Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-04-15 / 15. szám
1988. április 15. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Szeif Ferdinand A traktoi begördül a felbári (Horný Bar) Csallóköz Efsz pálmafa! táblájára. s vezetője fürgén ugrik ki a fülkéből. Öblös tenyere bepiszkolódott amikor a vetőgépet állította át. ezért Inkább csak a csuklóját nyújtja Domonkos László traktoros. Korát nehéz megállapítani, csak beszélgetés közben derül ki. hogv negyvenen felüli. — Tfz éve végzem a legfontosabb mezőgazdasági munkák egyikét, a vetést, lgv Ismerem a területet, s azt Is tudom, hogv müven a tálát, mert a talajlezátásban és a simítózásban én Is részt veszek. Ha éjszaka álmomból felébresztenének, akkor is tudnám, hogv melyik táblán milyen akadályok vannak, hánv villanyoszlop van. A vetést a tavaszi árpával kezdem. s ezt a cukorrépa és a szemes kukorica követi. Mindegyik más technológiát igényel, mindegyiknél fontos a vetés mélysége, a sortávolság, a tőtávolság és a vetési sebesség megtartása, mivel csak így lesz jó minőségű a vetés. Ösztönzés? Azt a területet, amit évek óta vetek, úgy tekintem, mintha a sajátom lenne. Orv dolgozom, hogy abban ne legyen hiba. Annak örülök, ha az enyém sikerült a legjobban. Tudom, hogy jól vetnek a többiek is, de minden év tavaszán úgv ülök föl a traktorra, hogy újra és újra bebizonyítsam magamnak és az efsz gazdasági vezetésének, hogy hibátlanul is lehet vetni. A vetést reggel héttől este hétig végzem s ez bizony alaposan igénybe veszi az embet fizikai és idegi teljesítőképességét. Ennek ellenére az utóbbi években nem volt sorhiba az általam bevetett területen. Az átlagos évi fizetésem eléri a 3500 ко* rónát. A vetés időszakában a feliesftmény — a bevetett hektárok — alapján fizetnek, a hibátlan vetés után célprémiumot kapunk, de az erkölcsi elismerés mindennél fbntosabb. Ha lói dolgozom, azt mondják rólam, hogy „míves“ munkát végzett, ami azt jelenti, hogv mi vetők is mesteremberek vagyunk. 2. A gabčíkovói Csehszlovák—Szovjet Barátság Állami Gazdaság igazgatója. Kovát* Gyula agrármérnök nem habozott: Szeif Ferdinándot keresse. A legkiválóbb szakembereink egyike. — Csak lelkiismeretesen lehet iól vetni — kezdi a beszélgetést lénvegretörő szókapcsolással Szeif Ferdtnánd. — A minőség ugyanis az odafigyelésen. a lelkiismeretességemen •múlik. És én szeretek nyugodt lelkiismerettel járni addig is. amíg a cukorrépa és a kukorica nem sorol ki. de akkor is ha a munkám eredménye már látható. Az ember szinte végig szurkolja az egész vetést. Bennem — bármennyire Is felkészültem — mindig van egy kis drukk. Ez utóbbi az idén csak növekedett, mivel nagy értékű, korszerű gépet bíztak rám. A vetési idényt a Pneusej 6 M-típusű vetőgéppel kezdtem melyet NSZK licens alapján a hlohoveci Július Fučík Egységes Földműves-szövetkezet melléküzemága gyártja. A korszerű vetögép nagy előnye. hogy a kalászos gabonaféléknél kisebb a sortávolság, állítható, magszórása egyenletes. Ez utóbbinak köszönve — a vetési sebesség betartásával — a gép nem „köp ki“ egyszerre több magot, tehát a vetés nem csokros. Vele a gabonafélék, a cukorrépa, a napraforgó, az őszi lepce és a lucerna egyaránt vethető. Tartályába 1 tonna vetőmag fér. s a Szűrőberendezésnek köszönve nem állhat fenn az eldugulás veszélye. A gyártók szá-3. — A tavaszi munkák első szakaszában a vetésnél, a nagy hozamok titkait kutatva a szerves trágyázás, a korszerű hibridek termesztése, a technológia tökéletesítése, az új és korszerű gépek mind szóba kerülnek de elsősorban az időbeni, jő minőségű vetésen van a hangsúly — mondja találóan Balogh István, a Lúcsi (Lúč na Ostrove) Efsz növénytermesztési főágazat-vezetője aki nagy szerencsének tartja, hogy az erre alkalmas emberek is megtalálhatók a gazdaságban. Akit a vetéssel megbíznak. már eleve egv kitüntetés, munkájának az elismerését jelenti. A vetés mesterei közé tartozik az 52 éves Androvics Péter is, aki 25 éve ül a traktor nyergében, s 35 éve párttag. — Szövetkezetünkben szakosított vetőbrigádok dolgoznak. Ennek megfelelően én a gabonafélék vetésére, illetve a korai burgonya gépi ültetésére képeztem magam. Azok a gépek, amelyekkel kezdtem, ma már nem léteznek. Az újakkal, a korszerűbbekkel. munka közben Ismerkedtem meg. A vetőgép beállítását gazdaságunkban — a mennyiség, a mélység, a sebességfokozat-meghatározást taránként. vetőgépenként — a főágazat-vezető vagy a brigádvezető utasítására a traktoros végzi, minden egyes gépnél, minden faltánál. A két szélső vetőelem vetésminőségét naponta többször ellenőrzik. Ilyenkor, április első felében a vetés a fő munka. Ha az időjárás engedi. akkor vetünk, reggeltől estig, amíg látunk. Persze szombaton és vasárnap is a földeken vagyunk, mert a mezőgazdaságban. Idényben csak akkor van pihenőnap, ha esik az eső. Április hatodikén — beszélgetésünk napján — Androvics Péter, a korai burgonya gépi ültetését végezte. Ezt a munkafolyamatot kivételesen 15 koronás órabérre végezzük. A ke-Domonkos László mitásal alapján — a pontos magszórásnak köszönve — 300—400 hektár lucerna vetése esetén — a vetőmag értékéből — megtérül a gép ára. Vele „egy hosszú nap alatt“ akár 30—35 hektár is bevethető. Érdekem lenne minél többet elvetni, mivel hektáronkénti teljesítmény után fizetnek. A vetőágy viszont nem sztráda, a vetés olyan munka, amit nem lehet elkapkodni. A jó minőségű vetésért hektáronként 2 koronás célprémiumot kapunk. A pénzen kívül — mondja befejezésként Szeif Ferdinánd — erkölcsi elismerés is létezik, s a gazdasági és a pártvezetés ilyenkor sem szokott rólam megfeledkezni. Androvics Péter (Tóth lózsef felvételei) lés minősége után célprémiumot kapunk. mely elérheti a mozgóbér 20 százalékát is. Beszélgetőpartnerünk lelkiismeretes munkáiét legkézenfoghatóbban a hozamok bizonyítják. Az „Ostara“ korai burgonyából — öntözés nélkül — tavalyelőtt 13,2; tavaly pedig 9,3 tonnás hektáronkénti hozamokat értek el. 4. A vetés mestereit szándékosan azokban a gazdaságokban szólaltattuk meg. ahol évek óta szlovákiai viszonylatban is kiváló eredményeket érnek el a gabonafélék és a cukorrépa-termesztésében. A sikerekre magyarázotot adó Bugár Árpád és Fekete Zoltán elnök, s Kováts Gyula agrármérnök Igazgató, szaval szerint a ló gép, a )ó vetőmag, az elegendő műtrágya, növényvédő szer. az Idejében végzett vetés csak alapvető feltétel. Ebben a láncolatban meglá tásaik szerint meghatározó tényező a gázpedált nyomó ember a dolgo zó. Ezért az anyagi és az erkölcs' ösztönzés mércéiével úgv bánnak, hogy a vonzerő megmaradjon, a cél elérhető, reális legyen. Ezek mind abból a helyes felismerésből szüléttek, hogy sokkal méltóbb az ember hez, ha a tilalmak és korlátok ev.i rapítása helyett az egyéni boldogulás, gyarapodás útjáit tárják fel kö zösen. CSIBA LÄSZLÖ Ébredő határban Március utolsó előtti napján a ragyogó napsütés és az enyhl szellő valósággal megmozdította a határt a Komáromi (Komárno) járásban. Szinte minden mezőgazdasági üzemben teljes lendülettel dolgoztak, bízva az időjárás állandósulásában. — Nem volt kemény telünk, de viszonylag hosszúra nyúlott, és bizonytalanságot váltott ki bennünk — fogadott Gaál János, a Csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) Egységes Földműves-szövetkezet növénytermesztést főágazat-vezetője. — Főképpen a február végi, március eleji időjárás tréfált meg. Pedig már januárban is dolgoztunk a földeken. Az a véleményem, hogy akkor egy kicsit haboztunk. Ha többet elvégeztünk volna januárban — kihasználva a kellemes, meglepően enyhe napokat —, most lényegesen kedvezőbb helyzetelemzéssel szolgálhatnék De egyelőre szó sincs lemaradozásról. — Csak összevetésképpen: viszonyítsunk a tavalyi esztendő ezen időszakához! — Tavaly ilyentájt lényegesen kedvezőtlenebbül álltunk a munkák végzésével. Talán kéthetes az előnyünk most. A következőkben a növénytermesztést föágazat-vezetö néhány .szóban visszatért az őszhöz. A 3 ezer 269 hektár mezőgazdasági területen — melyből háromezerhuszonkét hektárnyi a szántó — gazdálkodó egységes