Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-09 / 36. szám

1988. szeptember 9. SZABAD FÖLDMŰVES 3 lovai szoroaimazni az (A MAGYAR NÉPKÖZTARSA5ÄG NAPJA AZ AGROKOMPLEX ’88 ORSZÁGOS MEZÖÍ AZDASÄGI KIÁLLÍTÁSON A hagyományokhoz hűen a nyitrai (Nitra) Agrokomplex országos mező­gazdasági kiállításon ebben az évben is bemutatta néhány termékét a Ma­gyar Népköztársaság. Ha a tözisraert mezőgazdasági seregszemle nemzet­közi részvételű, déli szomszédunk sosem hiányzik a kiállítók névsoráról. Ezúttal a hetedik kiállítási sápot (elölték meg Magyarország napjának az országos mezőgazdasági seregszemle szervezői. ’ A már megszokott saj­tótájékoztatón i’usztay . Attila, a HUNGEXrO igaz­gatója üdvözölte az új­ságírókat. Az összejövetel fóöeszámolólát elö erjesz­­tó Nagy István, az MNK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumának dolgozó­ja bevezetésképpen röviden szólt azok­ról a kapcsolatokról, amelyek a Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság mezőgaz­dasági termelése között alakultak ki. Aláhúzta, hogy ezek a kapcsolatok mind a növénytermesztés és a? állat­tenyésztés, mind pedig az élelmiszer­­ipar vonalán gyümölcsözőek. Hozzá­fűzte, hogy ilyen összefüggésben min­denképpen szükséges kiemelni a ter­melési rendszerek cseréjének fontos­ságát és sikerességét. Ebben az év­ben hazánkban mintegy 100 ezer hek­táron alkaltnazák a magyarországi növénytermelési rendszereket — mint­egy 12 millió rubel értéket létrehozva ezáltal. Tavaly Csehszlovákiában egy hektár átlagában 1,4 tonnás hozam­­növekedést értek el a rendszerek ke­retén belül termesztett szemes kuko­rica vonatkozásában. De egyéb terü­leteken is hatékonynak mondható a két ország közti együttműködés. Min­denekelőtt megemlítjük a szarvasmar­ha- és sertéstelepek fejlesztését, a biomassza hasznosítását, az ésszerű takarmányfelhasználást stb. Az élelmi­szeripart illetően mind az árucserét, mind pedig a gyártástechnológiák fej­lesztését kedvezőnek lehet elkönyvel­ni. Persze, — szögezte le főbeszámo­lójában az előadó, — számos vonat­kozásban szükséges még a további bő­vítés. Főképpen tágabb teret kell biz­tosítani a biotechnológiák komplex fejlesztésének, valamint a biomassza komplex hasznosításának. Ezt kővetően a föbeszámoló elő ter­jesztője szólt azokról a magyar ki­állítókról. akik (amelyek) bemutat­koztak az Agrokomplex ’88 országos mezőgazdasági kiállításon. Már ha­gyományosan eljöttek Nyttrára a Bá­bolnai Iparszert! Kukorfcatennelési Rendszer, valamint a Bajai Kukorica­­termelési Rendszer képviselőt — né­hány termékükkel. Az utöbb említett­ről szóljunk egy kissé részletesebben. Ezen rendszer keretében hazáikban 1982-ben — akkor Indult a kooperá­ciós kapcsolat — mintegy ezer hek­táron termesztették a szemes kuko­ricát, 6,34 tonnás átlagos hektárho­zammal. Tavaly a termőterület mez­­haladta a 38 ezer hektárt (ebből 28 ezer hektár Szlovákiában), az á lagos hektárhozam pedig 7,08 tonna volt. Szlovákiában a Dunaszerdahelyi f Du­najská Streda), a Lévai (Levicet. a Nagvkürtösl (Veíký KrtlS), a Losonci (Lučenec) és a Zvolení tárásban ter­mesztik a szemes kukoricát több me­zőgazdasági üzemben e rendszer ke­retén belül. Meghonosodott továbbá ez a termelési rendszer Csehország­ban Is (pl. Mlkulov, Bfeclav, Znojmo, Tachov). Az idén mintegy ezer tonna vetőmagot biztosítottak a bajaiek ha­zánk mezőgazdasági üzemeinek (fő­képpen e Pioneer hibrideket, ezáltal Is a tehető legjobban Igazodva az ökológiai feltételekhez). Évente 3—3.5 millió rubel értékű munkát végeznek hazánkban. Kiadásaik (vetőmag, gé­pek, növényvédő szerek stb.) értéke az elmúlt években elérte a 12 millió rubelt — s ez az idén 3,6 millióval növekszik. Még egy érdekesség a sal­­tótájékoztatón elhangzottak kőiül: a batalak hét éven keresztül Mexikóban is tevékenykedtek, a szó legszonsabb értelmében. Inje a bizonyíték: azok­ban a mexikói mezőgazdasági üze­mekben. ahol a ba(ai termelési rend­szer alapián termesztették a sr.emes kukoricát, a hét év a’att 2,8 tonná­ról 7,2 tonnára növekedett az árlaeos hektárhozam! Ugyanúgy sikeresen helytálltak a Szovjetunióban is. Je­lenleg két országgal működnek együtt a kukoricatermelésben — Bulgá 'iával (1 alközpont) és Csehszlovákiával (2 alközpont). Ugyancsak bemutatkozott a Szek­szárdi Növénytermelési Rendszer. A Dél-Somogyi Mezőgazdasági Kombinát a burgonyatermelés rendszergazdája. Hazánkban ez ideig az említett bur­gonyatermelési rendszer keretén belül mintegy Д500 hektáron termesztik második kenyerünket. A Bólyi Mező­­gazdasági Kombináttal szintén van­nak kapcsolatai a csehszlovák mező­­gazdasági üzemeknek. Az említett kombinát elsősorban a Shaver Star­­cross 288 könnyű, fehér tojóhibridjé­ről híres. Néhány adat szemléltetés­képpen a szóban forgó hibridről: a 20. hét végén a tyúkok súlya megha­ladja az 1,27—1,41 kilogrammot, a veszteségek a növekedés folyamán minimálisak, nem haladják meg a há­rom százalékot, ötszázhatvan nap alatt átlagosan 280—300 tojást tojnak a tyúkok. A tojások súlya átlagosan 62 gramm, 1 tojásra átlagosan 136 gramm takarmányt fogyasztanak. Ha már a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát­ról szólunk, mindenképpen meg kell említeni, hogy ennek a mezőgazdasá­gi nagyvállalatnak egyéb viszonyu­lása Is van hazánkhoz: szorosan együttműködik a Zateci Növényter­mesztési Kutatóintézettel — a ma­gyarországi komlótermesztés sikeres fejlesztése érdekében. Egyébként csehszlovák rendszer keretén belül_ Magyarországon kb. 200 hektáron tér-' mesztenek komlót. Ha már a hazai termelési rendszerek magyarországi alkalmazását részletezzük, megemlí­tendő. hogy déli szomszédunknál a lencsét és a sörárpát ts termesztik csehszlovák rendszer keretén belül. Nagy István hozzáfűzte, hogy a leg­régebben a sörárpa-termesztési rend­szert alkalmazzák Magyarországon a csehszlovák termelést rendszerek kö­zül. összehasonlításképpen: Magyar­­országon 1987-ben a csehszlovák rendszer keretén belül termesztett sörárpa hektáronkénti átlagban 0.4 tonnával szolgáltatott többet, mint a hazai, A lencsét Magyarországon csaknem 2 ezer hektáron termesztik a légi (Lehnice) rendszer alapján. Ilyen szempontból viszonyítani nem tudnak, mivel csupán e rendszer ke­rekében termesztenek lencsét. A to­vábbiakban szó volt arról, hogy ta­valy mér az őszi repce termesztésé­vel ts foglalkoztak (Illetve próbálkoz­tak) Magyarországon — csehszlovák rendszer keretén belül. Sajnos, nyo­matékosította a föbeszámoló előter­jesztője, az őszi szárazság következ­tében a vetésterület nagy részén nem kelt ki a mag, ami meg kikelt, a tél folyamán kifagyott. Ha e csehszlovák partner kielégíti a követelményeket íamelvek semmiképpen sem mondha­tók Igényteleneknek), magyarországi részről szívesen együttműködnek az őszi repce termesztésének keretén belül 1s. Most pedig a további magyarországi kiállítókról. A BOSCOOP Agráripari Fejleszti) Közös Vállalat szintén szor­galmazza a kapcsolatteremtést ha­zánk mezőgazdasági üzemeivel és vállalataival. Tavaly ősszel a Rima­­szombati (Rimavská Sobota) járás négy mezőgazdasági üzemében — Ri­maszombati Eísz, Királyi (Kráf) Efsz Bátkai Állami Gazdaság, Safárikovól Állami Gazdaság — végeztek az emlí­tett közös vállalat dolgozói egyszeri, díjtalan bemutatást — szaporodás­biológiai és tőgybiológiai munkát. En­nek a munkának pozitív eredménye volt. A megjelölt csehszlovák mező­­gazdasági üzemek vezetői kérvényt nyújtottak be az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumára az együttműködés Istápolása érdekében. A tárgyalások folyamatban vannak. A további magyarországi kiállító a DUNACOOP Kft., amely elsősorban mű­anyag bevonatú hullámkarton csoma­golóanyagával nyert elismerést. A csomagolóanyag néhány jellemzője: pára- vagy nedvességzárás bármely oldalról, esztétikus meglelenés. a kar­tont vízzáróvá teszi anélkül, hogy az eredeti tulajdonságét megváltoztatná. Készül barna, fehér vagy szfnnyomott kivitelben. S hol alkalmazható? Min­denütt. ahol ütésállóság, rázással szembeni ellenállás, Illetve vízhatlan­­ság egyidejű igénye fennáll, továbbá élelmiszer-, gyógyszer-, vegyiparban stb. A Hungarovint talán nem szüksé­ges különösképpen bemutatni. Fő­képpen pezsgőgyártása világszínvona­lú. Tehát körülbelül ennyivel járult hozzá Magyarország az Agrokomplex'88 országos mezőgazdasági kiáll táshoz. Ami azonban mindenképpen fonto­sabb — és a saftótájékoztatőn is több alkalommal megfogalmazódott: a jö­vőt léptűén a magyarországi partnerek szorgalmazni szeretnék a kapcso­latok, az együttműködés fejlesztését. A lehetőség tehát számunkra (s ad­va van — élni kell vele! Hlsren a lépéstartásra a mezőgazdasági-élelmi­­szer-ipari komplexumban úgyizintén óriási szükség van. SUSLA 3ÉLA Szeptember tizennegyedikén nyitja kapuit a 30. Brnói Nemzetközi Gép­ipari Vásár, amely nyolc napon át, egészen szeptember huszonegyedi­kéig ad otthoni a világ különböző országaiból érkező kiállítóknak, szak­embereknek és üzletkötőknek, hogy bemutassák újdonságaikat, piecot ta­láljanak termékeiknek, kicseréljék a fejlesztés, illetve gyakorlati haszno­sítás során szerzett tapasztalataikat. Dél Morvaország központja az idén egy másik kerek évfordulót is ünne­pel: hatvan esztendővel ezelőtt, 1928- ban alakították ki a jelenlegi, nem­zetközi hírnevű, vásárváros alapjait. A két jubileum nagyszerű lehetősé­get nyújt az összegezésre, az eddig elért sikerek és eredmények feleleve­nítésére, a megtett út értékelésére. A számos pozitívum mellett azonban az elkövetett hibákra, téves dönté­sekre is rá kell mutatni, hogy okulni lehessen belőlük — hangsúlyozták a rangos nemzetközi gépipari sereg­szemle szervezői, akik minden tőlük telhetőt megtettek a jövő héten nyíló jelentős szakmai találkozó sikere ér­dekében. A vásárváros rendezőitől kapott tá­jékoztatás szerint, méltó keretek kö­zölt. ünnepi hangulatban kerülhet sor a harmincadik gépipar! vásárra. A felújított pavilonok és korszerű szabadtéri kiállítóterületek műszaki­­anyagi színvonalának emelésével igye­keztek a szervezők a korábbiaknál jobb bemutatási, illetve értékesítési körülményeket teremteni. Mielőtt (Archívumi felvétel) ®1 Hifi azonban rátérnénk az idei évfolyam érdekességeinek ismertetésére, idéz­zük fel röviden az elmúlt három év­tized vásárral kapcsolatos fontosabb eseményeit. Az első Brnói Nemzetközi Vásárra 1959-ben került sor, amikor harminc ország közel félezer kiállító|a mutat­kozott be több mint negyven szak­ágazati témakörben. A vásári bemu­tató iránt olyan óriási volt a nagy­­közönség érdeklődése, hogy a szerve­zőknek tisztázniuk kellett a nyilvá­nosság előtt: a nemzetközi részvételű rendezvény nem népünnepély, hanem rangos szakmai fórum, ahol főleg a szakemberek cserélik ki tapasztala­taikat s üzletet kötnek. Már az első vásár alkalmából is jelentős keres­kedelmi sikerként volt elkönyvelhet, hogy a résztvevők több mint négy­­milliárd 13 millió korona anyagi ér­tékű üzletet kötöttek. A bemutató keretében szervezett szemináriumok, illetve szakmai találkozók is elnyer­ték a világ különböző tájairól érke­zett képviselők tetszését, s ezzel si­került hagyományt teremteni a kísé­rőrendezvényeknek is. Három évvel később nagy szakmai elismerést jelentett, hogy a Brnói Nemzetközi Vásár tagja lett az UFI- nak. a nemzetközi kiállítások és be­mutatók uniójának. 1969-ben. a kilen­cedik évfolyam során a résztvevők, kiállítók száma első ízben haladta meg az ezret. Ezt követően egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a brnói vásár, s két év múlva a két­ezres rekord is megdőlt. Tavaly,^ a legutóbbi évfolyam során 2 ezer 706 kiállító mutatta be termékeit a dél­­morvaországi vásárvárosban. Hazai gépipart szakembereink és üzletkö­tőink öt kontinens nyolcvan országá­nak képviselőivel kötöttek piaci szer­ződést. ennek eredményeképpen kö­zel 34 millió korona értékű cseh­szlovák terméket: gépet, berendezést sikerült külföldön értékesíteni, míg a behozatal értéke meghaladta a 13 milliót. A jubileumi évfolyam során har­minckét ország 2 ezer 748 kiállítója vonultatja fel gépipari termékeit, mu­tatja be gyártmányújdonségait a br­nói vásárvárosban, s ez rekordnak számít, mert ennyien még nem vettek részt a rangos nemzetközi sereg-szem­lén. A hazai gépipart 318. a külföldit pedig 2 ezer 431) kiállítócég fogja képviselni az idei vásáron. Nemcsak a résztvevők számát tekintve számít rekordnak az idei évfolyam, hanem ä kiállítőterület nagyságát nézve is, hiszen több mint 17 ezer négyzetmé­teren tekinthetik meg a látogatók a gépipari újdonságokat. A külföldi kiállítók közül az NDK, az NSZK, Ausztria, Lengyelország, Svájc. Olaszország. Nagy-Britannia, Jugoszlávia. Franciaország, Magyar­­ország és a Szovjetunió mutatja he a legnagyobb területen termékeit. Hazai gépipari vállalataink közül va­lamennyi külföldi kapcsolatoka' ápoló egységünk részt vész a brnói vásáron. A hagyományainknak megfelelően az idén is a Motokoy. Martimex. Stroj­­export. Stroiimnort és a Kovo Külke­reskedelmi Vállalat kénviselő' mutat­koznak be a hazai résztvevők közül a Ievnagvobb területen, illetve foly­tatnak üzleti tárgvalásokat. A Szövetségi Külkereskedelmi Mi­nisztérium védnökségével sorra kerü­lő 30. Brnői Nemzetközi Génipari Vá­sár szeptember tizennegyedike és hu­­szonegyedike között kilenc órától ti­zennyolc óráig tekinthető meg a br­nói vásárvárosban. A rangns nemzet­közi gépipari seregszemléről, az ott kötött szerződésekről Innunk későbbi számában adunk tájékoztatást. (bárdos) A Szövetségi ■ ßc Cő Minisztérium 130/1938-as számú hirdetménye Lapunk 11—13. oldalain közöljük a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának rendeletét a mezőgaz­dasági-élelmiszeripari komplexum ál­lami vállalatainak, egységes földmű­ves-szövetkezeteinek és közös vállala­tainak pénzügyi gazdálkodásáról, amelyben már említés van a mező­gazdasági termékek efsz-tagoknak, valamint a mezőgazdasági termelést folytató szocialista szervezetek dolgo­zóinak történő eladása alapelveiröl. A dokumentum fordítása óta a CSSZSZK törvényeinek gyűjteményé­ben már megjelent a címben is sze­repló hirdetmény, amelyet teljes ter­jedelemben közlünk. A Szövetségi Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium a Gazdasági Törvénykönyv 391. cikkelyének 3. be­kezdése és a mezőgazdasági szövet­kezeti törvény 82. cikkelyének 2. be­kezdése értelmében, valamint a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumával, a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottságával és a Mezőgaz­dasági Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségének Központi Bizottságával való együttműködésben a következő rendeletet hozza: 1 cikkely (1) Az egységes földműves-szövet­kezetek, a közös vállalatok és a me­zőgazdasági termelést folytató állami szervezetek (a továbbiakban „mezőgaz­dasági üzem“) ezen hirdetmény alap­elvei értelmében tagjaiknak és dolgo­zóiknak, valamint g nyugdíjas, koráb­ban munkaviszonyban levő dolgozóik­nak (a továbbiakban „dolgozók") sa­lát felhasználásra vagy a háztartás tagjai1) szükségleteinek kielégítésére mezőgazdasági termékeket adhatnak ei. (2) A mezőgazdasági üzem saját dolgozóinak eladhat mezőgazdasági termékeket, ha teljesíti az állami végrehajtási terv feladatait és a gaz­dasági szerződésekből következő kö­telezettségeket. • 2. cikkely (1) A mezőgazdasági termékeknek a mezőgazdasági üzem termeléséből vagy olvan mezőgazdasági termelés­ből kell származniuk, amelyek elő­állításában a mezőgazdaság! üzem együttműködési szerződés2) alapján vesz részt. (2) Az eladás tárgyát képezik: a) a gabonafélék, az élelmiszer-ipari hasznosításúak kivételével; b) a vágósertések; c) további mezőgazdasági termékek, például burgonya, gyümölcs, zöld­ség, tej, baromfi, tojás, malacok, juhok, édesvízi halak, méz, szalma. (3) A mezőgazdasági üzem gazda­sági tervében évente meghatározza az eladásra szolgáló mezőgazdasági termékek konkrét mennyiségét; ezt a mennyiséget az előző időszak eladási szintjére való tekintettel határozza meg úgy, hogy az eladás nem vezet­het a mezőgazdasági üzem tervezett állattenyésztést termeléséhez szüksé­ges takarmányalap gyengítéséhez és a mennyiség nem haladhatta meg az egy tonnát dolgozónként. (4) Abban az esetben, ha az illeté­kes évben nem sikerül teljesíteni me­zőgazdasági termékek tervezett elő­állítását. az eladásra meghatározott mennyiséget a 3. bekezdés értelmé­ben a lemaradásnak megfelelő mér­tékben kell csökkenteni; ha ez előző három évben nem adták el az erre a célra meghatározott mennyiséget, akkor ezzel pótolható a csökkenés. (5) A mezőgazdasági üzem a dol­gozóknak évente eladhat egv vágó­sertést — 150 kilogrammos élőtöme­gig; a párhuzamos gabonaeladásnál a gabonafélék mennyiségét 0.6 tonná­ra kell csökkenteni. 3. cikkely (1) A mezőgazdasági üzem saját dolgozóinak a következő térítés elle­nében adja el a mezőgazdasági ter­mékeket: — takarmány- és egyéb gabona­féle fa kukorica kivételé­vel) 1250 Kčs/1 tonna, — kukorica 1350 Kčs/1 tonna, — osztályozatlan burgonya 800 Kčs/1 tonna. — takarmány­burgonya 270 Kčs/1 tonna, — vágósertés 150 kg-os élőtömegig 13 Kčs/1 kg, — malacok 24 KCs/l kg. (2) Az 1. bekezdésben említett me zögazdasági termékeket olyan árakon kell megtéríteni, amelyeket a mező­­gazdasági üzem a termékek minősé­gére és felvásárlási áraira való tekin­tettel határoz meg. (3) A mezőgazdasági üzem nyugdí­jasainak a mezőgazdasági termékek eladása során hozzájárulást eszközöl­hetnek részleges vagy teljes rész­ben.3) 4. cikkely (1) A mezőgazdasági üzem a saját dolgozóknak történő eladás apróléko­sabb feltételeit ezen hirdetmény alap­elvei értelmében az alapszabályzat­ban vagy a kollektív szerződésben határozza meg. (2) A közös vállalat alapítói a kö­zös vállalat megalakításáról szóló szerződésben megegyezhetnek, milyen formában adnak el mezőgazdasági ter­mékeket dolgozóiknak ezen hirdet­mény alapján. 5. cikkely Megszűnik a Szövetségi Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1984. dec. 17-i keltezésű és Fm 01> 2110/1984-es számú módosítása n me­zőgazdasági termékeknek a mezőgaz­dasági termelést folytató állami szer­vezetek és közös mezőgazdasági vál­lalatok dolgozóinak történő eladásá­ról (7/1985-ös Tt. sz í 6 cikkely Ez a hirdetmény 1989. Január X-jén lép hatályba. 4 a Polgárjogi Törvénykönyv 115. cik­kelye 2) a mezőgazdasági szövetkezeti törvény 67—77. cikkelyei 3) a szövetségi kormány 127/1938-as szá­mú rendelete 15. cikkelyének 3. ,és 4. bekezdése * • HIRDETÉS • Eladó két eitere Cím: Bényí Jó­zsef. 935 BB Farná 097, SzF-57 9 Magánépítkezők részére stukatűr­­nád eladó. Cím: Németh István, 932 01 Calovo. Csicsői út 27, telefonsz. 25-18. SzF-59 • Petéző méhanyákat szeptember vé­géig postafordultával küldők. Öt darab megrendelésénél csak négyért kell fi­zetni. Cím: Antal Znt'án Я82 01 Šafá­rikovo, Mierová 258, telefonsz.: 21-02. Szf-50 ЧД

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents