Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-19 / 33. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. augusztus 19. Fajta- is növényvédelmi kísérletek (Klamarcslk Mária felvételei) Aa ember és a (öld ősidőkóta elválaszthatatlan fngalmak. Igaz, amíg a földműves annak idején Igavonó állatával művelte a földei, a mai modern nagyüzemi mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen nagy teljesítményű éré- és munkagépek nélkül. A gép azonban még nem minden. Kihasználásokról, az általuk elért eredményekről maga az ember dönt. tgy van ez a földdel is. annak termőképességével, e vetőmaggal, a növényállománnyal, mely mind mind gondoskodást, odafigyelést, szaktudást igényel. Ennek tudatában rendezte meg a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat azt az elméleti gyakorlati bemutatót, melyen a több mint 7U csehszlovákiai partnergazdaság képviselői vettek részt. A sáról (šárovce) művelődési házban lűltus közepén megtartott rendezvény csaknem 150 résztvevőiét, köztük a többi között Stanislav Miko mérnököt, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának munkatársát, a kerületi mezőgazdasági Igazgatóság képviseletében fán Adamovié mérnököt és Ián Befiovsky mérnököt Korpás András mérnök, a Lévai (Levice) lárásl Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatóhelyettese üdvözölte. A napirendi pontok rövid Ismertetése után átadta a szőt Beluc* János mérnöknek, a BKR ekecsl (Окой) központtá napraforgó-termelést rendszer képviselőjének Bevezetőiében elmondotta, hogy e rendszer 1985 óta működik s a Lévai járás 1986-ban csatlakozott hozzá. Köztudott. hogy a napraforgó a magas humusz, és mésztartalmd találókon ad 16 termést. Termesztésének megvannak az előnyei és hátránya) Is. Jövedelmező, 16 elővetemény, termesztése nem Igényel külön gépsorokat, az egyes műveletekhez alkalmasak például a kukorica magágykészítéséhez, vetéséhez használt berendezések Hátránya viszont az, hogy a betakarításkor az adapterek hiánya miatt elég nagyok a veszteségek. Emiatt gyakori, hogy a következő évben napraforgó tarkítja a búza- vagy cukorrépatáblákat, ahogy az az Idén Is előfordult több lérásban. Az előadó nagyra értékelte azt a tel-Könyvespolc} Az utóbbi években a tömegtakarmányok iránti Igény hazánkban Is lelentősen növekedett. Ennek egyik legfőbb oka a takarmányozási költségek csökkentésére irányuló törekvés. E témakörrel kapcsolatban egy nagyon hasznos szakkönyv lelent meg a közelmúltban a Mezőgazdasági Könyvkladő Vállalatnál. Az egynyári szálas- és tömegtakarmányok termesztése és hasznosítása elmen, amelyet dr. Harangozó Károly szerkesztett. Ezt a szakkönyvet — tartalmánál fogva — szives figyelmébe a)ánl)uk a mezőgazdasági üzemek növénytermesztési ágazatvezetőinek, főágazatvezetőinek. Az első részben ez olvasó megismerkedhet az évelő, a két és egyéves pillangós szálastakarmányok termesztésének helyzetével és (elentőságével, a takarmánykeverékekkel, az egyéb szálastakarmány-növények, valamint az egynyári szálas- és tömegtakarmányok termesztésének helyzetével. örvendetes, hogy a második rész a már hazánkban Is egyre nagyobb teret hódító kettős termesztés lehetőségeivel, valamint a takarmánytermesztésben betöltött jelentőségével foglalkozik. Gondolom elégséges, ha ezzel kapcsolatban megemlítem az egyes alcímeket: A kettő* termesztés klimatikus tényezői; A kettős terjesztéssel hasznosítható terület; A kettős termesztésre |avasolt növények; A kéttűs termesztés agrotechbecsülhetetlen segítséget, amelyet a BKR szakembereitől kaptak Hiszen segítségükkel, főleg a rendszer fennállásának első két évében dolgozták ki a táblára