Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-19 / 33. szám
A rimaszécsi (Rimavská Seč) Oj Élei Efsz a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás legnagyobb zöldségtermelője. A ČSTK-felvételen Varga Sándor (balról) és Ondrej Jónás látható „Döntésem , / szerencsésnek bizonyult“ (4.) \ Szilárd munkafegyelemmel (5.) Hagyomány született? * (6.) Levél a táborból (3.) Az elmélet és a gyakorlat egységében (12.) Munkacsúcs idején (14.) t Van még tennivaló a fehérjeprogram megvalósításában A párt- és állami szervek ez utóbbi években megkülönböztetett figyelmet szentelnek a fehérfeprngram megvalósításé nak. Ezt bizonyltja az Is. hogy az SZS7K Mezőgazdasági és Eleimezésiigyi Minisztérinmán.ik a fehér|eprogram értékeléséről és az elkövetkezendő időszakra való pontosításáról szóló jelentését a közelmúltban mind az SZLKP KB Elnöksége, mind pedig az SZSZK kormánya megvitatta. A fehérjeprogram megvalósítása a nyolcadik ötéves tervidőszakban elsősorban a hazai fehérjetartalmú takarmányforrások — a fölözött tej. a savó. a vér, a csont- és húsliszt alapanyagai, a takarmánvhövolyesek, a takarmányélesztők és az llizin — hatékony hasznosítására és ésszerű, a lehető legkisebb társadalmi költségekkel, energia és tözelőanyagfelhasználással történő takar* ánvozására iránynl. Ami a fölözött tejet illeti, a nyolcadik ötéves tervidőszakban az egész mennyiséget a mezőgazdasági üzemekben — adásvételi szerződések .alapién — takarmányozási célokra kell felhasználni: körülbelül háromnegyed részét szárításra, egynegyed részét pedig közvetlen takarmányozásra. A hely zetet kissé rontja az, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakban úf száritókapacitás létesítésével nem lehet számolni, csupán a régiek korszerűsítése jöhet számításba. A nyolcadik ötéves tervidőszak első két évében a tervezett mennyiséghez viszonyítva jóval több fölözött tej állt rendelkezésre. Míg az első évben a közvetlen takarmányozásra szánt fölözött tej felhasználásában 15.7 százalékos túlteljesítés volt. addig a második évben a szárítás növelése következtében lényeges le maradás volt tapasztalható Fz főleg azzal indokolható, hogv a mólt évben lényegesen növekedett a szárított fölözött tej kivitele. Olyannyira, hogy mindez csökkentette a gazdasági állatok takarmányozására felhasználható tejfehérjeforrásokat mind folyékony, mind szárított formában Ráadásul leromlott a tejes keveréktakarmányok biológiai értéke és csökkent mennyiségük. Savóból a tervezetthez viszonyítva jóval többet nyertek a tejipari üzemekben, de enne! a nyolcadik ötéves tervidőszak első két évében csak 95,7, illetve 96.4 százalékát használták tel takarmányozási célokra. A fehérjeprogram értelmében az SZSZK hús és baromfiipari vállalatainál a nyolcarik ötéves tervidőszakban 14,2— 14.8 ezer tonna vért kell felfogni, amelynek több mint háromnegyed részét szárításra, kevesebb mint egynegyed részét pedig élelmiszer-ipari és takarmányozási célokra kell fel használni. A nyolcadik ötéves tervidőszak első két évében nem sikerült felfogni a tervezett vérmennyiséget, aminek következtében kevesebb vért hasznosítottak takarmányozásra a mezőgazdasági üzemekben, a vérdara, illetve a vérliszt előállításában nem volt fennakadás. A helyzeten sokat javíthat az, hogy a Drieňoví Allatifehérje takarmányokat Előállító Vállalatnál az idén befejezik az évi nyolcmillió liter kapaci tású vérszárító építését. A állati hullák és az elkobzott, állati eredetű nyersanyagok feldolgozásában szintén sikerült teljesíteni a fehérjeprogramból következő feladatokat. Az állati hullák jelentős részét húsliszt gyártására, a prémes állatok takarmányozására, a takarmánypépek előállítására, az