Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-19 / 7. szám

2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1988. február 19. TÖBBET — JOBBAN! 'Akár látványosnak is mondható az a fejlődés, amelyet a nagykaposi (Veiké Kapušany) Béke Efsz — fő­leg az állattenyésztés szakaszán — elért. Nem kell szégyenkeznie a szö­vetkezetnek a növénytermesztés eredményeiért sem, bár a múlt évi terméshozamok nem felelnek meg az elvárásoknak, mégis felzárkózhattak az élenjárók közé. A párszervezet évzáró taggyűlésén is rámntattak, tág lehetőségek kínál­koznak, hogy többet, s jobban ter­meljenek. Ha minden kínálkozó fel­tételt hasznosítanak, az eddigi sike­rek megsokszorozhatók. Péter Árpádnak, a 129 tagú párt­­szervezet elnökének beszámolója sze­rint a jobb, rugalmasabb, köriTtekin­­tőbb szervezés, a rendelkezésre álló eszközök ésszerűbb hasznosítása, a munkaerő átgondoltabb mozgatása, az agrotechnikai határidők betartása járult hozzá elsősorban az eredmé­nyesebb gazdálkodáshoz. Ez pedig a szövetkezetben dolgozó kommunisták­nak és a lelkiismerete* munkát vég­ző tagságnak az érdeme. Nyilván nem volt egyszerű és köny­­nyű az ország leglobb szövetkezetei sorába kerülne a Nagykaposi ECsz­nek. De tény, hogy tavaly a kalászo­sok 5,41 tonnás átlagos hozamot eredményeztek. A kukorica termelés­átlagának növeléséért viszont még meg kell dolgozniuk, mivel hektáron­ként csak 5,23 tonna termett belőle. Nagyobb erőfeszítésekre lesz szük­ség ahhoz is, hogy a takarmány mi­nősége is elérje azt a szintet, ame­lyet az itteni talajviszonyok lehető­vé tesznek, s amelyet Jogosan vár­nak el az állatgondozók. Erre utal­tak a pártévzárón felszólalók is. Hangsúlyozták, hogy a pártbizottság­nak, a szövetkezet vezetőségével kar­öltve meg kell ta'álnla a módját a több és Jobb takarmány termeszté­sének. Hiszen amiért a szövetkezet jó hírnevet vívott ki magának, az az ál­lattenyésztés. Elsősorban a tejterme­lésben léptek nagyot előre, az ösz­­szes eladott tejnek 80,2 százaléka el­ső osztályú volt. A 920 férőhelyes istállóban jó tehénállomány Jelenti ehhez az „aranyfedezetet“ Persze, tudják Jól, hogy önmagában aj új tehénállomány sem szavatolhatja a további kitűnő eredményeket a szarvasmarha-tenyésztésben. A több és Jobb tej, valamint a hús termelé­séhez megfelelő mennyiségű és kivá­ló minőségű takarmányra van szük­ség és természetesen, körütekintő ál­latgondozásra. Sikerült állandósítaniuk a gondo­zói gárdát, s ez nagy jelentőségű eredmény. Most már konkrét köve­telménnyé válhat a termelési fegye­lem további szilárdítása, a költségek csökkentése. Ezen a téren a követke­zetes ellenőrzés, a jó kezdeményezé­sek átültetése a gyakorlatba éppen olyan fontos követelmény, mint a sze­mélyes felelősség meghatározása és számonkérése. Ez azonban minden munkaszakaszon nagy -jelentőséggel bír. Ahogyan a vitában is hangsú­lyozták, habár a legtöbb traktoros derekasan dolgozott, azért olyan is akadt, akt nem mindert esetben tar­totta be a kultúránként előirt sajátos agrotechnikai követelményeket. Igaz, a szélsőséges időjárás is okozott veszteségeket. A szövetkezet tiszla nyeresége meghaladta a 3,2 millió koronát, azonban vannak még tarta­lékok. A termelési fegyelem, a rend és a munkaszervezés további szilárdítá­sa, a dolgozók javaslatainak és kez­deményezésének hasznosítása, a fel­adatokért vállalt személyes felelős­ség tovább javíthatja az eredménye­ket, növelheti a tiszta nyereséget — és öregbítheti a