Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 2. szám

A gyümölcsösben használt szerszámok és karbantartásuk

Az Idősebb, termő korban lévő fák részletes és állandó iíjftását előtérbe helyező metszésénél, ahol zömmel 10—15 mm-nél vastagabb ágakat kell levágnunk, olló helyett iokább fűrészt használunk. Erre leginkább az állítható lapú, keretes fafűrész felel meg. Nálunk ehhez kétféle fogazatú lap kapható: ritka és sűrű. A sűrűbb fogazató az előbb említett metszési műveletre, a ritkább pedig vastagabb oldalágak eltávolítására alkalmas.

Az ifjító metszésre a 20—25 cm-es, sűrű fogazatú, kisfűrész Is alkalmas, ennek lapja azonban nem állítható. Magyarországon keret nélküli, úgynevezett Iduna fogazatú, nyélre szerelhető önélező fűrész is kapható, amely jól használható a korona magasabb részeinek metszésére.

Természetesen a fűrészek ugvanolyan gondos karbantartást Igényelnek, mint a kések. A fűrészlapból minden használat után takarítsuk ki a fűrészport, olykor hajlítsuk ki, élezzük meg a fogakat, a lapot pedig olajozzuk be.

EGYÉB GYÜMÜLCSÉSZSZERSZAMOK ÉS ESZKÖZÜK

A fakaparó háromszög alakú nyeles szerszám, amelyet Idősebb gyümölcsfák törzsének, vastag ágainak téli tisztogatására, a kéregfoszlányok leválasztására használunk. A fakaparó hegyével távolítjuk el a kéregrepedésekben megbújt kártevők, bábjait és petecsomóit. A fakaparót egyelőkapával jól helyettesíthetjük.

Az ág- vagy fakaparóval megtisztított felületek finomabb tisztogatására erős drótból vagy fémlemezből készült nyeles kefét használunk.

A hernyúzóolló hosszabb nyélre szerelhető nagyon hasznos eszköz, amelynek egyik szára zsineggel működtethető. Ilyen olló segítségével távolítjuk el a fa tetejében lévő hernyőfészkeket, gyümölcsmúmiákat, a pajzstetves, vértetves és elszáradt vesszőket, a lisztharmatos gyertyákat stb. A hernyózóolló karbantartásakor (olajozás, élezés) ne feledkezzünk meg arról sem, hogy viszszacsapó rugója egy idő után elfárad — ez az olló működtetését nehézkessé teszi —, ezért cseréljük ki.

A nyeles gyümölcsszedő egy

koronára emlékeztető, alul zsákkal ellátott eszköz, amely segítségével a korona csúcsán érő, legízletesebb gyümölcs Is károsodás nélkül leszedhető.

A különféle létrák és szedőállványok a faápolás és a szüret elenegedhetetlen segédeszközei. széles körben elterjedt, könnyen beszerezhető a dupla létra (festőlétra). Viszonylag praktikus, ámde, nem eiéggé biztonságos! Keskeny „terpesze“ miatt laza talajon ugyanis könnyen eldőlhetünk veie. A dupla létrán kívül ismerünk

még úgynevezett támasz nélküli, háromlábú, állandó dőlésszögű, kettős támaszú alumínium létrákat is. A fából készült létrák használatakor ne feledkezzünk meg arról, hogy a fokok épségét, a csuklópántok felerő sitését időnként ellenőrizzük. A létrák állagát lakkozással, pácolással, festéssel hatásosan megóvhatjuk.

A szedöállványoknak, szedőbakoknak különböző változatai vannak. Készülhetnek fából vagy fémcsőből Is. Magasságuk' 120—150 cm. Lehetnek négy lábúak, ügyesebbek viszont azok, amelyeknél két lábat kerekekkel helyettesítettek, hogy könynyen mozgathatók legyenek. Szedőbakra állva kényelmesen szüretelhetünk. Célszerű az olyan állvány, amelyen kezünk ügyében a gyümölcsszedő edények is elhelyezhetők.

