Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-19 / 33. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. augusztus 19. I HÁROM NAP A SZABADTÉRI SZÍNHÁZ JEGYÉBEN Az emelkedett, lelkes hangulat Is bizonyította, milyen kevés alkalom nyílik gazdag tánckultúránk ápolására, és hogy mennyi kívánnivalót hagy maga után hazai táncmozgalmunk. Szabad Fórum .és vásár volt a szombati és vasárnapi délutánra tervezve. Az ok, amiért ez nem valósult meg teljes mértékben, és amiért gyérebb volt a műsor e része iránti érdeklődés, talán nemcsak a tradíció hiányában és a vállalkozás teljes újszerűségében keresendő. Tény, hogy Szlovákia déli részén, leszámítva egykét kivételt, nincsenek hagyományai az ilyen népi vásároknak. De haragudjon rám aki akar, véleménvem szerint nem is lesznek soha, nem teremtődnek meg, ha nem fogjuk jobban propagálni az ilyen és hason'ó rendezvényeket, lehetőségeket. A sajtó. rádió, televízió híradásain kívül a plakátokon való népszerűsítést kéne fejleszteni. A zselizi népművészeti fesztivál a másik élő példa e hiány illusztrálására. Egy népművészeti fesztivál már fogalmában is sokkal tágasabb lehetőségeket kínál népművészeti alkotások értékesítésére, kihalófélben lévő régi mesterségek megismerésére és újjáélesztésére. A szándék mindenesetre dicséretreméltó. Bízom abban, hogy az elkövetkezendő évek munkájával, tapasztalataival e hiányosságot is kiküszöböli a lelkes rendezői gárda. Az Őri muri szombat esti előadásának kezdetekor teljesen megtelt a nézőtér. A bemutató előadásához hasonlóan ezeri az estén is sikert aratott Móricz Zsígmond regényének színpadi változata. Tizenegy óra körül Sztevanovity Zorán az est vendége lépett színpadra. Szegvári Katalin, a Magyar Televízió munkatársa bevezetője után egymás után csendültek fel a jól Ismert, régebbi és újabb Zorán-dalok. Időszerű mondanivalójukkal nagyon jól illeszkedtek a rendezvény keretébe. A késői időpont ellenére a legkisebbektől e legidősebb korosztályig szinte mindenki „részt vett" a koncerten, méghozzá a sző szoros értelmében. Zene. tánc, videó — mindez éjfél után volt látható és hallható az érsekújvári (Nové Zámky) Roll-R együttessel. ' f A terv szerint a Szabadtéri Színház játéksorozatának harmadik nap ján Presser Gábor látogatott volna Zselizre, egyéb elfoglaltságai miatt azonban távolmaradt. Az újra megtelt nézőtér közönsége azonban most sem csalódott. A színészek rögtönzött műsora — versekből, dalokból, elbeszélésekből font csokra — óriási sikert aratott. S végül, a háromnapos rendezvény záróakkordjaként az Őri muri második repríze került sorra. Mit lehet még elmondani befejezésül? Tartalmas napok voltak, remélhetőleg 1989-ben is találkozhatunk a Szabadtéri Színház rendezvényén egy erősödő mozgalom résztvevőjeként. A „van ennek értelme?“ — kétkedőkben megfogalmazódott kérdésre pedig hadd válaszoljak Varga Tibor (Csörgheő Csuli alakítója — a Nagymegyeri (Öalovo) Művelődési Ház előadója) szavaival: Csak ennek van értelme — csinálni kell!" ÜJHÉLYI ROZÄLIA Beszélgetés a kulisszák mögött Az ÜRÍ MLRI első .repríze előtt, szombat «délután szakított időt egy rövid interjúra GÁLÁN GÉZA, a darab rendezője és főszereplője: ■ Feledy Péter megfogalmazásában ön „ingázik" Budapest és Bratislava között. Hol laktk és dolgozik tehát? — Brntislavában lakom és Budapesten van munkaszerződésem, jelenleg a jurta Színháznál, de dolgoztam a Várszínház és a Néphadsereg Művészegvíittes tagjaként is. ■ Mikor és milyen formában merült föl az ötlet egy szabadtéri színház létrehozására? Azonnal magyarországi