nagykaposi Béke Efsz jó hírnevét. ILLÉS BERTALAN Február szelemébe? és haptéifioz Itten (Folytatás az 1. oldalról) le’6 mennyiségű, összetételű és minő­ségű élelmiszer-ipari termékekkel va­ló ellátás és az é'elmiszer-termelés piaci igények szerinti termékszerke­zet-váltása. A bruttó mezőgazdasági termelésben a 7. ötéves tervidőszak­hoz viszonyítva 6.9 százalékkal, az ál­­’attenvészésben pedig őt százalékkal kell többet termelni. Az ágazat dol­gozóinak nagyobb részt kell vállal­niuk a nemzeti jövedelem képzéséből. Ez főleg azért felont nagyon igényes feladatot, mert a többlet kétharma­dát ésszerűbb a'apanyag- és energia­­hasznosítással. egyharmadát pedig a termelés volumenének a növelésével kell elérni. A mezőgazdasági—élelmi­szer-ipari komplexum képviselőinek fontos feladata az eddig kihasználat­lan szervezési, irányítási, gyártástech­­nolégial és értékesítési tartalékok következetes kiaknázása. A hatékony­ság fokozása érdekében valamennyi területen el kell távolítani a gyor­sabb ütemű fejlesztést akadályozó belső nehézségeket. Csökkenteni szükséges a veszteségeket, s meg kell szüntetni a gazdasági eredmények közötti Indokolatlan és aránytalan különbségeket. A fe'merülő problémákat és nehéz­ségeket nem szabad elkendőzni, mert ez nagymértékben gátolja a fejlesz­tés ütemének meggyorsítását. Л hiá­nyosságok következetes feltárásával és a hibák fokozatos kiküszöbölésé­vel kell megoldani például a cukor­répa-, a burgonya-, a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint az ál­lattenyésztés (ezen belül főleg a ser­téstenyésztés) nehézségeit. Amint azt František Pitra, a CSKP KB titkára, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­gének Oloraoucban megtartott januári ülésén hangsúlyozta: számos esetben szubjektív okokra vezethetők vissza a termelési problémák. A mezőgazdaság belterjesítési fo­­fo'yamatáoak meggyorsítását akadá­lyozó tényezők elhháritása egyetlen területen sem tűrhet halasztást. Olyan feltételeket és körülményeket kell teremteni a mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari dolgozók részére, hogy si­keresen teljesíteni tudják igényes népgazdasági fe'adataikat. A gazda­sági mechanizmus átalakítása során minden szinten nagyobb mértékben kell élni a kíná'kozó lehetőségekkel. A bérezés és javadalmazás terén az eddiginél nagyobb mértékbeli kell hasznosítani a progresszív módszere­ket és szabályokat. Ismét František Pitra szavaival élve: „olyan feltétele­ket kell teremteni, hogy a sző szoros értelmében minden gazdasági részleg­nek, földterületnek, vagy javítómű­helynek igazi gazdái legyenek a szö­vetkezei dolgozók“. A februári győzelmet követő idő­szakban társadalmunk, s ezen belül mezőgazdaságunk dinamikus fejlesz­tése terén szép sikereket és eredmé­nyeket értünk el. Nehéz összefüggé­seket keresni az akkori és a jelenlegi gazdasági feladatok között. Az előt­tünk álló igényes népgazdasági fel­adatok teljesítéséhez azonban erőt meríthetünk a 40 évvel ezelőtti ese­ményekből. amikor a munkásosztály, szövetségeseivel együtt, a nehéz kö­rülmények ellenére megeremtette a társadalmi fejlesztés lehetőségeit és lerakta a szocializmus szilárd alap­jait. BELPOLITIKAI KOMMENTAR CSKP XVII. kongresszusa szociá­lis programjában megvalósítan­­dá célként jelölte meg népünk életszínvonalának, Jólétének, szociá­lis biztonságának megszilárdítását, élet- és munkafeltételeinek további javítását. A program egyik alapvető feladata a szociális