adaptált technológiát. Természetesen, az előirt agrotechnikától való eltérés kedvezőtlenül hat az eredményekre Azok viszont tavaly az egyes lárások közöft eléggé eltérőek voltak. A Dunaszerdahelyi (Пиna]ská Streda) iáráshan hektáronkénti 2,48 tonnás, a komáromi (Komárno) tárásban 2,30 tonnás a Lévai lérásban pedig 2.51 tonnás átlagtermést értek el. Az egyes lárásoknn belül Is igen különbözőek az eredmények, hiszen amíg a Lévai járásban a Kúrált (Kurafanyl és a Farnadl (Farnál Efsz ben 2,76 tonna hektáronkénti termést takarítottak be átlagban, addig a Nová Dedina 1 szövetkezet csupán 1,98, a Zselizi (Želiezovce! Állami Gazdaság pedig 2.08 tonnát. Természetesen, hangoztatta előadásának záró részében, a rendszer gazdái tőlük minden telhetőt megtesznek az egyre több eredmények elérése érdekében E célból iktattak be fajtakísérleteket az ekecsl és sáról szövetkezetekbe. A rendezvény további részében Szalay Sándor mérnök, az MNK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központja győri szakszolgálati állomásának képviselője ismertette a kukorica gyomflóráját, a leggyakrabnikája; A kettős termesztés ökonómiája. A teljes kukoricanövény a kérődzők részére az egyik legjobb tömegtakarmány. Hektáronként a legtöbb táplálóanyag nyerhető vele, következésképpen a legtöbb tej és hús előállítását teszi lehetővé. Már az előzőekből Is következtetni lehet, hogy a harmadik rész — a hibrid megválasztásán, a tápanyagpőtláson, a talaj-előkészítésén, a vetésén, a növényvédelmen és a betakarításon keresztül — a silókukorica termesztését öleli fel. A könyv öt és fél oldal terjedelemben foglalkozik az erjesztéses tartósítás biológiájával, így többek között a szllázsban levő mikroorganizmusokkal, az erjedés lefolyására ható tényezőkkel és az erjedés szakaszaival. A továbbiakban az olvasó megismerkedhet a kukoricacsalamádé, a kevert vetésű kukorica (a silókukorica fis a sllócirok, a szójás silókukorica, a kukoricás napraforgó, valamint a szójás szudánifö és a szójás sllócirok). a szudánlfű. a silócirok, a silónapraforgó és a borsós csalamádő (borsós napraforgó, borsós kukorica) termesztésével. ban előforduló egy- és kétszikű gyomféléket, köztük is külön említve a kakaslábfüvet, a különböző muharféléket, dlsznóparéjt, llbatopot és a keserűfűféléket. Kiemelten szólt a ku korlca monokultúrás termesztésével kapcsolatban előforduló gvomosodásl problémákról s fölhívta a figyelmet a hazánkban mindeddig még tej lesen vagy részben Ismeretlen gyomok, mint például a fenyércirok — arntly a Komáromi járásban már jelentkezett —. valamint a vadköles elszaporodásának lehetőségeire Hangsúlyozta, hogy a napraforgó termőterületének növelésével párhuzamosan számítani kell az árvakelésű napraforgónak kültúrnövénykénti“ mngtelenésével. Előadásának további részében elemezte a gyomok elleni védekezés lehetőségeit Szólt a többi között az agrotechnika jelentőségéről, az alkalmazott növényvédelmi gépek pontos beállításáról, a presowlng. vagyis a vetés előtt alkalmazott vegyszerek talajba való bedolgozása minőségének fontosságáról A célszerű vetésforgó kialakítása hatékonyan segíthet a gvomosodás elleni védelemben Előadásának záró részében út vegyszereket mutatott be. ismertetve hatásspektrumukat. alkalmazásuk előnyeit, esetleges hátrányait. Külön kitért a hazánkban beszerezhető vegyszerek, így a Zeazin, a Labuctril stb. Ismertetésére. Hangsúlyozta, hogy a posfemergens, vagyis a növényállomány kezelésére szolgáló vegyszerek választékát és mennyiségét a lövőben bővíteni kell. A mezőgazdasági szakemberek ezt követően az USA beli DEKALB cég tevékenységével Ismerkedtek meg. Dr. Kis