Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-09 / 36. szám

ISM. szeptember 9. SZABAD FÖLDMŰVES Százhúsz lépcsőfok a boldoguláshoz RDSZÖ ANDRÄS negyvennégy US- tendö*. Húsz éve a Közép-zzlo­­vákiai Mezőgazdasági Termény* felvásárló és Ellátó Vállalat jesen­­skél Ozemrászlegének alkalmazottja. Mintegy évtizede „Az üzemrészleg legjobb dolgozójáéként tartják szá­mon. Idén pedig „A vállalat legjobb dolgozójáénak minősítették. Beosztá­sát tekintve „hivatalosan“ műszakve­­zetó. de valójában manuális dolgozó — és egy személvben a takarmány­keverőt ellátó daráló gépsorok keze­­lő|e-karbantartó]a. A vérbelimunkás­­típushoz tartozik, aki óriási akarat­erővel, fáradságot nem kiméivé és nem Ismerve a feladatok teljesítésé­nek, valamint a lelkiismerettel vég­zett dologtevésnek a megszállottja. — Az alapiskola elvégzése után fa­vágóként kezdtem felnőtt életemet. Kééőbb esztendőkön át a rimaszécsl (Rimavská SeC) malomban Kovács Feri bácsi fómolnár segédjeként szin­te mindent elsajátítottam abból az ismeretanyagból, amelyre ebben a szakmában valaha is szükség lehet. Aztán ide csalogattak azzal az Igé­­rettevéssel. hogy Itt majd nem kell annyit szaladgálnom a annyi lépcsőt Járnom, mint a malomban. Mondván: itt minden gombnyomásra működik. Nekem csak az irányltópult mögött kell ölnöm, figyelvén a hatalmas mfi­­szerfalon — a gépek zavartalan mű­ködését, illetve esetleges meghibáso­dását Jelző — villogó lámpákat. Hát nem egészen így történt a dolog, mint ahogyan az élet, a valóság sem olyannyira eszményíthető, amilyennek remélni, hinni szeretnénk. A hateme­letnyi magasságú új gépek, berende­zések koptak, öregedtek, egyre-más­­ra meghibásodtak. Az Irányító terem békés zöld „színképe“ mind gyakrab­ban „tolódott el“ a számomra komoly munkát adó piros árnyalatba. Ilyen­kor el kellett, illetve (ezután mind­végig felen időben beszélhetünk] el kell indulnom, hogy az emeletek lép­csők sokaságát napjában tncatnyiszor végigjárva megkeressem és elhárít­sam a hibaforrást. A SUN típusú, csehszlovák gyártmányú daráló két­hetente rászórni a kalapácsok cse­réjére. A csőlabirintusban, a felvonók­ban napirenden vannak a törések. A szőlőtermesztésnek, borkészítés­nek a Csallóközben ha nem is évszá­zados, mint a Tokajhegyalján, de na­gyon régi hagyományai vannak. Saj­nos, az ország többi vidékeihez ha­sonlóan. Csallóközt Is elérte az urba­nizációval együtt Járó, régi szakmá­kat elsöprő hullám. Ügy tűnik, pusz­tulásra van ítélve a kádármesterség Is. A nagyüzemi bortermelés elterje­désével acél- és vasbetontartályok vették át a fahordőktól a borérlelés, tárolás szerepét. A fahordőkat egyre Inkább csak minőségi, telt, extra кt­­dús vörös borok, valamint a külön­leges minőségű fehér borok érlelé­sére használják. Ezeknek a boroknak az érlelésekor — a másodlagos, vagy ászkolásl illat- ás aromaanyagok kifejlődéséhez — viszont nélkülözhe­tetlenek a fehordök. A Dunaszerda­­helyl (Dunajská Streda) Járásban Udvarnokon (Dvorntky na Ostrova) él Németh Tibor, a hordőkészítés mestere. Munka közben találtam az egyik meleg augusztusi estén is. — Mióta műveli ezt az ősrégi, meglehetősen ritka mesterséget? — Idestova harmincöt éve tanul­tam kt a szakmát a Komáromi (Ko­márno) Mezőgazdasági Szakmunkás­képző Intézetben Itt születtem Ud­varnokon, ötvenhárom évvel ezelőtt. Az édesapám gyári munkás volt a Slovlik nemzeti vállalat dunaszerda­­helyl üzemében