Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-15 / 15. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. április 15. Kölcsönös dajkaság Kevésbé szennyezett folyóvizeinkben, tavainkban, de még a Dunában sem ritkák a kagylók. Vannak közöttük néhány milliméteres és tenyérnyi nagyságú fajok is. A kisebbek, ilyenek a borsó- és a gömbkagylók, kevésbé ismertek. A nagyabbakkal valószínűleg azonban már mindenki találkozott. Gyönygyház fényű teknöikb'ól valamikor gombokat, sőt olcsó nyakékeket is készítettek. ' A 7—10 cm-es festőkagyló nem hiába kapta ezt a nevét, ugyanis régen teknöjében keverték ki a festők a kívánt színárnyalatot. Legnagyobbra a kizárólag állóvizekben élő Anodonta cygnea nevű tavi kagylófa] nő. Vannak 26 cm-es példányai is. A szakirodalom szerint nálunk fs KöTép-Еи ró pában általában) „csak a 20 cm-t éri el. A legnagyobb példány, amivel eddig találkoztam a szenei [Senecf tavakból került elő, de csak 15 cm hosszú volt. Ezek az állatok az emberek többségét alig érdeklik, pedig nagyon fontos szerepük van a vizek háztartásában. Állandóan szűrik a vizet, így megakadályozzák a különböző parányi lebegő szervezetek — a plankton — túlzott elszaporodását. A halastavakban azonban nem örvendenek nagy „népszerűségnek", s ez nem is csoda. Kagylóink nőstényei — egy faj, a vándorkagyló, kivételével — ugyanis évente 300—400 ezer petét termelnek, és a belőlük, kikelő apró harang alakú lárvák, az ún. glochídiumok, hogy ivarérett állattá fejlődhessenek, a halak kopoltyúira. uszonyaira ragadnak, azon sebet ejtenek, amelyet a felhám az élősködővel együtt benő. f Ehhez meg is van minden kellékük: apró, három élű héjuk szélén fogak, a lárva testén pedig 10—15 mmes tapadófonál van, s már nem kell más, csak egy közelükbe kerülő halacska. Néhány lárva, amely a gazdaállal szöveteivel táplálkozik, nem okoz különösebb károsodást, azonban a haltenyészetek kis tavaiban összezsúfolt példányokon egyedenként sok száz, sőt ezer glochídium is megtapadhat, s ez bizony a hal pusztulását jelenti. Persze ahhoz, hogy ezeket az apró, néhány hétig a hal testén maradó élősdieket felismerjük, alaposan ki kell nyitnunk szemünket. Általában magukat a kagylókat is csak akkor veszszűk észre, ha pusztulásuk után teknőjüket a hullámzás a partra veti, vagy ha gyors apadáskor szárazra kerülnek. Sokkal feltűnőbb tavasszal egy apró, alig ujjnyi halacska, a szivárványos ökle. Ha hímjeit Ilyenkor április-május folyamán — az ívási időszakban — fogjuk ki, rögtön kiderül, miért kapta ezt a szép, nevében szereplő jelzőt! Az egyébként barnás hátú, ezüstös oldalú hím az év nagy részében alig különbözik rokonaitól. A halászok is csak akkor veszik észre a pétiké halat vagy pélerkét (sok helyütt, pl. a Csallóközben így nevezik!, ha sügért akarnak fogni tannak ugyanis nem számít, hogy keserű a húsa/. Aki azonban ilyenkor látja, alig ismer rá! Oszói narancsszínük, testének alsó része rózsás, kékes és narancsszínben pompázik. Oldalain — a hátúszótól a farokig — smaragzöld-csík húzódik. Nászruhájában vetekszik bármelyik trópusi halja/jal. A nőstény azonban ivás idején is megőrzi szerény külse/ét, de elváltozást — s nem is akármilyet — ra/ta is megfigyelhetünk, ugyanis hosszú, 4—6 cm-es tojócsövet növeszt. A meglepetéseknek azonban még nincs végei Ha például olyan akváriumban tartjuk a szivárványos ökléket, amelyben tavi- vagy festökagy-A tavi kagylók héja vékony, s tojás alakú. A festőkagyló teknője vaslagfalú, nyelv alakú. Hossza a szélesség kétszerese ló is van, akkor igazán érdekes dolog csak az udvarlás (ha a csábításnak és az (ízesnek sajátos egyvelege így nevezhetőf után következik. Megdöbbenve állapíthatjuk meg, hogy a hím arra kényszeríti a nőstényt, ússzon, égy kiszemelt kagyló fölé. Ezt az meg is teszi, s a tofócsövét a kagyló szíjójába (nyílásábaj vezetve lerakja ott ikráit. A hím „tejét" kibocsátva — amelyet a kagyló akaratlanul beszippant — megtermékenyíti azokat. Az ikrák, később, pedig az ökle lárvái, a kopoltyúkra ragadva a kagyló teknői között meafelelő védelmet, s nem utolsósorban oxigéndús vizet találnak. A védelmet nyújtó rejtekhelyei csak akkor hagyják el. mikor már szikrazacskójuk felszívódott tkb. egy hónap múlva f, s táplálék után kell nézniük. A kagylónak a vendégek valószínűleg nem okoznak problémát, sőt — ha éppen egy megtermékenyített nőstényről van szó — az viszonozni igyekszik a „komaságor Petéit ő is akkor bocsátja ki, mikor a halacskák körülötte sürgölődnek. A szivárványos ökle szaporodásbiológiáidban annyira a festő- és a tavikaqyórn van utalva, hogy nélkülük faja fennmaradni nem is tud. ..Viszonyuk", habár kissé egyoldalú, hiszen a kagylók lárvái más halfajon szintén kifejlődhetnek, szép példája a fajok közötti bonyolult kapcsolatoknak. A kagylóknak, s még az olyan apró, látszólag jelentéktelen halaknak is, mint a szivárványos ökle, megvan a szerepük a természetben. Kipusztulásuk pedig valószínűleg ugyan rejtett módon, de minden bizonnyal ingataggá tenné vizeink belső rendjét. Dr. Pomichal Richard VIGYÁZAT: ORVOSSÁG! Manapság az ember túl könnyen .szed be gyógyszereket. Ha fáj a feje. a dereka, a gyomra, számtalan különféle táblettát, drazsét kínálnak neki ismerősei, s ő maga is .megszokott gyógyszeréhez nyúl. Legtöbbször orvosi ellenőrzés, javallat nélkül, máskor anélkül, hogy az orvos utasítását betartanák, sokan elkezdik és abbahagyják „úgy sem használ!“ Indoklással az antibiotikumok szedését. A korszerű gyógyszerek az orvostudományt számos betegség leküzdésében segítették. Egyes gyógyszerek az ötvenes évek végén mégis sok ország tudósait óvatosságra intették. A hetvenes évek közepén végül az orvosok már nyíltan beszéltek a gyógyszerészet sajátos válságáról: egyrészt bizonyos készítmények káros mellékhatásokat váltottak ki, másrészt lényegesen csökkent a hagyományos és a modern gyógyszerek hatékonysága. Főleg az antibiotikumoké. Emiatt az orvosok dilemmába kerültek. El kellett dönteniük, mi a veszélyesebb a betegre nézve: maga a betegség vagy a gyógyszeres kezelés? Az Egészségügyi Világszervezet szakértőinek adatai szerint a világon jelenleg több százezer bejegyzett gyógyszer van. A tengernyi gyógyszerelnevezés között egyre nehezebb eligazodni. A gyógyszeres kezelésnek azonban nem ez az egyedüli nehézsége. Hippokratész még az 1. e. V. században leírta az Idioszinkráziát — a bizonyos gyógyszerekre való egyéni érzékenységet. Napjainkban ezt gyógyszerallergiának hívják Vannak, akiknek a szervezete nem tűri a kinint vagy a szulfátkészítményeket, másoké az aszpirint, az analgint másoknál a penicillin izomba iniekciózása válthat ki azonnali halált. Ma talán a legelterjedtebb az antibiotikum-allergia. Az antibiotikumok ugyanis szorosan kötődnek a vér, a sejtek fehérjéihez, módosítják azokat és védekező antitesteket termelnek. Az antibiotikum-allergiában szenvedő embereknél automatikusan immunreakció megy végbe. (Antigéntest reakció). A fehérjével szoros kötést kialakító gyógyszerkészítmények a legtöbb esetben Idioszinkráziát váltanak ki. Ha a gyógyszerkészítmény kitütéseket, eszméletvesztést vagy más ehhez hasonló. kellemetlen tüneteket idéz elő, bizonyos, hogy a beteg számára az adott gyógyszer és származékai ellenjavaltak. Van azonban egy másik, általánosnak nevezhető1 ok ts, ami tovább bonyolítja a dolgokat. Ma a vízzel, a levegővel, az étellel sok káros anyag kerül szervezetünkbe. Környezetünkben körülbelül ötmiUió féle vegyianyag található. Ezek bonyolult kölcsönhatásba lépnek a mesterségesen előállított gyógyszerekkel s gyakran ezek váltanak ki nem kívánatos mellékhatást. Ezért rendkívül elővigyázatosnak és körültekintőnek, nagyon fegyelmezettnek kell lennünk a gyógyszerek szedésében. Ne legyünk egymás orvosai tanácsadói, tartsuk be az orvos előírásait, utasításait. Ha mellékhatást (szédülés, fulladás, kiütések) tapasztalunk, nem elég abbahagyni a gyógyszer szedését, ezt mindenképpen jeleznüdk kell az orvosnak, hogy tudomást szerezhessen gyógyszer-allergiánkróC s más, megfelelő gyógyszert írhasson elő. Szélkakas A játékvezető megmutatja a játékosoknak, hogy merre van észak, dél, kelet és nyugat. A játékosok a szélkakasok. A játékvezető elkiáltja magát: — Délről fúj a szél! Erre az összes játékosnak észak felé kell fordulnia. Ha keletről fúj akkor nyugat felé, ha nyugatról, akkor kelet felé, végül ha északról, akkor dél felé. — Vihar van! — felkiáltásra valamennyien körbe-körbe forognak. — Szélcsend! — esetén mozdulatlanul állnak. Aki eltéveszti a fordulás irányát, kiesik a játékból. Ha már nagyon jól megy a játék, akkor lehet egy kicsit bonyolftani. Fújhat a szél délkeletről, északnyugatról... stb. Igen jó játék az égtájak egymáshoz vlzonyított helyzetének begyakorlására. Láncfogó Akit a fogó utolér, annak megfogja a kezét, és együtt futnak tovább. Ha együtt egy harmadik játékost is sikerül megfogniuk, akkor az Is csatlakozik a lánchoz. Amíg a fogóláncot öt vagy annál kevesebb játékos alkotja, addig bármelyikük megfoghat egy-egy újabb játékost. Ha ennél hosszabb a sor, akkor már nem megfogással, hanem bekerítéssel lehet újabb láncszemeket szerezni. Az győz. akit utoljára fognak meg. Majomfogó A majomfogó egyszerű és Igen vidám fogócska. A fogó mindig köteles azt csinálni, amit az éppen üldözött játékos, tehát „majomszerűen“ utánoznia kell. Ha az üldözött féllábon ugrál, négykézláb mászik, bukfencezve halad előre, cigánykereket vet vagy páros lábbal nagyokat ugrik, a fogó utána csinálja. Ez az üldözöttnek kedvez, hiszen szorongatott helyzetben olyan mozdulatokat végezhet, amelyben ő a legügyesebb. Ha ennek ellenére utolérik, akkor a következő menetben ő lesz a fogó. A minirejtvény megfejtése Kedves Gyerekek! Ogy látszik, most sok időt töltöttek olvasással, különféle benti foglalkozással. Erre utal a rengeteg megfejtés is, amit beküldtetek. Nos, lássuk, mi volt a helyes megfejtés, mi a mesebeli ország neve: Mind Jól válaszoltatok: „Liliput“. A szerencse ezúttal Horniak DuSan 3. osztályos garamszgntgyörgyí (jur nad Hronom), Szaszák Katalin 4. osztályos buzitai (Buzica) és Szenei Tamás 5. sztályos perbetel (Pribeta) olvasónknak kedvezett. Most, hogy itt a szép, meleg tavaszi idő, reméljük, nem üldögéltek annyit a szobában, a tévé előtt. Kirándulásra, erdei sétára ibolyaszedésre, soksok réten, utcán játszható játékra buzdítunk benneteket. Ezúttal nem rejtvényt közlünk, hanem azt kérjük, írjátok meg, milyen játékot szoktatok játszani a szabadban, vagy rajzoljátok le, mi volt szánotokra a természetben járva, a legérdekesebb. A legszebb rajzot, a legjobb Írásokat közöljük és könyvjutalomban részesítjük. Г л Kévető Rövid zizegésszerű hangot ad TJelfogó Szeretem f -telet Vitamin r Hanem Sejtvény, l.réaz 4ejtvény, J-rési Bor, nitrogén Hetérezói rag ISkfedS jj Rejtvény, I.rész Я —í i-epss tetejű kalap • Tárgyrag Irány. 1 Energiaf orrás Sómai ít Sloven Ide •sállít AeztiCcinm Udvarié* férfi к féääl sulymérté kutya tiváló . hegedűtűvé az Tiltősxó Tíztuaa íitamin Szánom — * * • f nélkozáo Fáradozva járo-kelí к Hokua Béta asans® lÄQgÄOí begecyezerűbb Liter Fél— drágake Kérdiszócska Ady Endre kémet P?zicho- Logua A Bcitszigetek legnagycb tava > kelta ayeiv& nép Acidum» aévaievel sóvá В7.0П0Я hangzói Kitárnia lőrék férfinév Suba éa Pen* intojele .••marat Crícium, íátrium Irány Cápz* folt’ Káros Angliában 5doa £_ 1 Koreai dinasztia Romai Btven Alaptalan 2 N H L MEGFEJTÉSNYERTESEK A lapunk 12. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Mind, mind telkoszöntjük / kedves tanítónkat, / aki tudományra / emberségre oktat.“ Nyertesek: Duslk jánosné. Darnya (Drüa), Luky jános. Endréd (Ondrejovce). Olajos István. Szepsi (Moldava nad Bodvou). Kérjük kedves Olvasóinkat, hogy megfejtéseiket postai levelezőlapon küldjék be szerkesztőségünk címére!
