Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 3. szám
< 1988. január 22. SZABAD FÖLDMŰVES Kiskacsa fürdőit..: (avagy egy baromfitelep sorsa) A keltetőrészleg tovább üzemel Ä kis tö körül rengeteg a kacsa, s mivel a kedvező január eleji időjárásnak köszönhetően a víz nem változott szilárd halmazállapotúvá, több szárnyas él a lubickolás lehetőségével. Ilyen kép fogadott nemrégiben a Királyrévi (Kráfov Brod) Állami Gazdaság egyik baromfitelepén. Rögvest hozzáfűzendő, hogy a szóban forgó gazdaság két farmon foglalkozik (foglalkozott) baromfitenyésztéssel. A zárótelezett múlt időt az írás keretén belül megvilágítjuk, most kövessük figyelemmel a bennünket fogadó Erdélyi Márta technikus véleménynyilvánítását okfejtését. — A baromfitelep 1962-ben jött létre. Kezdetben csak kacsatenyésztéssel foglalkoztunk, a csirkékre csak a későbbiek folyamán tértünk át Termékeinket az utóbbi években a Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat galántat (Galanta) és elfért üzeme vásárolja fel. Galántára csirkéket és kacskákat egyaránt szállítunk. míg CIferbe csupán csirkeszállltmányokat bocsátunk útra. Az Itteni telepen csak kacsatenyésztéssel foglalkozunk. Jelenleg mintegy ezerhatszáz tojókacsa és háromszáz gácsér található a telepen Tehát a kacsakeltetéssel járó gondokat is magunkra vállaltuk. A tojóállományt nem szükséges vásárnlnunk. Van tíz törzsünk, mélynek mlndegvtkében öt tojó és egy gácsér tartozik. Závodská Erzsébet mérnök az állami gazdaság állattenyésztést részlegének a vezetője. A további érdekességeket — a gazdaság székházában — tőle tudtuk meg. — Ami a keveréktakarmányokkal való ellátást Illeti, a szállítmányok Vágtornócról (Trnovec nad Váhom) érkeznek. A tojókacsának tolatás előtt KCHt típusú keveréket adagolunk, a tojatás Időszakában pedig КСНг típusút. Ami a tápok minőségét Illeti: gvakran vitaminokkal szükséges pótolni a keverékeket a jobb hatás elérése érdekében. Egyébként a kacsák általában úgy hathónapos korukban kezdenek tojni A vásárlók, ugye, e legjobban májusban viszik a kiskacsákat, s ebből kifolyólag gyakran ahhoz a kényszermegoldáshoz folyamodunk, hogy Június végével leállítjuk a tolatást. Mert sok esetben a kacsák valóban tovább győznék a tojástermelést. — Milyen a kiskacsák Iránti kereslet? — Azt hiszem, egyértelműen leszögezhetem. hogy "ez Ideig szinte minden eszendőben várakozáson felüli volt. Tavaly például mintegy 200 ezer kiskacsát adtunk el. darabját tíz koronáért. S körülbelül nyolcvanezret saját magunk neveltünk fel. — Az előzőekben már szó volt arról. hogy a baromfifeldolgozó vállalat mely üzemel vásárolták fel önöktől a kacsákat és a csirkéket. Vajon milyen a helyzet a felvásárlással kapcsolatosan? — Tavalyi tervünkben benne foglaltatott százhatvan tonna kacsahús, valamint kétszázkilencven tonna csirkehús szállítása Galántára, Illetőleg Cíferbe. Ezt a tervet valamicskével túlteljesítettük. A felvásárló az általunk szállított kacsáknak a 76 százalékát sorolta be első minőségi osztályba, a második osztályba 21 százalék, a harmadikba pedig három százalék nyert besorolást. Nem csupán a mi panaszunk: sajnos, az osztályozást már tulajdonképpen a baromfifeldolgozó üzemben végbement valamennyi munkafolyamatot követően végzik az iletékesek. Ez természetesen valamennyi termelő és szállító körében bizalmatlanságot és bihasznot nem hoz, hanem óriási ráfizetéssel Jár. Vagyishogy egy kissé pontosítsák: egynapos kiskacsákra továbbra is „összpontosítunk“, brojlercsirkék és -kacsák tenyésztésével azonban nem fogunk foglalkozni. Legalábbis ebben az évben nem. Azután — az árpolitikától függően — majd meglátjuk Nagyon sajnáljuk, hogy Ilyen döntéshez kellett folyamodnunk. Pedig a Szlovák Szocialista Köztársaságban mindössze két üzem foglalkozik pekingikacsa-tenyésztéssel. A többi már hibridekre szakosodott. Marad tehát egy a pekingi fajtára. Nekünk ugyanis a célunk legalább a tízszázalékos rentabilitás. Most már azért érthetőbb Erdélyi Márta technikus szomorkodása. — Én már ezerkilencszázhatvanhárom óta itt dolgozom. De többen vannak, akik régóta alkalmazottal a baromfitelepnek. Azt hiszem, egyikük sem fogja könnyen elviselni a kényszermegoldást, az áthelyezést. Mintegy ötven dolgozóról van szó, akik két szocialista brigádba tömörülnek. Az egyik brigád nyolctagú, s az ezüstfokozat birtokosa, a másik a bronzfokozatot vallhatja magáénak, igaz, néhányan Itt maradnak, mivel a keltetőrészleg továbbra is üzemel. Az áthelyezés körülbelül 35—38 embert érint. De vajon kik lesznek azok? Hirtelen mélyet sóhajt, majd újfent arról beszél, amit olyannyira szeret, amivel már csaknem negyed évszá zada foglalkozik. ✓ — Kacsákat keltetünk, de a klscsibéket vásárolnunk kellett. Darabját 4,20 koronáért vettük tavaly. A hizlalást folyamatot magunkra vállaltuk. Az állatok általában 49—51 nap alatt érik el a megkövetelt 1,50—1,60 kilogrammos végósúlyt, miközben 2,35—2.40 kilogramm keveréktakarmányt fogyasztanak egy kiló súlygyarapodás eléréséhez. A csirkéknek kéthetes korukig BRi típusú tápot szolgáltattunk, a második héttől egészen hathetes korukig BR2 típusút kapnak, majd azt követően BRs-t. A minőséggel ilyen vonatkozásban ts felmerülnek néha problémák, ezért szükség van a vitaminokkal való kiegészítésre, a pótlásra. Egyébként a takarmányszállító üzemnek a szállítás ыННШШЖеЖИ Kacsaidul zonytalanségot szül — s a legtöbb esetben nem is oktalanul. Gondoljunk csak például az oly sok esetben korszerűtlen feldolgozási módszerekre, az elavult gépsorokra, gyári berendezésekre s nem utolsósorban a munkájukat nem mindig teljes odaadással végző alkalmazottakra. Bizony, a feldolgozás folyamán keletkezett „fogyatékosságokat“ természetszerűleg a szállítók hibáiként könyvelik el. S ennek következménye: ml már néhány esztendeje ráfizetésesek vagyunk a baromfitenyésztést illetően. Tavaly Is azok voltunk. Persze, nem csupán a felvásárlóknak köszönhetően. Ugye, a tápok ára úgyszólván évről évre emelkedik. És az energiaárak sem mutatnak Ínséges világunkban csökkenő tendenciát. De ami állandósult: az a felvásárlási ár. Tavaly például mintegy 900 ezer korona volt a mínuszunk Ilyen vonatkozásban, annak ellenére, hogy a kiskacsa-árusítás — mint azt az előzőekben már említettem — valóban Jól jövedelmezett. Ogy döntöttünk tehát, hogy ebben az évben nem folytatjuk a baromfitenyésztést, hiszen minek azzal foglalkozni, ami nemhogy előtt mintegy két héttel mindig Jelezzük, konkrétan mire van szükségünk, feltüntetjük a tápok típusát és a kellő mennyiséget. A csirkenevelésre az istállók padlásait használtuk ki, mind a borjúistáüőban, mind pedig a sertéslstállőban tenésztettünk csirkét. Tavaly két műszakban dolgoztunk a telepen, az Idén azonban — legalábbis amíg üzemelünk — vlszszatérünk a háromműszakos munkaidő-hasznosításhoz. Erre természetesen a keltetőrészlegen van szükség, ahol mintegy kilenc-tlz ember dolgozik. Ä Királyrévi Állami Gazdaság baromfitelepe dolgozóinak aggódása, kétségbeesése — véleményünk szerint is — valóban megalapozott. Hiszen a gyökerektől kell elszakítani a törzset, a nagyon erős gyökerektől. A jövőben ehhez a témához viszszatérünk, figyelni fogjuk a dolgok menetét, hogy tudomást szerezzünk arról, miképpen alakult a baromfitelep mostani alkalmazottainak a sorsa. SUSLA BÉLA Akár jelképesnek ts tekinthetők azon utazásom körülményei, amelyen a februári győzelem 40. évfordulója kapcsán közlendő riportsorozathoz Indultam anyagot