Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-12 / 6. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. február 12. A lézer a mezőgazdaság szolgálatában Napjainkban a mezőgazdasági szakemberek csak ügy vihetik előre a termelést, ha a legújabb tudományos-műszaki ismeretekre összpontosítják figyelmüket. A tudományos kutatásnak Is a gyakorlat szolgálatában kell állnia. Tevékenységét a gyakorlat égető kérdéseinek a megoldására és a fejlődés előmozdítására kell irányítania. Ma a növénytermesztés és az állattenyésztés számára több komplex tévesztési programot dolgoztak ki. Ezek keretében fontos helyen szerepel a biotechnológiai, mind a tudományos kutatás, mind eredményeinek gyakoi lati alkalmazása szempontlából. A Komáromi (Komárno) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság fejlesztési osztálya a tudományos-műszaki fejlesztés tervszerű és összehangolt programjába egy korszerű technológiai gyakorlati megvalósítását iktatta be. Nevezetesen a vetőmagvak lézeres kezelését. Dél- Szlovákla első lézerberendezését az elmúlt esztendőben a Lakszakálasi (Sokolce) Egységes Földműves-szövetkezetben adták át rendeltetésének. Felvetődik a kérdés, valón milyen elgondolásba Indult ki a lézeres magkezelést technolőgia kifejlesztése? Köztudott, hogy ma a lézert a népgazdaság legkülönbözőbb ágazataiban, a legkorszerűbb technológiai eljárások során alkalmazzák. Az utóbbi években a technikának ezen vívmánya a mezőgazdaságban Is aránylag széles körű felhasználási teret talált. Hazánkban ugyan a lézersugár technológiáiéval szerzett Ismeretek és tapasztalatok egyelőre kezdetlegesek, ám világviszonylatban az élenjáró vetömagelőállítő cégek nagymértékben alkalmazzák. Hazánkban a lézersugár alkalmazásának vizsgálatával öt évöta e Brnől Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztési kara foglalkozik. Fejlesztés! osztályunk több éve szoros kapcsolatot tart fenn a Bmői Mezőgazdasági Főiskolával. Az együttműködés keretében kezdtünk járásunkban Is a lézersugár alkalmazásával foglalkozni. 1986-tól kísérleteket végzünk különböző vetőmagvák lézeres kezelésével. Kísérleteink Igazolták, hogy a lézeres kezelés Igen kedvezően befolyásolja a hozamokat. A lézerrel kezelt paradicsomvetőmag termesztésével 13 hektárnyi területről 35 százalékkal nagyobb termést értünk el, mint a kezeletlen vetőmagból. A silókukoricánál 10, з lucernánál pedig 15 százalékos hozamnövekedést értünk el. Tavaly a kísérleteket a szójára, a hagymára és a paprikára Is kiterjesztettük. A pozitív eredmények Indokolttá tették, hogy a vetőmagvak lézeres kezelését bevezessük a nagyüzemi gyakorlatba. A lézerberendezést a T.akszakaldsi Efsz magtárában szereltük fel. Említést érdemel, hogy a röntéstől a megvalósításig mindössze három hónap telt el, s a szövetkezetben már mült év őszén használhatták a lézerberendezést az őszi vetésű magvak kezelésére. A berendezésnek határidőre valő átadása nem csekély erőfeszítéssel járt. A legnagyobb gondot magának a lézerberendezésnek a beszerzése okozta. Ugyancsak nehézségekbe ütközött a magszállítö futószalag meghajtó motortának MZtosítá. sa. Ugyanis a megszokottnál lóval kisebb fordulatszámú motorra volt szükség A felmerülő Droblémák leküzdése, a beszerelést munkák szakszerű elvégzése és a határidőben valő átadás érdekében komplex észszerűsltő brigádot hoztak létre a szövetkezetben. A brigádtagok között a szövetkezet szakemberei mellett ott voltak a Brnól Mezőgazdasági Főiskola