Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-29 / 17. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1S88. április 29. KEDVEZŐ FELTÉTELEKET TEREMTENI A Tőketerebesi (Trebisov) Járás mezőgazdasági üzemeiben jelenleg 339 okleveles mezőgazdasági szakember dolgozik, akik rendkívül nagy potenciális értéket képviselnek lakóhelyük szellemi életében. Hogy ez a potenlcális érték mennyire hat környezetükre, tehát, hogy mennyire sugárzó az értelmiségiekben rejlő tudás és gondolkodási készség, nagymértékben függ a helyzetüktől. Nemrégiben erről beszélgettünk 'Alexander Sabollal, az SZFSZ Tőketerebesi Járási Bizottságának titkárával. — Véleménye szerint milyen szerepe van a mai agrárértelmiségnek a vidék szellemi életének formálásában? — Az SZFSZ járási bizottsága megkülönböztetett figyelmet fordít a mezőgazdaságban foglalkoztatott értelmiségiek tevékenységére. Nemcsak az én véleményem, adatokkal is igazolható tény: az utóbbi években tovább növekedett szerepük mind a felső vezetésben, mind pedig középszinten. Részt vesznek a tudományos ismeretek alkalmazásában, nagy részük van a gazdálkodás hatékonyságát növelő helyi intézkedések kidolgozásában és Jelentős szerepük az elmúlt évek jó mezőgazdasági eredményeiben; így a korszerű technológiák alkalmazásában, a termésátlagok növelésében, az állattenyésztés hozamnövelésében. — Mennyire vesznek részt az agrárértelmiségiek a közéleti tevékenységben? — Kétségkívül növekedett az ag-ÍFotó: B. J.) rárértelmtségiek közéleti aktivitása, üzemen, falun belül és országos arányokban is. Példaként említem, hogy a legutóbbi választások alkalmával a korábbinál Jóval többen kerültek az SZFSZ-alapszervezetek vezetésébe, különböző tisztségeket töltenek be, ahol kiválóan megállják a helyüket. Mindennapimunkájuk mellett sokat tesznek a falu kulturális és sportéletének alakításáért, fejlesztéséért. Különböző tisztségeket töltenek be a Nemzeti Front tömegszervezeteiben. Különösen növekszik az agrárértelmiségiek szerepe ott, ahol például az iskolakörzetesítés, vagyis az alapiskolák integrálása folytán hiányzik a pedagógus, ahol tehát, bár más szerepkörben, de sok tekintetben hasonló, godolatébresztö munkát kell végezni. Ez már ma sem csak igény, hiszen például a kisállattenyésztők és kertbarátok szervezeteiben, ki-ki, amellett, hogy szaktanácsot ad a jobb gazdálkodáshoz, közel kerül az emberekhez, s egyben politikai és pedagógiai munkát is végez. — Mindehhez az is szükséges, hogy az agrármérnök, illetve az agrárértelmiségi otthonának is tekintse azt a környezetet, amelyben dolgozik. ön szerint milyen igényeket kell kielégíteni ahhoz, hogy ez általános legyen? — Talán a legfontosabb, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben kell bevonni az értelmiségi dolgozókat az üzem, vagy az ágazat fejlesztésével, a gondok megoldásával kapcsolatos kérdések megvitatásába, a különféle koncepciók kidolgozásába. Ez igény is részükről, amelynek feltételeit meg kel! teremteni. Az SZFSZ ezt a törekvést támogatva nemcsak a személyes érdeket szolgálja hanem népgazdasági és társadalmi érdeket is, hiszen a döntések előkészítésébe bevont értelmiségiek feltétlenül nagyobb kedvvel végzik munkájukat. Nem beszélve arról, hogy a döntés előkészítéséhez szükséges viták fellsmerhetőbbé teszik a fizikai dolgozókkal való egymásrautatságukat, aminek következtében javul az összhang közöttük. Tavaly például 36 újítási javaslatot adtak be, de aktívan részt vesznek a járásunk mezőgazdasági üzemeiben működő 19 komplex ésszerűsítő brigád tevékenységében. — Milyennek ítéli meg a kezdő agrárértelmiségiek beilleszkedését? — Szerintem az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani például a pályakezdő agrárérte'miségiek beilleszkedésének segítésére, továbbá arra, hogy végzettségüknek megfelelő munkakört kapjanak. Emellett anyagilag is érdekeltebbé kell tenni őket a jobb minőségű munkavégzés céljából. Feladatot jelent a női agrárszakembereknek a mainál méltányosabb anyagi, erkölcsi elismerése is, beleértve, hogv bátrabban kell megbízni őket vezetői feladatokkal. Az értelmiségieket kevéssé vonzó, tehát bizonyos tekintetben fehér foltnak is nevezhető területeken olyan lakás-, anyagi és foglalkoztatási lehetőségeket kell teremteni, amelyek révén jnind a fiatal, mlpd pedig a tapasztalt diplomás szakembereknek érdemes lesz ott letelepedni. Az SZFSZ-nek természetesen minden rendelkezésre álló eszközzel támogatnia kell ezeket a törekvéseket, hiszen hosszabb távon e feladatok megoldásával lehet mind a gazdálkodás eredményességét javítani, mind pedig az adott helység kulturálistársadalmi felemelkedését szolgálni. (I. B.) — KOMMENTÁR Az újságíró általában türelmetlenül-érdeklődve várja az olyan jelegű sajtóértekezleteket, amelyeken egy-egy járás, illetve kerület viszonylatában számolnak be a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséről az illetékesek. Hiszen a széles nyilvánosság előtt is köztudott, hogy az ilyen jellegű programok alapvető összetevői a CSKP által meghatározott feladatok végrehajtásának. A közelmúltban Bratislavában a Nyugat-szlovákiai kerület vonatkozásában tájékoztatták az újságírókat arról, vajon miképpen valósulnak meg az elképzelések, hogyan teljesítik a terveket — mindenekelőtt előtérbe helyezve a lakásépítéseket, valamint a szocialista intézmények és a különböző berendezések építését. Az újságíró feszülten ül be a tanácskozóterembe — és vár. Várja az információkat, a véleményeket, a jobbító szándékú intézkedéseket. Vár — és viszonylag gyakran kételkedik. Vajon az elhangzott adatok, a felsorolt érvek mennyire reálisak? Persze, annak is tudatában van, hogy a tájékoztatással megbízottak nem szolgálhatnak — főképpen olyan kényes kérdés esetében, mint a lakásépítés és -átadás — a legpontosabb adatokkal. Hiszen bármikor közbejöhet egy meghibásodás a kazánházban üzemzavar a szennyvízhálózat építésénél stb. S ezáltal a tervek rögvest csupán tervek maradnak. De azért jegyzetel ám a tollforgató. Mi egyebet Is tehetne, ha írásos dokumentumot nem vehetett kézbe? Michal Borgufának, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság alelnökének szájából elhangzottak alapján papírra veti többek között azt, hogy Z- akció keretén belül a szóban forgó kerületben 1987-ben 571 millió korona érléket hoztak létre. Kiépítettek többek között 102 kilométer hosszú vízvezeték-hálózatot, több mint nyolc kilométer hosszú szennyvízhálózatot stb. A 8. ötéves tervidőszak folyamán — pontosabban a tervidőszak végére vonatkozólag — 50 ezer lakást kell felépíteni a kerületben, ami remélhetőleg sikerül is. Ez ideig a legjobban tevékenykednek Ilyen szempontból a Galántai (Galante), a Komáromi (Komárno), az Érsekújvárt (Nové Zámky) és a Nyitrai (Nitra) járásban. Kedvezőtlen a helyzet a Bratislava vidéki, e Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a Trnava! és a Senlcai járásban. Majd jegyzi a következőket: tényleg a Bratislava-vidéki járásban a legkedvezőtlenebb a helyzet S legfőképpen Szencen (Senec). És nem csupán jegyzi, tapasztalja is. Mivel jómaga Is vár — a szövetkezeti lakás egész összegének befizetését követően — már vagy tizenhat hónapja a lakásra. Majd a vitában megkérdezi, vajon miért szükséges annyira „támogatni“ Szene fejlesztését. Fejlesztést kérdez igen, közben építésre gondol. Ami végképp nem ugyanaz. Mert Szencen építkeznek. Szó se róla! A városközpontban rengeteg lakás épül. A tervekkel összhangban, vallják. De nagyon kevés, lakást adnak át az utóbbi időben. És még kérdez az űjságirő. Sok család, elég sok gyermek. Hol vannak a bölcsődék, óvodák, hol vannak legalább az alapiskolák? Igen, az alapiskolák! Meg az üzletek. Hiszen gondolni kell ám a nyári turlstaidényre Is. Amikor a Napfényes-tavakat a két hónap folyamán több tízezren keresik fel. És amikor mind „hazai“, mind pedig nyaraló egyaránt bosszankodik: hát teljesen üresek az üzletek! (az az egy-kettő is, ami Szencen van) Majd fölkapja a fejét, amikor a következőket hallja: Szénéről Magyarbélre (Velký Biel) szállítják a gyermekeket alapiskolába. Akkor miért van szükség a fürdőváros ilynemű „fejlesztésére“? Főleg, ha az ivóvízellátással Is gondok vannak... De nem sok a kérdőjel? Ogy véli, bizony éppen elég! Majd újfent csak ekképpen folytatja: miért nem Malackyt, Pezinokot és Modrát fejlesztik a Bratislava-vidéki járásban? Az említett városok bizonyára jobban bírnák a megterhelést, a nyomást. Vagy tán ide is kérdőjel kívánkozik? SUSLA BÉLA Csak ülünk... (és kérdezünk?) Munkájuk elismerést érdemel Aki szövetkezeti vezetőkkel, dolgozókkal ebszélget az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága és a járási mezőgazdasági igazgatóságok által szervezett műnk oskoláról, az tudatosítja, mily nagy jelentőségű a szaktudás Ilyen formában történő gyarapítása. Ezen a téren (a korábbi években) sok helyütt komoly hiányosságok voltak, bőven akadt formalizmus, sok esetben éppen a vezető dolgozók legyintettek, amikor a szövetkezeti munkaiskoláról esett szó. Persze, még ma sincs minden rendjén ilyen vonatkozásban, örvendetes azonban, hogy egyre több az ilyen szintű továbbképzésre sokat adó szövetkezet. Az SZFSZ járási bizottságai nagyra értékelik azon szövetkezetek munkáját melyek sokat tesznek azért, hogy dolgozóik mind alaposabb szaktudással rendelkezzenek. A Galántai (Galanta) járásban is nemrégiben értékelték azoknak a szövetkezeteknek a munkáját, amelyek a legjobb eredményeket érték el mind a szövetkezeti munkaiskolával, mind pedig a haladó tapasztalatok iskolájával kapcsolatosan. A szövetkezeti munkaiskola vonalán a legjobb eredményeket a Pusté sady-i Egyetértés Efsz érte el, a második helyen a nagygurahí (Veľký Grob) Oj Élet Efsz, a harmadikon a felsőszeli (Horné Saliby) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz végzett. Értékelték azt is, hogy az egyes gazdaságokban kik voltak a szövetkezeti munkaiskola legjobb vezetői. A három legeredményesebb: Ľudmila Gálová. a Pusté Sady-í, Szikora Olga, a nagygurabi és Pipíš Mária, a felsőszélt szövetkezetből. Az 1987/88-as tanév folyamán a legjobb lektori munkát Ján Šulák mérnök, a Soporüal Efsz dolgozója, valamint Michal Malárik mérnök, a Vágfarkasdi (Vlőany) Efsz dolgozója fejtette ki. Az SZFSZ járási bizottságának adatai szerint egyébként az elmúlt tanévben a szövetkezeti dolgozók 56 százaléka kapcsolódott be a továbbképzésnek a fentiekben részletezett formájába. (ita) ben segítenek; játszóteret építettek, kerítést készítettek stb. A szülőértekezletekre — amelyet szlovák nyelven kell megtartanom — Is rendszeresen ellátogatnak. ■ A felsőbb fórumukon hogyan mi nősitik az itteni óvodai oktatás színvonalát? — Nagyon pozitiven. Hiszen évről évre szép eredményeket érünk el a gyerekek iskolára való előkészítésében, A szlovák iskola tanítói szerint persze az volna az ideális helyzet, ha az óvodai oktatás befejezése után azonnal az iskolapadba ülhetnének a jövőreménységek, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kéthónapos szünidő után nehéz számukra és velük az iskolai indulás. Ugyanis- a kis nebulók a vakáció szabadságában szinte teljesen elfelejtik az óvodában tanult szavak, kifejezések és fogalmak másnyelvű jelentését... (-ros) тттЩр Мч,н Hosszúszón (Dlhá Ves) kétnyelvű felirat hirdeti a szövetkezet óvodát. A több mint 86 százalékban magyar nemzetiségűek által lakott településen mintegy tíz évvel ezelőtt szűnt meg a magyar iskola. Az összevont — 1—4. évfolyamú — kétosztályos szlovák nyelvű Iskolában közel negyven tanulót oktatnak. Mivel a magyar nemzetiségű szülők java része szlovák tanítási nyelvű Iskolába íratta — íratja a gyerekét — magvar tanítási nyelvű alapiskola legközelebb Pelsőcön (Plešlvec) és Kecsön (Ke- 6ovo) található —, a tanfelügyelőség öt évvel ezelőtt arra az elhatározásra jutott, hogy nem érdemes tovább fenntartani a magyar nyelven folyó oktatást. Egy régi családi házban berendezett óvodát eredetileg húsz férőhelyesre méretezték, de jelenleg közel harminc — 3—6 éves — gyereket részesítenek Itt egésznapos ellátásban. Ä helyi szövetkezet évi 85 ezer koronás támogatást élvező két tanerős óvoda igazgatónője: Kopper Valéria. Váltótársa Körösi Erzsébet. Mindketten magyar Iskolát végeztek ... — Tizennyolc éve (az óvoda fennállása óta) vagyok óvónő ebben a faluban — nyilatkozik az igazgatónő. — Az .átállás“ óta kissé szokatlan helyzet alakult ki, ugyanis a gyerekek egymás között magyarul beszélnek, otthon is ezt a nyelvet hallják és használják. A tananyag átadása ezért idő- és türelemigényesebb, mivel a szlovák nyelvű szöveget, a sza vakat, a fogalmakat magyarul is el kell ismételni. Vagyis csak oda-vissza fordításokkal válik számukra érthe tővé, befogadhatóvá. A gyerekek magyar mesére is áhítoznak, azonban ezt az igényüket a feszes tanterv miatt csak ritkán áll módunkban teljesíteni. Zenei ismeretekben Is szépen gazdagodnak: számos szlovák gyermekdalt tanítunk meg velük. Magyar dalocskákat nem tartalmaz a szlovák tananyag. ■ És otthonról milyen örökölt zenei anyanyelvéf hoznak magukkal a kicsi bartóki „mikrokozmosz“-ba? — Jóformán semmilyent, ugyanis a szülők java része a kevés szabadidőt biztosító mezőgazdaságban dolgozik. A gyermekekkel való együtténeklésre, vagy szókincsük folytonos gyarapítására már nem marad elegendő idejük. Bár sok esetben a hajlandóság is hiányzik. ■ Az idén mennyi neveltjük „lép" tovább az iskolapadba? — Tízen vannak, akik közül kilencet a helyi szlovák tannyelvű iskolába írattak be a szülők. A maradó „egyke“ Kecső felé veszi az útját. Az ö részére a társadalmi ünnepélyeken és kulturális akciókon magyar vers(V. Gy. illusztrációs felvétele) sei való szereplést biztosítunk... Az ünnepségekre a nagymamák is szívesen és rendszeresen eljárnak, hogy gyönyörködjenek az óvodás-iskolás utódok által nyújtott színvonalas mű sorokban. Ilyenkor sokat tapsolnak, tetszik nekik az ügyes, értelmes fiúk és lányok szereplése — bár nem értik az unokák nyelvét ■ Milyen a szülőkkel való együttműködés? — Kölcsönösségen alapuló. Minden
