Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-26 / 34. szám
SZABAD FÖLDMŰVES------------------------------------------------------------------------1988. augusztus 26. Napirenden az átalakítás A tanácskozás résztvevőt Népgazdaságnak gazdasági és szociális fejlesztésének felgyorsítását célzó nagyszabású programja feltételezi az extenziv módszerekből az intenzív módszerekre való átállást. A gazdasági mechanizmus átalakítása nélkülözhetetlen része ennek a folyamatnak a mezőgazdaságiélelmiszer-ipari komplexum területén ia. Az átalakítás sikeres megvalósítását a jól megalapozott elméleti ismeretek mellett a mezőgazdasági gyakorlat gazdag tapasztalatainak a hasznosítása is sokban segítheti. Tág teret kapott a tudomány és a gyakorlat Ismereteinek, nézeteinek megvitatása azon a kétnapos tudományos szaktanácskozéson ts, amelyet a Bratislava! Közgazdasági Főiskola Mezőgazdasági Közgazdaságtani és Irányítási kara szervezett a krajnél Egyenlőség Egységes Földműves-szövetkezet székházában. A tanácskozáson, amelynek témakörei a hatékonyságnövelés tervszerű irányításának a kérdéseivel foglalkoztak, a kijelölt mezőgazdasági üzemek, valamint a közgazdaságtani kutatás és oktatás képviselői vettek részt, de külföldi előadók is jelen voltak. július Medved mérnök, a tudományok kandidátusa, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese a föbeszámolőban a mezőgazdasági-élelmiszer-lparl komplexum gazdasági mechanizmusának átalakítását érintő kérdéseivel foglalkozott. Részletezte a mezőgazdasági termelés jelenlegi fejlesztésének alapvető problémáit és feladatait, rámutatva az élelmiszer-önellátásl program népgazdasági jelentőségére, valamint az élelmiszeripar területén az újratermelési folyamat intenzívebbé tételének a szükségszerűségére. Aprólékosan elemezte a gazdasági mechanizmus újszerű elemeit, s ezek összefüggéseit az egész népgazdaság irányítási rendszerével. Rámutatott arra. hogy a tervezés folyamatában lényegesen tágabb teret kap a hosszútávü tervezés, prognózis vagy koncepció formájában. A gazdasági mechanizmus átalakítása magával vonja az újszerű gazdasági Irányítási módszerek alkalmazását, valamint a vállalatok nagyobb gazdasági önállóságát és felelősségkörét. Ez viszont megköveteli vállalati szinten is a nagyobb kezdeményezőkészséget a tervezésben, beleértve a vállalati távlati terveknek, s ezek módszertanának az előkészítését. Az új gazdasági körülmények között a belüzemi tervezést e termelés és a hatékonyság növelése szempontjából optimalizálási eszköznek keil tekinteni. Ezért az anyagi érdekeltség szempontjából is fontosabb mutató a valóságban elért eredmény, mint a mutatókban kifejezett tervteljesítés. A miniszterhelyettes beszámolójában az egyes gazdasági szabályozók funkcióját is részletesen elemezte. Véleménye szerint az adóztatás és az elvonások rendszere nyomást gyakorol majd az alapvető termelőeszközök hatékony kihasználására. Igaz, hogy a bér- és jutalomadó kedvezőtlen helyzetet vált ki több mezőgazdasági üzemben, hiszen a mezőgazdaságban a munkaerőigény a kétszeresét teszi ki az egyéb népgazdasági ágazatokhoz viszonyítva. Az érintett gazdaságokban mozgósítani kell majd az összes tartalékot a munkatermelékenység növelése érdekében. A központnak yiszont megfelelő gazdasági szabályozókkal kell rendelkeznie a társadalmi szükségletekkel összhangban lévő termelés biztosítása érdekében. Miroslav Grznár professzor, a tudományok doktora, a Közgazdasági Főiskola Mezőgazdasági Közgazdaságtani és Irányítási karának dékánja, beszámolójában a hatékonyságnövelés tervszerű Irányításával foglalkozott Elemezte a mezőgazdaság intenzlflkálási folyamatának kiinduló pontiait. Rámutatott arra. hogy a társadalmi igényeknek meghatározott normatívumok alapján történő kielégítése több negatív tényezőt von maga után. A termelési ráfordítások ugyanis gyorsabb ütemben növekednek, mint a termelés eredménye. Az alapeszközök hatékonysága csökken, növekszik az energiafogyasztás és kiegyensúlyozatlan fejlődési ütem tapasztalható a növénytermesztés és az állattenyésztés között. A megnövekedett vállalati önállóság és felelősség légkörében az intenzifikálási folyamat jelentősen befolyásolja majd a hatékonyság mutatóit. amelyek tervalkotó tényezőre emelkednek s kihatással lesznek az egyéni és kollektív anyagi érdekeltség rendszerére, amelynek alapját a valóságban elért gazdasági eredmények képezik. Olyan gazdálkodási szerkezet kialakítását eredményezik, amely a termelés volumenjének a növekedéséhez vezet. A termelési források stagnálása vagy csökkenése esetén a termékegységre jutó termelési eszközök felhasználása csökken. A termelési eszközök hatékonyságának változásai szorosan .összefüggnek a fejlesztéssel, valamint a tudományos-műszakt ismeretek —akorlatl alkalmazásával Ezért az új gazdasági irányítást rendszernek vállalaii szinten is olyan feltételeket kell teremtenie, hogy ezek kedvezően befolyásolják és serkentsék a tudományosműszaki fejlesztés vívmányainak a gyakorlatba való bevezetését. A beszámolók után a rendezvénynek úgyszólván száz rósztvevöje két szekcióban foiytetta tanácskozását. Az egyik szekció témaköre az új gazdasági mechanizmus és a mezőgazdasági termelés hatékonyságának kérdéseit tárgyalta, a második szekcióban pedig az új gazdasági mechanizmus vonatkozásában a szocialista vállalkozás alapelvei kerültek napirendre. A tanácskozás során kihasználva a jó alkalmat, a vendéglátó szövetkezet elnökével, Vujísch Tlöik mérnökkel, a mezőgazdasági tudományok kandidátusával Is elbeszélgettünk. Hiszen a 2 ezer 200 hektár mezőgazdasági [ebből 1630 hektár szántó) területen aránylag kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó szövetkezet, a Trenčín! járás legrégibb, egyben a legkorszerűbb termelési módszereket és eszközöké* alkalmazó mezőgazdasági üzeme Az ágazati'irányítási rendszert és a beliizemi önelszámolást már 1976-tól alkalmazzák. Beszélgetésünk alkalmából éppen ezért a célravezető irányítás leghatékonyabb eszközei felől érdeklődtünk. — Véleményem szerint a tudományos-műszaki ismeretek alkalmazása az irányítás és a munkaszervezés területén igen hatékony belterjésítő tényezőnek minősíthető. Persze nem elegendő kidolgozni az irányítás és a munkaszervezés modelljét, ha egyidejűleg nem oldjuk meg a káderkérdést és a dolgozók anyagi ösztönzését. Saját tapasztalatomból tudom, hogy a kevésbé tökéletes irányítási és szervezési módszerek jobb eredményekhez vezetnek egy aránylag optimális ösztönző rendszer kialakítása mellett, mint fordított, esetben. Gazdaságunkban a termelés belterjesítését az irányítás, módszereinek a változtatásával kezdtük IrányHómuhkánk szerves részévé vált a dotgozókkal való rendszeres beszélgetések meghonosítása. Számtalan kiváló ötlettel, elképzeléssel lőttek elő amelyeket gazdaságunkban meg is valósítottunk. Az anvagi érdekeltséggel kapcsolatban fontosnak tartjuk, hogy az ösztönzés gvakr libán — hetente, havonta — történjen A jutalmazás alapját az elért nyereség •■•én ;zl. A dolgozók stabilizálásával kapcsolatban még eg" fontos megállapításra szeretném felhívni a figyelmet. Tapasztalatunk alnoifin a vállalati lakásépítéssel szemben lényegesen jobban bevált az egyéni építkezés támogatása. Az egyénileg építkező tagjainknak gyökeresen megváltozott a szövetkezethez való viszonya, sokkal igényesebb és felelősségteljesebb feladatokra vállalkoznak s nagyobb érdeklődést tanúsítanak a közérdekű társadalmi munka iránt is — foglalta össze gondolatait az elnök. KLAMARCSIK MÄR1Ä A szövetkezet korszerű takarmánykeverő üzemrészlege (Stefan Krajčovič felvételei) A mezőgazdasági termelés fejlesztésének jelenlegi szakaszában a talaj vízgazdálkodásának a szabályozása, valamint a kultúrnövények optimális vízellátása a hatékonyság növelésének döntő tényezőjévé vált. Vonatkozik ez főleg hazánk produktív termelőkörzeteire, ahol az elégtelen és egyenlőtlenül eloszlott csapadékok következtében jelentősek — 25—38 százalék körüliek — az évjáratonként! hozamingadozások. Mivel a mezőgazdaság alapanyag-felhasználásának szintje alapjában véve nem sokat változik, a hozamingadozások következtében az alapanyag-hasznosítás hatékonysági foka is nagymértékben ingadozik. Ma már közismert tény, hogy a vízhiány hatására a nagyobb adagú műtrágyák hatékonysága jelentős mértékben csökken. Míg egy-két évtizeddel ezelőtt a termelés növekedésében a nagyadagé műtrágyázás játszotta a döntő szerepet, ma a súlypont a vízellátásra helyeződött át. Ma az öntözés segítségével hatékonyabb termelés érhető el. mint műtrágyázással. Ezzel szemben mindkét hozamnövelő tényező kölcsönhatása esetén a termelés hatékonysága nő. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy a jelen időszakban az öntözés a termelési folyamat stabilizálásának és ésszerűsítésének döntő Jelentőségű tényezője. Ebben a vonatkozásban a vízre az összekötő tényező szerepe hárul, amely kapcsolatot teremt a növényzet, a talaj és légkör között. A vízhiány megbontja az energia átalakulásának folyamatát, s ezáltal a termőhelyi adottságok optimalizálásának lehetőségét is. Várhatóan a 6. ötéves tervidőszak végéig az öntözőberendezések úgyszólván 500 ezer hektárnyi területet foglalnak el. Viszont 1 millió 200 ezer hektár öntöztető területre lenne szükség. Bár az ntúbbl években az öntözőberendezések kihasználása Jelentősen javult, mégis számottevő tartalékaink vannak ezen a téren. Ennek több oka ven. Az okok felsorolásánál mindenekelőtt meg kell emlteni azt, hogy az öntözés az egyik legbonyolultabb belterjesitő tényezőnek minősíthető. Széles körű nagyüzemi alkalmazása csupán két évtizedre tekint vissza, s ezért nincsenek hagyományai, a gyakorlat pedig még kevés tapasztalattal rendelkezik Az öntözés nem csupán az egyszeri beruházásos befektetés szempontjából igényes, hanem évenkénti üzemeltetése is számottevő ráfordításokkal jár, mivel a te nyészidő folyamán többszöri adagokban megszabott időpontokhoz kötve nagy mennyiségű vizet keli a talajba Juttatni. Ezért az öntözés munkaszükséglet, szervezés és szakmai tudás szempontjából különösen igényes. mális termelési rendszer esetén a szerves anyag általi energiabevitel elérheti hektáronként a 167 gigajoule-t. Ez kedvezően befolyásolja a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait. A felsorolt tények arra engednek következtetni, hogy az öntözéses gazdálkodás optimalizálása szempontjából egységnyi területre számítva maximális energiakitermelést kell elérni, miközben az egységnyi termékre számított energiaráfordítás minimális. módszerek állnak rendelkezésünkre, amelyek segítségével összeállíthatók a kívánt öntözési rendszerek, vagy ha számítógépek segítségével ezeknek a rendszereknek a működése automatizáltan irányítható. Pedig az öntözés számítógépes irányításának rendszereit a mezőgazdasági nagyüzemi termelés feltételei között több ezer hektárnyi területen próbálták ki. Sajnos, ma még azonban kevés mezőgazdasági üzem rendelkezik Az öntözéses gazdálkodás helyzete és távlata Az öntözést ekkor célszerű a termelési folyamatba beiktatni, amikor a gazdálkodás színvonala egy bizonyos szintre emelkedett, és a talaj vízgazdálkodása a növénytermesztés további fejlődésének fékező tényezőjévé vált. A másik oldalon viszont az öntözés új elemeket visz be a termelési folyamatba, s több szempontból meg is változtatja ezeket. Az öntözés jelentős hatást gyakorol a környezetre és megváltoztatja az eredeti tájjelegű termőhelyi adottságokat. Lehetővé teszi egyebek között a kettős termelési rendszer kockázatmentes alkalmazását. aminek következtében csökken a készletek szükséglete is. Az öntözésnek tehát nem csupán környezetformálú funkciója van, hanem kihatással van az egész gazdálkodási rendszer színvonalára is. Az öntözőberendezések alkalmazása tehát szükségessé teszi a gazdálkodási rendszer új feltételekhez való igazítását. Az öntözéses gazdálkodás keretében a mezőgazdasági termelés rendszerét úgy keli kialakítani, hogy az képes legyen a lehető legnagyobb mennyiségű energia befogadására s ennek lehető leghatékonyabb kihasználására. Az energia átalakulása szempontjából — az öntözéses gazdálkodásban — lényegesen fontos szerepet tölt be a szerves anyag, amely egyrészt a növény gyökérmaradványai révén, másrészt pedig istállőtrágva formájában kerül be a talajba. OptiEnnek egyik alapvető feltétele viszont a talaj szervesanyag szükségletének a biztosítása. Már a felsorolt tények ts világosan jelzik, hogy mennyire fontos az öntözéses gazdálkodás komplex módon értelmezett és végrehajtott kutatása. Rávilágít arra ts, hogy mennyire bonyolult feladat az öntözőberendezések építésének a tervezése. De nem kevésbé igényes feladat azonban a mezőgazdasági üzemeknek a felkészítése az öntözéses gazdálkodás alkalmazására. Éppen ezen a téren mutatkoznak a legnagyobb tartalékaink, melyek egyben az öntözőberendezések hatékony kihasználásának alapvető feltételeit is jelentik. Kutatóintézetünkben számitógép segítségével állítattuk össze az öntözéses gazdálkodás optimalizálásának modelljeit, csakhogy ezeket hatékonyabban ki kellene használni a gyakorlatban. Az eddigi eredményekből azonban az is egyértelműen kitűnik, hogy az említett tartalékok dacára is az öntözés energetikai szempontból fokozott mértékben hatékony. így például az egységnyi energiabefektetés a hozamokban a 4,5-szörősére nő. A mezőgazdasági növények öntözésének hatékonysága szempontjából ugyancsak döntő jelentőségű tényező a megfelelő, differenciáltan alkalmazott öntözéses rendszerek kialakítása. Ma az öntözőberendezések kihasználásának ez Is az egyik gyenge láncszeme. Még akkor is, ha olyan megfelelő számítógéppel. A központi számítógépes hálózaton keresztül pedig aránylag lassú az információk áramlása. A jövőben, amikor a mezőgazdasági üzemekben nem hiányoznak majd a számítógépek, feltehetően az öntözés számítógépes irányításának a kérdése is megoldódik. A kutatás területén azonban további igényes feladatok megoldása előtt állunk. Mindenekelőtt foglalkoznunk kell a legújabb öntözési módszerek — diszperz vagy impulzos öntözés — alkalmazási lehetőségeivel. De tovább kell tökéletesíteni a speciális növények öntözésének rendszerét. Sokat kell még foglalkoznunk a talaj, a viz és a növény kölcsönhatásainak a feltárásával, elsősorban modellkísérletek segítségével. Ezekben a kísérletekben figyelembe kell venni a biotümeg képződésének a törvényszerűségeit, s az ezekből levont általánosítás lévén kialakítani a kölcsönhatások matematikai képleteit. A felsorolt adatok támpontul szolgálhatnak a hozamok programozásában úgy, hogy a jövőben megfelelő feltételeket teremtsünk az energia áramlásának és átalakulásának az irányítására, főleg az öntözés hatékonyságának a nőve lése, valamint az egységnyi termékre jutó energiafelhasználás csökkentése céljából. Ebből a szempontból nagyon időszerű követelménnyé vált az időjárás hosszabb időszakra érvényes előrejelzése. Az öntözés területén Is nagyon fonj tos tényező a műszaki fejlesztés. Bár feltételezéseink szerint az elkövetkezendő időszakban nem számolunk a szárnyvezetékek jelentősebb műszaki változásaival, ezen a téren is még sok javítani való akad. A műszaki fejlesztésben a hangsúlyt a megbízhatóbb üzemeltetésre — főleg a csör- Iős, tömlős öntözőberendezések esésében, az öntözés egyenletességére, a munkatermelékenység növelésére, a számítógépes irányítás és az automatizálás alkalmazására keli helyezni. Az öntözés korszerű lehetőségeit jelzi az úifeilesztésíí Sigmatik típusú öntözőberendezés. A caörlődnbot vilianvmeghajiású motor működteti, ami egyrészt a foszilis energiaforrások megtakarítását másrészt pedig az automatizált üzemeltetést teszi lehetővé. Persze a fejlődés nem állt meg ezen a ponton. Ma már prébakísérleíek folynak az öntözéses rendszerek automatizált irányításával, valamint az egyes öntözőberendezések automatizált kapcsolásával. Ezen túlmenően a Sigmatik lehetővé teszi a gyakori, kis adagokban történő öntözést is, s így nemcsak a talaj vízgazdálkodását, hanem a növényzet mikroklímáját is szabályozza. Mivel az öntözőberendezések kihasználásának a hatékonysága nagymértékben függ az öntözés szervezésétől, a jövőben fokozott figyelmet kell szentelni ennek a kérdésnek. Össze kell hangolni az öntözést a vállalat egyéb tevékenységével, valamint a szomszédos, öntözéses gazda*égők üzemeltetési rendszerével. Az új állami vállalatról szóló törvény életbelépésével kapcsolatban ezen a téren is több irányítási és szervezési kérdést kel] maid tisztázni. A megváltozott gazdasági feltételek is megkövetelik az öntözőberendezések építésének és üzemeltetésének finanszírozása szempontjából az állami politika elveinek a kidolgozását úgy hogy a gazdasági szabályozók kellő mértékben ösziönüzzék a termelőt az öntözőberendezések hatékony kihasználására. VINCENT ClSI.ÄK mérnök, a tudományok doktora, a Bratislava! Talajtermö-képességi Központ Öntdzógazdálkodási Intézetének igazgatója t