és ha a kádárszak­mában nem Is, de a konzervgyárban dinasztiát hoztunk létre. Az alapis­kola elvégzése után én Is Itt kezdtem “1 dolgozni, a mezőgazdasági Isko­lába is a konzervgyárból küldtek el. Abban az Időben három szakma kő­iül választhattunk, én a kádármes­­térségét választottam, és bár kitanul­tam, ma Is azt vallom, amit a régi magyar közmondás, miszerint: „Gya­korlat teszi a mestertl“ Az iskolában tanultak Jobbik esetben a szakmai tudás Jó alapját képezhetik, rosszab­­blkban azt sem. Ezt a szakmát ugyanis, mint mindegyiket, szeretni kell ahhoz, hogy Jól lehessen végez­ni. — Említette, hogy e Slovlik dnna­­szerdahelyi Szeme tette lehetővé az ön számára a szakma kitanulását, megismerését. Első hallásra kissé furcsa a párhuzam: kádár — kon­zervgyár. Milyen érdeke fűződött e gyárnak agy kádár kltanlttatáséhoz? — Annak Idején még fahordőkban, dézsákban érlelték a savanyú ubor­kát, azonkívül a gyümölcspulp, azaz a tartósított, darabos részeket Is tar­talmazó gyümölcsvelő tárolását Is így oldották meg. Szükség volt egy szak­emberre, aki ellátta volna a nagy­számú fahordő és dézsa karbantar­tásával kapcsolatos munkákat. — A nagyüzemi tartósítás az el­múlt három évtized alatt nagyfokú dngnlézok. A bonyolult villamosbe­­rendezések is sokat rakoncátlankod­nak. A meghibásodásokat csökken­tendő é* munkánkat megkőnnyftendő, állandó újítások klötlésére és kivite­lezésére van szükség. Rusxó András mindezen gondok, feladatok elhárításának, megoldásának egyszemélyes értő vállalkozója. A da­ráló berendezés folyamatos üzemelte­tése nem kis erőpróbát Jelent a szá­mára Am sikerrel teszi mindezt an­nak ellenére, hogy az alapiskola pad­jaiból kikerülve nem szerzett sem­miféle képesítést intézményes iskola­rendszerünk keretében. Vagyis nem vett részt haggasztől tanfolyamon, villanyszerelői szakvizsgáról szőlő „papírt sem tud felmutatni, no meg a kőművesszakmát is „feketén“ sajá­tította el.... Mégis. Mindehhez mes­terfokon ért. Lehet, hogy eme snrok olvastán néhány Jogbürokrata fölkap­ja a fajét és azt mondja: felelőtlen­ség őt szakblzonyltványok hiányában alkalmazni. Am a gyakorlatban be kall látnunk, hogy az ész, az odafi­változásokon ment át. Ezek a válto­zások bizonyára az ön munkáját is befolyásolták? — Igen, jó pár éve már annak, hogy eltűntek a fahordők az üzem területéről. Most javítási — karban­tartási munkálatok képezik munkám nagy részét. De persze a -kádármes­­terséghez sem lettem hűtlen, annál is Inkább, mivel a Dunaszerdahelyl já­rásban egyedül én látom el. a szak­mával kapcsolatos teendőket. Dolgo­zom szövetkezeteknek, magánembe­reknek egyaránt. Főleg régi hordók Javításával, felújításával foglalkozom, csak nagyon ritkán, „szökőévben egyszer" készítek új hordót. Az e vé­leményem, és ebben bizonyéra a leg­több borász egyetért majd velem, hogy minél öregebb a hordó, annál Jobb benne a bor. Mindazonáltal a hordö Is, akárcsak az ember az évek során összemegy, kiszárad, ezért ez­tán Időnként ápolásra, Javításra szo­rul. Mint említettem, a Járásban egyedül én Javítom a fából készült hordókat. Ez azért nem egészen így van, két fiam kö­zül az egyik ugyan­is úgymond nyom­dokaimba lépett, őt a karval (Kra­­vany nad Duna­jom) Mezőgazdasá­gi Szakközépisko­lában sajátította el a szakmához szük­séges alapokat. A’ kádárszak tanítása Információim sze­rint azóta ott Is megszűnt, mivel nyugdíjba vonult a tanár, követője pe­dig nem akadt. — Az 8n család­jában ezek szerint már meghonoso­dott a hordúkészt­­tésl hivatás szere­tető. félő azonban, és ezt bizonyítja az egyre kisebb számú szakember­­gárda. hogy sok más régi mester­séghez hasonlóan ez is eltűnik az év­gyeléssel megszerzett tapasztalás a fontos, az elsődleges. Nagy alkotókészséggel megáldott emberünk (a régi malom öreg mol­nárának tanítványaként) óriási ön­akarattal, lehetetlent sohasem ismer­ve, éjszakákat áttöprengve egy-egy (mi szaki) probléma megoldásának ötlet-kimunkálásán — gyűjtögette össze szakmai biztonságérzetének tu­dásfedezetét. Szellemi termékeivel az üzem legsikeresebb újttója. Évente féltucatnyi — Jelentős anyagi meg­takarításokkal Járó és a munkakörül­ményeken Jobbító — műszaki változ­tatást haft(ott) végre hatemeletnyi birodalmában. A beöntő kosarak meg­­nagyobbitásátől az elszívó és felvonó berendezések tökéletesítéséig. Beszélgetésünk ideje alatt hamar rájövök arra, hogy a szokásosnál hangosabban kell hozzászólni.4 A na­­gyntthailás: munkahelyi ártalom. A három daráié és a huszonöt, külön­féle decibelőrtékeken működő vil­lanymotor húsz esztendőn át elviselt fülsértő dübörgésének az „eredmé­tizedek homályában. Pedig ezen ősi mesterfogások felbecsülhetetlen érté­keket alkottak századokon át és szer­vesen hozzátartoznak a Csallóköz lakéinak kultúrájáról, életformájáról és történelméről alkotott képünkhöz. A fiatalabb nemzedék képviselői közül soha senki sem akarta öntől ellesni ennek az érdekes szakmának a csín­­ját-binját? — Hát. akadt néhány vállalkozó, de feladták, amikor közelebbről meg­ismerkedtek a munka menetével és látták a rólam szakadó verejtéket. Mert az Igazsághoz hozzátartozik az Is, hogy nagyon nehéz fizikai mun­kát, sok türelmet és kitartást igényel ez a szakma. — Áruljon el néhány alapfogást a fahordókészités folyamatából! — A Jó hordó készítése tulajdon­képpen már a fa kiválasztásénál kez­dődik. A tölgyfa a legalkalmasabb, de a céltól függően készíthető hordó akácból — ez muskotályos ízt Tcöl­nye". A légzést lelassító és megne­hezítő porszennyeződés egészségká­rosító hatását már ne Is említsük. Mert fölöslegesen tennénk. Csupán a tényt éllapítsuk meg: — Mindezért egy fillér veszélyez­­tetettségl pótlékot sem kapok bérki­egészítésként, bár valamikor régen volt olyan időszak, hogy fizettek er­re némi térítést. A munkavédelmi felügyelőség szakerabarei-ellenőrei — ha kijönnek ide közénk — azzal tá­madnak: „Miért nem viseli a fülvé­dőt és a reszpirátort?“ Válaszként megkér(t)em őket arra, hogy pré­­bálják csak meg legalább tíz percen át ezeknek a védőeszközöknek a vi­selését. Akkor majd belátják, hogy huzamosabb Ideig ezekben dolgozni fizikai képtelenség ... Ráadásul a fülvédőben nem lehat hallani a vil­lanymotorok hangját, amelyek válto­zásaiból azonnal következtetni (és hamarjában intézkedni) tudak bár­minemű meghibásodásra. Állításának igazáról én is meggyő­ződhettem, mintán a helvsztnen is­merkedtem a körülményekkel. A nin­­cében kezdtük a szemlét (itt különö­sen gyakori a dugulás). A külső tar­tályokból Ide érkezik a szemes, da­­rálnivalő gabona, amit a hatodik emeletig érő felvonók továbbítanak a bunkerekbe. Az alagsorból százhúsz poros lépcsőn futunk fel a „csúcsra". Alig győzöm szusszal... Vékony, für­ge alakja szinte fellebeg a meredek belongarádicson. — Egyszer lebetegedtem a bal lá­bamra. Mivel orvoshoz nem fordul­tam