munkatársai is. Mint már említettem, a legnagyobb nehézséget a berendezés legyártása letemette, mér azért Is, mert egy egészen újszerű technológiáról volt szó. Ebben sokat segített a Blanskól járás szövetkezetének gépesítő csoportja, amely vállalta az egész technológia gépsor legyártását és ősszesze, relését. Mindent összevetve elmondható, hogy az ésszerűsítő brigád tevékenysége és a két Járás közötti együttműködés követésre méltó példának minősíthető. De nézzük meg közelebbről, hogyan néz ki egv vetömagkezeló lézersugaras berendezés. Első lépésként a szövetkezet magtárát úgy alakították át, hogy az megfeleljen az egész technológiai gépsor beszerelésének. Figyelembe vették azt is, hogy a vetőmag a lehető legrövidebb úton kerüljön a berendezésbe. Az alaprajzbői kitűnik, hogy az egész technológia 10X8 méter alapterületet foglalt el. Az egész technológia három fö alapegységből tevődik össze. Legfontosabb része a lézei berendezés. amelynek teljesítménye 50 nanométer, hullámhossza 032,8 nanométer, a fénysugár átmérője pedig 1,7 milliméter. Az üzemeltetéshez 220 Volt szükséges. A lézer élettartama kétezer munkaóra. A besugárzásra kerülő vetőmag a magtár felső szintién elhelyezkedő négy-öt köbméter befogadóképességú tartályba, Innen pedig az adagolőasztalra kerül. Egy egyszerű kis villanymotor segítségével a lézersugár egy egyenes, szélesebb nyalábbá húzódik szét úgy, hogy a futószalagon lévő összes magot érintse. A kezelt magok a gépsor végén levő zsákoló berendezésbe kerülnek. A gépsor teljesítménye 300—500 kiló óránként. Egy külön helyiségben található az Irányító-vezérlőpult és az automatikusan vezérelhető biztonsági berendezés. önkéntelenül felvetődik a kérdés, vajon kifizetődő volt-e a szövetkezetnek a beruházás? — Igen, hiszen az egész lézerprogram kivitelezése és megvalósítása — beleértve a gépi technolőgiát és az épület egy részének az átalakításából származó költségeket — 250 ezer koronába került. Ha öszszehasonlftluk ezeket a költségeket, csak az 1988-ban elért kísérlett eredményekkel, amelyek során a 13 hektár paradicsom kísérteti területről 268 ezer korona többletbevétel származott a szövetkezetnek, már akkor is megérte. Feltehetően már az első üzemeltetési évben megtérülnek az összes kiadások. Különben a technolögial gépsor üzemeltetése minimális költséggel lár — mondotta Lajtos Tibor mérnök, a szövetkezet növénytermesztési főágazat, vezetőle. A lézersugaras kezelés hatása a növények kezdeti feftődési szakaszában nyilvánul meg A kezelt magvak a vetés után egyenletesebben kelnek, nagyobb a csírázás! és kezelési arányuk, erőteljesebben gyökereznek. Kedvező feltételeket te. remtve tgv a növényzet egészséges fejlődéséhez. Tavaly tárásunkban a lézersugaras kezelést első Ízben az őszi gabonafélék nagyüzemi termelésében alkalmaztuk. Ha próbálkozásunk kedvező eredménnyel tár akkor a lézersugaras technológiát más mezőgazdasági üzemekben Is bevezettük. SZÉNÄSSY ÄRPÄD agrár. mérnök, a Komáromi Tárás! Mezőgazdasági Igazgatóság fejlesztési osztályának mun katársa A múlt év nyarán Csehszlovákiából 42 szakember látogatott el Dániába, Európa és a világ egyik legfejlettebb országának mezőgazdaságét tanulmányozni. A küldöttségnek én is tagja voltam. Július 14-én Warnemündében szálltunk kompra, és Gedser kikötőjében értünk partot. Ez a vidék Dánia legdélebbi pontja, a délre vonuló madarak őszt pihenöállomása. A déli órákban már dán földön, széles autópályán robogunk. A természet a