biztosítás rend­szerének tökéletesítése, amelyet több szakaszra bontva kell megvalósítani, társadalmunk gazdasági lehetőségeit ügyeimbe véve. Az első szakasz realizálására már az elmúlt évben sor került, amikor a CSKP KB Elnöksége, a szövetségi kor­mány, a Szakszervezetek Központi Tanácsának Elnöksége, valamint a SZISZ KB 1987. április 8-án hozott közös határozata alapján elfogadta a gyermekgondozási segély két évről három évre való meghosszabbítását a második, illetve a további gyerme­keket szülő nők esetében, az ifjú­­házasok kölcsönének 30 ezer koroná­ról 50 ezer koronára való emelését, valamint a beteg gyermek ápolására adott napok számát 5 (plnsz 2) nap­ra hosszabbította. Ugyanakkor 1987. október 1-fétől életbe léptek olyan nyugdíjemelések is. amelyek azokra vonatkoztak, akik­nek egyet'en bevételi forrásuk a nyugdíj. Ez az intézkedés csaknem félmillió nyugdíjast érintett. Azóta több tudósítás jelent meg az új szociális biztosítási törvény ter­vezetének előkészítéséről. A prágai Kultúrpalotában február 8-án tartott sajtóértekezletén Miloslav Bodla, a CSSZSZK munka- és szociális ügyi minisztere és Vladimír Marik miniszterhelyettes azokról az intézke­désekről tájékoztatott, amelyekre eb­ben az évben — a szocális program megvalósításának további szakaszában — kerül sor. jelentős változásokra kerül sor a nyugdíj- és járadékellátás rendszeré­ben, amelyeknek életbe lépésére 1988- október l-jétől kerül sor. Ezek szerint в nyugdíj és e jára­dék összege nagyubb mértékben függ majd a produktív életkorban elért eredményektől — e ledolgozott évek számától és e bér magasságától —, és a koréban megállapított nyngdfjak ás járadékok növekedése sem fog el­maradni a bérek alakulásától. A nyugdíj- és járadékellátás javf­­tálsére a 8. ötéves tervidőszakban államunk 10 milliórd koronát sza­badit fel. Ebből az összegből 8,3 mil­liárd koronát arra fordítanak, hogy a múltban és a most megállapított nyugdijak és járadékok közti indo­kolatlan különbségeket megszüntes­sék. Ez átlagban 2,5 százaléktól 11 (és több) százalékos differenciált emelkedést jelent, oly módon, hogy a korábban megállapított nyugdijak és járadékok nagyobb arányban emelkednek. A szociális program megvalósí­tásának az idei lesz a második sza­za'ékának — akiknek a havi fizetése magasabb 5 ezer koronánál — az új rendelkezések értelmében több mint 200 koronával lesz magasabb a nyug­díja, mint az eddigi nyugdíjmeghatá­­rozások alapján. Az új törvény szerves részét képe­zi többek között a tényleges kato­nák gyermekei számára biztosított magasabb nevelési pótlék, vagy a le­dolgozott évek számát tekintő, kor­engedményt .is tervező rendelkezés, amelyeknek ismertetésére, miután jó­váhagyták, még visszatérünk. Ezek az intézkedések jelentős pénz­eszközök felszabadítását követelik meg. Mindannyian tudjuk, népgazda­ságunk fejlődésének üteme még nem érte el a kívánt, a tervezett mérté­ket. „Ha majd a bőség kosarából / Mindenki egyaránt vehet“ ... idézték és idézik gyakran a költőt, hiszen a nép álma Petőfi korában éppúgy, mint később, a februári győzelem lólétünk és anyagi biztonságunk megszilárdításáért kasza, s mint már utaltunk rá, nö­vekedni fog a munkában szerzett ér­demek szerepe a nyngdfjak kiszámí­tásában, meghatározásában. A har­madik szakaszra 1990-ben kerül sor, amikor a korábban megállapított nyugdíjakat és járadékokat a bérek a'akulása szerint módosítják, ameny­­nyiben ezt népgazdaságunk addig el­ért