Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-19 / 33. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. augusztus 19. Fajta- is növényvédelmi kísérletek (Klamarcslk Mária felvételei) Aa ember és a (öld ősidőkóta elválaszthatatlan fngalmak. Igaz, amíg a földműves annak idején Igavonó állatával művelte a földei, a mai modern nagyüzemi mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen nagy teljesítményű éré- és munkagépek nélkül. A gép azonban még nem minden. Kihasználásokról, az általuk elért eredményekről ma­ga az ember dönt. tgy van ez a földdel is. annak termőképességé­vel, e vetőmaggal, a növényállománnyal, mely mind mind gondosko­dást, odafigyelést, szaktudást igényel. Ennek tudatában rendezte meg a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat azt az elméleti gyakorlati bemutatót, melyen a több mint 7U cseh­szlovákiai partnergazdaság képviselői vettek részt. A sáról (šárovce) művelődési ház­ban lűltus közepén megtartott ren­dezvény csaknem 150 résztvevőiét, köztük a többi között Stanislav Miko mérnököt, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának munkatársát, a kerületi mezőgazdasá­gi Igazgatóság képviseletében fán Adamovié mérnököt és Ián Befiovsky mérnököt Korpás András mérnök, a Lévai (Levice) lárásl Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatóhelyettese üdvö­zölte. A napirendi pontok rövid Is­mertetése után átadta a szőt Beluc* János mérnöknek, a BKR ekecsl (Окой) központtá napraforgó-terme­lést rendszer képviselőjének Beveze­tőiében elmondotta, hogy e rendszer 1985 óta működik s a Lévai járás 1986-ban csatlakozott hozzá. Köztu­dott. hogy a napraforgó a magas humusz, és mésztartalmd találókon ad 16 termést. Termesztésének meg­vannak az előnyei és hátránya) Is. Jövedelmező, 16 elővetemény, ter­mesztése nem Igényel külön gépso­rokat, az egyes műveletekhez alkal­masak például a kukorica magágy­­készítéséhez, vetéséhez használt be­rendezések Hátránya viszont az, hogy a betakarításkor az adapterek hiánya miatt elég nagyok a veszte­ségek. Emiatt gyakori, hogy a követ­kező évben napraforgó tarkítja a bú­za- vagy cukorrépatáblákat, ahogy az az Idén Is előfordult több lérásban. Az előadó nagyra értékelte azt a tel-Könyvespolc} Az utóbbi években a tömegtakar­mányok iránti Igény hazánkban Is lelentősen növekedett. Ennek egyik legfőbb oka a takarmányozási költségek csökkentésére irányuló tö­rekvés. E témakörrel kapcsolatban egy nagyon hasznos szakkönyv lelent meg a közelmúltban a Mezőgazdasági Könyvkladő Vállalatnál. Az egynyári szálas- és tömegtakarmányok termesz­tése és hasznosítása elmen, amelyet dr. Harangozó Károly szerkesztett. Ezt a szakkönyvet — tartalmánál fog­va — szives figyelmébe a)ánl)uk a mezőgazdasági üzemek növényter­mesztési ágazatvezetőinek, főágazat­­vezetőinek. Az első részben ez olvasó megis­merkedhet az évelő, a két és egy­éves pillangós szálastakarmányok ter­mesztésének helyzetével és (elentősá­­gével, a takarmánykeverékekkel, az egyéb szálastakarmány-növények, va­lamint az egynyári szálas- és tömeg­takarmányok termesztésének helyze­tével. örvendetes, hogy a második rész a már hazánkban Is egyre nagyobb teret hódító kettős termesztés lehető­ségeivel, valamint a takarmányter­­mesztésben betöltött jelentőségével foglalkozik. Gondolom elégséges, ha ezzel kapcsolatban megemlítem az egyes alcímeket: A kettő* termesztés klimatikus tényezői; A kettős ter­jesztéssel hasznosítható terület; A kettős termesztésre |avasolt növé­­nyek; A kéttűs termesztés agrotech­becsülhetetlen segítséget, amelyet a BKR szakembereitől kaptak Hiszen segítségükkel, főleg a rendszer fenn­állásának első két évében dolgozták ki a táblára adaptált