elkobzott, állati eredetű nyersanyagokat pedig húsliszt gyártására használják fel. A tervtúlteljesítés főleg annak köszönhető, hogy az utóbbi években kiszélesítették és korszerűsítették a feldolgozókapa citásokat a Nyitrai (Nitra), a Mojsova Lúfcka-i, a Szenei (Se пес), a Lieskoví és a Drieňov! Allatifehérje-takarmányokat Előállító Vállalatoknál. Örvendetes, hogy az említett vállalatoknál az ökológiai feladatok teljesítéséről sem feledkeznek meg. A hüvelyesek termelésében és felhasználásában a fehérje- *' program a nyolcadik ötéves tervidőszakban 62 ezer tonna terméssel és a takarmányalapba 51,4—53,4 ezer tonna felvásárlásával számol. Az utóbbi két évben annak ellenére sem sikerült felvásárol! a takarmányalapba tervezett mennyiséget, hogy a mezőgazdasági üzemek az említett két évben hüvelyesekből 81 ezer 400, illetve 88 ezer 500 tonnát termeltek. A fehérjeprogram igényes feladatokat határoz meg az extrahált olajmagdarák gyártásában is: a nyolcadik ötéves tervidőszakban 46,9 százalékos növekedést kell elérni. Ez azonban csak akkor érhető el, ha a nyolcadik ötéves tervidőszakban repcéből 75,5—77,5, napraforgóból pedig 50.5—53,5 ezer tonnát sikerül felvásárolni. Az utóbbi két évben a mezőgazdasági üzemek a napraforgó-felvásárlását túlteljesítették, a repce felvásárlásában viszont lemaradás volt tapasztalható. Ennek ellenére a tervezett extrahált olajmagdarák gyártásában Is sikerült túlteljesíteni a tervfeladatot. A melasz alapanyagú takarmányélesztő-gyártás évi kapacitása nyolcezer tonna. Ugyanennyinek felel meg a központi takarmányalapba történő felvásárlás is. Sajnos, a nyolcadik ötéves tervidőszak első két évében nem sikerült a tervezett szintet elérni, ugyanakkor a CSSZK ból 8 ezer 400, illetve 8 ezer 700 tonna torulát szállítottak, a Szovjetunióból pedig 5 ezer 200, illetve 6 ezer 900 tonna takarmánvélesztőt kellett importálni. Az L-lizín szintetikus amlnosav gyártása a Slovenské liipča-i BIOTIKA vállalatnál történik, amelynek évi kapacitása 4100 tonna. Ez azonban nem elegendő, ezért a szövetségi kormány 189/1973-as számú határozata értelmében egy újabb, évi háromezer tonna kapacitású üzemet kellett volna felépíteni. Ez nem sikerült, mert az építkezést nem sorolták be a nyolcadik ötéves tervbe, így egyelőre csak reménykedhetünk, hogy az építkezést a kilencedik ötéves tervidőszak elején végre megkezdik. Az elmondottakból arra következtethetünk — s mindez az SZLKP KB Elnököségének és az SZSZK kormányának ülésén is elhangzott —, hogy néhány kivételtől eltekintve a fehérje program megvalósításában a nyolcadik ötéves tervidőszak első két évében jó eredményeket sikerült elérni. Most pedig néhány szót a fehérjeprogramnak a nyolcadik ötéves tervidőszak hátralevő éveire való pontosításáról, felújításáról. Ennek során mindenekelőtt az ésszerű feldolgozási módszerek érvényesítésének kiszélesítésére, a fehérjetartalmú összetevők sokoldalú hasznosítására és az energiaigényesség további csökkentésére, valamint az élelmiszer ipari melléktermékeknek, hulladékoknak a gazdasági állatok takarmányozásában való teljes mértékű felhasználására kell a figyelmet összpontosítani. Ezen kívül a növendékállat nevelésben javítani keli a tejporellátást, a hiányt főleg fölözött tejjel kell pótolni. Mindez a nyersanyagok felesleges szállításának és az energiaigényesség csökkentését is maga ntán vonhatja. A mezőgazdasági üzemekben folytatni kell a savó takarmányozási célokra való felhasználását, s növelni kell a hüvelyesek és az olajnövények termelését, főleg a terméshozamok növelésén keresztül. A húskombinátokban, baromfifeldolgozókban javulást kell elérni a vér felfogásában és további hasznosításában. (blm) 1 t 1