eredményei megengedik. A mostani intézkedések az öregsé­gi és rokkantnyugdijak túlnyomó többségét érintik, s ezek emelkedni fognak. Hozzávetőlegesen az alacso­nyabb fizetési kategóriába tartozó dolgozók tíz százalékának nyugdíja nem változik most. akik eddig is tisz­ta fizetésük 83 százalékának megfe­lelő nyugdíjat kaptak. Körülbelül a dolgozók tíz száza'ékának emelkedik 100 korona körüli összeggel a nyug­dija (azoké, akiknek a fizetése ha­vonta 2 ezer 400 koronát tesz ki), s azoknak a nyugdíja — hozzávetőle­gesen a dolgozók 87 százaléka —, akiknek a fizetése közepesen magas vagy magasab az átlagosnál, körülbe­lül 100—200 koronával emelkedik. Hozzávetőlegesen a dolgozók 13 szá­ntán, a nép megvalósult hatalma volt. Azóta már azt is megtanultuk, hogy a bőség kosarába először tenni kell, hogy legyen mit kivenni belőle. Napjainkban e kosárba teendők közé elsősorban a jobb minőségű termék, a gazdaságosabban, nagyobb technoló­giai fegyelemmel elvégzett munka tartozik. „Ha majd a jognak asztalá­nál / Mind egyaránt foglal helyet“ állítja elénk a jólét, a Kánaán egyen­lőség-törvényeként a költemény. S ezt akár a demokrácia kiteljesítésének mai igényeként is értelmezhetnénk, hiszen akkor lehet valóban ösztönző és legjobb képességeink kibontakoz­tatására serkentő minden terv és el­képzelés, ha a megtermelt javakból mindenki munkája arányában része­sedhet. A hatalmat negyven évvel ez­előtt kezébe ragadó munkásosztály — az ország mai gazdája — tehát a „jognak asztalánál“ is szavatolhatja, hogy törvényei ezt biztosítsák. Hogy jólétünk és anyagi biztonságunk to­vábbi megszilárdításáért vállalja min­den becsületes dolgozó ember a kez­deményezőbb, a hatékonyabb, a jobb munkát. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET Eseménynaptár 1948. 2. 21.: Az Óvárosi téren tíz órakor kezdődött a prágai dolgozók tüntetése, amelyen mintegy nyolcvan­­ezren vettek részt. A megnyitó után Klement Gottwald röviden összefoglal­ta a legutóbbi események okait és következményeit, s Javaslatot terjesz­tett elő a kormányválság elvi megoldá­sára. Beszédének zárószakasza sürgető felhívást tartalmazott: ..... Alakítsá­tok meg a községekben, a járásokban és a kerületekben a Nemzeti Front akcióbizottságait a pártok és az össz­népi nemzetek demokratikus és ha­ladó képviselőiből! Hiúsítsátok meg a reakciós ügynökök mindennemű provokációját! Legyetek egységesek és eltökéltek — a ti igazságotok győz!“ A tüntetésről kiküldött 55 tagú kül­döttség tolmácsolta Beneš elnöknek a dolgozók követeléseit, hogy többek között fogadja el a reakciós minisz­terek lemondását. Ezt követően az el­nököt Klement Gottwald Is megláto­gatta, aki lemondásra szólította fel őt. Ugyanakkor tájékoztatta az elnököt arről Is, hogy megkezdte a tárgyalá­sokat a kormánv kiegészítéséről. A CSKP KB Elnöksége délután ülé­sezett, majd levelet küldött Beneš el­nöknek. A CSKP KB Elnöksége ha­sonló levéllel fordult a Csshsz’ovák Szociáldemokrata Párt végrehajtó bi­zottságához is. Szlovákia Kommunista Pártjának vezetői és a szlovák nemzeti szervek haladó gondolkodású képviselői is­merték és respektálták a munkásság po’itlkal állásfoglalását. Az üzemek képviselőiből küldöttségek biztosítot­ták Gustáv Husákot, a Megbízotti Testület elnökét arról, hogy hűek ma­radnak Klement Gottwaldhoz. Az esti órákban a bratislavai Viga­dó nagytermében a dolgozók gyűlést tartottak. A részvevők táviratot küld­tek Beneš elnöknek és Klement Gott­­waldnak, amelyben közölték, hogy Bratislava lakossága támogatja a CSKP-nak a kormányválság megoldá­sára tett Javaslatát. 