színészekkel*közös produkciót kívánt kipróbálni? — Az ötlet egy éve fogalmazódott meg bennem, a népművészeti fesztiválon tett látogatásom alkalmával. És hogy ilyen formában akartam-e akkor is? Igén, kifejezetten így ké ozéltem el. Nem akartam kizárólag a Magyar Területi Színház tagjaira támaszkodni, véleményem szerint az amolyan nyári felhígított „MATESZ“ lett volna. Azonkívül bizonyítani szeretném, hogy lehet itt jó dolgot csinálni nélkülük is. Boráros Imre szereplése kivétel, jó kapcsolatunk van évek óta ... ■ Milyen nehézségei támadtak a szervezés során? — Erkölcsi és anyagi nehézségeim is akadtak, csak ígéretekben bővelkedtem. Egy a sok közül: — a Csemadok eredetileg 100 ezer korona kölcsönt ígért a vállalkozás megsegítésére. Két héttel az előadás időpontja előtt már 20 ezer koronára csökkent az eredetileg ígért összeg, e kölcsön fejében pedig nyereség esetén a bevétel 20 százalékát kamat formájában fizettük volna vissza a szervezetnek. Lelkes támogatóim is akadtak azonban, olyanok, akik hitiek vállalkozásunk sikerében. ■ Miután létrejött a Szabadtéri Színház, sokunkban megfogalmazódott a gondolat — valóban, ez hiányzottI De miért éppen Žselizen? Másutt nem lehetett volna ezt megcsinálni? — Alapvetően a színpad kialakítása játszotta itt a legnagyobb szerepet A Csenky Dezső által tervezett ház ideális színtér és a szereplők lakóhelye is egyben. Mivel idevalósi vagyok, nagyon sok barátom, segítőtársam akadt a helybeliek között, segítségükkel sikerült sok eleinte megoldhatatlannak tűnő problémát áthidalni. Még nem gondolkodtam más színhelyről. Mindenképpen hagyományszintre szeretném emelni ezt az első vállalkozást. A jövő évi program még nincs összeállítva, de mindent megteszek azért, hogy a második évad ne maradjon ell , ■ Köszönöm a beszélgetést! (újhelyi) Ffir (Rúbaň) is azok közé a falvak közé tartozik, ahol a leg kedvesebb sport a foci. Az 1200 lakosú községről azonban általában is elmondhattuk, hogy vezetői megtesznek mindent a sportélet kibontakoztatása és fejlesztése érdekében. A falu sportközpontja szép, romantikus helyen terűi el. Van itt egy labdarúgó- és egv röplabdapálva, gyermekjátszótér és teniszpálya, amely az idei év harmadik negyedé- Ъеп kerül majd átadásra. A sportegvesület a község SZISZ- alapszervezetévei karöltve minden évben sportnapot rendez, mégpedig a legkisebbek számára Ennek az eseménynek a fénypontja az „apák és fiaik“ labdarúgó-mérkőzése. Ugyan-SPORTKEDVELŐ KÖZSÉG csak a füriek sportszereiét bizonyítja a Sportdélután nevű — immár felnőtteknek szóló — hagyományos rendezvény, amelynek társszerzői a helyi vadásztársaság tagjai, és résztvevői zömmel a helyi szövetkezet dolgozói. A fűrl focisták Vida Béla edző Irányítása alatt az Érsekújvárt (Nővé Zámky) járási bajnokság harmadik osztályában rúgják a labdát. A mutatott játék alapján esélyük van a második osztályba való felkerülésre. A felnőtt csapaton kívül jól szerepei a diák- és az ifjúsági csapat is, amely szintén a harmadik osztályban küzd a bajnoki pontokért. A sportegyesület tagjai több mint 1500 órát dolgoztak le társadalmi munkában a helyi Vörös Csillag Efszben. Segítenek a Nemzeti Front választási programjának teljesítésében, valamint a sportközpont karbantartásában. Esek Zoltán (Prikler László felvételei) Hagyomány született? Mint arról lapunk három héttel ez-* előtti számában előzetes tudósítást adtunk, lúlius 29—31-én Szabadtéri Színház címen háromnapos nyári játék megrendezésére került sor Zselizen (Želiezovce). Nyári Játéknak, nyílt fórumnak és vásárnak nevezte július utolsó hétvégéjének újszerű vállalkozását a rendező Gálán Géza. Az alkotó, a teremtő, a termelő ember s a közönség találkozója. Tehát valami, ami még nálunk nem volt, nemcsak kivitelében, de gondolatában, szellemiségében is teljesen szokatlan, formabontó dolog. Már a kezdet kezdetén ez volt a szándék: túlnőni a helyi jelentőségű rendezvények keretein, olyan mozgalmat, kulturális hagyományt létrehozva, mely maradandó értékeket képes alkotni, Időszerűségükkel az egész csehszlovákiai magyarsághoz szólóakat. Mit mondhatunk el a nevezetes hétvége után, mennyi valósult meg e vitathatatlanul dicséretes szándékból? Ami már most megfogalmazható: a Szabadtéri Színháznak mindenképpen sikerült magára _vonni a figyelmet, s ezáltal szert tenni olyan jelentőségre, mely csak országos rendezvényekre jellemző. Nyári játék és nyílt főrum volt ez valóban. Amit még nem tudhatunk: hogy sikerült-e megalapoznia nemzetiségi kultúránkban egy új hagyományt. Az első alkalom sikere arra enged következtetni, hogy igen, de a végszót az eljövendő évek mondják ki. Zseliz, országos népművészeti fesztiválunk színhelye, tehát újra a figyelem középpontjába került. Mit is kínált a Szabadtéri Színház előadássorozata a tartalmasán szórakozni váJ gyó közönségnek? Pénteken az ünnepélyes megnyitó után, 20 órai kezdettel az Űri muri című Móricz Zsígmond-regényből készült színjáték bemutató előadására került sor. Az ok, amiért a rendező választása erre a darabra esett: „Minden, ami igaz, aktualitásában időtálló. Ma a legégetőbb gondolata a darabnak — az újítás, gazdasági és szellemi megújhodás lehetősége közép-európai keretek között. Ügy érzem, rengeteg időszerű mondanivalója van e darabnak." Hogy ez mennyire így van, és hogy a mőriczi ösztönösség, lelkűiét mennyire közel áll korunk magyar emberéhez is, a szép számmal megjelent közönség aktív részvétele, tapsvihara is bizonyította. Szerb Antal megfogalmazásában: „Gyakran használják a magyar nemzet % jellemzésére a „tüzes“ jelzőt. Ennek'okét az Őri muri érzékelteti, ahol a részeg éjszakában minden zár megnyílik, és mindennél jobban érezni, mennyivel közelebb áll a magyar saját leikéhez, mint a nyugati népek.“ Eszményi háttérnek bizonyult az a bizonyos, Csenky Dezső által tervezett ház, mely egy évvel ezelőtt a szabadtéri játék megrendezésének ötletét sugallta Gálán Gézának. Mindezen túl nem kis mértékben járult hozzá Csenky Dezső — aki mellesleg a színpadkép tervezője is volt — a színmű hangulatának megteremtéséhez. A kezdetben meglehetősen heterogénnek mutatkozó szereplői gárda viszonylag jól összehangolódott. A főszerepek Gálán Géza, Medgyesi Mária Jásza! díjas magyarországi színművész, Varga Tibor műkedvelő színészünk, Csombor Teréz — szintén magyarországi színész és Boráros Imre, a Magyar Területi Színház tagja között oszlottak meg. További szereplők: Keres Emil Kossuth-díjas kiváló művész, Pelsűczy László, Kovács Lajos, Balog Márton ... Az előadást követően Feledy Péter, a Magyar Televízió riportere beszélgetett a bemutató közreműködőivel. A hazat és magyarországi színművészekkel folytatott dialógusokból a vállalkozás létrejötte és eredetisége fölött érzett öröm csendült ki. Szinte mindannyian egyetértettek abban, hogy ritkul találkozni ilyen lelkes közönséggel. A nézőközönség kezdeményezésére derült ki, hogy az Őri murit Zselizen már bemutatta egy amatőr színjátszőcsoport, amelynek tagjai ma egy dalárdába tömörülnek, s ez alkalommal Is kivették részüket a szervezésből. A dalárda több mint 50 tagja vállalkozott epizódszerepek betöltésére. Az estet