Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-29 / 17. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1S88. április 29. KEDVEZŐ FELTÉTELEKET TEREMTENI A Tőketerebesi (Trebisov) Járás mezőgazdasági üzemeiben jelenleg 339 okleveles mezőgazdasági szakem­ber dolgozik, akik rendkívül nagy potenciális értéket képviselnek lakó­helyük szellemi életében. Hogy ez a potenlcális érték mennyire hat kör­nyezetükre, tehát, hogy mennyire su­gárzó az értelmiségiekben rejlő tu­dás és gondolkodási készség, nagy­mértékben függ a helyzetüktől. Nemrégiben erről beszélgettünk 'Alexander Sabollal, az SZFSZ Tőke­terebesi Járási Bizottságának titkárá­val. — Véleménye szerint milyen sze­repe van a mai agrárértelmiségnek a vidék szellemi életének formálásá­ban? — Az SZFSZ járási bizottsága meg­különböztetett figyelmet fordít a me­zőgazdaságban foglalkoztatott értel­miségiek tevékenységére. Nemcsak az én véleményem, adatokkal is igazol­ható tény: az utóbbi években tovább növekedett szerepük mind a felső ve­zetésben, mind pedig középszinten. Részt vesznek a tudományos ismere­tek alkalmazásában, nagy részük van a gazdálkodás hatékonyságát növelő helyi intézkedések kidolgozásában és Jelentős szerepük az elmúlt évek jó mezőgazdasági eredményeiben; így a korszerű technológiák alkalmazásá­ban, a termésátlagok növelésében, az állattenyésztés hozamnövelésében. — Mennyire vesznek részt az ag­­rárértelmiségiek a közéleti tevékeny­ségben? — Kétségkívül növekedett az ag-ÍFotó: B. J.) rárértelmtségiek közéleti aktivitása, üzemen, falun belül és országos ará­nyokban is. Példaként említem, hogy a legutóbbi választások alkalmával a korábbinál Jóval többen kerültek az SZFSZ-alapszervezetek vezetésébe, kü­lönböző tisztségeket töltenek be, ahol kiválóan megállják a helyüket. Min­dennapimunkájuk mellett sokat tesz­nek a falu kulturális és sportéleté­nek alakításáért, fejlesztéséért. Kü­lönböző tisztségeket töltenek be a Nemzeti Front tömegszervezeteiben. Különösen növekszik az agrárértelmi­ségiek szerepe ott, ahol például az iskolakörzetesítés, vagyis az alapis­kolák integrálása folytán hiányzik a pedagógus, ahol tehát, bár más sze­repkörben, de sok tekintetben hason­ló, godolatébresztö munkát kell vé­gezni. Ez már ma sem csak igény, hiszen például a kisállattenyésztők és kertbarátok szervezeteiben, ki-ki, amellett, hogy szaktanácsot ad a jobb gazdálkodáshoz, közel kerül az em­berekhez, s egyben politikai és pe­dagógiai munkát is végez. — Mindehhez az is szükséges, hogy az agrármérnök, illetve az ag­rárértelmiségi otthonának is tekint­se azt a környezetet, amelyben dol­gozik. ön szerint milyen igényeket kell kielégíteni ahhoz, hogy ez ál­talános legyen? — Talán a legfontosabb, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben kell bevonni az értelmiségi dolgozókat az üzem, vagy az ágazat fejlesztésével, a gondok megoldásával kapcsolatos kérdések megvitatásába, a különféle koncepciók kidolgozásába. Ez igény is részükről, amelynek feltételeit meg kel! teremteni. Az SZFSZ ezt a törek­vést támogatva nemcsak a személyes érdeket szolgálja hanem népgazda­sági és társadalmi érdeket is, hiszen a döntések előkészítésébe bevont ér­telmiségiek feltétlenül nagyobb kedv­vel végzik munkájukat. Nem beszélve arról, hogy a döntés előkészítéséhez szükséges viták fellsmerhetőbbé te­szik a fizikai dolgozókkal való egy­­másrautatságukat, aminek következ­tében javul az összhang közöttük. Tavaly például 36 újítási javaslatot adtak be, de aktívan részt vesznek a járásunk mezőgazdasági üzemeiben működő 19 komplex ésszerűsítő bri­gád tevékenységében. — Milyennek ítéli meg a kezdő agrárértelmiségiek beilleszkedését? — Szerintem az eddigieknél is na­gyobb figyelmet kell fordítani pél­dául a pályakezdő agrárérte'misé­­giek beilleszkedésének segítésére, to­vábbá arra, hogy végzettségüknek megfelelő munkakört kapjanak. Emel­lett anyagilag is érdekeltebbé kell tenni őket a jobb minőségű munka­végzés céljából. Feladatot jelent a női agrárszakembereknek a mainál méltányosabb anyagi, erkölcsi elisme­rése is, beleértve, hogv bátrabban kell megbízni őket vezetői feladatok­kal. Az értelmiségieket kevéssé von­zó, tehát bizonyos tekintetben fehér foltnak is nevezhető területeken olyan lakás-, anyagi és foglalkozta­tási lehetőségeket kell teremteni, amelyek révén jnind a fiatal, mlpd pedig a tapasztalt diplomás szakem­bereknek érdemes lesz ott leteleped­ni. Az SZFSZ-nek természetesen min­den rendelkezésre álló eszközzel tá­mogatnia kell ezeket a törekvéseket, hiszen hosszabb távon e feladatok megoldásával lehet mind a gazdál­kodás eredményességét javítani, mind pedig az adott helység kulturális­­társadalmi felemelkedését szolgálni. (I. B.) — KOMMENTÁR Az újságíró általában türelmet­­lenül-érdeklődve várja az olyan jelegű sajtóértekezleteket, ame­lyeken egy-egy járás, illetve kerület viszonylatában számolnak be a Nem­zeti Front választási programjának teljesítéséről az illetékesek. Hiszen a széles nyilvánosság előtt is köztudott, hogy az ilyen jellegű programok alapvető összetevői a CSKP által meg­határozott feladatok végrehajtásának. A közelmúltban Bratislavában a Nyugat-szlovákiai kerület vonatkozá­sában tájékoztatták az újságírókat arról, vajon miképpen valósulnak meg az elképzelések, hogyan teljesí­tik a terveket — mindenekelőtt elő­térbe helyezve a lakásépítéseket, va­lamint a szocialista intézmények és a különböző berendezések építését. Az újságíró feszülten ül be a ta­nácskozóterembe — és vár. Várja az információkat, a véleményeket, a job­bító szándékú intézkedéseket. Vár — és viszonylag gyakran kételkedik. Vajon az elhangzott adatok, a felso­rolt érvek mennyire reálisak? Persze, annak is tudatában van, hogy a tá­jékoztatással megbízottak nem szol­gálhatnak — főképpen olyan kényes kérdés esetében, mint a lakásépítés és -átadás — a legpontosabb adatok­kal. Hiszen bármikor közbejöhet egy meghibásodás a kazánházban üzem­zavar a szennyvízhálózat építésénél stb. S ezáltal a tervek rögvest csu­pán tervek maradnak. De azért jegyzetel ám a tollforgató. Mi egyebet Is tehetne, ha írásos do­kumentumot nem vehetett kézbe? Mi­chal Borgufának, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság alelnöké­­nek szájából elhangzottak alapján pa­pírra veti többek között azt, hogy Z- akció keretén belül a szóban forgó kerületben 1987-ben 571 millió koro­na érléket hoztak létre. Kiépítettek többek között 102 kilométer hosszú vízvezeték-hálózatot, több mint nyolc kilométer hosszú szennyvízhálózatot stb. A 8. ötéves tervidőszak folyamán — pontosabban a tervidőszak végére vonatkozólag — 50 ezer lakást kell felépíteni a kerületben, ami remélhe­tőleg sikerül is. Ez ideig a legjob­ban tevékenykednek Ilyen szempont­ból a Galántai (Galante), a Komáro­mi (Komárno), az Érsekújvárt (No­vé Zámky) és a Nyitrai (Nitra) já­rásban. Kedvezőtlen a helyzet a Bra­tislava vidéki, e Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a Trnava! és a Senlcai járásban. Majd jegyzi a következőket: tény­leg a Bratislava-vidéki járásban a legkedvezőtlenebb a helyzet S leg­főképpen Szencen (Senec). És nem csupán jegyzi, tapasztalja is. Mivel jómaga Is vár — a szövetkezeti la­kás egész összegének befizetését kö­vetően — már vagy tizenhat hónapja a lakásra. Majd a vitában megkérde­zi, vajon miért szükséges annyira „támogatni“ Szene fejlesztését. Fej­lesztést kérdez igen, közben építésre gondol. Ami végképp nem ugyanaz. Mert Szencen építkeznek. Szó se ró­la! A városközpontban rengeteg la­kás épül. A tervekkel összhangban, vallják. De nagyon kevés, lakást ad­nak át az utóbbi időben. És még kér­dez az űjságirő. Sok család, elég sok gyermek. Hol vannak a bölcsődék, óvodák, hol vannak legalább az alap­iskolák? Igen, az alapiskolák! Meg az üzletek. Hiszen gondolni kell ám a nyári turlstaidényre Is. Amikor a Napfényes-tavakat a két hónap fo­lyamán több tízezren keresik fel. És amikor mind „hazai“, mind pedig nyaraló egyaránt bosszankodik: hát teljesen üresek az üzletek! (az az egy-kettő is, ami Szencen van) Majd fölkapja a fejét, amikor a következőket hallja: Szénéről Ma­gyarbélre (Velký Biel) szállítják a gyermekeket alapiskolába. Akkor miért van szükség a fürdőváros ily­nemű „fejlesztésére“? Főleg, ha az ivóvízellátással Is gondok vannak... De nem sok a kérdőjel? Ogy véli, bizony éppen elég! Majd újfent csak ekképpen folytatja: miért nem Ma­­lackyt, Pezinokot és Modrát fejlesztik a Bratislava-vidéki járásban? Az em­lített városok bizonyára jobban bír­nák a megterhelést, a nyomást. Vagy tán ide is kérdőjel kívánkozik? SUSLA BÉLA Csak ülünk... (és kérdezünk?) Munkájuk elismerést érdemel Aki szövetkezeti vezetőkkel, dolgozókkal ebszélget az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága és a já­rási mezőgazdasági igazgatósá­gok által szervezett műnk osko­láról, az tudatosítja, mily nagy jelentőségű a szaktudás Ilyen formában történő gyarapítása. Ezen a téren (a korábbi évek­ben) sok helyütt komoly hiá­nyosságok voltak, bőven akadt formalizmus, sok esetben éppen a vezető dolgozók legyintettek, amikor a szövetkezeti munka­iskoláról esett szó. Persze, még ma sincs minden rendjén ilyen vonatkozásban, örvendetes azonban, hogy egyre több az ilyen szintű továbbkép­zésre sokat adó szövetkezet. Az SZFSZ járási bizottságai nagy­ra értékelik azon szövetkezetek munkáját melyek sokat tesz­nek azért, hogy dolgozóik mind alaposabb szaktudással rendel­kezzenek. A Galántai (Galanta) járás­ban is nemrégiben értékelték azoknak a szövetkezeteknek a munkáját, amelyek a legjobb eredményeket érték el mind a szövetkezeti munkaiskolával, mind pedig a haladó tapaszta­latok iskolájával kapcsolato­san. A szövetkezeti munkaisko­la vonalán a legjobb eredmé­nyeket a Pusté sady-i Egyetér­tés Efsz érte el, a második he­lyen a nagygurahí (Veľký Grob) Oj Élet Efsz, a harmadikon a felsőszeli (Horné Saliby) Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Efsz végzett. Értékelték azt is, hogy az egyes gazdaságokban kik voltak a szövetkezeti munkais­kola legjobb vezetői. A három legeredményesebb: Ľudmila Gá­­lová. a Pusté Sady-í, Szikora Olga, a nagygurabi és Pipíš Má­ria, a felsőszélt szövetkezetből. Az 1987/88-as tanév folyamán a legjobb lektori munkát Ján Šulák mérnök, a Soporüal Efsz dolgozója, valamint Michal Ma­­lárik mérnök, a Vágfarkasdi (Vlőany) Efsz dolgozója fejtet­te ki. Az SZFSZ járási bizottságá­nak adatai szerint egyébként az elmúlt tanévben a szövetkezeti dolgozók 56 százaléka kapcso­lódott be a továbbképzésnek a fentiekben részletezett formá­jába. (ita) ben segítenek; játszóteret építettek, kerítést készítettek stb. A szülőérte­kezletekre — amelyet szlovák nyel­ven kell megtartanom — Is rendsze­resen ellátogatnak. ■ A felsőbb fórumukon hogyan mi nősitik az itteni óvodai oktatás szín­vonalát? — Nagyon pozitiven. Hiszen évről évre szép eredményeket érünk el a gyerekek iskolára való előkészítésé­ben, A szlovák iskola tanítói szerint persze az volna az ideális helyzet, ha az óvodai oktatás befejezése után azonnal az iskolapadba ülhetnének a jövőreménységek, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kéthónapos szünidő után nehéz számukra és ve­lük az iskolai indulás. Ugyanis- a kis nebulók a vakáció szabadságában szinte teljesen elfelejtik az óvodában tanult szavak, kifejezések és fogal­mak másnyelvű jelentését... (-ros) тттЩр Мч,н Hosszúszón (Dlhá Ves) kétnyelvű felirat hirdeti a szövetkezet óvodát. A több mint 86 százalékban magyar nemzetiségűek által lakott települé­sen mintegy tíz évvel ezelőtt szűnt meg a magyar iskola. Az összevont — 1—4. évfolyamú — kétosztályos szlo­vák nyelvű Iskolában közel negyven tanulót oktatnak. Mivel a magyar nemzetiségű szülők java része szlo­vák tanítási nyelvű Iskolába íratta — íratja a gyerekét — magvar taní­tási nyelvű alapiskola legközelebb Pelsőcön (Plešlvec) és Kecsön (Ke- 6ovo) található —, a tanfelügye­lőség öt évvel ezelőtt arra az elhatá­rozásra jutott, hogy nem érdemes to­vább fenntartani a magyar nyelven folyó oktatást. Egy régi családi házban berende­zett óvodát eredetileg húsz férőhe­lyesre méretezték, de jelenleg közel harminc — 3—6 éves — gyereket ré­szesítenek Itt egésznapos ellátásban. Ä helyi szövetkezet évi 85 ezer ko­ronás támogatást élvező két tanerős óvoda igazgatónője: Kopper Valéria. Váltótársa Körösi Erzsébet. Mindket­ten magyar Iskolát végeztek ... — Tizennyolc éve (az óvoda fenn­állása óta) vagyok óvónő ebben a fa­luban — nyilatkozik az igazgatónő. — Az .átállás“ óta kissé szokatlan helyzet alakult ki, ugyanis a gyere­kek egymás között magyarul beszél­nek, otthon is ezt a nyelvet hallják és használják. A tananyag átadása ezért idő- és türelemigényesebb, mi­vel a szlovák nyelvű szöveget, a sza vakat, a fogalmakat magyarul is el kell ismételni. Vagyis csak oda-vissza fordításokkal válik számukra érthe tővé, befogadhatóvá. A gyerekek ma­gyar mesére is áhítoznak, azonban ezt az igényüket a feszes tanterv miatt csak ritkán áll módunkban tel­jesíteni. Zenei ismeretekben Is szépen gazdagodnak: számos szlovák gyer­mekdalt tanítunk meg velük. Magyar dalocskákat nem tartalmaz a szlovák tananyag. ■ És otthonról milyen örökölt ze­nei anyanyelvéf hoznak magukkal a kicsi bartóki „mikrokozmosz“-ba? — Jóformán semmilyent, ugyanis a szülők java része a kevés szabadidőt biztosító mezőgazdaságban dolgozik. A gyermekekkel való együtténeklés­­re, vagy szókincsük folytonos gyara­pítására már nem marad elegendő idejük. Bár sok esetben a hajlandó­ság is hiányzik. ■ Az idén mennyi neveltjük „lép" tovább az iskolapadba? — Tízen vannak, akik közül kilen­cet a helyi szlovák tannyelvű iskolá­ba írattak be a szülők. A maradó „egyke“ Kecső felé veszi az útját. Az ö részére a társadalmi ünnepélyeken és kulturális akciókon magyar vers­(V. Gy. illusztrációs felvétele) sei való szereplést biztosítunk... Az ünnepségekre a nagymamák is szíve­sen és rendszeresen eljárnak, hogy gyönyörködjenek az óvodás-iskolás utódok által nyújtott színvonalas mű sorokban. Ilyenkor sokat tapsolnak, tetszik nekik az ügyes, értelmes fiúk és lányok szereplése — bár nem ér­tik az unokák nyelvét ■ Milyen a szülőkkel való együtt­működés? — Kölcsönösségen alapuló. Minden

Next

/
Thumbnails
Contents