1948. 2. 22.: Az üzemi tanácsok kongresszusa 9-től 16 óráig ülésezett, ameiyen nyolcezer küldött vett részt. A napirend legfontosabb pontja Kle­ment Gottwaldnak és az SZKT elnöké­nek, Antonín Zápotockýnak beszéde volt. Az SZKT elnöke beszédének má­sodik részében ismertette a szakszer­vezeti mozgalom követeléseit, attie­­lyeket a kongresszus határozata !s tartalmazott. A küldöttek követelték a több mint ötven alkalmazottat fog­­. Ialkoztató Ipari vállalatok, a nagy- és j külkereskedelem államosítását, ú] al- I kotmány elfogadását, a társadalom­biztosítási törvény jóváhagyását, va­lamint az SZKT javaslatai értelmében j az állami és közalkalmazottak flzeté­­'■ sének rendezését. A kongresszus tá- i mogatta a CSKP-nak a konmányvál­­! ság megoldására tett javaslatait, és úgy döntött, hogy követelései a'átá- 1 masztására kedden, február 24-én egyórás általános sztrájkot rendez. i A Nemzeti Színházban 10 órai kez­dettel tartották meg a Csehszlovák— , Szovjet Baráti Szövetség alakuló j kongresszusát, amelyen Klement Gott­wald mondott ünnepi beszédet. A szö­vetség egyértelműen támogatta a tár­sadalmi és politikai válság megoldá­sának kormpunista koncepcióját, va­lamint azokat a gyakorlati intézke­déseket,' amelyeket a cseh és a szlo­vák kommunisták foganatosítottak annak érdekében, hogy a politikai életből kizárják a reakciót. A CSKP KB Elnöksége az esti órák­ban Klement Gottwaldnál ülésezett. Mivel a kommunista párt vezetősége aggasztó híreket kapott a nemzetiszo­cialista vezetők kockázatos vállalko­zásairól (tisztségviselőik és híveik fegyveres csoportjainak aktivizálása), úgy döntött, hogy készültségbe he­lyezi a kommunista párthoz liü Nem­­zetblztonságt Testületet. Ezen kívül úgy döntött, hogy elsősorban a mun­kások, vagyis azok által biztosítja a i fontos objektumok, különösen az üze­mek és a közlekedési berendezések védelmét, akik dolgoznak bennük. A CSKP KB Elnöksége és az SZLKP Elnöksége, miután tudomást szerzett arról, hogy a burzsoá pártok ellen­forradalmi akciókra készülnek, úgy döntött, hogy a munkásőrséget át­szervezi a munkásosztály tömegala­pon álló fegyveres rohamosztagaivá. A munkásőrség a kommunista párt harci készültsége Idején alakult meg, amely a munkásosztály forradalmi­­politikai élcsapata fegyveres alakula­taként történelmi küldetést töltött be az 1948-as februári események során. 1948. 2. 23.: Gustáv Husák levélben tájékoztatta Klement Gottwaldot, jiogy a köztársasághoz és a néphez hű po­litikusokkal helyettesítették a Megbí­zotti Testületben a Demokrata Párt embereit. Klement Gottwald támogat­ta az SZLKP eljárását, és a szlovákiai válság megoldására való egyetértését kifejezte a Megbízotti Testület elnö­kének levelére adott vá’aszában is. A Nemzetiszocialista Párt prágai titkárságának épületében tartott ház­kutatás során a biztonsági szervek bizonyító dokumentumokat találtak a párt vezető tisztségviselőinek állam­ellenes tevékenységéről és a nyugati reakciAs erőkkel való közvetlen kap­csolatukról. A délelőtti és a délutáni órákban megkezdődött Prágában és Вгл»:-,->­­vában a munkásőrség felfegyverzése. Bratislavában egy 220 személyből ál­lő partizán egység Is alakult. Klement Gottwald a délelőtti órák­ban felkereste az elnököt a várban, de az még akkor sem akart hallani a kommunisták határozott követelései­ről. A politikai