Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-12 / 32. szám

lönbözó társadalmi Igények' kielégítésére szolgáló központi Jellegű megrendelések szavatolják;

b] az alapkutatás, az alkalmazott gazdasági kutatás és m tudományos műszaki fejlesztés területének legfontosabb feladatait és tennivalóit, valamint a nemzetközi tudományosműszaki együttműködésből és közös gyártási eljárásokból adódó szerződéses kötelezettségeket.

A tudományos-műszaki fejlesztés bosszútávú programjának összeállítása a következő módon történik:

a) a tudományos-műszaki fejlesztés hosszútávú programjának javaslatát az alábbi Intézmények, illetve szervezetek terjesztik elő:

— a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok, valamint más központi szervek;

■— a MIK gazdasági szervezetei;

a CSSZMA; v

— a tudományos-műszaki bázis szervezetei;

—• a fejlesztési bázisok, illetve tudományos kutatóközpontok szervezetei (a nemesítéssel, vetőmagtermesztéssel és -kísérletezésekkel, valamint tervezéssel foglalkozók).

A kutatási feladatok hosszútávú tudományos-műszaki Illesztési programokba való besorolási javaslatának előterjesztői fha az előterjesztő nem Ismeri az összes alábbi tételeket, akkor nem közli ezeket):

— kidolgozzák a kutatási feladatnak, a megvalósítás időpontjainak, a nemzetközi együttműködésnek, valamint a realizálás formáinak tárgyi jellemzőit s ezek műszaki és gazdasági mutatóit a világban elért csúcseredményekkel való összehasonlítás alapján;

— feltüntetik a megoldott kutatások, a felhasználók, a gyártók és a realizálók általi elsődleges megvalósítás anyagi és gazdasági hasznát;

— előkészítik a kutatás és a próbagyártás biztosításához szükséges pénzügyi eszközök, valamint az anyagi és műszaki szükségletek költségvetését (ez alapját képezi a kutatás árjavaslatának a megállapítására);

— kidolgozzák a realizálás előzetes szerződéses biztosításának, esetleg a kutatás és a realizálás részesedési alapon történő finanszírozásának okmányait.

b) A CSSZMA a hatékonyság általánosan érvényes, egységes mutatói szerint — amelyek az állami ötéves terv s ennek irányelvei kidolgozására szolgálnak — értékeli az előterjesztők javaslatát, s egyidejűleg összehasonlítja ezek műszakigazdasági mutatóit az összehasonlítható belső eredményekkel, javasolja a megfelelő nemzetközi együttműködést és a MIK prognózisával összhangban kidolgozza:

— az állami fejlesztési programok és az önálló kutatás! feladatok állami ötéves tervbe (Irányelveibe) való besorolásának javaslatát;

— az állami ötéves tervbe be nem sorolt kutatási feladatok javaslatát, amelyeket a kutatás megrendelőivel vagy felhasználóival megkötött gazdasági szerződések alapján a kutatást végrehajtó szervezetek biztosítják.

A CSSZMA előterjeszti a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak a tudományos-műszaki fejlesztés komplex javaslati programját.

c) A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok a javaslatokat és az elfogadott feladatokat véleményezik, ezek hasznát és hatásfokát a MIK és a MÉK koncepciójába vetítik át .főleg a soron lévő ötéves tervidőszakban, mint alapadatot az állami ötéves terv kidolgozására szolgáló irányelvek előkészítéséhez. Az Állami Tervhivatal a tudományos fejlesztés komplex javaslati programját a CSSZK és az SZSZK tervezési és tudományos-műszaki fejlesztési bizottságainak, valamint ez Állami Tudományos-Műszaki és Beruházásfejlesztési Bizottságnak terjeszti elő.

d) A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok a jóváhagyott állami ötéves terv alapján — rendszerint pályázat formájában — megvitatják a megvalósítással megbízott szervezetekkel a tudományos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos kutatások biztosítására szolgáló gazdasági szerződéseket (állami megrendelés). A kutatás anyagi-műszaki és pénzügyi eszközök Iránti igénye Is a szerződések tárgyát képezi.

