam az asztalon, míg szerencse, hogy sikerült megállnom a szélén, meri kis híján leszédültem. lőtt a kéz, és becsüst'atott egy átlátszó tokba. Fel is háborodtam, mert majdnem Osstenyürödött az egyik sarkam. A kéz ’üti. és nemsokára letett egy hatonló pultra. Már azt hittem, hogy itt akar hagyni... de nemI Egy másik kéz visszatolt, és valami fényképet követelt. Már elfárad’am a sok huzavonától, és elszúrtditottam. Amikor felébredtem, egy szobában voltam. Biztosan ez az a lokál, ujjongtam, amiről egyszer »gy feq у lyukasztó mesélt. Másnap megismerkedtem azzal a bizonyos fényképpel. Egészen jól összebarátkotiunk — de aztán egy borzasztó dolog történt: LEPECSÉTELTEK! Csak arra emlékszem, hogy azután habfehér lapjaimon mindenféle csíkokat húztak és már alig maradt raftam tiszta hely... Csalt a tokban tértem magamhoz. Nem pihenhettem sokáig, mert újabb ablakhoz mentünk, ahol heves vita támadt. Csak kapkodtam rémülten a lapjaim ... valamt Igazolást kértek, hogy a gazdám az adott munkahely alkalmazottja, és mivel csak brigádmunkás, nem található Hyen a személyazonosságijában. Gazdám visszagyömöszölt a tokba, még a sarkam ts gyűrött lett, de nem volt Időm felháborodni. mert azon töprengtem, hogy az a pecsét bizony nagyon fontos dolog lehet. Másnap pecsétekkel és aláírásoktól teljesen meqkékült lappal kellett megjelennem a kisablaknál, de egy pillanat múlva már újra a táskában voltam. ^Ha jól hallottam, kiderült, hogy én csak 12 napig vagyok érvényes, és csak akkor kaphatnák pecsétet, ha 14 napot érnék. Másnap ts sikertelen volt a próbálkozás ... Este azon gondolkoztam, hogy már nem ts bánnám, ha le lennék pecsételve. A fájdalmat inkább elviselem, mtnt azt a szégyent, hogy sosem lesz belőlem tisztességes hetibérlett Ha ez a sorsom, hát legyenI Es másnap megtörtént a dolog. Megérteit Két kedves barátot kaptam magam mellé. Bemutatkoztak, hogy ők a hetijegyek és egy héttg velem fognak utazni. Már a gazdám ts elégedett. Tegnap kaptam tőle egy vadonatúj bőrtokot, mert a régi már maszntos volt, és egu helyen el ts szakadt. Most már bevallhatom, hogy én az egészből nem értettem semmtt. De nem Is bánom, túl bonyolult ez nekem. Rábízom a gazdira, hiszen ezek szerint — utazni nem lehet könnyű dologi Száz Ildikó Mielőtt nyugdíjba vonult volna, a Csemadok Központi Bizottságának titkára volt. Ezt akár szimbolikusnak is tekinthetjük: mint prózalrót a Csemadok. mint drámaírót a Matesz fedezte fel; aztán munkával töltött utolsó éveiben a Csemadok alkalmazottja volt. s most. 65. életévében a Matesz köszönti sgy eddig kevésbé Ismert darabjának az ősbemutatójával. A Végállomás c. vígjáték egy nagy faluban fvagy talán kisvárosban?) játszódik. Ezt я falut egvetlen család uralja. A családfő a helyt nemzeti bizottság elnöke, a felesége a helyi üzem igazgatónőié, s a lányuk a helyi virágüzlet vezetője, akt mellesleg író szeretne lenni, és mélységesen elege van már a „családi klán“ uralkodásából. A klsklrálykodó családfő a kezében tart szinte mindenkit. Látszólag mindenkinek tesz valami lót. s ezzel a szájába Is tette a zablát... Persze olyan ígéreteket Is tesz. melyekről aztén elfeledkezik. Életében a legnagyobb bonyodalom