vele. napokon át épségben ma­radt fél lábammal ugrándozva Jártam az emeleteket — mondla magától ér­tetődő természetességgel. András szerint ez is csak akarat kérdése. Fáradhatatlannak érzi ma­gát. bár az egészsége nem panasz­­mentes. Gyomorfekéllyel él. Ugvan­­akkor nem dohányzik, meg a kocsmá­ba sem fár. Szabadldefében is ezer­mesterkedik (éveken át a környék ismert kútásőla volt) és sportol. A passzív pihenést nem ismeri. A ké­nveimet nvújtó fotelt Is csak akkor nártolia fel az érdeklődésével, ami­kor mesefümet sugároz a televízió. — Elviselhetetlenül sok erőszakot zúdít ránk a tévé, ezért természe­temből eredőén én leginkább a me­sék világában keresem a megnyug vást. csönöz a bornak —, szederből — pá­linka és rövid borok érlelésére, — szelídgesztenyéböl — vörösbor érle­lésére kiváló. A kivágott niť három évig kell dongákra hasítva szárítani. Az alaposan, hűs levegőn kiszárított dongafákat a felső abroncsba fogat­ják, majd Izzó faszénnel telt fémko­sár fölött gőzölik. A begőzölt donga­fákat kellő mértékben behajlltják. maid ráhúzzák a többi abroncsot. Az összeállított, nyakait (egyforma nagy­ságúra vágott) oldaldongákat belül­ről görbe kézvonőval simára csiszol­ják. Ezután következik a fenékkészí­tés. A fenék beillesztéséhez ún. csínt, szögletes hornyot vágnak a dongafe­jekbe. A dongatej az oldaldonga vé­ge. A körzővel lemért, levágott fe­nék elkeskenyített széle ebbe a „be­­káközott“ csinbe kerül. A kákő tu­lajdonképpen sás. mely tömítőanyag­ként viselkedik a hordó feltöltése után. Az abroncshúzás után már csak a külső alakítás következik. A kész hordót legyalulják, konzerválják len­magolajjal, majd bepácolják diöfapác­­cal. Az 500 liternél nagyobb űrtartal­mú hordókat ajtóval is el kell látni a tisztítás megkönnyítésének céljából. Ennyiből áll nagy vonalakban el­mondva a hordőkészítés. — Milyen nagyságú hordák kerül­tek ki a keze alól? — Készítettem már többféle mére­tet kétliteres hordócskától egészen 500 liter űrtartalmú hordóig. Az em­lített kétliteres hordócskámra ma Is büszke vagyok, háromféle fából ké­szült és vörösréz abroncsokkal van ellátva. Belül kettéválasztottam egy rekesszel, így az állítható csapból tetszés szerint vörös-, vagy-fehérbor csapolható Az Ilyen alkotások azon­ban ritkaságszámba mennek, mint említettem, főleg javításokkal foglal­kozom. Gyakran végzek abroncs- és fenékcserét, dongafélúfftást. pácolásl, festést munkákat húsz-harmincéves hordókon is. Szeretem a Jó bort, szeretem ezt a szakmát és ha újra választhatnék, újra ezt választanám. Mit lehet még ehhez hozzáfűzni? A takaros kis borpince, a hordókkal teli udvar, házigazdám kitűnő Illatú és zamatű bora — mindez egy élet munkájának, hlvatásszeretetének és beteljesülésének bizonyítéka. Németh Tibor példája tanúsítja — egy ember önmegvalósítása, elégedettsége nem feltétlenül hivatali rangok és anyagi lávák halmozásától függ. Vezethet hozzá egv olyan út Is. mely a nap­jainkban méltánytalanul lebecsült, elfelejtett szakmáit megbecsülését ál­lítaná vissza. ÚJHELYI ROZALIA------------------------------------------------g [Jegy*«»] Ügy döntöttem, hogy csak a kő­vetkező autóbusszal indulok haza­jelé. Szó, ami szó, az előzőre kü­lönben Is rohannom kelteit volna, azt meg nagyon utálok. Inkább öt perccel korábban ott lenni az In­dulás előtt, mintsem percnyi pon­tossággal érkezni. De tényleg nem azért mentem el hozzá, mert