Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-12 / 6. szám
Szabad földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1988. február 12. 8. szám * ★ XXXIX. évfolyam ★ Ara 1,— KCa A vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz termálvízzel fűtött iivegházaibél már piacra szállítják a fejes salátát és a karalábét (CSTK-f el vétel) — Mint ahogy az öleiben, ügy a pártmunkában sem ismétlődnek azonos módon az események a megoldásra váró gondok feladatok Ami munkánk belső tartalmát Illeti, ügy vélem hogy az utóbbi években lényegesen fejlődött tervező és előkészítő tevékenységünk, többet gondolkoztunk azon, hogy mit, miért és hogyan csináljunk. Az általános, minden szinten tapasztalható fejlődés eredményeképpen ésszerűbbé és pontosabbá vált a munkamegosztás gazdasági és társadalmi szerveink között. Párta lapszervezetünk koordináló, Irányító és ellenőrző tevékenysége szakszerűbb és konkrétabb lett — hang-, súlyozta Széllé Lajos, a légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság EIss pártalapszervezetének elnöke, majd hozzáfűzte: — A pártunk XVII. kongresszusén elfogadott programnyilatkozat az egységes földműves-szövetkezetünkben ténykedő 69 párttag és 2 tagfelöll számára kivétel nélkül kötelezővé teszí, hogy a gazdasági mechanizmus átalakításának folyamatában, a pártdemokrácia tükrében bővítse az anyagi Javak mennyiségét; tegye hatékonyabbá a szocialista embertípus kialakításáért folytatott harcot; s a társadalmi szervezetekkel összefogva fejlessze a szocialista kultúrát. Ez az az Igény, amelyet — a hatékony közösségi élet keretei között — szép tartalommal tölt meg a szocialista brigádmozgalom Jelszava Is: Szocialista módon élni, dolgozni és tannlni. E Jelszó szövetkezetünkben részben már valóság, részben még csak célunk, amelyhez elérkezni Igyekszünk. A párttagok elemi kötelességeit taglaló szavak az egységes földműves szövetkezel pártalapszervezetének évzáró taggyűlésén hangzottak el, mely tartalmilag és formailag Is megfelelt annak a magas szintnek, melyet a Munka Érdemrenddel kitüntetett, a „Szocialista munka Szeme“ megtisztelő címet viselő szövetkezet gazdasági téren, s a tudományos-műszaki haladás gyakorlati vívmányainak alkalmazásában elért. t Ennek ellenére a taggyűlés nem degradálódott a gazdasági eredmények elemzésére, az elér; eredmények „kirakatba* helyezésére, a szakmai viták melléklránvába. Már maga a tartalmasán összeállított beszámoló olyan politikai klímát alakított ki, mely pozitívan hatott a taggyűlést követó vita kialakítására Örömmel tBItňtl el bennünket, hogy a szövetkezetben dolgozó párttagság vitakész, s ennek köszönve seregnyi fontos szakmai, eszmei politika) és közéleti kérdés került napirendre. A taggyűlés politikai és közéleti palettáján a legkülönbözőbb viták színei virítottak, kezdve a gazdasági helyzetük megítélésétől, a pártmunka Igényes értékelésétől, a társadalom- és szociálpolitika, a kultúra, a közművelődés és a közerkölcs problémaköreibe tartozó ügyekig. A pártalapszervezet megfelelő tudati szinten 6116 tagsága többek között megértette, hogy a manapság olyan gyakran emlegetett szövetkezeti önállóság kulcsát elsősorban az üzemen belül kell keresni. Természetesen a mindenkor érvényesülő közgazdasági környezettel összhangban. Tudatosította azt is, hogy a népgazdaság helyzete nem véletlenül lett nehezebb, s az egyensúlyi helyzet javításában a mezőgazdaságnak is nagy részt kell vállalnia. Ezért a CSKP XVII. kongresszusa dokumentumaiból, s a CSKP Központi Bizottsága 7. ülésének határozataiból kiindulva a párttagság példamutatásával a pártonklvüüeket Is sikerült mozgósítani ahhoz, hogy az á| gazdasági mechanizmus gazdaságunkon belül eredményesen elősegítse a hatékonyság további növelését, nagyobb töltésit-Helytállással, áldozatkészséggel ményekre ösztönözzön, tegye még