táncház zárta, a magyarországi jónossy együttes húzta a talpalávalót, A tanulni vágyó fiatalok Kobzos Kis Tamás vezetésével sajátíthattak el néhány tánclépést. Dallal, lánccal, muzsikával A Csemadok Losonci (Luöenec) Járási Bizottsága immár 25. alkalommal rendezte meg Vilkén (Veliká nad Ipfom) a járási dal- és táncünnepélyt, a járás legjobb amatőr művészeti csoportjainak részvételével. A közönség első sorában foglaltak helyet a vendégek. A Csemadok KB küldöttségét Sidó Zoltán, a KB elnöke vezette; képviseltették magukat a járás párt- és állami szervei is, Viera Klimentová, az SZLKP jb titkára, Pavel Kontriš, a jnb kulturális osztályának vezetője, valamint Miloš Ježný, a jnk igazgatója személyében. A baráti rétsági járás küldöttségét Németh János vezette. A rendezvény vendégei voltak azok az aírikai diákok is, gklk ebben az évben végzik be tanulmányaikat a prágai politikai főiskolán, és a Losonci járásban tettek körutat. A kora délutáni órákban kezdődő előadássorozatot a Vükéi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulói kezdték. Műsorukban gyermekjátékokat mutattak be, majd a fiileki (Fiľakovo) női és az ezüstkoszorús férfi énekkar műsorát hallgathatta a közönség. Ezután a Csemadok Losonci Járási Bizottságának titkára, Prirjo Sándor lépett a színpadra, hogy beszédével -megnyissa az ünnepséget. Viera Klimentová, az SZLKP jb titkára és Tanóczky Pál tanfelügyelő fs köszöntötte a résztvevőket és a közönséget; mindketten értékelték a Csemadok Tevékenységét a kulturális munka terén. Karcag Mária szavalatával folytatódott az ünnepi délután: Kulcsár Tibor: Gyökerei^ c. versét mondta el. A pedagógiai szakközépiskola országos hírű éneklőcsoportja most is nagy tapsot kapott színvonalas műsoráért. Őket követte a megújult, megfiatalodott fülekpüspöki (Fifakovské Biskupice) Palóc tánccsoport. Műsorukat Mlinár Pál koreográfus állította össze. A nap egyik vendégcsoportja a Kokavan együttes volt, mely szlovák táncokat és dalokat mutatott be. A fülekkovácsi (Fit. Kováee) éneklőcsoport népdalokat énekelt, a tőlük megszokott jó kedvvel. Az utóbbi időben egyre nagyobb sikerrel szereplő ragyolci (Radzovce) tánccsoport következett; kár, hogy több fellépési lehetőséget nem kap. Takács Katalin szólóénekével szórakoztatta a közönséget, majd a sidi (Síd) éneklőcsoportot láthattuk-hallhattuk a színpadon. A nap másik vendégcsoportja a nógrádságí együttes volt. Előadásukban szlovák leánytáncot, magyar fiútáncot és a májusfa állítását mutatták be. Szabó Pálné‘ nógrádságí népdalok éneklésével tette gazdagabbá az együttes müstr rát. Utánuk kedves vendéget köszöntött a közönség: Szvnrák Katalin szólóénekest és kísérőjét. Kozák József furulyást és dudást. Gömöri, palóc és erdélyi dalokból összeállított műsorukat a közönség hatalmas tapssal jutalmazta. Az ünnepség zárószáma a Csemadok KB művészeti együttesének. a Szőttesnek a fellépése lett volna, ha az eső el nem mossa. A RichtárCík Mihály személvében új művészeti vezetővel dolgozó tánccsoport műsorának kétharmad részét nem mutathatta be. mert szemerkélő esőből zivatar left, mely aztán már nem akart szűnni. Aki ezen a vasárnap délután otť volt, jól érezte magát. Lehetőség volt arra. hogy a járás művészeti csoportjai bemutatkozhattak, és arra. hogy a nézők is bekapcsolódjanak, kedvet kapjanak a meglevő néphagyományaink. néprajzi értékeink gyűjtéséhez. hogy majd tovább tudják adni nemzeti, nemzetiségi kultúránk közös kincsét, kincseit gyermekeinknek. Az ifjúsági csapat, Zubnár Dezső vezetőségi taggal ДА szerző felvétele) Varga Béla
