Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-22 / 16. szám
1988. április 22. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Egy gazdaság eredményei és távlatai A Kelet-szlovákiai kerület legnagyobb egységes földműves-szövetkezete a bőd ollói (Budylov), amely 6 ezer 400 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, ebből a szántó ötezer hektárt foglal ei. A Jobb szemléltetés kedvéért megemlíthetjük, hogy ez a szántóterület például ,a Popradi vagy a Humennéi járásnak egyharmadát képezi. A szövetkezet annyi gabonát termel, mint a Stará Lubovüa-i járás mezőgazdasági üzemei egybevéve. Az évi tejtermelése meghaladja az ötmillió litert, a hústermelése pedig másfél ezer tonna körü'i. A gazdaság bruttó mezőgazdasági termelésének értéke eléri a 125 millió koronát. A teljesség kedvéért említést érdemel, hogy a szövetkezet termőhelyi adottságai nem kedvezőek. A nagy kiterjedésű területen a homokos talajoktól az agyagos talajokig szinte minden változat megta’álható. Az öntözési lehetőségek minimálisak. A nagyüzem mintegy nyolcszáz dolgozónak ad biztos megélhetési lehetőséget. Érdekes képet mutat a dolgozók korösszetétele is. A kimutatások szerint háromszázan 35 éven, négyszázan pedig 45 éven aluliak. A szövetkezetben 24 fó'iskolai és 82 középiskolai végzettségű szakember dolgozik. De a tagságnak is mintegy hatvan százaléka megszerezte a szakoklevelet. Ä gazdaság műit évi eredményeit sikerek és kudarcok egyaránt jellemezték. A növénytermesztésre elsősorban a szélsőséges aszály nyomta rá bélyegét. Kivételt csupán a kalászos gabona képezett, amelyből a szövetkezet negyvenéves fennállása óta a legnagyobb termést takarították be. Az elért 4,4 tonnás hektárhozam jóvoltából ezer tonnával több kalászos gabonát termeltek a tervezettnél. A többi növénykultúra esetében azonban már az aszály éreztette hatását. A szövetkezetnek jöl jövedelmezett a borsó és a napraforgó termesztése, még akkor is, ha a korábbi évekhez képest gyengébb termést takarítottak be. A napraforgó például még az 158 tonnás átlaghozamnál Is kifizetődőbb növénynek bizonyult. Termesztésében nagy hasznát veszik a magyarországi tapasztalatoknak. Kooperációban a Bácsalmási Megtermelő Állami Gazdasággal a legkorszerűbb technológiához a legkiválóbb hibridekhez jutottak hozzá. Tavaly 150 hektáron kipróbálták a Vágsellyei (Šaľa) Efsz által Irányított Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszert. Igaz a szárazság meghiúsította az elvárásokat viszont a termelést rendszer előnyeit mérlegelve az idén a korszerű technológiát a szemes kukorica egész vetésterületén alkalmazzák. — A legnagyobb tartalékokat a cukorrépa termesztésében tapasztaljuk. Az ágazat fellendülését objektiv és szubjektív tényezők egyaránt hátráltatják. Mivel nem áll megfelelő betakarítási technika rendelkezésünkre, ezáltal számottevő betakarítási veszteségek keletkeznek. A termésnek jó harminc százaléka a földben marad. Tagadhatatlanul azonban az agrotechnikában Is akadnak fogyatékosságok. Mindenekelőtt meg keli tanulnunk gazdálkodni a talajnedvességgel, a minimalizált talajművelés révén. A sok beavatkozás csökkenti a talaj vízkészletét, s ezáltal akadályozza a szükséges egyedszám betartását. Az elmúlt évben fogtunk hozzá első Ízben az altalajlazftáshoz, s ez sokat segít a kedvező termelési feltételek megteremtésében. Elvárnánk persze a jobb vegyszerellátást is, hiszen ma aligha támaszkodhatunk a kézi munkával végzett gyomirtásra — sorolta a cukorrépa-termesztés időszerű problémáit beszélgetésünk során dr. Köteles Ágoston, a szövetkezet elnöke. A takarmányalap