A szerződő felek a gazdasági szerződések megkötésénél és a kutatás eredményeinek átvételénél a Gazdasági Törvénykönyvhöz igazodnak. A tudomány és a műszaki fejlesztés teljesítményének, a tudományos-műszaki információk és a műszaki normalizáctó árait — a szállító és az átvevő (megrendelő) közötti megállapodás nyomán — a képzett árak kategóriájába sorolják. A megállapodás alapján létrejött ár megszabásának tájékoztató jellegű alapadatait a kalkulációs képlet szerint előkészített anyagi-műszaki szükséglet és a pénzügyi eszközök költségvetése, valamint a kutatás célmutatéi és megvalósításának gazdasági hatékcnysága képezi.

A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok mint megrendelők, szerződésbe foglalt feltételek alapián a CSSZMA közreműködésével folyamatosan ellenőrzik a központi pénzügyi, deviza- és anyagi forrásokból biztosított kutatási feladatok megvalósítását. A tudományos Ismeretek világviszonylati fellesztésévol összhangban aktualizálják e tudományos feladatok megrendelését.

Ä kutatással megbízott szervezetek a tudományos kutatók

jutalmazásában, a kutatás hatékony megvalósításában szerzett érdemükért és alkotó kezdemteyezésükért a gazdasági, Illetve a költségvetési szervezetekre általánosan érvényes előírásokat alkalmazzák.

A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a fejlesztési programokból kiindulva koordinálja a licencek vásárlását és eladását.

A 8. ötéves tervidőszak éveiben a tudomány és a technika fejlesztésének tervezése és finanszírozása a tudományos-műszaki fejlesztés 8. ötéves tervével összhangban megy végbe, s az 1989. január elsejétől életbe lépő új gazdasági szabályozókra kapcsolódik rá. Az 1989-es és az 1990 es év kutatást tervébe besorolt feladatok finanszírozása is hasonlóképpen történik.

3.5. Építkezési beruházások

A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok а MÉK koncepcióba foglalják a beruházáspolitika döntő jelentőségű akcióit és Irányait. Az építkezési beruházások prioritásainak és а МЁК fejlesztési elképzeléseinek realizálását a beruházást akciók állami ötéves tervbe való beiktatása, a pénzügyi részvétel, valamint az energia-, a nyersanyag- és anyagkeretek révén Irányítják, figyelembe véve a bank valutapolitikájának elveit.

A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok az állami ötéves tervbe való besorolásra javasolják:

a) az állami fejlesztési és tompító programok akcióit (a MiK területén a népgazdaság szerkezeti változásait elősegítő beruházások, fontos ökológiai jellegű építkezések és akciók, amelyek az állami fejlesztési programok biztosítását szolgálják);

b) a névleges beruházásos akciókat (a tudomány és a technika eredményeinek materializálásávai kapcsolatos beruházásokat, főleg a biotechnológia, az elektronika, a robotizálás, a nyersanyagok magas fokú hasznosítása, a hulladék nélküli ökológiai technológiák, az újszerű biológiai-kémiai készítmények, a lakosság élelmezésének minőségi javítását célzó akciók stb. területén).

A beruházási akciók állami ötéves tervbe való besorolásának javaslatát — a 9. ötéves tervidőszak irányelveinek életbe lépésétől kezdve — a MÉK gazdasági szervezetei a népgazdaság számára általánosan érvényes szabályok szerint dolgozzák ki. Az 1989-es és 1990-es évben a MÉK névleges beruházási akcióinak besorolása a 8. ötéves terv terjedelroében történik.

A beruházási akcióknak ez állami ötéves tervbe való besorolása nem Igényli az állam pénzügyi részvételét. A MÉK beruházási építkezéseinek az állami ötéves tervbe, valamint a realizálási források akcióiba való besorolásához az irányelvek és az állami ötéves terv kidolgozásának általános érvényű, egységes mutatói érvényesek, valamint a célmegoldások szempontjai: (

— a lakosság élelmezésének társadalmilag különösen időszerű problémái;

— a területi talajtani, ökológiai és vízgazdálkodási problémák;

— a lakosság ellátásának súlyos területi aránytalanságai.