pártok, a tömegszerve­zetek és a közvélemény képviselői­nek a prágai Obecní dümban megtar­tott esti ülése egyértelműen megerő­sítette, hogy a kormányválság meg­óvásának egyetlen reális lehetősége annak a koncepciónak a megvalósítá­sa, amelyet a kommunista párt kép­viselt, s amelyet a politikai küzdel­mek mindennapi gyakorlatában meg is valósított. Klement Gottwald be­szédében elemezte a köztársaság po­tĺkal feflódését a második világhá­ború befejezésétől, fe'tartása a válság hátterét, és újból megindokolta meg­oldásának egyetlen lehetőségét. A ta­nácskozás eredményeképppen megvá­lasztották a Nemzeti Front Központi Akcióbizottságát, és határozatot fogad­tak el, amely tükrözte a jelenlevők­nek azt a törekvését, hogy megújít­sák a Nemzeti Frontot. 1948. 2. 24.: A nap legfontosabb eseménye az egyórás általános sztrájk volt, amely déli tizenkettőkor kezdődött, s ame’yen több mint két és fél millió dolgozó vett rész. A legtöbb üzemben és Intézményben gyűléseket hívtak össze. Ezen a napon újabb akclóbizottsá­­gok alakultak a Nemzetiszoctalista Párt és a Néppárt legfelsőbb szervei­ben. A vezetőség haladó tagjai és mások átvették e pártok vezetését, ég Ideiglenesen rendet teremtettek párt­juk sajtőszerveiben. A késő éjszakai órákban döntő for­dulat következett be a Csehszlovák Szociáldemokrata Pártban Is. A veze­tőség jobbszárnyának mesterkedései zátonyra futottak, és a párt vezetését azok a tisztségviselők vették át, akik készek voltak Gottwald új kormányá­ban felelősséget vállalni a köztársa­ság további sorsáért. A prágai várban 16-tól 18 óráig tar­tott Beneš elnök és Klement Gott­wald tanácskozása. A miniszterelnök bejelentette, hogy másnap 11 órakor előterjeszti a kormány tagjainak név­sorát. Az esti órákban ülésezett a CSKP KB Elnöksége. A napirenden az új kormány összetétele javaslatának és a legsürgetőbb feladatok megvitatása szerepelt. Az elnökség úgy döntött, hogy február huszonötödikére tömeg­gyűlést hfv össze. 1948. 2. 25.: Tíz órakor Kl. Gott­­wald, A. Zápotocký és V. Nősek meg­látogatta Beneš elnököt, s tájékoztat­ták őt az új kormány kinevezésének javaslatáról és a reakciós miniszterek lemondásának elfogadásáról. Az elnöki Iroda 13 órakor bejelen­tette, hogy az elnök 16 órakor fo­gadja Klement Gottwaldot, a kor­mány elnökét. Prága és környékének több mint százezer dolgozója úgy döntött, hogy a Vencel téren várja meg KI. Gott­waldot. Kiment Gottwald a Vencel téri tö­meggyűlés részvevőinek 17 órakor Je­lentette be, hogy a közársaságl elnök elfogadta az áruló miniszterek le­mondását, és Jóváhagyta a megújho­­dott Nemzeti Front ú] kormányának összetételét. Klement Gottwald ezután ismertet­te az új kormány összetételét. Az új kormány tagja lett tizenegy kommu­nista, három szociáldemokrata, két nemzatiszociallsta, a Néppárt két, a megújhodott Demokrata Párt egy és a Szabadságpárt egy képviselője. A kor­mány további két tagja a Forrada'ml Szakszervezeti Mozgalmat képviselte, ketten pedig pártonklvüliek voltak. Nemcsak a köztársaság fővárosa, hanem egész Csehszlovákia dolgozó népe örömmel fogadta azt a történel­mi győzelmet, amelyet n kommunista párt ért el, és amelyben Klement Gottwald olyan Jelenős szerepet ját­szott. A Nemzeti Front Központi Akctóbl­­zottságának alakuló gyűlésén megvá­lasztották a központi akcióbizottságot és annak 27 tagú elnökségét, Antonfn Zápotockýval az élen. Hasonló gyű­lésre került sor Bratislavában is.

Next

/
Thumbnails
Contents