gyűjteni. Kora reggel érkeztem meg Felsőőre f Plešivec j... Itt hívták össze 1927. január 23-ra a politikai pártok hivatalosan engedélyezett nyilvános gyűlését, hogy megakadályozzák a Gömörhorkyi fGemerská Hôrka) és a SlavoSoocei Cellulóz- és Papírgyár bezárását. Ezen a területi konferencián Klement Gottwald elvtárs is felszólalt, sürgette a munkások és földművesek közös egységfrontba való tömörülését. nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül... Az éjszaka önos eső hullott és ráfagyott az útburkolatra. A Borzovdra hiába vártam. Leállt, megbénult a forgalom. Gyalog vágtam hát neki a mintegy tizkilométeres útnak. Ködös hideg, jég, zúzmara. A zord természet mintha a történelmi múltat akar-Almi a múltnak mm van ná jelképezni, gondolataimba idézni. Most január van. Dideregve, csúszkálásán araszolgatva fogyasztom a távolságot, s közben önkéntelenül is a tavaszt hozó, a politikában pedig negyven évvel ezelőtt az „olvadást" jelentő, jégtörő februári napokra gondolok ... A 250 lakost számláló Borzova egy kőfennsík tetején, borókákkal és fenyőkkel vadregényesített, dombokkal körülvett lapályon úszik, mint egy csendes tengeröbölben horgonyzó hajó. A járási székhellyel összekötő keskeny és meredek aszfaltút a köldökzsinór szerepét jelenti a falu életében. A háborítatlan természet „magzatburka“ alatt fejlődő falura az álmok valószínűtlenségével hat a távol eső nagyvárosok eseményzajlása, szívdobogása. A kopár mészkőhegyek, a sekély és kevés termőföld önbizalomra, szerénységre s fegyelmezett munkára nevelte az itt élő embereket. A táj üdítő eredetisége és az ősi állandóságából alig kimoccanó falusi életmód szinte konzerválta a faluban egykor dívó hagyományokat. Farkas István, a helyt nemzeti bizottság fiatal elnöke lelkes hagyományápoló és jó táncos, aki másodállásban tölti be elnöki tisztségét — az öregek emlékezetéből sodort képzeletbeli fonalon ereszkedik le velem a falu múltjának kristálytiszta kútjába... A faluközösség a hagyományőrzést, az anyanyelvet bugyogású, a nemzetségi kultúra és a történelmi múlt vállalásának tekinti. Tizenkilenc évvel ezelőtt alakult meg a jolklórcsoport, amely szép hírnevet szerzett a közösségnek. 'A hegyilakák jellegzetes ősi foglalkozása volt a pászterkodás, amely annyi eseményt, legendát és anekdotát szült, hogy most bővizű forrásként táplálja a hagyományápolók törekvéseit. Az immár másfél évtizede sikeresen szereplő kultúrcsoport a pásztorok, csordások, kondások és juhászok külön-kűlön kiformált szokásvilágából merítve alakítja műsor profilját. „Gulya a karámnál" című első feldolgozásuk után a feleségek, gyerekek által, a batyuval mezőre-hegyre cipelt „pásztorétkeztetés“ Idillt emlékét halászták ki a múlt mély vízéből. A csoport néhány éven keresztül együttműködött, „összeállt" a sztltcet (Silica I hagyományőrzőkkel. Közös szereplésük, mint amilyen a kalocsai, zseltzt IŽeliezovce I és gombaszögi (Gömbösek} fellépések voltak: mindkét csoport hírnevét gyarapították. Ekkor újra kettéváltak és a sejtosztódás törvénye szerint, a szereplőgárdát mindkét fél az eredeti létszámra bővítette. „Pásztorfogadás“. Ez volt a címe a soron következő megjelenített hagyománynak. A forgatókönyv szövegét Deákos Farkas Lajos bácsi, a falu néhai élőkönyv-kránikásának elbeszélése alapján írták, aki azóta örök nyugalomra hajtotta fejét. Az évek során többször ts láttam ezt a műsorukat: ... A légteret a szereplők gömöri tájszólással zamatositott történetet, a pásztorok, kondások, csordások és juhászok fogadásáról, hétköznapi és ünnepi szokásaik párbeszédeiről szóló adomák töltik be, Két-háram szíjostorcsattanás szentesíti a hallottak igazságát, majd a férfiak ajkán felcsendül a pártosztornóta: „Lóra csikó, lóra, elszaladt a ménes ..." A pásztorok fogadására bevonulnak a nótát táncra váltó leányok. A táncrepertoár Hyen gazdag: Vasvárt-, Karé-, Pásztortánc, amelyeket a látványos Botozö, majd a vidékre eredetiségével jellegzetes, temperamentumos Verbunkos követi. A képzeletbeit színpad életre kel: a táncospárok kettős csillagok, rügyekből kibuggyanó illatozó virágok, színek zuhataga, őst ütemek, rugalmasság, és szépség... Tíz évvel ezelőtt a „Lakodalmas“ falusi szokást vette filmszalagra a Csehszlovák Televízió, de — okát nem tudni — azóta sem mutatták be... A szántóban szegény, mindig ipar nélkül való települést /negyvenötig Szádvárborsa volt a nevej még égy negyedszázaddal ezelőtt 600 lélek lakta. Az elvándorlás az alapiskola és az Óvoda bezárásával erősödött fel. Az óvodát később sikerült visszaszerezni. A jelenlegi tizennégy helyett legalább harminc nebulóra lenne szükség ahhoz, hogy a félnaposból teljes ellátást nyújtó létesítménnyé válhasson. Sajnos, erre kicsi a remény, mivel — a helyt vaqy közeli munkalehetőségek hiányában és az építkezési tilalom miatt — a fiatalok sorra vándorbotot fognak. A falunak való hátatjordítással egyre Inkább befelé fordultahbá válik a haldanában oly nyüzsgő-vidám közösség ... Pedig ennek a községnek már 1936- ban volt kultúrháza. amit a szomszédos városok a mai napig sem mondhatnak el magukról... Örömszerző belső szükségből fakadó közösséqi hajlandósággal, a saját erejükből, összefogással építették. Nem is állt üresen soha: minden ünnepségre más és más színdarabot, táncos műsort stb. tanultakmutattak be. A munkában meqfáradt emberek özönlöttek a kultúrszentélybe. Mivel ülőalkalmatosságra akkor még nem tellett, az akciók előtt markos legények járták körül a falut, hogy a házakból, egy vállon cipelt hosszú rúdra „felfűzve“ gyűjtsék össze a nézőtéren felállítandó karosszékeket. A műsor végén ugyanilyen módon juttatták azokat vissza... S amikor a kultúrház „pihent", ftéli estéken) a ftalálok minden áldott este a Fonóba jártak, ahol cigányzene mellett tánccal előlegezték meg a fonást. Közben daloltak, a legények eldugták a lányok guzsalyatt.......záloaosdt-kiváltőt játszottak. Utána a legények felmentek a toronyba és éjfélig is eldalolgattak. 'Aztán háború lelt. A szenvedésre, nélkülözésre — a felszabadulással máig tartó — békeidők főttek. Megalakult a szövetkezet, amely az idők során beleolvadt a Hosszűszói /Dlhá VesI Efsz-be. A zsindelytetös, szabadkéményes, szobapitvaros lakóházak sorra átépültek összkomfortos /fürdőszobás családi otthonokká. Ötvenkilencben elkészült a vízvezetékhálózat és a tűzoltöszertár .Egy évre rá új üzletet és vendéglőt avattak. 'A falust pártszervezetnek tizenkét tagja van. Farkas Istvánon (a szervezet elnöke) kívül valamennyien nyugdíjasok. Akikben a konok emberi kitartás példáinak felmutatóit tiszteli a faluközösség: a meg nem alkuvökét, a közdőkét, akik vállalásra ösztönzik az utódokat. 'A múltját tisztelve őrző Bortova szerény vágyakat is dédelget: a kiszolgált, félévszázados kultúrház helyébe újat szeretnének emelni. A falut átszelő patak szabályozását, valamint a közvilágítás felújítását ts tervbe vették. Ugyanakkor a környezet óvására, a parkosításra is gondot kívánnak fordítani Elköszönök a hajdani Szádvárborsától és az újkori Borzovától. Toronyiránt mehetnék tovább éhes vándorok szokásaként, ha nem vendégeltek volna meg felejthetetlen kedvességgel. bőséggel. A kedves házak egyéniség- és közösségtermők, felszabadítóan otthonosak. — Jö ttt élni, jövőben gondolkodni — mondja kézszorttás közben Farkas István —, mert az emberek között akad itt is, ott is jó tanács, baráti kéz, szervező akarat. Csak a jégtörő tavasz jönne márt KORCSMAROS LÁSZLÚ {Fotó: -lta)