dinamika zabbá a tudományos-möszaki haladás legújabb vívmányainak befogadását s a korszerűség kívánatos szerkezeti változtatásaira ösztönözzön. Mindezt csak az egyéni és a társadalmi-gazdasági érdekek egyeztetésével, a párt és a szövetkezett demokrácia további elmélyítésével s a dolgozók cselekvő részvételével sikerül elérni. A pártalapszervezet tagsága és a szövetkezet gazdasági vezetése ugyanis tisztában van azzal Is, hogy az éj gazdasági mechanizmus nem lesz rövid és problémamentes folyamat. Mindez új utak keresését, a kialakult koncepciók átértékelését követeli meg. — Nem szabad a szubjektivizmus hibájába esnünk, következetesen és tárgyilagosan kell a tevékenységünket elemezni, s az önblrálat szellemében kell a munkánkat értékelni, a kritikát és az önkritikát alkalmazni. A következetesség és az elvszerüség korparancs. Nem szabad, hogy a nehézségek vagy az esetleges részleges sikertelenségek kedvünket szegjék. Az új gazdasági mechanizmus felé Irányúié lépések ugyanis az embert szolgálják. Az átalakítás a mi ügyünk. Tudnia kell viszont mindenkinek, hogy gyakorlatilag miről van szó, mi vár ránk, és mit hoz majd ez számunkra. Ezt a célt szolgálják a szocialista önigazgatás érdekében tett intézkedéseink, s azoknak az akadályoknak a leküzdése, amelyek eddig gátolták, illetve fékezték az emberi kezdeményezés és aktivitás kibontakozását — hangsúlyozta a pártalapszervezet elnöke. A (elsorakoztatott tényekből egyértelműen kicsendül, hogy a Légi Efsz pártalapszervezetének tagsága mindennapi helytállással készül fel az ú) és a haladó eszmék kapcsolatrendszerének befogadására. Á 8. ötéves tervidőszak harmadik évének kezdetén különösen parancsoló követelménykét vetődik fel bennünk a gazdálkodás minden szintjének az alapot, mélyreható önvizsgálat elvégzésével a helyi lehetőségek további hasznosítása. Közben van bátorságok önkritikusan szembenézni saját tevékenységükkel, fogyatékosságaikkal, terveik magvalósításának helyzetével éppúgy, mint az elért eredményeikkel, mert ahogy hangsúlyozták csak ez visz — ez vihet — előre. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben országos viszonylatban is jegyzett eredményeik mellett, a költségtényezők csökkentésével a gazdaságosságot helyezik elő-, térbe. A szabályozók „szorításait" Jól egyensúlyozza a helyt sajátosságok kihasználása. Esetenként annak a mérlegelése is, hogy mi hatákonyab a szövetkezet szempontjából: egy főágazatban pótlólagos befektetésekkel nagyobb szintről előbbre lépni vagy az alacsonyabb szintet a középmezőnybe „emelni“. Számukra ehbez optimálisan biztosított a közgazdasági és az üzemgazdasági munka. Ez utóbbi életképességét példázza a szövetkezetben folytatott kiegészítő tevékenység lépcsőzetes, célszerű fejlesztése. Melléküzemági terme’ásttk ma már exportképes. A KGST-tagországokba irányuló kivitelük tavalyi értéke meghaladta a 3 millió koronát, a nem szocialista országokba pedig 3,6 millió devlzakoroua értékű árut exportáltak. A szövetkezetben folyó pártmunka — az évzáró taggyűlésen szerzett tapasztalatokból kiindulva — telies mértékben a demokratikus centralizmus alapelveire épül Ez belső pártéletűk legfőbb szabálya. A pártraunka sokoldalú megnyilvánulásként maximálisan hat a vál'aiati a munkahelyi életre, és tgy a szövetkezeti demokráciára is. A pártmunka szerepe azért hangsúlyozott, mert a termelési, gazdálkodási, elosztási folyamatokba sokrétű, konkrét munkát és felelősségteljes képviseletet valósit meg. Mindennek eleget tenni viszont csak mindennapi helytállással, áldozatkész pártosunkéval lehet. CSIBA LÁSZLÓ A járás legaktívabbjai ’i 1 ■■ m.......... Ш Holtágtól a halastóig (SJ Közös fedél alatt 1 m Feladataink az élelmiszeriparban (Ш A szigetek országában (12.) Burgonyatermelésünk helyzete fellendítésének lehetőségei és (13.) Nem hobbi, több — hivatás ■ (Ш /