vegetáció teljében. Eleiem egyik legszebb élménye. Gyönyörű búzatáblák. Kiegyenlített sűrű növényzet, alacsony szárakon, soha nem látott, kicsiny távolságú nóduszokkal. a kalászok kövérek, jól megrakva szemmel, színük méregzöld. Az árpa csak a napokban hányhatta ki a fejét. A hullámzó búza- és árpatáblákat virágzó borsó- és repcetáblák váltják. Becslésem szerint hozzánk képest egy hónapot késik a vegetáció. Magra érő táblákat látok. Magas színvonala van itt a vetőmagtermesztésnek. Régen tanított, évszázados, örök Igazság az, amit mi hetvenkedve százszor felrúgtunk. Például az, hogy a lucernának hektáronkénti 10 tonnás hozamához arra is szükség van, hogy évente egyszer várjuk meg a virágzást, hogy a gyökérzet megerősödjön és a rlzómában a tartalékanyagok felhalmozódjanak. A kikötők, közutak, ■ a vasutak jól kiépítettek az egész országban. Fehérre meszelt Impozáns kis farmok és tanyák korszerű bekötöutakkal. Ezeket rétek és szántók övezik. Mesebeli házak szétszórtan állnak, körülöttük rendszeresen ápolt-kaszáit gyep és pázsit. A farmok és a vidéki lakosság szétszórt lakótelepeinek környezete mindenütt parkosított. A búzatáblákon a permetező traktor nyomainak mértani pontossága és nyílegyenes vonala szinte hihetetlennek tűnik. Ameddig az ember szeme ellát, mindenütt gazdagon ápolt mezők, dús legelők. A dán gazda munkáját sehol sem akadályozzák a hegyek. Az ország földje átlagosan harminc méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. Az ország legmagasabb csúcsa, az Yding Skovho) 173 méter. A dán tájak mégsem egyhangúak. A tökéletes síkságok kiterjedése csekély, ehelyett szelíd halmok, gyakran vonulatokba rendeződő lankás dombok, köztük tisztán csillogó tavak. messzire nyújtózó tengeröblök élénkítik a vidék arculatát. A tavak nem nagyok, de sok van belőlük. Dánia természeti szépségét elsősorban a tavaknak köszönheti. Délután három órakor már észak Párizsában, Koppenhágában vagyunk. Neve magyarra fordítva, annyit jelent, mint a „kereskedők kikötője“. Koppen hága az ország fővárosa, az ország legnagyobb szigetén fekszik. Lakosainak száma másfél millió. Jellegzetességei közül díszes palotáit, sok szép múzeumát, éjszakai életét és a latin negyed hangulatát emelném ki. A múzeumok rendkívül gazdagok és ízléses elrendezésűek. Ami meglepő ebben a városban, hogy sok a parkja és tava. A belváros Igen hangulatos; szinte lenyűgözőek a kirakatai, az ember a Strogren sétálva szinte szabadtéri árubemutatón érzi magát. Ez Európa leghosszabb sétálóutcája, teljes egészében a gyalogosok számára van fenntartva. Méltán világhírű. Itt vannak a főváros legszebb üzletel. A dán üzletutcák igen látványosak, a kirakatok sztnte roskadoznak, és tavasztól őszig a fél utcát Is lefoglalja a kirakott áru. Koppenhága legújabb és egész Skandinávia legnagyobb áruháza a Magazin du Nnard. A legolcsóbb áruháza viszont a Nöregade utcán található Dells. A főváros külön száma Tivoli. Ha egy dánt megkérdeznénk, mit nézzünk meg elsősorban Koppenhágában, a belváros középpontjában tevő híres szórakozóparkot első helyen említené. Az egész város légköre kulturált, eleven, pezsgő. Dánia mintegy ezer kilométerrel van közelebb az északt pólushoz attól a helytől, ahol ml élünk. Ez a távolság elsősorban a nappalok hosszában érezteti hatását: a nyárt éjszakák jóval rövldebbek, mint nálunk, tél derekán viszont a nap alig 4—5 órán át van a látóhatár felett. Ennek ellenére a dán telek korántsem zordak, a leghidegebb