technológiát. Természetesen, az előirt agrotechni­kától való eltérés kedvezőtlenül hat az eredményekre Azok viszont tavaly az egyes lárások közöft eléggé elté­rőek voltak. A Dunaszerdahelyi (Пи­­na]ská Streda) iáráshan hektáron­kénti 2,48 tonnás, a komáromi (Ko­márno) tárásban 2,30 tonnás a Lévai lérásban pedig 2.51 tonnás átlagter­mést értek el. Az egyes lárásoknn belül Is igen különbözőek az ered­mények, hiszen amíg a Lévai járás­ban a Kúrált (Kurafanyl és a Farna­­dl (Farnál Efsz ben 2,76 tonna hek­táronkénti termést takarítottak be át­lagban, addig a Nová Dedina 1 szö­vetkezet csupán 1,98, a Zselizi (Že­liezovce! Állami Gazdaság pedig 2.08 tonnát. Természetesen, hangoztatta előadásának záró részében, a rend­szer gazdái tőlük minden telhetőt megtesznek az egyre több eredmé­nyek elérése érdekében E célból ik­tattak be fajtakísérleteket az ekecsl és sáról szövetkezetekbe. A rendezvény további részében Szalay Sándor mérnök, az MNK Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium Növényvédelmi és Agrokémiai Központja győri szakszolgálati állo­másának képviselője ismertette a kukorica gyomflóráját, a leggyakrab­nikája; A kettős termesztés ökonó­miája. A teljes kukoricanövény a kérőd­zők részére az egyik legjobb tömeg­­takarmány. Hektáronként a legtöbb táplálóanyag nyerhető vele, követke­zésképpen a legtöbb tej és hús elő­állítását teszi lehetővé. Már az elő­zőekből Is következtetni lehet, hogy a harmadik rész — a hibrid megvá­lasztásán, a tápanyagpőtláson, a ta­laj-előkészítésén, a vetésén, a növény­­védelmen és a betakarításon keresz­tül — a silókukorica termesztését öleli fel. A könyv öt és fél oldal ter­jedelemben foglalkozik az erjesztéses tartósítás biológiájával, így többek között a szllázsban levő mikroorga­nizmusokkal, az erjedés lefolyására ható tényezőkkel és az erjedés sza­kaszaival. A továbbiakban az olvasó megis­merkedhet a kukoricacsalamádé, a kevert vetésű kukorica (a silókuko­rica fis a sllócirok, a szójás silóku­korica, a kukoricás napraforgó, vala­mint a szójás szudánifö és a szójás sllócirok). a szudánlfű. a silócirok, a silónapraforgó és a borsós csala­­mádő (borsós napraforgó, borsós ku­korica) termesztésével. ban előforduló egy- és kétszikű gyomféléket, köztük is külön említve a kakaslábfüvet, a különböző muhar­féléket, dlsznóparéjt, llbatopot és a keserűfűféléket. Kiemelten szólt a ku korlca monokultúrás termesztésével kapcsolatban előforduló gvomosodásl problémákról s fölhívta a figyelmet a hazánkban mindeddig még tej lesen vagy részben Ismeretlen gyomok, mint például a fenyércirok — arntly a Komáromi járásban már jelentke­zett —. valamint a vadköles elszapo­rodásának lehetőségeire Hangsúlyoz­ta, hogy a napraforgó termőterületé­nek növelésével párhuzamosan számí­tani kell az árvakelésű napraforgó­nak kültúrnövénykénti“ mngtelené­­sével. Előadásának további részében elemezte a gyomok elleni védekezés lehetőségeit Szólt a többi között az agrotechnika jelentőségéről, az alkal­mazott növényvédelmi gépek pontos beállításáról, a presowlng. vagyis a vetés előtt alkalmazott vegyszerek ta­lajba való bedolgozása minőségének fontosságáról A célszerű vetésforgó kialakítása hatékonyan segíthet a gvomosodás elleni védelemben Elő­adásának záró részében út vegysze­reket mutatott be. ismertetve hatás­­spektrumukat. alkalmazásuk előnyeit, esetleges hátrányait. Külön kitért a hazánkban beszerezhető vegyszerek, így a Zeazin, a Labuctril stb. Ismer­tetésére. Hangsúlyozta, hogy a posfe­­mergens, vagyis a növényállomány kezelésére szolgáló vegyszerek vá­lasztékát és mennyiségét a lövőben bővíteni kell. A mezőgazdasági szakemberek ezt követően az USA beli DEKALB cég te­vékenységével Ismerkedtek meg. Dr. Kis