pont emiatt a „feledékenysége* miatt történik meg vele. Hogy hogyan, arról szól majd az előadás, amelynek Tálcát» Ernőd érdemes mővési • rendezője. Az Igen szép szfnászt feladatot Jelentő főszerepet Bugár Béla látssza. Az lnszcenáctó dramaturgja ezúttal Kiss Péntek Jőzsef, akit költőként, novellistaként mér megismerhetett a kedves olvasó. A fergeteges tempójú vígjáték ősbemutatójára 108é. szeptember 16-án, pénteken, 19.30-kor kerül sor, a Magyar Területi Színház komáromi színpadán. KMECZKŰ MIHÁLY Tersánszky Józsi Jenő' X Kossuth-díjas és négyszeres Bauragarten-dljae Tersánszky а XX. század magyar prózairodalmának kiemelkedő képviselője — munkásságéról azonban máig sincs Igazi, átfogó méltatás. Ugyanis túl szabálytalan jelensége Irodalmunknak: élete ellentmondásokkal terhes, életműve pedig hatalmas és vegyes. Hősei többségükben csavargók, züllött bohémek, lumpenproletárok, olyan kisemberek, akik egyéni függetlenségüket igyekeznek megvédeni mindentől és mindenkitől. Tersánszky „a szenvedő, botladozó emberség* Írója volt. Nagybányán született, 1888. szeptember 12-én — kerek száz évvel ezelőtt. Az Iskolát nem szerette. Jobban mondva gyűlölte a tanrendet, a házi feladatokat, >s mély ellenszenvet váltott ki benne a személyiséget bénító biflázás. Az énekben, a zenében vagy a tornában azonban mindig 6 volt az osztályelső. Az Ifjúra hatott a szülőföld, hegyeivel, erdeivel, állataival, bányáival, vizeivel, de sokszínű — magyarokból, szerbekből, románokból verbuválódott — népességével Is. Leginkább a város szélén éló, különös sorsú „emberhordalék", a Kakuk Marcl-szerfl figurák ragadták meg képzeletét. Leérettségizett és festőnek készült, de apja akaratának engedelmeskedve jegyzőnek ment, joggyakornok lett és zuhanni kezdett. Az Ital, a kártya és a kugli háromszögében zajlottak napjai. A gyakornoskodást kővetően a budapesti jogi akadémián kellett volna jelentkeznie, de a tandíját elmulatta, s kénytelen volt segédmunkásnak szegődni. Első novelláját Is azért Irta, hogy pénzgondjain enyhítsen. Osvdt Ernő felfigyelt tehetségére — Tersánszky pedig ontani kezdte alkotásait. Jókai és Krúdy óta Irodalmunk, legtermékenyebb szerzője lett. Folyton pénzre volt szüksége, és frta, ami éppen eszébe Jutott —■ remekműveket és hevenyészett dolgokat'vegyesen. Jő író nem írt még annyi felületes, gyenge, összecsapott művet, mint 6 — frta róla egyik kritikusa —, de a legelhibdzoltabb Írásai is tele vannak remekműbe Illő részletekkel.“ Az első világháborút önkéntesként harcolta végig, s közben megírta az első Igazi magyar háborúellenes regényt, a Viszontlátásra, drágá t. El lett egyben Tersánszky első nagy Iről sikere. A húszas évek elején (1923) látott napvilágot a Kakuk Marci Ifjúsága című műve. amely Tersánszky főművének első darabja. A ciklusos szerkezetű regény (amely lényegáben kisregények áradata, laza láncszemekkel egybefonódó novellafüzérek sorozata) főszerep' lóje a ctmadó Kakuk Marci, a társadalom perifériájára került, a máról holnapra éló csavargó, aki védi függetlenségét, vállalja a közmegvetést Is, csak hogy kivívott tekintélyét társai kóréban fenntarthassa, hogy magamagát becsülhesse. Kerületté felvonulnak a