A gyűmölesszedő edényeknek, kosaraknak, zsákoknak különféle fajtái ismertek. Vannak testre, illetve ágra erősíthető szedőedények is. Ezeket magunk Is elkészíthetjük; egy kis leleményességgel az is megoldható, hogy alul nyithatók legyenek, s így nem kell belőlük a gyümölcsöt kifordítani, hanem azt ügyesen a tárolóba csúsztathatjuk.

Tömeges szedésnél, ha nem szükséges válogatni, a kajszit, az őszibarackot egyenesen a tárolóládákba szedhetjük. A leszedett gyümölcs többnyire fából (esetleg vesszőből), műanyagból készült rekeszekbe kerül. A ládába való elrakás előtt a gyümölcsöt válogassuk szét. A szezon kezdete előtt ne feledkezzünk meg a tárolók, szedőedények, zsákok javításáról, fertőtlenítéséről sem.

Az „egyéb eszközök“ között említem meg az oltővesszők, a szemzések megjelölésére szolgáló jeltáblákat. Ha nagyobb mennyiségű azonos fajtájú oltóvesszőnk, facsemeténk van, akkor elég, ha a sorok elé egy — karóra szögezett — jeltáblát helyezünk. Kisebb számú és eltérő fajtájú facsemetéket külön-külön lássunk el táblácskával. Készítésére néhány milliméter vastag, 1,5—2,0 cm széles lecek felelnek meg, amelyekből 10 cm hosszúságú darabokat vágunk. Egyik oldalukra vigyünk fel világos olajfestékréteget, s kb. 10 perces száradás után grafitceruzával írjuk rá a fajta nevét, tüntessük fel az alanyt és a szemzés stb. időpontját. A jelzőtáblákat az első évben szigetelt huzallal lazán a törzsre, a második évben pedig valamelyik oldalágra erősítsük.

A TALAJMÜVELÉS ESZKÖZEI ÉS GÉPEI

Az ásó, a lapát, a kapa és a gereblye közismert, mindennapi eszköz. Róluk ezért csak röviden írunk. Mindegyikük nyeles szerszám, ezért fontos, hogy jó, sima fogásuk, erős nyelük legyen. Lapjuk legyen éles, tartsuk őket száraz helyen, hogy felületét ne fogja a rozsda, s olykor kenjük be vazelinnal, olajjal. Speciális gyümöicsészeszköznek tekinthető a szokásosnál hosszabb és keskenyebb faiskolai ásó, amely a facsemeték kiásására szolgál.

Kapából több, különféle méretű, legyen készletünkben. Csak éles kapával lehet jó! dolgozni — gyomot Irtani. Élesítését kikalapálással, illetve reszeléssel végezzük. Léteznek speciális formájú kézikapák is. Homokos talajon széles szív alakú, nyári gyomirtásra keskeny élű, de széles sarabolókapát használjunk. (Nagyobb területek gyomtalanítására, porhanyósítására sokkal előnyösebb kézi — nyeső vagy sarabolő — kultivátort használni. Ezek egyre nagyobb választékban kerülnek forgalomba.)

A gereblyék készülhetnek vasból, fából vagy műanyagból. A gyümölcsösben inkább a széles vasgereblye használatos. A lekaszált fű, a falevelek stb. összegyűjtésére műanyag vagy fagereblye is alkalmas. Az utóbbit házilag is elkészíthetjük.

Vasvillát istállőtrágya, szalma és széna rakodására, szétterítésére használjunk. Erre

Ne feledkezzünk meg a jelzőtáblák használatáról sem

(Fotó; Tóth József)

legjobb a közönséges, négy ágú acélvilla.

KERTI KISGÉPEK ÉS NÖVÉNYVÉDELMI ESZKÖZÖK

Az olyan kertészkedők, akik nagyobb területen gazdálkodnak, és biztos évi bevételre tesznek szert, megengedhetik maguknak, hogy kevesebb verejtékkel dolgozzanak. Kistraktorral szántani, fogasolni, szállítani stb. sokkal könnyebb. Nálunk a különféle kerti kisgépeket az Agrozet Zvolení Kereskedelmi Konszernvállalat kerületi részlegeiben vásárolhatjuk meg. Jelenleg a kislraktorok közül szabadon azonban csak a magyar gyártmányú Robi 55 kapható. A többi kisgépre előjegyzést vesznek fel

(A különféle kerti kisgépek beszerzési lehetőségeiről, választékáról lapunk 1987/31. számában részletesen irtunk.)

A gyümölcs- és zöldségtermesztésben nem lehetünk meg különféle kézi- (1 literes), hátivagy taligás-, esetleg motoros permetezőgép nélkül.

A leginkább szükséges, hözepes nagyságú (10—15 literes) permetezőnek két alaptípusa van. Az egyik az úgynevezett harmatpermetező, amit megtöltve a földön pumpálunk fel, a másik pedig a háti permetező, amit időnként használat közben a bal kezünkkel pumpálunk fel a szükséges nyomásra. A harmetpermetezők rézből, illetve vaslemezből, a háti permetezők műanyagból készülnek. Véleményem szerint az utóbbi használata sokkal előnyösebb. A szaküzletekben nálunk két típusa, a lengyel gyártmányú Pilmet és az NSZK-ből. behozott Solo kapható.

Nyáron egy-egy termőkorban lévő fa 10—10 liter permetet Igényel. Nagyobb gyümölcsös permetezésénél tehát egy 50 literes vagy még ennél is nagyobb taligás, esetleg motoros permetezőgép beszerzése mindenképpen kifizetődő.

Évekkel ezelőtt csináltattam egy 120 literes tartályú permetezőgépet, amelybe általában 80—100 liter levet töltök. Kompresszorral, amelyet 1,5 kW-os villanymotorral működtetek, 4 —5 atmoszférára emelem a tartályban lévő nyomást, majd az áramforrásról lekapcsolva о fák közelébe húzom. Ezt követően leengedem a tárolódéban lévő 25 m hosszúságú magas nvomást elviselő gumicsövet, s az adott csőhossznak megfelelő sugarú körben akár egyedül is permetezhetek. Mire a tartályban lévő nyomás 4—5 atmoszféráról a felére csökken a 80 —100 liter permetlé elfogy.

(A kézi permetezők karbantartásáról, javításáról lapunk 1986/36. számában A permetezőgépek kezelése, ápolása címen közöltünk hasznos tudnivalókat. — a szerk. megjegyzése.)

Belucz János agrármérnök, kandidátus

A botrttísz és a ríigvkipáliäs

Az 1970-es években a szőlőtermesztő nagyüzemekben általánossá vált a magaskordon művelés. Az elmúlt évek nagy fagykárai következtében elsősorban az alföldi gazdaságokban újra nyilvánvalóak a fejművelésű szőlők téli fedésének előnyei. A fejmüvelésü szőlők térhódítása a nagyüzem által Integrált kistermelési formákban (háztáji szőlő, szakcsoportos telepítés jellemző).

A takart fejmfivelésü szőlőkben gyakorlatilag téli fagykár nincs, viszont az ilyen kezelésű ültetvényekben egyes években igen jelentős a rügyek kipállásábél eredő károsodás. A rügypállás elsősorban a tőke főrügyét érinti. A tőkefejen lévő rejtett rügyek a legtöbb esetben épek maradnak. Ezek a rügyek egyes fajtákon termést is hoznak. A szakirodalmat tanulmányozva közvetlen utalást nem találunk arra, hogy szabadföldön a rügyek kipállását alapvetően a botrítisz (a szürkerothadás) fertőzése idézné elő. A szaporítóanyag-termesztésben okozott károsításáról ugyanakkor számottevő információnk van. A szaporításra szánt szőlővesszőket a vermelés előtt mindig botrítisz elleni szerrel kezelik. A szőlő fedésekor a vessző alsó rügyeit tekintve a vermeiéihez hasonló körülményeket teremtünk.

Ha a körülmények hasonlóak, akkor a vessző és a rügykárosodás elkerülése érdekében a vesszőt és a rügyet is hasonló módon kellene szürkerothadás elleni szerrel kezelni. Az utóbbi években már több )ő hatású botrítisz elleni készftménynyel rendelkezünk, ez is indokolja, hogy célszerű e kérdéssel alaposabban foglalkozni.

MINDENT KÁROSÍT

Ä szürkerothadás (Botrytis cinerea) a természetben kétféle módon telel át. Egyrészt sötét vastagfalú, úgynevezett telelő hifák segítségével vagy szklerőciumok formájában. A primér fertőzés tehát vagy a konídlumok vagy az aszkospórák révén következik be. A szőlőnek szinte valamennyi részét megtámadja. Gyakori a hajtások, a levelek, a bimbók, a termés, a rügyek szürkepenészes rothadása. A gomba jól fejlődik

5—30 C-fok között, a fertőzésre azonban 15—20 C-fok a legkedvezőbb. Általában az esős, nedves időjárás váltja ki nagyobb járványok kibontakozását. Venmetőkben is a nedves, párás körülmények segítik a gomba szaporodását. Ilyenkor a szklerőciumok fejlődésnek indulnak, a vesszők felületén piszkosszürke penészgyep jelenik meg.

A TÜNETEK

A legjellegzetesebb tünetek ősszel, érés körül, a termésen mutatkoznak. Nedves időben a megtámadott bogyók felületén a fürt nagy részére kiterjedő penészbevonat jelenik’meg.

Nagy esőzések alkalmával a szürkerothadás a virágzatban is jelentős károkat okozhat, (virágbotrítisz). Fertőzheti a zöld részeket, elsősorban a leveleket is. A fertőzött leveleken világosabb sárgás foltok jelzik a károkozó jelenlétét, majd a folt fonák! részén sűrű, hamuszürke penészgyep tör elő.

A szőlőn a vegetációs Idő végén jelenik meg. A vessző kérgén hamuszürke elmosódott szélű foltok formájában Ismerhető fel. Nedves vermelőkben a vesszőkön egérszürke penészgyep látható. Az erősen fertőzött vesszők kérge és elhalt háncsa foszlányosan felszakadozik, s előtűnik a barna faszövet. A rügyek nem hajtanak ki. Az európai szőlővesszőn, kint a táblán a vegetációs idő vége felé vesszük észre a betegsé(— Id. — illusztrációs felvétele)

get. A vesszők kérge foltonként kifakul.

A FERTŐZÖTT LOMB

ősszel a lehulló fertőzött lomb a tókefej környékén gyűlik össze. A vesszők közé szorult lomb egy részét még a nagyobb, viharos szelek sem sodorják el. A szőlő fedésekor ezt a korhadó szerves anyagot leszántják, úgy, hogy közvetlenül érintkezik a vessző alsó részével, Illetve az Itt található rügyekkel. A korhadó lomb és a nedves, felmelegedő talajréteg alatt a Botrytis cinerea nagymértékben felszaporodik és elpusztítja a rügyeket. A gyakorlatban, a gomba számára kedvező körülmények közepette, a rügyek már ősszel Is károsodhatnak. Enyhe csapadékos tél, illetve nedves tavasz után, amikor a szőlő nyitása késik a fedett rügyek igen jelentős mértékben, akár 80—90 %-ban is károsodnak. Ha a talajtakaró fölött a rügyek jól telelnek — a téli fagytői nem károsodtak — szakszerű metszéssel szinte teljes termés érhető el. A talajtakaró fölött lévő rügyek károsodásakor viszont terméscsökkenéssel kell számolni.

A FEDÉS ELŐTT

A szürkerothadás elleni készítményeket (például Ronilan 50 WP, Sumilex 50 WP, Topsin 70 WP) megelőző eljárásként, a szülő elvirágzásakor, a fürt záródás előtt és a zsendülés időszakában (a fertőzés veszélyekor) használjuk. Ezzel elke* rülhetjük a hajtások és a rügyek fertőződését a vegetációs időszakban. A földtakaró alatt telelő rügyek védelmére véleményem szerint a vermeléshez hasonlóan külön kezelésre van szükség, mégpedig közvetlenül a fedés előtti időszakban.

A Ronilan 50 WP, a Sumilex 50 WP készítmények hektáronként 1 kilogrammos dózisát 300 liter vízzel csak az alsó szőré* lejek működtetésével juttassuk' ki. így a tőkefej környékén lé* vő lehullott lombot és az alsó rügyeket kellően fertőtlenítjük, időben elpusztítjuk a botrítisz szaporító készleteit. A permet* lé felszáradása után követkéz* hét a fedés. Az fgy kezelt fej* művelésű szőlőben a szürkerot* hadás okozta rügykárosodás még enyhe, csapadékos télen is a minimális szintre korlátoz* halő.

Kertészet és Szőlészet (87Z49J,

A fejlett Ipari országok kertészeti gyakorlatában egyre jobban terjednek a tabletták formájában adagolható műtrágyák. Alkalmazásuk terén szakembereink a hazai nagyüzemi díszfatenyészetekben is számos hasznos tapasztalatra tettek szert. Felhasználásukkal a jó minőségű, egészséges díszcserjék „előállítása“ sokkal gazdaságosabbá válik. Problémát okoz viszont, hogy ilyen formában egyetlen KGST-tagállam sem állít elő műtrágyát, így beszerzése csak a tőkés országokból lehetséges. A nagyüzemi termelésben nálunk elsősorban a Chémia Linz (Ausztria) által gyártott Fertllinz nevű tabletták terjedtek el.

Gazdasági szempontból ezért bizonyára hasznos és eredményes lesz a Chemopetrol PFerov vegyi üzemek kezdeményezése, ahol már 1986-ban megkezdték a növények hosszútávú tápiá-Tabletták fák és bokrok részére

lására alkalmas, tablettába préselt műtrágyák előállítását. Üj termékük — amelyet először a bratislavai Inchebán mutattak be a nagyközönségnek — a Preform nevet kapta. A tabletták tömege 24 gramm. Szükséges mennyiségben és arányban tartalmazzák az összes biogén- és mikroelemet, továbbá a különféle növekedési stimulátorokat. A tápanyagok egy része nehezen — fokozatosan — oldódó ásványi sők formájában található meg bennük. így ezek a talajból — annak vegyi és biológiai tulajdonságaitól függően nem mosódnak ki és a tápanyag-utánpótlást 2—3 éven át folyamatosan biztosftsák a növényeknek. A Preform elsősorban starter- illetve tartalék műtrágyaként — 0,10—0,15 m mélyre leszántva — hasznosítható, de alkalmas az idősebb Kultúrák tápanyag-ellátásának biztosítására Is.

Az új terméket a Chemopetrol Pferov kutató- és technikusi gárdája fejlesztette ki. Gyors előállítása és a gyakorlatban való kipróbálása pedig a prosenicei Moravská brána Efszel való jó együttműködésnek köszönhető. Annak ellenére, hogy a Preformmal már eddig is jó eredményeket értek el, a termék fejlesztését még nem tekintik befejezettnek. További kutatásokat végeznek például annak érdekében, hogy agrokémiai hatásfokát növeljék. Ojabb a hagyományostól eltérő — hazai eredetű nyersanyagokat próbálnak ki; vizsgálják a humuszanyagok, a természetes és

a mesterséges eredetű szart» tápanyagellátásban való felhasználásának módozatait.

A már meglévő és a fejlesz* tés alatt álló újabb készítményeket a holovousi Gyümölcsészett, a bojnlcei Gyümölcs- és Dísznövénykutatő Intézetben stb. próbálják ki.

A tabletták formájában gyártott műtrágyákat elsősorban az erdőgazdaságnak szánják, de jut belőle a szőlészeknek, komló- és dísznövénytermesztőknek

is.

Tavaly körülbelül 30 millió darab tablotiát gyártottak A termelés a Jövőben emelkedni fog, mivel a KGST-tagországaiban — de Nagy-Britanniában éa az NSZK-ban is — növekszik a tabletták Iránti érdeklődés. A Jövőben bizonyos mennyiség a kiskereskedelmi üzlethálózatba is eljut.

(Z 1987/12 í