Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-29 / 17. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. április 29. AZ ÖTLETTŐL A MEGVALÓSÍTÄSIG Napjainkban egyre gyakrabban hangzik el különböző fórumokon, hogy a dolgozók kezdeményezésének megfelelő irányításával és ösztönzésével, illetve a vállalkozókedv fokozásával jelentős mértékben meggvórsítható a gazdasági mechanizmus átalakításának nélkülözhetetlen folyamata. A többi népgazdasági ágazathoz hasonlóan a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is újszerű gondolkodásra, a piaci igényeknek jobban megfelelő szerkezetváltási program következetes megvalósítására van szükség. Több vállalatnál és Özemben nem várnak a felsőbb gazdasági és Irányítási szervek utasításaira Illetve ösztönzésére, hanem lőzan megfontolással, a kínálkozó lehetőségek és mődszerek hasznosításával Igyekeznek jobban alkalmazkodni a kor változó követelményeihez. Ä kezdeményezést ösztönző, az őiftószeílemet felkaroló mezőgazdasági üzemek közé tartozik a Dnnatőkési (Dunajský Klátov) Állami Gazdaság. A gazdag tapasztalatokkal rendelkező Hajtman István mérnök, igazgató által irányított dolgozókollektíva taglal nem ódzkodnak az új ötletek gyakorlati megvalősft&saitól. s lehetőségeikhez mérten igyekeznek maximálisan hasznosítani a kezdeményezésben és vállalkozókedvben rejlő szellemi tőkét. Azt, hogy Igyekezetük nem hiábavaló, elért eredményeik igazolják. Ennek ellenére természetesen problémák, gondok is akadnak mint mindenütt ahol nem félnek letérni a kitaposott ösvényről, s vállalkozásaikkal új területekre merészkednek. Й Jelenlegi gazdaság elődje 1949-ben alakult, S Duheszerdahelyi (Dunajská Streda) Állami Gazdaság néven szerepelt egészen 1960-lg. Ekkor, pontosabban július elsején megalakult a Dunatőkésl ÄG. A megtisztelő és egyben elismerést jelentő Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet 1980-tól viseli az állami gazdaság. A mezőgazdasági üzemben tett látogatásom során Vontszemfi Frigyes üzemgazdász tájékoztatott a múltban elért eredményekről, a jelenlegi gazdasági sikerekről és nehézségekről, valamint a jövővel kapcsolatos tervekről, illetve elképzelésekről. Ä mezőgazdasági üzem dolgozói 2 ezer 93 hektár nagyságú területen gazdálkodnak, ebből 1878 hektár a szántő. Az ágazati Irányítás módszerét alkalmazó gazdaságban a szántóföldi növénytermesztésben a szemesekre és a tömegtakarmányokra összpontosítanak. A szakosított növénytermesztés szakaszán a gyiimőics, a szőlő; a kertészetben pedig a dinnye, a paprika és a karfiol dominál. Ezenkívül vetőmagvakét is termesztenék. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés о fő ágazat. A baromfitenyésztésben elsősorban a tojástermelés jelentős, hiszen az éves tojásmennyiség meghaladja a 36 millió darabot. Az önfinanszírozási rendszeren belül 18 út), költségközpontja van az állami gazdaságnak. Az üzemgazdász pontos adatai szerint az utolsó két gazdasági évben egy hektár mezőgazdasági területen a bruttó termelés értéke 40 ezer 621 koronát tett ki, mfg a piaci termelésé 31 ezer 488 koronát. Így egy hektáron átlagosan 4 ezer 260 koronás nyereséget könyvelhettek el. Äz 512 dolgozót alkalmazó állami gazdaság tavaly — elsősorban a szőlészetet és a gyümölcsészetet sújtó fagykár miatt — nem tudta teMesfteni maradéktalanul a bruttó mezőgazdasági termelés tervét, ám az előirányzott nyereséget ennek ellenére elérte Többek között ez Is bizonyítja, hogy a Dunatőkésl Állami Gazdaság dolgozói é'nek a különböző termelési és piaci lehetőségekkel. Ennek köszönhetően nanlainkban az állami gazdaság melléküzemági termelésének — a tésztakészítő részlegnek — termékeivel már Szlovákia-szerte megismerkedhetett a vásárlók népes tábora. Természetesen a háziasszonyok örülnek a leginkább a tízto- Jásos, különböző vastagságú és alakú tésztának, hiszen mindenekelőtt az 6 munkájukat könnyíti meg a belkereskedelmi üzlethálózatban forgalmazott termékcsalád HASZNOS KEZDEMÉNYEZI?« _A korábbiakban már említettem, hogy a Dunatőkési ÄG dolgozói évente nagy mennyiségű tojást termelnek a baromfitenyésztést ágazatban. Mivel a tojás megfelelő piaci értékesítése elég gyakran fejtörést. Illetve gondokat okozott; e gazdaság vezetői és dolgozói igyekeztek mielőbb orvosolni a bajt. A különböző megoldási mődszerek közül a helyben történő feldolgozás ötlete számított a legmegfelelőbbnek. Mivel a gazdaság dolgozóinak csaknem a fele a gyengébb nem képviselője, s megfelelő foglalkoztatottságuk szintén gondokkal járt, az elgondolás több szempontból Is kiválónak tűnt. A gazdaság vezetősége nem fontolgatta sokáig az ötlet megvalósítását. A helyzet alapos felmérését és a lehetőségek számbavételét követően egyértelműen' arra az álláspontra jutott, hogy hiba volna kihasználatlanul hagyni a kínálkozó alkalmat. Négy évvel ezelőtt kezdtek foglalkozni a házi tészta melléküzemági készítésének gondolatával, és rövidesen el is kezdődött a gyártás. Ezt megelőzően természetesen el kellett Intézni az engedélyt és a szükséges formaságokat. Az üzemgazdász 1985-től tudott pontos statisztikai adatokkal szolgálni: ekkor már négy fajta házi tésztát készítettek, s az éves össztermelés mennyisége 20,88 tonnát tett ki. Egy esztendővel később már 97,29 tonnát gyártottak, Illetve forgalmaztak az állami gazdaság házltészta-gyártő részlegének dolgozói. Tavaly az éves összmennylség pedig már meghaladta a 179 tonnát. Ä felsorolt adatok világosan mutatják, hogy a tésztagyártő részlegen milyen dinamikusan fejlesztették a termelést. Sok mindent elárul továbbá a részleg dolgozói létszámának alakulása. Az 1985-ös évben mindössze tizenhármán dolgoztak a melléküzemági termelés tésztagyártő részlegén. Egy évvel később huszonnégyen, tavaly pedig már harmincnégyen vettek részt a feladatok teljesítésében. Azt, hogy a tésztagyártás ötlete valóban sikeres szellemi beruházás volt, legjobban a növekvő piaci kereslet bizonyítja. Az egyre inkább fokozódó piaci igények kielégítése megkövetelte a részleg dolgozói létszámának növelését. Meg kell jegyezni azonban hogy ez idő alatt az állami gazdaság dolgozóinak össz létszáma nem változott! A legfontosabb ágazati feladatok maradéktalan teljesítése mellett ésszerű munkaeríiátcsoportosltássai teremtették meg a tésztagyártó részleg működésének alapvető feltételeit. Szaknyelven ezt nevezik igazi belterjesftési folyamatnak. Térjünk vissza azonban a kezdeti időszakhoé, hogy követni tudjuk a dunatőkésl tésztakészltéssel kapcsolatos eseményeket. BERDHAZAS HELYETT ÁTÉPÍTÉS Az új elképzelés megvalósításának első szakaszában gépesítés nélkül csak kézi munkával készítették a négyfajta tésztát: a vékony metéltet fvagy cérnametéltet), a széles metéltet, a kockatésztát,, fismertebb nevén sífiit) és a tarhonyát. A régi kertészeti iroda és a raktárhelyiségek átalakításával tették lehetővé az állami gazdaság dolgozói a folyamatos termelést. Az ügyes kezű lányok, asszonyok munkáját 1986 óta segíti hat, kis teljesítményű Jugoszláv gyártmányú gép. A félreértés elkerülése végett azonban nyomban tisztázni szükséges, hogy nem a legkorszerűbb automata gépekről van sző. A kis gépek ugyan nagy segítséget jelentenek és meggyorsítják a termelési folyamatot, de a szorgalmas lányok, asszonyok nélkül nem lehetett volna Ilyen gyors ütemben fejleszteni a tésztagyártást. A gépek jő szolgálatot tesznek, de valamennyi munkafolyamatnál szükség van az ügyes női kezekre. Az 1985-ben átalakított volt irodában, Illetve raktárhelyiségben készítették egészen az idei márciusig a 'dunatőkésl tésztaspecialitásokat. A kollektíva tagjainak becsületes és odaadó munkáját dicséri, hogy a rendkívül nehéz, korszerűtlen termelési körülmények között soha nem volt probléma a termékek minőségével. Ezt nem a hazaiak, a gyártók megállapítása alapján, hanem az Állami Minőség-ellenőrző Felügyelőség szakemberei vizsgálati eredményeinek az ismeretében írom le. Ä hivatalos minőség-ellenőrzéseit akalmáből a szakemberek mindig mindent rendben találtak a vizsgálatok során. Ilyen eredménnyel csak nagyon kevés élelmiszer-ipari terméket készítő, illetve forgalmazó üzem dicsekedhet. Azt pedig, hogy nem csupán egy-két minőség-ellenőrzés alapján vélekedtek így a szakemberek, a következő adatok Igazolják. 1985-ben hat. egy évvel később tizennégy, tavaly pedig szintén hat alkalommal vizsgálták meg a termékminőséget a szakemberek, s valamennyi esetben megállapították a 100 százalékos standard minőséget, s nem találtak kifogásolni valót ezzel kapcsolatosan! Tavaly a négyfajta tészta gyártásával párhuzamosan elkezdték a dietetikus — tojássárgája nélküli — termékek készítését. A dietetikus tésztafélék gyártásával a dunatökésiek jelentős mértékben hozzájárulnak a hazai dia-programba foglalt feladatok megvalósításához. Az állami gazdaság melléküzemági termelésében készített dietetikus tésztacsalád számos dia-programban eredményesen alkalmazható — állapították meg az egészségügyi szakemberek, akik javasolják a termékek rendszeres fogyasztását. Ä részleg dolgozóival folytatott beszélgetésem során megtudtam, hogy sokáig a korlátozott szárítási lehetőségek szabtak határt a termelékenység fokozásának. Idén március tizenhatodikén azonban elkezdődött a termelés az új, korszerű, Ntágas üzemrészlegen. A dolgozók megfelelő körülmények között, elegendő ratkár-. Illetve szárítőkapacitással végzik munkájukat. Bár a feljebb közölt termelést adatokból világosan kitűnik: nem árt hangsúlyozni, hogy Duttatőkésen nem idényjellegű munkát végeznek a tésztagyártő részleg dolgozói, hanem aj egész év folyamán teljesítik feladataikat. NOURALOM Az új üzemegységben Székács Mária részlegvezető és Megálj Viola csoportvezető irányításával dolgozik a 34 fős kollektíva. — Itt teljes mértékben érvényesül a .nőuralom“ — jegyezték meg a kendős, fehérköpenyes fiatalasszonyok —, mert az erősebb nem képviselőt mindössze négyen vannak .., A csoportvezető kalauzolásával figyelemmel végigkísértem szinte valamennyi munkafolyamatot A baromfirészlegről szállított tojást először fertőtlenítik. Ezt követően a lehűtött tojás tartályokba kerül, közben átszitálják a lisztet, s a tojással hozzávetőlegesen tizenöt perc alatt összekeverik. A következő munkafolyamat a sodrás, amelynél segítenek a gépek. A metélést egyrészt géppel, másrészt pedig kézzel végzik. Amikor megtelik egy-egy kocsi palettája tésztával, a félkész termék a szárítóba kerül, ahol kb. hat óra alatt megfelelően kiszárad. A csomagolórészlegen 10. illetve 20 dekagrammos zacskókba kerül a tészta, amelyet a melléküzemág autójával szállítanak a megrendelőkhöz. A tízdekás csomagolás fogyasztói ára 3—4.50 korona, tésztafajtától függően. Az üzemgazdásztól és a csoportvezetőtől megtudtam, hogy az idén a terv szerint több mint 220 tonna tésztát kell gyártaniuk, de a nagy érdeklődés miatt 300 tonnánál többet szeretnének termelni, illetve forgalmazni. A piaci értékesítéssel nincs gondjuk, hiszen óriási az érdeklődés a dunatőkésl házi tészta Iránt. Bár az új üzemrészlegen a régi gépekkel dolgoznak, a korszerű csarnok tágabb teret, nagyobb lehetőséget biztosít az alapanyag előkészítésére, a szárításra és a csomagolásra. Az eddig jól bevált termékek skáláját a jövőben tovább szeretnék bővíteni. Az áruforgalmazás a Jednota Fogyasztási Szövetkezet és a Zdroj képviselőivel kötött előzetes szerződések alapján történik. A hathónapos szavatosságú, kiváló minőségű termékek iránt Szlovákia-szerte nagy az érdeklődés, valamint a piaci kereslet. A harmincnégy tagú kollektíva tagjai naponta átlagosan 800—90C kilogramm házi tésztát készítenek, ám így sem tudják kielégíteni a keresletet. Éppen ezért a közeljövőben két műszakban szeretnék fokozni a termelékenységet. Ä Dunatőkésl t Állami Gazdaság tésztagyártő részlege dolgozóinak figyelemre méltó sikerei és piaci eredményei azt bizonyítják, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak népgazdaságunk különböző ágazataiban. A gazdasági mechanizmus átalakítása során remélhetőleg más mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzem Is követi a dunatőkésiek jó példáját. Az alkalom, az esély mások számára Is adott, csak tudni kell élni a kínálkozó lehetőségekkel. BÁRDOS GYULA Nagy Ilona a tojást készíti elő Galántai Júlia a sodrógép mellett A csomagolórészlegen Ládákba kerül a tészta (д szerző felvételei) Súlyellenőrzés, a mérlegnél Hajnal Mária