István, a cég kelet európai képviselője elmondotta, hogy vállalatuk a világon a Pioneer-cég után a második legnagyobb kukorlcavetőmagforgalmaző s a világ minden tálán 13 kutatóállomással rendelkezik Hibridjeik az idén Csehszlovákiában Is A Leveles zöidtakarmőnyrepcék termesztése című résznél egy kicsit megállnák, mert ezzel kapcsolatban a hazai szakirodalom Is foghíjas. A szerző kiemeli, hogy a tömegtakarmány-termesztés fejlesztésében a lövőben egyre nagyobb jelentőséget kell kapni a leveles zöldtakarmánynövényeknek. A botanikai Jellemzésen, az éghajlat- és talajtgényen, a vetésvéltás rendszerébe való beillesztésen, a tápanyag-gazdálkodáson, a talaj-előkészítésen, a vetésen, az öntözésen és a növényvédelem keresztül a könyv bemutatja az emeraldot (Brassica napái, a perkét (a kínai káposzta és az őszi repcsényretek tetraploldális keresztezéséből származik) és a leveles olajretket (az óla (retekből klnemesített, vegetatív típusú fajta). Sokoldalú hasznosításukkal (legeltetés, zöldtakarmányozás, erjesztéses tartósítás, zöldtrágya-hasznosítás) a könyv külön részben foglalkozik. A további részekben a szerzők az őszi kalászos gabonák (az őszi árpa fis az őszi búzái fis a lőbab teljes növényként (GPS, Ganzpflanztmsilage) való hasznosításával, a kisebb, helyi Jelentőségű szálastakarmányok, így a vizsgáznak, SluSovlcén, Ä hazánkban vizsgázó 12 hibrid bemutatására fis tulajdonságainak Ismertetésére szeptemberben kerül sor. Az előadásokat követően a vitában többen is szót kértek A véleménycsere során szó volt a növénytermelést rendszereknek — mint az egyik döntő intenzlflkációs tényezőnek — alkalmazásáról, előnyeikről fis esetleges problémákról. A telenlevők egyetértettek abban, hogy munkájukat nagymértékben segítik a szaktanácsadók. különösen a vetés előtti, a vetési és betakarítási időszakban. Hogyan vizsgáztak a napraforgóhibridek és milyenek a kukorica vegyszeres gyomirtást kísérleteinek eredményei — lett-volna a témája azon bemutatónak, amelyet a szervezők a délutánt órákra terveztek. Sajnos. az Időjárás közbeszólt, megzavarta a bemutatót Ennek ellenére, a jelenlevőket a szervezők tájékoztatták a kísérletek eredményeiről. A rendezvényt követően alkalmam nyílt meggyőződni a hallottakról A Sáról Efsz kísérlett parcelláin vizsgázó 15 napraforgóhlbrid közül tónak bizonyul az ,.TH — 173-as“, a „CITOSOt — 4", a „REMPOL —7* a „VIKI 11“ középkorai magyar hibrid, jónak mondhatóak az egyes „FUNDÍJLEA" román fajták — hátrányuk az, hogy gombás betegségekre érzékenyek — fis a „SUPER“ napraforgóhlbrtd. melynek viszont a virágzása nem egyenletes. A termés menynvlségéről még korai beszélni, az majd a betakarítás Után dől el. A kukorica vegyszeres gyomirtást kísérletét illetően elsősorban az АСЕNIT 50 ЕС, valamint az ACEN1T A 50 ЕС és az ATRAZIN 500 FW preemergens. vagyis vetés utáni kezelés, a presowlngot, vagyis a vetés előtti kezelést tekintve pedig a NiPTÄN S 80 ЕС + ATRAZIN 500 FW (ü + 2,8 I/ ha) mutatkozott a legjobbnak. A rendezvény sokat adott mezőgazdasági szakembereinknek. A szerzett Ismereteket, tapasztalatokat bizonyára többszörösen kamatoztatják majd a gyakorlatban. —ti— bíbor-, a perzsa- (fonák-) és az alexandriai here, továbbá az őszi (rozsos bükköny, az ősziárpás szöszös bükköny, az öszibúzás bükköny) és a tavaszt (zabos bükköny) keveréktakarmányok termesztésével foglalkozik. Külön kiemelhető Az egynyári szálas és tömegtakarmányok hasznosítási lehetőségei (zöldetetés, legeltetés, széna-, szenázs- és szllázskészltés). Az öntözés és a trágyázás hatása az egynyári szálas- és tömegtakarmányok terméstömegére és -minőségére, valamint A termesztés