hónap február, 0 C-fok körüli átlagos középhőmérséklettel, a hótakarö sem gyakoribb, mint nálunk. Ennek oka az óceán közelsége: a nyugati szelek a Golf-áram „melegével“ fütik Dánia területét. Nyáron az óceánok, tengerek mérséklik a felmelegedést, így a legmelegebb júliusi hónap átlagos középhőmérséklete 16,6 C-fok. A tengerekkel körülfogott országnak óceáni a klímája. Az évi átlagos csapadékmennyiség: 662 mm. Csapadékban leggazdagabb hőnap az augusztus (80 mm) és a legszárazabb a február (33 mm). Bár ezek a csapadékösszegek közel állnak a csehszlovákiai és a magyarországi értékekhez, az alacsonyabb hőmérséklet és a csekélyebb párolgás miatt bőségesen elegendők a mezőgazdaság számára. A napsütés viszont jóval kevesebb, mtnt nálunk. A napfényes órák száma még a derűsebb keleti részen fekvő Koppenhágában is csupán 1600. Míg az ókorban Dánia földjét sűrű tölgyes és bükkös erdörengeteg borította, ma már fában Igen szegény: területének csupán 11 százalékát borítja erdő. Ezzel szemben a szántóföldek arányával (65 százalék) Dánia első helyen áll Európa országai között, de a világ más részeiben is csak egy-két vetélytársa akad. A dán nép sok évszázados munkával gyökeresen átformálta az ország tájait, és a hajdani erdők, helyén virágzó mezőgazdaságot teremtett. A kereső lakosság 36 százaléka az iparból él, csupán 6 százalék dolgozik a mezőgazdaságban (erdőgazdasággal és halászattal együtt). Kizáróan a mezőgazdaságban 150 ezren dolgoznak. Sok az olyan kisváros, amelynek lélekszámá a mi közepes falvainkét sem éri el, de az életforma, a szlgáltatások színvonala és a lakosság foglalkozási szerkezete alapján mégis joggal minősíthetők városnak. A kis ország igen magas kulturális szintet ért el. A kötelező. Ingyenes, 7—14 éves korig terjedő oktatást 1814-ben vezették be. Az analfabetizmust már a századfordulóra felszámolták, ami páratlan a világon. Dánia 1870-ig egyoldalú gabonatermelésen alapuló, .kivitelre termelő agrárország volt. Előkelő szerepet játszott a rohamosan Iparosodó, gyors népességnövekedésű, de viszonylag sorvadó mezőgazdaságú Nyugat-Európa (Anglia, Rajnamellék) gabonaellátásában. Csakhogy a múlt század hetvenes éveiben az olcsóbb kanadai és orosz búza versenye válságba sodorta az ország gazdaságát. Mér a teljes gazdasági megsemmisülés útján állott, amikor megtörtént a dán „csoda“, a kis ország önerejéből kiemelkedett a válságból, Dánia átalakította korábbi gazdasági szerkezetét — több mint fél évszázaddal megelőzve korát! — Iparosította mezőgazdaságát. (Folytatjuk) Dr. Köteles Ágoston mérnök, a Bodolől (Budulov) Efsz elnöke A SZIGETEK ORSZÁGÁBAN Tízéves a HR0NFRUCT — Közös mezőgazdasági vállalatot alapítani nem könnyű dolog, főleg akkor nem, ha a jó példákból még nagyon kevés van. A Lévai (Levice) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság egyik vezetője mondta ezt jó tizenegy évvel ezelőtt, akkor, amikor még senki nem tudta, hogy az alakulóban lévő közös mezőgazdasági vállalat a HRONFRUCT nevet kapja. Miként is alakultak később a dolgok, arról azon az ünnepségen emlékeztek meg az illetékesek, amelyet a HRONFRUCT fennállásának 10. évfordulója alkalmából tartottak. Ez a tanácskozással egybekötött ünnepség kiváló alkalmat nyújtott az elért eredmények értékelésére, és arra, hogy elismerésben részesítsék azok munkáját, akik minden erejükkel a vállalat fejlődését segítették. A nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermelőknek speciális szolgáltatásokat nyújtó vállalat tíz évvel ezelőtt a járási mezőgazdasági Igazgatóság javaslatára jött létre. Ma már a vállalatnak öt központja van. Amint erről jón Mellä mérnök, a HRONFRUCT igazgatója beszámolt, a vállalat évi teljesítménye meghaladja a 15 millió koronát, — ennek tiz százaléka Jelenti a vállalat nyereségét. Figyelemre méltó az a tény, hogy a vállalat teljesítménye — kezdettől fogva napjainkig — az ötszörösére nőtt, ami tulajdonképpen kifejezi a HRONFRUCT vezetőségének, dolgozóinak igyekezetét is. A vállalat Jövedelmének Jó részét a fejlesztésre, termelőeszközeinek gyarapítására fordítja, ami egyben annyit jelent, hogy szolgáltatásai évről évre szerteágazóbbak, s a minőség tekintetében Is megfelelőek. A vállalat vezetése célul tűzte ki, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek számára nyújtott szak. tanácsadóig szolgálatot és a szolgáltatások skáláját bővíti. A tervekben szerepel az is, hogy a jövőben a HRONFRUCT nemcsak szolgáltatással, szaktanácsadással foglalkozik, hanem termesztéssel is. Elhatározták, hogy a Mohi (Mochovce) Atomerőműből származó hulladékhővel fűtik majd leendő üvegházaikat. A Jubileumi ünnepségek „forgatókönyvében" rendszerint benne szerepel a helytálló mezőgazdasági és kiváló egyének erkölcsi elismerése, a kitüntetések, oklevelek átadása. A HRONFRUCT fennállásának tizedik évfordulója alkalmából a gyümölcsöző együttműködésért elismerésben részesítették a Fegyvernek! (Zbrolniky), в Nagysallót (Tekovské Lužany), a Kissalléi (Tekovské Lužlan. ky), a Sáröi (Sárovce) ég az Ipolysági (Sahy) Efsz zöldségtermesztőit. Hasonlóképpen elismerés illette meg a vállalat kereskedelmi partnereit Is: az Oroszkai (Pohronský Rnskov) Cukorgyárat, az érsekúivári (Nové Zámky) Novofruct konzervgyárat és a Zelenina nemzeti vállalatot. Ezek ugyanis sokat tettek azért, hogy a megtermelt zöldség ne vesszen kárba. Az ünnepség alkalmával kitüntetések átadására Is sor került: „A Nyugat-szlovákia! kerület mezőgazdaságának érdemes dolgozója“ kitüntetést Ján Máliš, Béres István és Varga Béla mérnökök vehették át. „A járás mezőgazdaságának érdemes dolgozója" emlékérmet Ján Ondrušek, „A férés mezőgazdaságának példás dolgozója“ kitüntetést pedig Ián Hajbo mérnök, Tibor Gazdik mérnök és Štefan Dulaj vették át. A járási pártbizottság elismerő oklevelét a Léva melletti Margita-Ilona fürdőben lévő továbbképző központ szocialista brigádjának tagjai vehették át. Emellett a HRONFRUCT 31 dolgozója vehette át „A Lévai járás — a Munka érdemrend viselője“ emlékérmet. Nem hagyható említés nélkül az sem. hogy a Jubileumi ünnepség alkalmával a HRONFRUCT Közös Mezőgazdasági Vállalat tevékenységét „A Nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdaságának fejlesztéséért" emlékéremmel méltatták. KALITA GABOR £ a ас esa-«SS Usí a v-a-SK 4ÜŰ a A Fortschritt Gépgyár egyik újdonsága az az FU jelzésű, nagy teljesítményű műtrágyaszórö berendezés, amely 30-t6I 120 kilogrammig — a szükségletek szerint beállíthatóan — szórja szét a nitrogéntartalmú műtrágyát, harminc méteres távolságra. A nagy teher szállítására képes berendezés „ballon“ kerekei nem tesznek kárt a már vetésre előkészített termőföldben. Az ötletesen kivitelezett, könnyen kezelhető talajpárolö berendezést (második felvételünk) az üvegházi föld fertőtlenítésére használják. 90 köbcentiméter mennyiségű víz felhasználásával 3 köbméter föld fertőtlenítése végezhető el az említett berendezéssel — egyszerre. Kép és szőve: — Ita