István, a cég kelet európai kép­viselője elmondotta, hogy vállalatuk a világon a Pioneer-cég után a má­sodik legnagyobb kukorlcavetőmag­­forgalmaző s a világ minden tálán 13 kutatóállomással rendelkezik Hib­ridjeik az idén Csehszlovákiában Is A Leveles zöidtakarmőnyrepcék ter­mesztése című résznél egy kicsit megállnák, mert ezzel kapcsolatban a hazai szakirodalom Is foghíjas. A szerző kiemeli, hogy a tömegtakar­­mány-termesztés fejlesztésében a lö­vőben egyre nagyobb jelentőséget kell kapni a leveles zöldtakarmánynövé­nyeknek. A botanikai Jellemzésen, az éghajlat- és talajtgényen, a vetésvél­­tás rendszerébe való beillesztésen, a tápanyag-gazdálkodáson, a talaj-elő­készítésen, a vetésen, az öntözésen és a növényvédelem keresztül a könyv bemutatja az emeraldot (Brassica na­pái, a perkét (a kínai káposzta és az őszi repcsényretek tetraploldális keresztezéséből származik) és a leve­les olajretket (az óla (retekből klne­­mesített, vegetatív típusú fajta). Sok­oldalú hasznosításukkal (legeltetés, zöldtakarmányozás, erjesztéses tartó­sítás, zöldtrágya-hasznosítás) a könyv külön részben foglalkozik. A további részekben a szerzők az őszi kalászos gabonák (az őszi árpa fis az őszi búzái fis a lőbab teljes növényként (GPS, Ganzpflanztmsilage) való hasznosításával, a kisebb, helyi Jelentőségű szálastakarmányok, így a vizsgáznak, SluSovlcén, Ä hazánkban vizsgázó 12 hibrid bemutatására fis tulajdonságainak Ismertetésére szep­temberben kerül sor. Az előadásokat követően a vitában többen is szót kértek A vélemény­­csere során szó volt a növényterme­lést rendszereknek — mint az egyik döntő intenzlflkációs tényezőnek — alkalmazásáról, előnyeikről fis esetle­ges problémákról. A telenlevők egyetértettek abban, hogy munkáju­kat nagymértékben segítik a szak­­tanácsadók. különösen a vetés előtti, a vetési és betakarítási időszakban. Hogyan vizsgáztak a napraforgó­­hibridek és milyenek a kukorica vegyszeres gyomirtást kísérleteinek eredményei — lett-volna a témája azon bemutatónak, amelyet a szerve­zők a délutánt órákra terveztek. Saj­nos. az Időjárás közbeszólt, megza­varta a bemutatót Ennek ellenére, a jelenlevőket a szervezők tájékoztat­ták a kísérletek eredményeiről. A rendezvényt követően alkalmam nyílt meggyőződni a hallottakról A Sáról Efsz kísérlett parcelláin vizs­gázó 15 napraforgóhlbrid közül tó­nak bizonyul az ,.TH — 173-as“, a „CITOSOt — 4", a „REMPOL —7* a „VIKI 11“ középkorai magyar hib­rid, jónak mondhatóak az egyes „FUNDÍJLEA" román fajták — hátrá­nyuk az, hogy gombás betegségekre érzékenyek — fis a „SUPER“ napra­­forgóhlbrtd. melynek viszont a virág­zása nem egyenletes. A termés meny­­nvlségéről még korai beszélni, az majd a betakarítás Után dől el. A kukorica vegyszeres gyomirtást kísérletét illetően elsősorban az АСЕ­­NIT 50 ЕС, valamint az ACEN1T A 50 ЕС és az ATRAZIN 500 FW preemer­­gens. vagyis vetés utáni kezelés, a presowlngot, vagyis a vetés előtti ke­zelést tekintve pedig a NiPTÄN S 80 ЕС + ATRAZIN 500 FW (ü + 2,8 I/ ha) mutatkozott a legjobbnak. A rendezvény sokat adott mezőgaz­dasági szakembereinknek. A szerzett Ismereteket, tapasztalatokat bizonyá­ra többszörösen kamatoztatják majd a gyakorlatban. —ti— bíbor-, a perzsa- (fonák-) és az ale­xandriai here, továbbá az őszi (rozsos bükköny, az ősziárpás szöszös bük­köny, az öszibúzás bükköny) és a ta­vaszt (zabos bükköny) keveréktakar­­mányok termesztésével foglalkozik. Külön kiemelhető Az egynyári szálas és tömegtakarmányok hasznosítási lehetőségei (zöldetetés, legeltetés, széna-, szenázs- és szllázskészltés). Az öntözés és a trágyázás hatása az egynyári szálas- és tömegtakarmá­nyok terméstömegére és -minőségére, valamint A termesztés gazdaságossági