Ä MÉK gazdasági szervezetei 1989. január elsejétől saját

jog- és felelősségkörükben az építkezési beruházások partnereivel megkötött szerződések alapján, a közvetlen központi elosztástól, valamint a beruházásoknak a beruházási keret általi, korlátozásától mentesen valósíthatják meg az építkezési beruházást.

A MÉK gazdasági szervezetei saját forrásaikból és bankhitelekből. a névleges akciók esetében pedig központi pénzes devizaforrásokból fedezik az építkezési beruházásokat. A gazdasági szervezetek az 1989-es és 1990-es évben a »népgazdaság számára általánosan érvényes-szabályok szerint jutnak hozzá a központi forrásokhoz, _a módosított terv terjedelmében. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok 1989. január elsejétől a beruházási akciókra a pénzügyi forrásokat a talajjavítás! állami alapokkal, valamint a MÉK ágazati alapjaival való gazdálkodás szabályai alapján nyújtják.

A MÉK gazdasági szervezetei a szállítók ösztönzésében, az építési határidők lerövidítése és az építkezést költségek csökkentése érdekéhen. a szövetségi kormány 324/1987 sz. határozata l es sz. mellékletének szabályait érvényesítik.

A tervező szervezetek és a tervezők ösztönzésében — az építkezési költségek csökkentésére és a tervdokumentáció hatékonyságának növelésére — a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok által a tervezők számára kiadott anyagi érdekeltségi rendszert érvényesítik.

3.6. Külgazdasági kapcsolatok

A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok a hoszszútávú fejlesztési koncepciók részeként kidolgozzák a MÉK külgazdasági kapcsolatait.

A MÉK külgazdasági kapcsolatainak Irányítása és szabályozása Csehszlovákia gazdasági mechanizmusában az általánosan érvényes elvek és szabályok alapján történik. Az általános szabályok hatékonyságának a növelése és az állami ötéves terv (Irányelv) biztosítása érdekében, a külső kapcsolatok tekintetében, a MÉK a következő Intézkedéseket és eljárásokat érvényesíti:

3.6.1. Külgazdasági kapcsolatok a nem tőkés országokkal

A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok az irányelvek konkretizálása során a vállalatok számára egyedileg meghatározzák:

— a központi devizaforrásba való befizetés egyedeltg meghatározott devizanormatívumát, inkasszó formájában;

— a devizaeszközöknek a központi devizaforrásba valő

minimális, abszolút értékben kifejezett befizetés összegét a devizainkasszóból. A minimális befizetési kötelezettség teljesítése után a további inkasszók esetében az egységes befizetési dgvizanormatívum alkalmazható, ha ez a gazdasági szervezet számára előnyös. «

b) A központi devizaforráshoz passzív kapcsolatban lévő szervezetek esetében:

— a központi devizaforrásokból a maximális devizadotációt;

— a devizainkasszó minimális értékét. A minimális kötelezettség teljesítése után a további Inkasszók esetében a szervezet az egységes befizetési devizanormatívumot alkalmazza.

c) Szervezetek, amelyek a központi devizaforrásokra csak a kivitel révén kapcsolódnak:

— a központi devizaforrásba való devizabefizetés minimális értékét. A minimális kötelezettség teljesítése után, a további inkasszók esetében az egységes deviza-normatívumot alkalmazzák.

d) Szervezetek, amelyek a központi devizaforrásra csak a behozatal révén kapcsolódnak:

— a központi devizaforrásokból a maximális devizadotációt.

Ezeket az eszközöket FCO értékben vagy a kereskedelmi

paritás értékében szabják meg az 1989. január elsejétől életbe lépő általánosan érvényes módszertannal összhangban.

A normatívumoknak, a minimális befizetéssel és a maximális dotációval kapcsolatos átszámításába nem vonják be a kooperációs szerződések keretében végrehajtott bevitelt és kivitelt, a visszatérítendő devizahitelek törlesztését, az állami terv külön részébe megszabott kivitelt és behozatalt, az állami terv külön tételeiben kijelölt behozatalt, ez állami terv kötelező jellegű beruházásaihoz szükséges gépek és berendezések behozatalát, a tudományos-műszaki fejlesztési alapból fedezett behozatalt, a Tuzex számára kijelölt szállításokat, valamint a kormányhitel keretében végrehajtott kivitelt a gazdasági segítségnyújtást is beleértve.

Az 1989—1990-es Időszakra előirányzott devizanormatívemokat a 8. ötéves terv feladatai alapján számítják 8t.

Azon gazdasági szervezetek esetében, amelyeknél névlegesen nem határozzák meg a központi devizaforráshoz való kapcsolatukat (aktív, illetve passzív, lásd a)—d) pont) az általánosan érvényes elvek alapján meghatározott egységes devizanormatívumot érvényesítenek. Ezen szervezetek a behozatalt saját devizaeszközeikből fedezik.

A MÉK azon gazdasági szervezetei, amelyek külkereskedelmi tevékenységet folytatnak, az erre jogosult illetékes szervezettel megkötött beszerzői, Illetve megbízatási szerződés alapján közvetlenül vagy a külkereskedelmi szervezeteken keresztül gazdasági szerződést köthetnek a külföldi partnerrel». Ezen szervezetek esetében a deviza kiadásába és bevételébe a közvetlen kereskedelmi költségeket és a rezsit ta beleszámítják.

3.6.2. A külgazdasági kapcsolatok területén a szocialista, de főleg a KGST országokkal:

a) a népgazdaságra általánosan érvényes szabályokat és előírásokat érvényesítik;

b) a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok az illetékes gazdasági szervezetekre konkretizálva bontják la az állami ötéves terv által megszabott névleges kiviteli és behozatali feladatokat.

3.6.3. A mezőgazdasági és élelmezésügyi termékek kivitelében és behozatalában érvényesített korlátozó Intézkedések.

Az élelmezést politika céljainak megvalósítása, de főleg a belső piac ellátása érdekében, az állami terv névleges feladatai keretében, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek behozatalát és kivitelét a kiviteli és-behozatali licencek odaítélésével, valamint árulisták kiadásával szabályozzák.

A kivitelt szabályozó árulistát az SZMÉM adja ki a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal való megvitatása után. Az árulistákkal azon mezőgazdasági és éleltnlsžer-lpari termékek kivitelét korlátozzák vagy akadályozzák meg, amelyek a belpiac élelmiszer-ellátása szempontjából nélkülözhetetlenek. Az árulisták Csehszlovákia területén tevékenykedő valamennyi szervezet számára kötelezőek (nem vonatkoznak a diplomáciai immunitás eseteire). A termékeknek az árulistára valő besorolást javaslatát az SZMÉM, valamint a gazdasági Irányítás szervei terjesztik elő.

Az SZSZK és CSSZK MÉM az SZMÉM-mel valő megegyezésben a MÉK gazdasági szervezetei számára kérvényezésük alapján rendszerint ötéves Időszakra, Individuális ltcenceket adnak ki:

— meghatározott mennyiségű termék kiviteli engedélyére, ha a kivitel árkülönbözetének a fedezésére dotációt igényelnek;

— meghatározott mennyiségű termék behozatali engedélyére, ha a behozatal árkülönbözetének fedezésére dotációt igényelnek.

A külgazdasági kapcsolatok megvalósításában a M^K területén továbbra Is a Külkereskedelmi Minisztérium és a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium között’ 1987 júliusában létrejött együttműködési megállapodás érvényes.

3. 7. Az adásvételi kapcsolatok

Azon központi szervek, amelyek a lakosság élelmezését biztosítják, az állami ötéves tervbe foglalt társadalmi szükségleteknek a gazdasági szervezetek ötéves terveibe velő átültetését az adásvételi kapcsolatok révén szervezik.

A MIK és a MÉK keretében az adásvételi kapcsolatok megvitatása a tervezési folyamat során, a gazdasági törvénykönyv novellája, valamint az említett kapcsolatoknak a tervezési folyamatban való megvitatásáról és anyagi mérlegeléséről szóló, az Állami Döntőbíróság és az Állami Tervhivatal által kiadott 48/1980 Tt. sz. rendelet alapján történik, teljes mértékben kihasználva a szállítók és átvevők anyagi érdekeltségének szabályait és gazdasági szabályozóit a gazdasági követelmények és kötelezettségek kölcsönös betartása érdekében.

A MÉK és a kereskedelem gazdasági szervezetei, a lakosság árufélében és választékban egyaránt egyenletes éleim!» szer-ellátása és a piac stabilizálása érdekében, a szállításai« kát az előkészítő szerződések alapján valósítják meg, ezeket rendszerint ötéves időszakra kötik, és a termék szállító szerződéseiben pontosítják.

A gazdasági szervezetek terveikbe iktatják a gazdasági szerződéseket Az ötéves állami tervjavaslat előkésztésére szolgáló Információk makettje szerint, meghatározott terjedelemben előterjesztik a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak az élelmiszerek gyártásával és hasznosításéval kapcsolatos társadalmi igények szerződéses biztosítására, valamint az anyagi-műszaki feltételek megteremtésére vonatkozó adatokat.

A gazdasági szervezetek szükségletüknek megfelelően, folyamatosan vitatják meg az adásvételi kapcsolatokat, s kötni meg a gazdasági szerződéseket. A gazdasági szervezetek a névleges feladatok, az állami megrendelések, és az állami ötéves terv által megszabott felvásárlói keretek esetében kötelesek a megszabott Időpontokban megvitatni az adásvételi kapcsolatokat, s ezekről tájékoztatni a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumokat. Ugyanabban az időpontban előterjesztik a szervezetek a lebonyolított gazdasági szerződé* sekkel kapcsolatos összesített információkat, az információé rendszer követelményeinek megfelelően.

A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok а МЩ és a MÉK keretében az előkészítő szállítói szerződések eredményei alapján felmérik az ér-, a nem ár jellegű és egyéb szabályozókat, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek hiányából. Illetve többletéből felmerülő komoly nehézségek megoldása érdekében. A tervezőszerveknek álláspontjukat 64* javaslatukat terjesztik elő, az állami terv névleges feladatainak tekintetében, az adásvételi kapcsolatokban felmerülő ellentétek megoldására. A népgazdaság általános érvényű szabályai alapján érvényesítik követelményüket a döntő jelentőségű élelmiszerek hiánya esetében, a névleges szállítási feladatoknak az állami ötéves tervbe való meghagyására.

A lakosság mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekkel való egyenletes ellátása érdekében, a gazdasági mechanizmusban hozott változásokkal kapcsolatban, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium módosítja a mezőgazdasági termékek és szükségletek szállításának alapvető feltételeiről szóló 73/1985 Tt. sz. rendeletét, módosítja az élelmiszer-ipari és néhány egyéb termék alapvető szállítási feltételeivel kapcsolatos 497/1977 Tt. sz. rendeletet a 137/ 1985 Tt. sz. rendelet értelmében; módosítja az élelmiszeripari termékek az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi, valamint a fogyasztási szervezeteknek való szállítása alapvető feltételeiről szóló 50/1977 Tt. sz. rendeletet, a 138/1985 Tt. sz. rendelet hangzásában, valamint módosítja a mezőgazdasági termékeknek a feldolgozással vagy eladással megbízott felvásári ószervezetek be való szállításának alapvető feltételeiről szőlő 136/1979 Tt. sz. rendeletét.

Az alepvető szállítási feltételek módosítása az alábbi alapvető tézisekből indul ki:

a) jogszabályok Írják elő a szervezetek közötti szerződéses kapcsolatok, a felvásárlási rendszer, valamint a minőségért való felelősség elveit. A további szállítási feltételek meghatározását rá kell bízni a szerződő felek megállapodására (az élelmiszer-ipari termékek esetében például a szállítási terveket. a minimális leszállítási mennyiséget) s ezáltal fenntartani az előírásokkal valő rendelkezési jogot;

b) az előkészítő szállítási szerződéseket rendszerint egységesen ötéves Időszakra kötik meg;

c) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek túlnyomó hányadánál nem szabad korlátozni a szállító- és átvevő-