gazdaságossági kérdései című rész. Mezőgazdasági üzemeink vezetői összehasonlító elemzéseket ts végezhetnek, mert a könyv utolsó részében a magyarországi termelési rendszereken és az élenjáró mezőgazdasági üzemeken keresztül konkrét példákat találnak az egynyári szálas- és tömBgtakarmányok termesztésére. Sorrendben az AGROCOOP Állattenyésztési és Takarmánytermelési Rendszer, a Szolnoki Gabona- és Iparlnövények Termelési Rendszere, az éjszézzi Szabadság, a knnhegyesl Kunság Népe, a zagyvarékasl Béke és a Hszaföldvfiri Lenin Mgtsz, valamint в Pápai Állami Gazdaság eredményei és tapasztalatai találhatók meg. Az elsősorban növénytermesztési szakembereknek alániható könyv — amelyben többek között hatvan táblázat és ötvenkét ábra található — Magyarországon 75 forintért szerezhető be. (bara) Takarménytermelok figyelmébe Jó termést takarítottak be A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda] járásban — néhány kt sérletl parcella kivételével — már július 24 én mindenütt végeztek az aratással. Az emberek és a gépek derekasan helytálltak. Az ldőlárás végig kedvező volt. Így gyorsan és a legkisebb veszteséggel helyezték biztonságba a jő gabonatermést. A gazdaságok dolgozói örültek e bőséges termésnek, amely a májusi aszály ellenére csaknem mindenütt felülmúlta a váraKozásokat. Július 23-án a csilizradványi (Ciližská Radvanj Csüizkoz Egységes Földműves szövetkezet határában Is sikeresen végeztek az aratással Nagy László nnvéuy’er mesztési főágazat vezető elégedetten számolt be az elért eredményekről, mivel az aratásban részt vevők mindvégig ügyeltek a veszteségek csökkentésére, a mlnőséges munkavégzésre, a gépek jó kihasználására, illetve a munkaszervezés és Irányítás tökéletesítésére. Húsz saját és nyolc vendégkombájn segítségévei 1190 hektár búza és 480 hektár árpa betakarítását végezték el minimális veszteséggel. Ezt megelőzően a betakarítőgépek műszakilag jól vizsgáztak a 100 hektár őszi repcében és a 170 hektár borsóban. Repcéből a 2,5 tonna tervvel szemben 2,65 tonna termett hektáronként, borsóból sem volt gyenge a termés. Búzából a tervezett 8,5 tonnával szemben 7 tonna feletti hektérhozamot, árpából pedig a 5,6 tonna helyett 6 tonnás átlagot könyvelhettek el. A betakarítás Idején tapasztalt kombá)nosok ültek a gépek nyergében, s szavatolták a jó minőségű munkát. Hatékonyan tevékenykedtek az ellenörök Is. ügyelve a megfelelő haladási sebesség betartására, a szemveszteségre és a gépek műszaki állapotára. így minden szakaszon tartani tudták a munkaverseny alapfeltételeit, jutalmukat Is ennek alapján szabták meg. Az elért teljesítmények és minőségi szabványoknak megfelelően 100 ezer korona célprémiumot osztottak szét a legjobb kombájnosok, a szállításban tevékenykedő gépkocsivezetők, a szalmnbehordők, a tarlőhéntők és a másodvetést végző dolgozók között. A főágazat-vezetöje azt is elmondta, hogy valamennyi gazdaság! részlegen fői szervezték meg a szalma betakarítását, amely a kombájnok nyomában haladt. Alaptörvény itt is a minőség volt. Ügyeltek a kazlak szakszerű tételezésére, nehogy túl nagy legyen a beázás általi veszteség. Gyorsan és szervezetten végezték a tarlőhántást. és 40 hektáron határidőben vetették el a tarlókeverékeket. Nagy László azonban kissé borúlátóan beszélt a kapásnövények állapotáról. A szárazság károsította a kukorica és a cu- ' korrépa növényzetét, de egy kiadós eső még mindent helyrehozhat. A kukoricáknál a korai besülés lelet mutatkoznak. Öntözésre alig van lehetőségünk, enélkül érik el a (árásl méretben is jónak mondható gazdasági eredménye két. KRASCSENICS GÉZA AZ ELMÉLET E$ A GYAKORLAT EGYSEGÉBEN