kérdései című rész. Mezőgazdasági üzemeink vezetői összehasonlító elemzéseket ts végez­hetnek, mert a könyv utolsó részében a magyarországi termelési rendszere­ken és az élenjáró mezőgazdasági üzemeken keresztül konkrét példákat találnak az egynyári szálas- és tö­­mBgtakarmányok termesztésére. Sor­rendben az AGROCOOP Állattenyész­tési és Takarmánytermelési Rendszer, a Szolnoki Gabona- és Iparlnövények Termelési Rendszere, az éjszézzi Sza­badság, a knnhegyesl Kunság Népe, a zagyvarékasl Béke és a Hszaföld­­vfiri Lenin Mgtsz, valamint в Pápai Állami Gazdaság eredményei és ta­pasztalatai találhatók meg. Az elsősorban növénytermesztési szakembereknek alániható könyv — amelyben többek között hatvan táb­lázat és ötvenkét ábra található — Magyarországon 75 forintért szerez­hető be. (bara) Takarménytermelok figyelmébe Jó termést takarítottak be A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda] járásban — néhány kt sérletl parcella kivételével — már július 24 én mindenütt vé­geztek az aratással. Az emberek és a gépek derekasan helytálltak. Az ldőlárás végig kedvező volt. Így gyorsan és a legkisebb vesz­teséggel helyezték biztonságba a jő gabonatermést. A gazdaságok dolgozói örültek e bőséges ter­mésnek, amely a májusi aszály ellenére csaknem mindenütt felül­múlta a váraKozásokat. Július 23-án a csilizradványi (Ciližská Radvanj Csüizkoz Egy­séges Földműves szövetkezet ha­tárában Is sikeresen végeztek az aratással Nagy László nnvéuy’er mesztési főágazat vezető elége­detten számolt be az elért ered­ményekről, mivel az aratásban részt vevők mindvégig ügyeltek a veszteségek csökkentésére, a mlnőséges munkavégzésre, a gé­pek jó kihasználására, illetve a munkaszervezés és Irányítás töké­letesítésére. Húsz saját és nyolc vendégkombájn segítségévei 1190 hektár búza és 480 hektár árpa betakarítását végezték el minimá­lis veszteséggel. Ezt megelőzően a betakarítőgépek műszakilag jól vizsgáztak a 100 hektár őszi rep­cében és a 170 hektár borsóban. Repcéből a 2,5 tonna tervvel szemben 2,65 tonna termett hektá­ronként, borsóból sem volt gyen­ge a termés. Búzából a tervezett 8,5 tonnával szemben 7 tonna fe­letti hektérhozamot, árpából pe­dig a 5,6 tonna helyett 6 tonnás átlagot könyvelhettek el. A beta­karítás Idején tapasztalt kombá)­­nosok ültek a gépek nyergében, s szavatolták a jó minőségű mun­kát. Hatékonyan tevékenykedtek az ellenörök Is. ügyelve a megfe­lelő haladási sebesség betartásá­ra, a szemveszteségre és a gépek műszaki állapotára. így minden szakaszon tartani tudták a mun­kaverseny alapfeltételeit, jutalmu­kat Is ennek alapján szabták meg. Az elért teljesítmények és minő­ségi szabványoknak megfelelően 100 ezer korona célprémiumot osztottak szét a legjobb kombájno­­sok, a szállításban tevékenykedő gépkocsivezetők, a szalmnbehor­­dők, a tarlőhéntők és a másodve­tést végző dolgozók között. A főágazat-vezetöje azt is el­mondta, hogy valamennyi gazda­ság! részlegen fői szervezték meg a szalma betakarítását, amely a kombájnok nyomában haladt. Alaptörvény itt is a minőség volt. Ügyeltek a kazlak szakszerű té­telezésére, nehogy túl nagy le­gyen a beázás általi veszteség. Gyorsan és szervezetten végezték a tarlőhántást. és 40 hektáron ha­táridőben vetették el a tarlókeve­­rékeket. Nagy László azonban kissé borúlátóan beszélt a kapás­növények állapotáról. A szárazság károsította a kukorica és a cu- ' korrépa növényzetét, de egy ki­adós eső még mindent helyrehoz­hat. A kukoricáknál a korai be­­sülés lelet mutatkoznak. Öntözés­re alig van lehetőségünk, enélkül érik el a (árásl méretben is jónak mondható gazdasági eredménye két. KRASCSENICS GÉZA AZ ELMÉLET E$ A GYAKORLAT EGYSEGÉBEN

Next

/
Thumbnails
Contents