Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-22 / 16. szám
I 8 SZABAD FÖLDMŰVES 1ПЯЗ április 22. Szubjektív jegyzetek tankönyveinkről Köszöntünk benneteket kedves legkisebb olvasóink a pionírok napján! Bizonyára szép ünnepségen énekeltek. táncoltok, mondotok verset, és veszitek át elmúlt évi munkátokért, szorgal - más és lelkiismeretes szakköri tevékenységetekért az elismerő oklevelet vagy a jutalmat. Azok pedig, akiket csak most avatnak szikrákká, irigykedve néznek benneteket, és alig várják, hogy ők is közöttetek lehessenek, veletek együtt versenyezhessenek, játszhassanak. Kívánjuk, hogy példátok jóra, nemesre, szépre nevelje őket, s hogy iskolátok pionírcsapatának hírneve általatok egyre fényesebbé váljon! Kedves Pionírok! Szeretném nektek bemutatni a Vásárúti Alapiskola csapattanácsának egyik tagját, Csölle Deniszát. Az 1986/87 es tanévben lett a csapattanács tagja, de már előtte sokrétű munkát végzett a pionírszervezetben. 1985 tői a járási stáb tagja is. Részt vett az iskolai és községi kulturális rendezvények szervezésében, a gyűjtésekben a faluszépítésben. A csapattanácsban ő a faliújság felelős, és most a kultúrtelelős feladatait is rábíztuk. A tanulást sem hanyagolja el, osztálytársai megbecsülését és bizalmát pedig segítőkészségével vívta ki. jövőre a Somorjal (Samorfn) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban szeretne továbbtanulni, ahol bizonyára olyan lelkes, segítőkész, tevékeny tagja lesz a SZISZ-nek, amilyen most a pionírszervezetnek. Matús Mónika, 8. a, Vásérüt (Trhové Mýto) AZ AURÓRA PIONÍRCSAPAT Csak elfogultan tudok írni erről a témáról. Elfogultan és az olyan ember bizonytalanságával, akinek — alighogy e fényes kérdéshez“ nyúlt volna — rögtön a körmére koppintottak. Elfogultságom oka, hogy ahhoz a nemzedékhez tartozom, amely tankönyvek nélkül nőtt fel. A háború még az első iskolaévektől is megfosztott. írni, olvasni anyám tanított. Nem volt sem könyvünk, sem újságunk. Ismerhetl-e a mai gyerek azt a betű- és ismeretéhséget, amelyet mi éreztünk akkor rongyossá lapozott régi kalendáriumok, falvédők szövegét százszor úfraolvasva? 'Aztán amikor végre számunkra is megnyílt az iskola, negyedikesként a betűk, szavak írását gyakoroltuk, hogy ötödikesként elkezdjük a középiskolás korunkig tárté körmölést, tanítóink tollbamondása alapján vagy tábláról másolt szövegekkel teltek a füzetek. Azóta is ügy nézek minden tankönyvre, mint elveszett gyermekkorom hiába keresett csodalámpására. A bizonytalanságom abból ered, hogy újságíróként és sz.ülőként olyan tíz-egynéhány évvel ezelőtt már fölfölvetettük, a tankönyvnek „hitelesnek", — hibátlannak, pontosnak, igaznak és szépnek kell lennie, hiszen alapélményt, alaptudást jelent a tanuló számára, akinek készítik. Akkortájt „illetékesek* úgy vélték, a hozzászólás foga csupán a gyakorló pedagógust illeti meg (aki viszont több oknál fogva inkább hallgatom, s figgelmeztetésül hozzáfűzték még, a bírálatnak különben sincs helye ebben az ügyben, „örüljünk hogy vannak tankönyveink“. „ha rossz is a miénk“. A többi körömre koppintás a téma fényességével“ volt kapcsolatos. Az idei Kazinczy Nyelvművelő Napokon valamiféle „végre ezt is megértükI“ elégtétellel hallgattam a tankönyvek köré szervezett négy előadást és az ezekhez kapcsolódó vitát. Hiába intettem magamat, hogy ez így természetes, mégsem tudtam meghatottság és öröm nélkül tudomásul venni, ■ hogy intézményesen, a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó magyar szerkesztősége közreműködésével hozzáértő szakemberek tárják fel tankönyveink minőségének értékelt és még meglévő hiányosságait. Kecskeméthy Győző, aki 1985 decemberétől irányítja a magyar szerkesztőség munkáját, a tankönyvírás és -fordítás gyakorlati kérdéseiről tartott bevezető előadást. Azonban ennél sokkal többről szólott. Az évente kiadásra kerülő 120—140 tankönyv megszerkesztésének (írásának fordításának, összeállításának) körülményeiről. A 12 szerkesztővel, 1 képszerkesztővel, 1 gazdasági előadóval — összesen 15 emberrel dolgozó — közösség munkakörülményeiről. Az elmúlt években végbement változásokról a szerkesztőség dolgozóinak őszszetételében. A velük szemben támasztott követelményekről, a kollektíva elképzeléseiről és azokról a nehézségekről, amelyek ezeknek a megvalósítását még fékezik. Arról, hogy még mindig kevés a szak szerkesztő, a felkészült fordító, nyelőt bíráló, hogy alacsony e rendkívül tqényes munkáén kiutalható tisztelndíi. hogy szinte az orszáq összes nyomdájában készülnek e tankönyvek. Külön gond a magyarul nem tudó szedők után a határidős javítások elvégzése, a különféle nyomdai hanyagságok „kivédése“. Szemléltetőiil bemutatott néhány ilyen „díszpéldányt". Az egyik könyvbe egész oldalakat fűztek be cseh nyelven, a másikban a képeket cserélték össze, a harmadikban a képaláírásokat i,. Beszélt arról is, menynyibe kerül a tankönyv, amely megfeszített munkatempó mellett, zárt határidőkkel kerül a szerkesztő asztalára, majd a nyomdába, hogy a tanév kezdetekor már az iskolában lehessen. A magyar tanítási nyelvű alapiskolában, a kisegítő iskolában, a gimnáziumban vagy a szakközépiskolában és a szakmunkásképző intézetben. Ha időben érkezik a megrendelés... Mert az is előfordul, hogy az iskola, az igazgató valahol nem tart a magyar nyelvű tankönyvre igényt, s olt halmozódnak a raktárban a szaktantárgyak tankönyvei. Pedig — ennek a szerkesztőségnek köszönhetően — javuló színvonalú — szerkezetű, tartalmú — tankönyveket értékelhettek az idei nyelvművelő napokon az előadók. A magyarországi Nóbel Iván az alapiskoláink 6—7—8. osztályai számára készült magyar nyelvtankönyveket vizsgálta meg tankönyvírási és -szerkesztési szempontból. Elismeréssel méltatta mindhárom tankönyvet, szerinte állják a versenyt a hasonló magyarországi tankönyvekkel. Morvay Gábor az alapiskolák történelemkönyveiben, Galambos Ella pedig a fizikatankönyvekben vizsgálta a szakterminológia használatát. A javítás szándékával elhangzott bírálat — amely a fordítói munka összetettségét, felelősségét, szakmai hozzáér* tésél kérte számon — a vitában olyan tanulságként csapódott le, hogy még több gyakorló pedagógust — a szakközépiskolák tanárait, oktatóit —, tudományos intézetek munkatársait kell bevonni e rendkívül fontos és igényes munkába, olyan fiatal, rátermett, nyelvünket kiválóan értő és tudó szakembereket, akik elsősorban ügyszeretetből vállalják ezt a feladatot. A tankönyvek tartalmáén — amint az a vitában és a hozzászólásokra, kérdésekre adott válaszban elhangzott — nem ez a szerkesztőség a felelős, hanem a szerzők, valamint a tankönyv megírását elrendelő, illetve jóváhagyó intézmények. Mindenesetre felnőtt küldetéséhez, feladataihoz ez a munkaközösség, s ez igényességükön, a tankönyveink iránti közös felelősség kiterjesztésében is megmutatkozik. Abban is, ahogy pedagógusainkhoz kéréssel fordultak: küldjék el írásban a kiadóba az általuk használt tankönyvekben talált hibák jegyzékét, észrevételeiket, s javaslataikat, És abban a nyíltságban is, ahogyan erről a sajtóban nyilatkoznak. E hosszú évek során nyomasztó gondban, lám, végre a jobbító szándék és lehetőség közös útra lépett, s kiderült ismét, hogy nincs „kényes kérdés", csupán elhallgatott vagy megoldatlan. Még megérem, hogy unokám számára az lesz a tankönyv, ami számomra nem lehetett: csoda lámpás, amellyel Aladdinként fedezheti fel és veheti birtokba az ismeretlen világ titkait. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET Az Érsekújvár! [Nové Zámky) Czuczor utcai Alap-, iskolában eredményes szakköri tevékenység segíti a gyermekek képességeinek fejlesztését, kibontakoztatását. A Kiripolszky Henriett és Dicső Vilmosné vezette Auróra Pionircsapat 19 szakkör tevékenységét irányítja. — A szakkörök nagy részét pedagógusok vezetik. Elsősorban az ő áldozatos, szabadidejüket is igénybe vevő munkájuknak köszönhető, hogy eredményes a tevékenységünk — vallja Kiripolszky Henriett, majd hozzáfűzi, hogy számos szakkört szülök vezetnek Nagyon tevékeny a tűzo'tó szakkör, a lövészkör, valamint a természetvédő, de sokan látogatják az ügyes kezek (a kézimunkázók) körét, valamint a főzőcske kört is. — Sikeres a Keller házaspár vezette társastánccso portunk — veszi át a szót Dicső Vilmosné. — Számos hazai és nemzetközi fellépés, siker fémjelzi eddig! munkájukat. Népszerűség tekintetében az eddig említett szakkörökkel vetekedik az aerobic szakkör Ezt elsősorban a hetedikesek, nyolcadikosok látogatják. És igen közkedvelt a számítástechnikai szakkör Olyan nagy volt iránta az érdeklődés hogy három csoportot kellett létrehoznunk. Beszélhetnénk még az egészségügyi, a kosár és kézilabda. a népitánc, az irodalmi szakkör munkájáról, mert tény, hogy valóban minden gyerek megtalálhatja a számára legérdekesebbet, legvonzóbbat És sokszorosan így van ez, ha a szakkörök különféle rendezvényeken bemutatkozhatnak munkájuk eredményeivel, az elsajátított ismeretanyaggal A város, a szülők és az iskolatársak elismerései a példa követésére buzdít. jP) MEGFEJTÉS - NYERTESEK A lapunk 13. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése; „merinö Rigája argali karakul, racka“. -Nyertesek: Fiala János, Nagykér (Mtlanovce) Kovács Tamás. Söreg (Suricej dr Kurdi Irén, Léve (Levice). Kérjük kedves Olvasóinkat, hogy megfejtéseiket postai levelezőlapon küldjék be szerkesztőségünk címére. IBárdos Gyula felvétele)