különösnél különösebb alakok, az élet hol komikus, hol tragikus figurái Tersánszky nem rajzolta Ideálalakká a főszereplőt, láttatta hibáit ás hiányosságait ts — de maga Tér- - sánszky Is nemegyszer viselkedett Kakuk Marcl-módon. Nem önéletrajzot Irt — bár maga Is bohém figura volt ( együltében megivott több liter bort anélkül, hogy a mámor legkisebb Jele Is látszódott volna rajta, s közben mulatságosabbnál mulatságosabb történetek áradtak belőle; néha társaságban felkapott egy karosszéket a benne ülő emberrel együtt, és kinyomta a magasba; hetvenévesen Is a borkimérések mindenféle rendű-rangú népe közé keveredve hallgatja azok történeteit, de hamarosan ő került a középpontba; hetvenhétévesen nagy csinadratta közepette nősült másodszor. Művészi szinten játszott gitáron és fuvolán, de ha nem volt pénze, felcsapott akár zenebohőcnak Is; nemigen vonzotta az Írőt hírnév sem (számos szórakoztató és detektlvregényt adott ki álnéven). A Kakuk Marciról szőlő történetekben — a főhős természetéből eredően — gyakoriak a negatív vonások (részegség, erőszak stb.], némely epizód pedig erősen erotikus színezetűre sikeredett; a szerzőnek többször is meggyűlt a baja a cenzúrával ős az erkölcsrendészettel. A teljes Kakuk Marci csak 1966-ban jelenhetett meg. (Egyébként a ciklusos szerkezetű regényt évtizedeken át Irta s adta közre.) 1944-ben példás bátorsággal vlvelkedett, hamis igazolványokat szerzett a rászorulóknak. Életveszélyben mentett meg és rejtegetett zsidókat, katonaszökevényeket és kommunistákat. A felszabadulás után zenehumoristaként szórakozóhelyeken, bárokban szerepelt — s közben lankadatlanul alkotott. Egyéb Jelentős művel: Margarétás dal. Egy ceruza története, legenda a nyúlpaprikásről, A ttroli kocsmáros, Egy biciklijük története;.. A Sztdike című művét Cigányok címmel nagy sikerrel adta elő a Magyar Színház — a bohózat zenéjét is Tersánszky sze- rezte. Tersánszkynak ugyanis volt egy regösegyüttese, amellyel bárokban, kabarékban, színházakban is fellépett groteszk, parodisztlkus. szerzeményekkel. Sőt sajátos hangvételű szfnházszerzéssel Is próbálkozott — létrehozta a Képeskönyv- Kabarét, a humor, a kabaré és a ylzualltás ötvözetét, Az ötvenes évektől — amikor a dogmatikus Irodalompolitika következtében nem publikálhatott — Ifjúsági irodalmunkat gazdagította: meséket, bábjeleneteket Irt. Ebben az időén alkotott gyermeklrodalral termésébő! a Mist Mókus kalandjai, a Művész Mard az erdőben és a Táltos Bárány címflek voltak maradandó értékűek. Utolsó jelentős müve az 1962-ben megjeleni Nagy árnyakról bizalmasan ctmü emlékgyűjteménye, amelyben neves kortársai portréját rajzolta meg. Ä nyolcvanegy éves korában, 1989-ben elhunyt Tersánszky Józsi Jenő sokoldalú egyéniség volt. „Várni kell, hogy jöjjön egy érfő és nagy türelmű krtttkus vagy Irodalomtörténész — Írja Hegedűs Géza —, akt pontosan kijelölt helyét á XX. század magyar Irodalmában.“ Talán az fog kiderülni egy ilyen alapos elemzésből, hogy a két világháború közötti negyedszázadnak Móricz és Krúdy mellett ô volt a legnagyobb magyar prózalrőja: (pénzes) Kelemen János: A strendoa (elej) Várté Mtnelem Vihar előtt (akvareli) (V. Gy. reprodukciói) / •