földműves-szövetkezetben mintegy 1300 hektáron vetettek őszi búzát, előtérbe helyezve elsősorban a Viginta fajtát (60 százalék). Még Agrát, Danubiát és Košútkát juttattak az ősszel a talajba a csallóközaranyosiak. Örevendetes. hogy a vetés igazán jól áttelelt. Most pedig a tavaszi időszerű tennivalókról, Gaál János agronómus: — A januári biztató kezdetet a felettébb furcsa éghajlati körülmények követték. Akkoriban csak naponta egy-két órát tudtunk a földeken dolgozni, sőt, voltak napok hogy végképp nem Indulhattak embereink és gépeink a határba. A február tehát lényegében „elúszott“. Március első napjaiban száz hektáron sikerült elvetni az árpát. A hónap derekán pedig százhatvan hektárnyi területen talajba juttattuk a borsót, s közben természetesen végeztük a talaj-előkészítési munkálatokat A napokban •mindenekelőtt a cukorrépa vetésére Összpontosítunk: ma estére már mintegy ötven hektáron végzünk a vetéssel, éjjel is üzemelünk, úgyhogy holnapra mindenképpen be szeretnénk fejezni ezt a műveletet. Egyébként 150 hektáron termesztünk az idén cukorrépát. A következő héten szeretnénk befejezni az őszi szántás elmunkálását. Óvatosnak kell lennünk, még viszonylag lágy a talaj. — A kukoricát már évek óta rendszer keretén belül is termesztik... — Igen. Már ezerkilncszáznyolcvan óta IKR-tagok vagyunk. Viszonyításképpen néhány adat. Mielőtt beléptünk volna a rendszerbe, egy hektár átlagában 4,5—-4,8 tonna termést takarítottunk be. Az utóbb) hét év átlaga 7,6 tonna, sőt, az utolsó három évben nyolc tonnán felült átlagos hektárhozamokat értünk el. Most pedig egy két szót arról, hány hektáron vetünk az Idén kukoricát. Szemest ötszázhetvenen (500 hektáron az IKR keretén belül). 316 hektáron pedig silókukoricát. Nem szeretném különösebben részletezni a kukoricatermelési rendszer előnyeit. Annyit azonban mindenképpen elmondanék, hogy hazai vetőmagjainkat hasonlítani sem lehet a magyarországihoz. Az otthoni vetaőmaggal nem lehet biztosítani, stabilizálni az állandó nagy hozamokat. És a másik dolog: a magyarországi partner ^kat tárgyalt már a csehszlovák képviselőkkel a Cyclo vetőgépeket illetően. Sajnos, hazai részről (mind ez ideig) nem született pozitív döntés az említett vetőgép vásárlásáról. Mi a Keszegfalvi (Kameničná) Etsz-szel közösen használunk egy gépet. Az egyik évben mi kezdünk, a következőben a keszegtalviak. Semmiféle írásba foglalt megállapodásunk nincs: amikor ők adják až egyik évben a gépet a vetést befejezőén, a másik évben mt napra sőt órára pontosan szolgáltatjuk vissza. Ezt csináljuk már vagy négy-öt éve, s minden a legnagyobb rendben megy. Terminust fgy nehéz mondani a kukorica vetésének beindításával kapcsolatosan. Ha az Időjárás engedi, áprl'is 17—18. körül megkezdjük a silókukorica vetését, a szemest pedig 23—24-én kezdjük vetni. Ami még eléggé sürget: szükséges minél hamarabb befejeznünk a búzák nitratációját. — Köztudott, hogy a növényvédő szerekkel való ellátástól jelentős mértékben függ a terméshozamok alakulása. E vonatkozásban milyen véleményének adhat hangot? — A növényvédő szerekkel kapcsolatosan mindössze annyit szeretnék elmondani, hogy túl komplikált az elosztás. Sok helyütt szükséges a jóváhagyás, a jóváhagyatás, szóval bonyo’itjuk az egyszerű folyamatokat. Nem elég a két közvetlen fél — a szolgáltató és a vásárló — megegyezése, rengeteg apparátus szól bele a szerződéskötésbe. A Csallóközaranyosi Efsz zöldségkertészete 51 hektáros, öt hektáron fólia alatti paprikát termesztenek, 32 hektáron szabadföldi paprikát, két hektáron paradicsomot, .0 hektárnyi területen pedig őszi karfiolt. Csepregi József, Prepletaný Róbert, Koczkás László, Végh Péter, Molnár lenő. Nagy Zsigmond, Martincsek György, Kovács István. Többek között ők azok, akik vasár- és ünnepnapot nem ismerve azon fáradoznak, hogy jó alapokat teremtsenek az eredményes gazdálkodáshoz az Idén a Csallóközaranyosi Egységes Földművesszövetkezetben. (sb) • vrjíjvw• --ЛГ*• • -vr\»• • w• W-. (Kalita G. illusztrációs felvételei) A 4 A VETÉS MESTEREI