megteremtése komoly gondokat okozott a gazdaságnak. A hiányt takarmányok vásárlásával pótolták. Érthető, hogy alapvető céljuk az önellátás feltételeinek megteremtése, még akkor Is, ha a lehetőségek korlátozottak. Nem könnyű feladat beosztani mindenre a területet, amikor a gabonaféléket a szántónak hatvan százalékán termesztik, és az állatsürűséget figyelembe véve száz hektár mezőgazdasági területre 75 darab szarvasmarha jut. De azért próbálkoznak ... — Tekintettel a gyakori csapadékhiányra, felszámoljuk az extenzív legelőket. Egy tehénre számítva csupán 10 ár legelőt hagyunk meg. A hátralevő területet bevonjuk a szántóföldi termelésbe takarmánynövények termesztésére. Nagy lehetőséget látunk a lucernatermesztés javításában, már azért is, mert a takarmányok összetétele tekintetében növelnünk kell a fehérjetartalmú takarmányokat. A lucerna termesztési technológiáját tudományos megalapozottsággal kívánjuk végrehajtani. A termesztési technológia korszerű módszertanát magyarországi partnereinktől vesszük át — mondotta az elnök. A növénytermesztés belterjesítése érdekében számottevő beruházásokra került, illetve kerül sor. Tavaly 800 hektáron végezték el az altalajlazítást, az idén pedig már -1250 hektárra tervezik. Az ötéves tervidőszak végéig 265 hektár vizenyős terület lecsapolásával számolnak. Tavaly a savanyú kémhatású talajokba mintegy hatezer tonna meszet dolgoztak be. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az istáHótrágya kezelésére. Az idei évtől kezdve konténerekben hordják ki a trágyát, és egy nagy befogadóképességű szilárdított trágyatelepet építenek. A szerves trágyázás javítására az elmúlt évben háromezer tonna Vitahumot ts beszereztek. A szilázs tartósítására elegendő stlógödör áll rendelkezésükre. A szénát egy korszerű nagy kapacitású tárolóban szárítják. A tömegtakarmányok kívánt összetételének beállítását, valamint vitaminokkal és ásványi sókkal való kiegészítését a központi takarmánykeverőben végezhetik el. Az állattenyésztés szakaszán eredményes évet tudhatnak maguk mögött a bodollóiak. Az előirányzott 53 millió korona értékű termelési tervüket egy százalékkal túlteljesítették. Aruértékesítési kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tettek. A marha- és a sertéshizlalás, valamint a tejtermelés nyereséges ágazatnak bizonyult. A tehenészetben az egyedenkénti évi fejési átlag elérte a 3 ezer 630 litert. A tej minőségének javításával tavaly 150 ezer koronával növelték a bevételt az előző évhez viszonyítva. Az idén az új szabvány életbe lépése a bodollőí állattenyésztőknek is gondot okozott. Januárban a tejnek mindössze 24 százaléka került az első osztályba, s ez nem kevesebb, mint kétmillió korona veszteséget jelentett a gazdaságnak. — Ma a tej minősége került a figyelem homlokterébe. Gazdasági szempontból ez számunkra döntő tényező, hiszen a közel ötmillió liter tej értékesítése úgyszólván 75 százalékát teszt ki a nyereségnek. Bár a minőség szempontjából lényeges az istálló technikai felszereltség? — és e tekintetben a gépipar sokban adósa maradt a mezőgazdaságnak —, mégis azt kell mondanom, hogy nyolcvan százalékban a minőség az emberek kezében van, és a legalapvetóbb higiéniai követelmények betartásán múlik. E tekintetben változtatni kell az emberek hosszú évek során beidegződött gondolkodásmódján. Ezért is a legfontosabbnak a megfelelő anyagi ösztönzést tartjuk. Premizálási rendszerünkben az első osztályú tejért járó jutalom 20 százalékát teszi ki az alapbérnek. A másodosztályú tejért csak az alapbér jár. De ha a tej harmadosztályú, akkor harminc százalékot vonunk le az alapbérből. Tehát a bérkülönbözet elérheti az 1500 koronát. Fokoztuk az ellenőrzést. Mindegyik fejőt, etetőt külön-külön értékeljük. Ebben felbecsülhetetlen segítséget jelent a saját laboratóriumunk, ahol Kiss Éva vegyészmérnök kiváló munkát végez — tárta fel a tejminőséggel kapcsolatos tényeket a gazdaság vezetője. Tavaly jelentős előrehaladást könyveltek el a szarvasmarhák szaporulatában. Ugyanis száz tehéntől 104 borjút választottak el. Így paofrra vetve ez csupán egy számadat, de mögötte néhány fontos Intézkedés^ húzódik meg. Például dr. Tóth Szilárd személyében egy szaporodásbiológiával foglalkozó állatorvos irányítja ezt a területet. Továbbá a zootechnikusok éjszakai ügyeletet tartanak az elléseknél, s ezt külön megfizetik. A többletkiadás megtérül. A gazdaságnak azonban, komoly gondot okoz a leukózis. — A tehénállomány 25 százaléka fertőzött. Amikor a Kassa J Košice )vidéki járásban megvalósították a nagyarányú összpontosítást és szakosítást, nem számoltak ennek hátrányaival. Mivel a borjúnevelés kooperációban történik, s így évente négyezer borjút nevelnek fel egy helyen összpontosítva, szinte lehetetlen megakadályozni a betegség terjedését. Pedig a felszámolása milliókba kerül — mondotta Köteles elvtárs. Az új követelményekkel kapcsolatban az alábbi gondolatsort ragadtuk ki beszélgetésünkből: — Az átépítéssel kapcsolatban fokozott igényességet várunk el a termelés minden területén. Hatványozottan vonatkozk ez a vezetőkre, a szakemberekre. Fontosnak tartjuk egyebek között, hogy lépést tartsanak a legújabb ismeretekkel. Ezért bizonyos időközökben vizsgáztatjuk őket. Napjainkban előtérbe került a felelősség és az önállóság kérdése is. Vezetőinket arra szeretnénk rávezetni, hogy mindenki a saját jog- és felelősségkörének megfelelően önállóan döntsön, és ne várjon mások utasításara. A felelősség és az önállóság kérdését az üzemekre ki kellene terjeszteni. Ez ideig ugyanis az adminisztratív-utasításos rendszer uralkodik. Ma a mezőgazdasági üzemek fizikai, technikai és szellemi kapacitása elegendő ahhoz, hogy önállóan, saját erejükből képesek legyenek eredményesen gazdálkodni, összhangban az össztársadalmi követelményekkel. A továbbfejlődés érdekében fontosnak tartjuk a feldolgozó-, illetve a háttériparral való jobb, egyenrangú partneri kapcsolatokat. Kötelességünknek tartjuk, hogy ötmillió liter tejet és másfélezer tonna húst adjunk a közös asztalra. Viszont nincs olyan partnerünk, amelyik bármit is tenne a kedvezőbb termelési feltételek megteremtése érdekében. Példa érre a tej. A gazdasági nyomás hatására a szabvány betartása számunkra alapvető követelmény. A háttéripart ezzel szemben semmiféle gazdasági szabályozó nem kényszeríti, kötelezi arra, hogy például megfelelő és kellő mennyiségű fejőberetjdezést gyártson. Végezetül csupán annyit. Bár gondokból, nehézségekből nem volt hiány, mégis eredményes évet tudhatnak magú után a bodollóiak Ezáital kedvező feltételeket teremtettek az idei, sokkal igényesebb feladatok teljesítéséhez. Hiszen legfőbb érdekük, hogy a gazdaság minél magasabb színvonalra emelkedjen, s a tagság életkörülményei is egyre kedvezőbbek legyenek. KLAMARCSIK MARIA Ongyik Eszter, a bodollói tehenészeli telep fejőnője kezeli a modern fejőberendezést A 81 éves Weiser Istvánt, habár nyugdíjas, még mindig a legjobb állatgondozók között emlegetik. Az állattenyésztésben 31 évet dolgozott le (A szerző felvételei) ehszlovákia és Magyarország között az utóbbi tíz esztendőben gyümölcsöző kapcsolatok Jöttek létre a mezőgazdaság területén A kölcsönösségen alapuló közeledés mindkét fél számára vitathatatlan előnyökkel jár, A határmentt gazdaságok a szocialista munkamegosztás elve alapján érte'mezik és terjesztik ki az együttműködést a szakterületeken kívül a társadalom politikai szférákban is. Bevált gyakorlat a két fél kapcsolatában, hogy — kerületi, illetve megyei szinten — évente közös érdekeieteket tartanak. Egy liven tanácskozáson vettem részt a közelmúltban. A Heves megvet Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének küldöttsége Srankő László vezetésével kétnapos hivatalos látogatást tett a Közép szlovákiai kerületben. Az első napon a kerület történelmi nevezetességeivel Ismerkedtek meg. majd mezfig izdaságl üzemekbe látogattak el A látogatás második napján a Malii (Vfinlincej Egységes Földműves-szövetkezetben díszvacsorán látták vendégül a magyarországi küldöttséget, amelyen többek között részt vett Pavel Snider mérnök a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője Gál István, az SZFSZ járási bizottságának titkára, valamint a kooperáló szövetkezetek képviselői. Srankő László közgazdász, a TESZOV titkára pohárköszöntőfében summázta az évtizedes együttműködés eredményeinek szakmai, társadalmi és politikai jelentőségét. Megtudtuk, hogy Közeledés, kölcsönösség Heves megye 54 termelőszövetkezetéből húsznak van sokrétű szerződéses kapcsolata szlovákiai mezőgazdasági üzemekkel. Szakmai téren az aratásban, szalmabegyűjtésben és trágyaszórásban, valamint a cukorrépa betakarításban veszik igénybe a szlovákiai partnerek segítségét. Mindezért kombájnokkal, szalmabálázőkkal, talajelőkészftő tárcsákkal, korszerű (IH) vetőgépekkel, és nem utolsósorban a korszerű technológiák — mint például legújabban a művelőutas termesztés — meghonosításához nyújtott szaktanácsadással fizetik vissza a segítséget. Mindkét ország számára előnyt jelent, hogy a gépek cseréjével mérséklődnek a munkacsúcsok. A műszaki eszközök maximális — kooperációs — kihasználásával pedig tetemes beruházási ráfordítás takarítható meg. Örömmel nyugtázta továbbá, hogy az együttműködés bővítésével az emberi kapcsolatok ts elmélyültebbé váltak. Kultúrcsoportok és sportegyesületek jelentek és jelennek meg a gépek „nyomában“. Lehetőség nyílt a csereüdültetésre és a tanulmányutak rendszeresítésére. A küldöttség vezetője köszönetét mondott az együttműködésért, a reális értékelésért, az efsz-eket foglalkoztató problémák felvetéséért. — Az átalakítás sok problémával jár — mondotta —, de a szövetkezeti mozgalom Önöknél és nálunk, nagyobb teljesítményre is képes. Olyan fejlődési szakasz áll mögöttünk, amelyre büszkék lehetünk. A jövőben — a gyorsítás és átépítés szellemében, valamint a követelmények kielégítése érdekében — további kezdeményezéssel lépéseket kell tennünk a kapcsolatok bővítése terén. Srankő László végezetül így értékelte kétnapos itt-tartőzkodásuk eredményét: „Megkötöttük az együttműködési szerződéseket. Ezen túlmenően, kötetlen eszmecserét folytattunk társadalom-politikai kérdésekről szlovákiai partnereinkkel. Tájékoztattuk egymást a Magyarországon végbemenő politikai-gazdasági átalakítás és a Csehszlovákiában folyamatban lévő gazdasági kibontakozás legújabb elképzeléseiről. 'A hazai vendéglátók nevében Pavel Šníder igazgató mondott pohárköszöntőt, amelyben nagyra értékelte a kulturális és szociális területre ts kiterjedő együttműködést. Majd így folytatta: „A jövőben a szakmai, politikai és társadalmi élet területén Is tovább kívánjuk mélyíteni baráti kapcsolatainkat.“ A továbbiakban köszönetét mondott a kooperációban nyújtott segítségért. (korcsmáros) Dr. Köteles Ágoston, az efsz elnöke