bő­­viben voltam az Időnek. Már több­ször fontolgattam: ha errefelé já­rok, mindenképpen meglátogatom. Érdekel, hogyan él, miként telnek R iportalanyok nyomában a napjat az egységes földműves­szövetkezetben, amely mostanában nagy léptekkel tör előre a Bratis­­lava-vtdékt járás mezőgazdasági üzemeinek viszonylatában. Meg ar­ra is kíváncsi voltam, miképpen telnek szabadidejének órái—nap­jai. Persze, mindjárt észbe kap­tam: vajon vannak-e pihenésre, ki­kapcsolódásra szánt Órát egyálta­­talán a részleg-agronómusnak? Főképpen a nyári munkacsúcs idő­szakában. bízva bíztam, hogy azért ilyen késő délután már otthon ta­lálom. Elindultam. Hátam mögött vil­lámok cikáztak, komor jellegek árasztották el az imént még oly­annyira derűs égboltot. Szerencsé­re nem tartott hosszú Ideig az út. A takaros falusi ház előtti hatal­mas fa is a vihar közeledtét fe­lezte. A keresett személy apjától tudom meg. hogy a fia még a szö­vetkezeiben van, ki tudja, mikor ér­kezik haza. De mtnden bizonnyal nemsokára. Es az is lehet, hogy éppen еду-két Óra múlva. A bácsi higgadtan beszélget az utcaaj­tóban, miközben egy-egy csepp jetzt a komolyabb égi áldás kö­zeledtét. Már vagy húsz perce be­szélgetünk, az agronómus azonban nem érkezik. A bácsi lassan ki­fogy a témából, nem akarom őt tovább fenntartani. Ogy határozok, eljövök majd máskor. Elbúcsúzom, megköszönöm a nekem szentelt félóráját. Indulok á buszra. Micso­da? De hiszen még mindig van háromnegyed órám. Visszamegyek. Megnézem én még egyszer. Talán már befutott. S akkor jól elbeszél­getünk. A, csengetésre most nem az apa érkezik. Megjött a keresett sze­mély a szövetkezeiből. Micsoda szerencse, de jó hogy viss^jöt­­tem, örvendezek magamban. Leg­alább megismerem őt közelebbről Is, megcsinálom vele a tervezett riportot. Az üdvözlésnél kedves, határo­zott. Miután közlöm véle jövete­lem célját, előbbi tulajdonságot mintha egy kissé háttérbe szorul­nának. A témát felettébb gyorsan váltja. Szóba hozza a boronqős nyári estét, beszél a szövetkezeti élet néhány mozzanatáról. Csak valahogy a lényegre nem tér ki. Nem akarja hallani, hogy engem most inkább az ő személye érde­kel. Mert ugyebár itt a rovat: „Mezőgazdaságunk fiatal szakem­berei". ö tényleg oda tllő riport­alany. Mihaszna/ Es meggyőződöm a rábeszélés nehézségeiről. Kez­detben úgy vélem, az idő feloldja a feszültséget. Legyőzi a kemény­­fejüségét, átsegíti az újságírót a gondokon. Majd fokozatosan rá­döbbenek, mégsem lesz olyan egy­szerű az egész. De nem ám. És útfent vegyes a téma. Gazdálko­dást viszonyok, jelenlegi tenniva­lók. No meg hozzáfűzi azért azt Is, hogy neki most nincs végképp ideje. Azonnal begyújtja a sze­mélygépkocsit — s márts indult a csalódiával együtt egy megbeszélt akcióra. Es megint a meggyőzés szavai, érvelései, ö azonban halthatatlan. Nagyon stel. Már indul is. De azért még kitér egynéhány össze­tevőre ott, a bejárati ajtóban Szól méa néhány szót, laaz. nem ön­magáról. Vajon nem akarja el­árulni a titkait? Vagy nincsenek ts neki? Lehet, hogy tényleg oly­annyira siet? Nekem is Indul az autóbuszomI Azt pedig semmiképpen sem sze­retném lekésni. (susla) Ruzzó András egyik újításának kivitelezése közben (Archívumi felvétel) KORCSMAROS LÄSZLÖ ÖREG HORDÓBAN ÉRIK A JO BOR! \ „Gyakran végzek abroncs* és (enékcserét húsz-, har­­■ mincéves hordékoni*." (A nerzA felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents