Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-26 / 34. szám

■" .......... ....................................................................SZABAD FÖLDMŰVES--------------------------------------------------------------------— 1988. augusztus 26. után az ekén a sor A kasza A mezőgazdaságban, tudjuk JÓI, lbo­­lyanyflástól lombhullásig soha nincs megállás, holtldány. A földeken min* dig akad bőven tennivaló. “ Az emberpróbáló aratás után sem ölhetünk ölbe tett kézzel — fo­gad Štefan Richtárech mérnök, a kö­­kesxi (Kamenné Kosihy), Felszabadu­lásunk 25. évfordulója Egységes Földműves-szövetkezet növényter­mesztési fóágazat-vezetöje — hisz rengeteg a dolog a határban most Is, mindenfelé. Egyébként, ha már le­hetőségem nyílik rá, megemlítem: kalászos gabonafélékből 5,7 tonnás átlagos hektárhozamot sikerült elér­nünk. A tervezett 5,15 tonnás átlagot túlteljesítették ugyan, ám eredmé­nyeinkkel ennek ellenére sem vagyok teljesen elégedett. Az Igazat meg­vallva ugyanis szebb, gazdagabb ter­mésre számítottunk. A növénykárte­vők és gombabetegségek azonban alaposan megtizedelték kalászosain­kat. S mindezen túlmenően az érés utolsó szakaszában tomboló trópusi hőség, a mintegy hat hétig tartó szá­razság szintén csökkentette a hoza­mokat Különösen a „KoSútka" bú­­zafajta adott gyenge, csupán mintegy 5 tonnás átlagtermést. Az őszi árpa nagy része megdőlt, egyedül az őszi­­búza-hozamokkal lehetünk elégedet­tek. A gabonaszalma betakarítását a gazdaság saját munkagépeivel bizto­sítotté — s Időben kazlakba került az egész mennyiség. — Dolgozóink és motoros gépjár­müveink zömét lekötötte az aratás — magyaráz tovább a főagronőmus —, ezért csak most láthattunk hozzá az egyéb feladatok elvégzéséhez, Így töb­bek között az lstállőtrágya kiszállítá­sához Is. És a mai napig, azaz au­gusztus nyolcadikátg, már a tarlőhán­­tást is majdnem teljes egészében el­végeztük. Hamarosan я lucerna, a vörös here és a füfélék második ka­száláséhoz látunk hozzá. S vetés alá Is előkészítjük a talajt. Körülnézünk a szövetkezet háza táján. Szőlőből az utóbbi évek leggazda­gabb termése fgérkezlk. — Igaz — kesereg a fiatal mér­nök —, főleg llsztharmat ellen gya­korta kell permeteznünk. Kukorlca- és cukorrépatermésünkkel viszont, úgy nézem majd nemigen büszkél­kedhetünk. Nincsenek nagyüzemi ön-Az emberek Java része ahhoz van szokva, és ezt természetesnek ts tartja, hogy amikor megéhe­zik, betér egy étterembe, munkahe­lyén tartózkodva az üzem! konyha ebédlőjét keresi fel, vagy éppenség­gel otthonéban ül asztalhoz. Vala­hány esetben készétellel csillapíthat­ják éhségüket. Közben kevesen kísé­rik figyelemmel (visszafelé Is) a gö­­zölgő-Illatozö finomságoknak a kony­háig vezető útját. Az lzek-zamatok „laboratóriumá­nak“ fehérköpenves. verejtékező hom­loké dolgozóinak mindennapi mun­kájáról szinte mit sem tudunk. Az alábbiakban két szövetkezeti konyhát mutatok be a maga valóságában; az ott dolgozók meglehetősen fáradsá­gos serénykedésének ás gondjaiknak feitálalásával. A Hosszúszól (Dlhá Ves) Egységes Földműves-szövetkezetben éves átlag­ban naponta 70—80 adag ebédet főz­nek, de a nyárt időszakban az itt étkezők száma meghaladja a százat. A főszakácsnő Senyo Anna, kolléga­nőjével Ambrus Istvánnéval és egy kisegítő munkaerővel. Kankula Gyu­­iánévai alkotják a szövetkezeti kony­ha személyzetét. Äz efsz központi irodaépületének földszintjén rendezték be a konyhát. A szúnyoghálóval lefedett ablakokból kellemes kilátás nyílik a zöldellő kertre, ahol most építik az úi zöld­ségespincét. Két gáztűzhelyen nagy­méretű fazekakban és lábasokban fő­­zlk-eütlk az ételeket. Amikor például rántott hús szerepel az étlapon, reg­geltől délig Is eltart, amíg a lábasban (mert több edény nem fér el egymás mellett) kisütik azt. A húsok elkészí­téséhez égető szükségük volna egy nagyméretű, dönthetős vlllanvtepslre. Konyharobot ts kellene, hiszen kéz­zel hámozzék a burgonyát (alkal­manként egv-két zsáknyit), kézzel dageszt)ák a knédlinek való tész­tát... Az elkészített ebéd melegen tartásét biztosítandó, egy. forró víz­zel fűthető ételkiosztő pultot Is Igé­nyelnének. A borzoval ISilická Bre­zové). a lekeuvei (Bohufíovo) és a cseltől (Coltovo) udvarokba mintegy 20—30 dolgozó részére termoszokban szállítják a meleg ételt. főzésre alkalmas vízforrésalnk, a kö­zeli patakok vízhozama nyaranta ál­talában nagyon gyér, rételnken, lege­lőinken a perzselő nap szinte teljesen kiégette a füvet. Megnéztük, láttam: a takarmányo­zást célokra szánt lucerna alacsony, ritka; ló, ha annyi nő, amennyi az állatok etetésére elegendő, szüksé­ges. — A múlt héten ugyan hullott 14,5 milliméter csapadék — emlíjí a fő­­ágazat-vezető —, de ez édeskevés volt a növénykultúrák számára. A tlkkadt földnek akár 40 milliméter­­nyl Is elkeli volna. A munkagépek a nehéz, hantos földben gyorsan hibá­sodnak, romlanak, pótalkatrészhez pedig nagyon nehéz hozzájutni. Szót váltok a növényvédelmi szak­emberrel Is. Márton Imre mérnök ugyancsak gondterhelt arccal szemlé­li a határt. — A majdani vetések alá megkezd­tük a nagy hatékonyságú műtrágyák kijuttatását — sorolja teendőiket —, Az étlapot — eredeti elképzelés alapján — egy, dolgozókból létesített bizottság állította volna össze, azon­ban mivel általában a mindenkori „alapanyag“ kínálat-készlet határozta s határozza meg ma Is az éppen el­készíthető ételféleségek „nemét“, nos, ezt a teendőt többnyire a konyha ve­zetője a fószakáccsal közösen látja el. Persze, olykor-olykor a „fogyasz­tók“ kérését ízlését is figyelembe ve­szik. A húsellátással nincs különö­sebb probléma, mert néhanapján a saját állományból is levágnak egy két hízott sertést. Annál nagyobb gondot Jelent (bár ezt ts megoldják) a zöld­ségfélék beszerzése. A szövetkezet kertészetéből ugyanis a fejes salátán kívül még semmit sem kaptak. Fö zöldségszállttójuk a Méh! (Vőelince) Efsz. A vltamlndús rostanyagokat mélyhűtőkben tárolják, tartósítják Az ételadagok bőségesek. Egy ebé­dért hat koronát fizetnek e dolgo­zók. A többletköltséget — legyen az bármennyi, hiszen nincs költségvetési kerettel szigorúan behatárolva — a szövetkezet fedezi. A konyhában a szakácsnők által nélkülözött hiánylistára Írható még egy fiókos, fafedelű asztal, egy vil­lamos vízmelegítő a klskapacitású meglévő mellé. Itt említendő meg, hogy a gáztűzhely közelében van ugyan egy vízcsap a falba szerelve, de azt nem használhatják mivel nincs alatta mosdótál. sem pedig le­folyó. Ezért a tűzhelyen álló fazekak felföltéséhez a kerülő úton megköze­líthető (mintegy hat-nyolc méterre lévő) csapból kell a vizet ldecipel­­nl... A számbavett gondokat, avagy a szakácsnők munkáját, megkönnyítő berendezések hiányát ez efsz vezető­ségének szándékában van mielőbb megszüntetni. A Pelsőci (Plešivec) Egységes Földműves-szövetkezetben négy évvel s mint a főágazat-vezető is említette, a szőlőkártevők elleni permetezéssel Igyekszünk elejét venni az élősködők nagymérvű elszaporodásának. Túth Vincével, a kapásnövények ágazatvezetöjével Terbegec (Trebu­­šovce) határában, egy sllókukorica­­tábla mentén beszélgettem. — A cukorrépa egyenlőtlenül kelt, egy 50 hektáros táblát újra kellett vetni. Mi, hallhatja lépten-nyomon mlnálunk, különösképpen függünk az Időjárás szeszélyeitől, viszontagsá­gaitól. A szomszédos dűlőben ké! traktor a talajjavítást, tarlőhántást végzi. Az egyik gép nyergében Czibulya Imre, a másik masina pilótafülkéjében pe­dig Czibulya József ül Czibulya Imre halk szavú csendes beszédű ember. — Szeretek dolgozni — mondja; amikor megáll az egyik fordulóban —, a közös ügye az én érdekem is. Gépjármüve mellett fekete juhász­kutya lohol. ezelőtt helyeztek üzembe az igénye­ket szinte minden tekintetben kielé­gítő korszerű konyhát. Néhány fon­tos szempont azonban mégis elkerül­te a tervezők, illetve az. építtetők fi­gyelmét. Nem szereltek fel páraelszí­vó berendezést. A szellőztetést csak az ablakok kinyitásával lehet megol­dani. Ventilátort csak az ebédlőben találni. - Zuhanyozó vagy fürdőkád nincs a közelben, pedig erre napjá­ban többször Is hűsítő szüksége volna a két fiatal szakácsnőnek, a pelsőci Molnár Miklósnénak és a Rozsnyóról (Rožňava) Ingázó Hegedűs Andrásié­nak. Egyébként tágas, világos helyisé­gekben rendezték be a főzőközpontot. Villanytűzhelyekkel, -sütőkkel és -tepsikkel. Külön beépített katlan szolgál a levesek főzésére A kony­harobot segít a burgonya megtisztí­tásában, bedagasztja a tésztát, kive­ri a tojásfehérjét. Fűthető tárolópult-' ból osztják az ebédet. Az ebédlőben a parasztmúltat és a mező világát művészi ábrázolással bemutató nagy­méretű grafikák — Ulman István amatőr képzőművésznek, az efsz al­­elnökének alkotásai — ékítik a fala­kat. A bejáratnál három hétre szóló étlapon hirdetik a menüket. Naponta 120—150 adag ebédet főz­nek, amelyet öt gazdasági központ­ban osztanak ki. A közeli üzletek el­árusítói. valamint a városi nemzett bizottság alkalmazottal és néhány magányos helybeli nyugdíjas is Itt étkezik. Egy éven keresztül — ami­kor felújítási munkálatok miatt leál­lították az alapiskola konyháját — kétszáz tanulót Is Innen „étkeztet­tek“. A két szakácsnő váltott Időbeosz­tásban dolgozik. Egyikük reggel hat órától délután fél négyig, a másik nyolctól este hatig, aratás Idején (szombat és vasárnap is) olykor tíz óráig. „Estére úgy elfáradunk, hogy otthon már csak nagy önfegyelemmel tudjuk elkészíteni a vacsorát. Kikap­— Mi — Jegyzi meg Imre moso­lyogva — csak „Csodakutyának“ ne­vezzük a hűséges jószágot. Ugyanis mindenhová elkíséri a gazdáját, ko­ra reggeltől estig vele tart. Egyéb ként Czibulya Imre a gazdaság egyik legjobb és leglelkiismeretesebb mun kása. Húsz hozzá hasonló emberre lenne szükségünk, s akkor harminc „létszámszaporftő“ dolgozót nyugodt szívvel szélnek lehetne ereszteni Ha Imre reggelente műszakkezdéskor nem kapja meg azonnal az aznapi fel­adatát, már szóvá teszi, nehezménye­zi . . . Az ágazatvezető a helyenként más­fél embernyl magasra nőtt kukorica­­szárakat szemlélgeti. — Szépen fejlődik a tengernyi ten­geri — állapítja meg némi humort, szójátékot lopva a társalgásba elé­gedetten —, az egész mennyiséget zöldetetésként hasznosítjuk majd. Aztán Ismét a munkaerőgondokra terelődik a szó — Kevés a fiatal dolgozónk — ne­hezményezi Tóth Vince —, pedig a környék legjobban fizető gazdaságai közé tartozunk Hiába, az Ifjú mező­­gazdasági munkások, szakemberek ma már nem csupán keresni akarnak, hanem igényes szórakozási lehetősé­gekre is vágynak. Kőkeszi központi község, mégis vajmi kevés tartalmas kikapcsolódáshoz nyújt módot a falu Én szívem szerint örülök Is annak, hogy a fiatalok már nem elégednek meg ä kocsma kínálta lehetősévek­kel, az érem másik oldala viszont az^ hogy amennyiben nem érzik jól ma­gukat választott környezetükben, el­költöznek ... A fiam is a mezőgazda­ságban marad, a Losonci (Lučenec 1 Mezőgazdasági Szakközépiskola má­sodikos diákja, ň gazdálkodni szeret­ne — jelentette kl kn-^mdtk osztá­lyos korában, a pályaválasztás előtt —, s Igazán 161 csak a földjeinken érzi majd magát. Egyébként apám volt a kőkeszi uradalom legutolsó béres csélédjé. A fiatalok, a tűzoltószervezet tag­jaival karöltve, az idei aratásnál, kü­lönösképpen a szalma betakarításá­nál sokat segítettek. Szíves-örömest vállalták a nehéz fizikai munkát Ad­dig kellene őket megnyerni a szövet­kezet számára, amíg máshol nem kannak kecsegtetőbb ajánlatot. Elvégre ők a jövő munkásai, s a nagyüzemi termelés egyszerűen nem képzelhető el nélkülük, ZOLCZER LASZLÖ csolódásra, szórakozásra nem jut idő, bár a gyerekekre sem sok. De ezt nem panaszképpen mondjuk, mert tisztességes fizetést és megbecsülést kapunk“ — summázták egyöntetű vélekedéssel a nyári hajrával együtt járó feladatvállalás „következmé­nyeit“. Az ebédosztást kővető edénymoso­gatást takarítást (nagyon örülnének egy automata tányérmoeogató gép­nek ) követően uzsonnacsomagokat készítettek az aratók részére. Legne­hezebb munkának a nagy (teli) faze­kak emelgetését tartják. Ismétlődő bosszúságként emlegetik, hogy a rozs­­nyói húskombinátból megrendelt áru­val — a szerződésben vállalt fél négy helyett — gyakran csak az esti órákban érkeznek meg Ami pedig a szállítás során betartandó higiéniai előírásokat Illeti: a csomagolatlan húst nemegyszer az autó rakfelületé­nek piszkos padlójáról (ahelyett, hogy tiszta ládákba raknák) kell át­venniük ... Az élelmiszerek tárolásához jól szellőztethető és könnyen tisztán tart­ható raktárakkal és pincehelyiségek­kel rendelkeznek. A cip&kedést megkönnyítendő hamarosan teherllf­­tet szerelnek be az épületbe. Egy ebé­dért a dolgozók ebben a gazdaság­ban is hat koronát fizetnek, viszont itt már pontosan megszabott költség­­vetéssel találkozunk. Egy porciót 11 korona 60 fillér értékű alapanyagból kell(ene) előállítani... Hát bizony ez elég nehéz „mutatványt“ Jelent, hiszen az idénymunkák idején a hús sohasem mellőzhető az étrendből. Csak a téli időszakban lehet .édesség­napokat“ tartani párán főtt gom­bóccal, palacsintával vagy tűrósle­­pénnvel. Megtudtam még, hogy az ét­kezők nagy „vétkezők“ a sófogyasz­­tásban, amely nem válik az egészsé­gükre. * * * Mindkét helyen hiányoltam, hogy az ebédlőasztalokon nincsenek friss vízzel megtöltött kancsók és tálcák ra borított tiszta poharak. Az étkezés kulturáltságát azzal Is növelhetnék, ba az étkezőhelyre való belépés élőt. ti térségben lehetőséget biztosítaná­nak a kézmosásra. KORCSMAROS LÄSZLÖ A MEGERŐSÖDÉS VONALÁN Augusztus első hetében hatalmas zápor után vagyunk. Párás, opálosan törött fényű a levegő, de sz'nte érez­ni a növényzet egészséges szuszogd­­süt, látni, amint egy árnyalattal mé­lyebb zöldre színezi magát a kukori­ca; izegve-mozogva lepi el az utolsó négyzetkilométereket is maga körül a cukorrépa levele. Az Agrokomplex bodrogszerdahelyl / Streda nad Bodrogom I üzemében' is aratás után vannak, a nyár végi ta­taimunkák kezdetén. A határban, amerre járunk, tárcsák, ekék munká­ja nyomát őrzi a tarló. Az igazgatói irodában az eső. a várva várt áldás a beszédtéma, a pénzben szinte ki sem jelezhető zá­por. Igazgató, főmérnök és növény­termesztési főáyazat-vezető közösen fontolgatták: a legfrissebb termés­­becslés szerint van remény, hogy cu­korrépából a tervekben szerepló 37 tonna valósággá váljék, sőt... A sze­mes kukorica esetében — 720 hektá­ron termesztik — az eső nagyot len­dített a cső- és szemképzőáésen. És a takarmány, az idei esztendő egyik legnagyobb gondja. Az évelő takar­mánynövények harmadik kaszálnia a szénatárolókban. A tervezett 2 ezer 400 tonna szénával szemben 2 ezer 500 tonnát tároltak. SzenázsbÓl 3 ezer 300 tonnát terveztek, a valóság­ban 5 ezer 800 tonnát készítettek. A silókukorica betakarítását a napokban kezdik, ügy számolnak, hogy a terv­­feladataikat 15 százalékkal tüllelfest ük. A takarmányalap javítását szol­gálja az a tény is. hogy 50 hektár őszi árpát a GPS-módszér alapján takarították be, így 1700 tonna, jó minőségű zúzalékot készítettek. A minőségi és mennyiségi takar­mány az állatállományra „tereli" a szót. Hárnmezerhétszáz szarvasmar­háról beszél az igazgató, melyből ezerszáz a tehén, háromezer juh le­gel a legelőkön. Egy forqóban há­romezer sertést tartanak, melyből kétszázötven a koca. Az állattenyész­tési ágazat a tervfeladatát időarányo­san magasan túlteljesíti. Például tej­ből' mind mennyiségileg, mind pedig minőségileg- a legjobban állnak a Tő­ket erebesi ITrebiSov) járásban> Ez idő szerint a tejeladási tervüket 5- százalékkal túlteljesítik. ’A főmérnök a sikeres aratásról be­szél, számadatokkal illusztrálja a fáradságos és a szakszerű munka eredményét. Emlékszem, a korábbi években az átlagosnál is qyengébb hozamokai a gyenge termőhelyi adottságokkal indokolták az akkort vezetők. Nos, most ez a föld búzából 6,25 tonnát, őszi árpából 5,05'tonnát, őszt repcéből pedig 3,12 tonnát adott hektáronként Tavaszi árpából is szép termést értek el. Egy szó mint száz, kalászos gabonafélékből 5,84 tonna termést takarítottak be hektáronkénti átlagban, ami újabb rekordnak szá­mít. A siker titka a korszerű gépesí­tésben, a jobb talfíjmunkában, a szak­szerű tápanyag-utánpótlásban, vala­mint az új fajták meghonosításában rejlik. Ilyen egyszerű volna az egész? — elmélkedem. Majd megtudom, az it­teniek a jó eredmények elérése ér­dekében nagyon sokat tettek. Például az őszi vetések alá szeptember 20-ig az összterület 80 százalékán előkészí­tették a talajt. Aztán vetés után éijel­­nappal üzemeltették az öntözöberen­­dezéseiket, aminek meg is volt a ha­tása, hiszen a tét beálltáig a növé­nyek szépen fejlődtek. Tavasszal nagy gondot fordítottak a növényvé­delemre. A jó fajtamegválasztás is jelentős mértékben hozzájárult a ho­zamok növekedéséhez. Például a „Ha­nd“ fajtát 80 hektáron vetették el és 7,54 tonnával szolgált hektáronként. A „Danubiában" sem: csalódtak, mert hét tonnán felül fizetett, de voltak táblák, ahol meghaladták a hektáron­kénti nyolc tonnát is. Csalódást oko­zott a „Viginta“ fajta, melynek vetés­területét az idén a minimumra csök­kentik. Öntözőberendezéseik folyamatosan üzemelnek. Eddig 1332 hektárt öntöz­tek, vagyis az öntözési tervüket, idő­arányosan 30 százalékkal túlteljesí­tik. Az őszi munkálatokra jól felké­szüllek'. A tervek szerint 150 hektár őszi reprót. Wtl hektár ősz1 árpát, 120 hektár tárt- keveréket és 1200 hektár őszi búzát vetnek. — Silókukoricából gazdag termés Ígérkezik — vallja Tóth Vince ága­zatvezetó (A szerző felvétele) Ml VAN A FEDŐ AIATT.J KONVHAT.ÁTfifíATÁSON"' -------------­............... KF.T ^SZÖVETKEZETBEN ILLÉS BERTALAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents