Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-08 / 14. szám

1988. április 8. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Tudományos kutatás nemzetközi szinten A harmadik tudományos-műszaki forradalom korszakát éle világunkban még a legfejlettebb, leggazdagabb ország sem képes egymagában lépést tartani a gyors ütemű fejlődéssel. Világviszonylatban a tudományos kuta­tás téllépve az országok határait nemzetközi szintre emelkedett. A tudo­mányos együttműködésnek számtalan formája Jött létre, kezdve a szemé­lyes kapcsolatoktól egészen az államhatalmak által támogatott Intézmé­nyes rendszerekig. A Jelentősebb tudományos és kutató intézmények évek óta nemzetközi „agytrösztként“ működnek. A tudományos kapcsolatok fejlesz­tésének hasonló Jelet a KGST-orszá­­gok együttműködésében is fellelhe­tők. El kell azonban ismerni hogy a tudományos-műszaki fejlesztés terén kibontakozott együttműködés ez ideig nem bizonyult eléggé hatékonynak. Vagyis másképpen fogalmazva nem hozta meg a várt eredményt, főleg az egyes országok adminisztratív, Jo­gi és ellenőrző rendszere által állí­tott akadályok miatt. Az utóbbi né­hány évben azonban mintha ezek az akadályok mérséklődnének. Valameny­­nyl tagország fokozott erőt fejt ki a kapcsolatok elmélyítése érdekében. Az, hogy a tudományos kapcsola­tokban a KGST-országok feltételei kö­zött is elérhetők az együttműködés legmagasabb formái, kiemelkedő pél­da erre a Nyitral (Nitra) Állatte­nyésztési Kutatóintézel kezdeményezé­se, amelynek Jóvoltából létrejött az ez Ideig még egyedülálló Közös Cseh­szlovák—Szovjet Állattenyésztési Bio­technológiai Laboratórium. Egy szak­bemutatóval egybekötött sajtótájé­koztató keretében Ján Plesnik aka­démikus, a Nyitral Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatója részletes át­tekintést adott az újságíróknak a kö­zös munka céljairól és az eddig foly­tatott tevékenységükről. AZ ELSŐ LÉPES a nemzetközi tudományos kapcsola­tok megteremtésére már tizenhat év­vel ezelőtt megtörtént. Még 1972-ben egy nemzetközi tudományos csopor­tot hoztak létre az Intézetben az embrió-átültetéssel kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatómunka véghez­vitele érdekében. A szovjet, lengyel és NDK-beli, valamint a hazai — a Csehszlovák Tudományos Akadémia állatgenetlkai és élettani intézetében, továbbá a Nvitral Állattenyésztési Ku­tatóintézetben dolgozó — tudomá­nyos kutatók tízéves közös munká­ja felbecsülhetetlen eredménnyel járt. Az embrió-átültetés alapvető kér­déseinek a megoldásával, a rutinsze­rű alkalmazás módszereinek a kidol­gozásával behozták azt a szinte tt­­zenötéves lemaradást, amelyet a vi­lágviszonylatban végbemenő fejlődés­hez mérten ezen a téren akkoriban tapasztalhattunk A közös laborató­rium nem öncélú megoldásként Jött létre, hanem szerves része, tökéle­tesedett formája a tudományos e­­gyüttmflködés hosszú éves folyama­ténak. A kedvező feltétetek megte­remtéséhez fontos lépést Jelentett a haza) szellemi és anyagi bázis In­tegrálása. így Jött létre az intézet ke­retében az állattenyésztési biotechno­lógiai központ mint több intézmény tudományos-kutató társulása amely az állattenyésztés biotechnológiám te­rületén az alap- és alkalmazott ku­tatást. itovábbá a fejlesztést és a gya­korlati megvalósítását egyaránt vég­zi. — A közös laboratórium létrehoza­talának gondolata közvetlen kezde­ményezésünk volt az 19Я5. május 31- én aláirt csehszlovák—szovjet hosz­­szútávú — kétezerig szóló — gaz­dasági ' és tudományos-technikai együttműködési programra. Még u­­gyanabban az évben kapcsolatba lép­tünk a Szovjetunió össz-szövetségi Tudományos Akadémiájával és azok­kal a kutatóintézetekkel, amelyekkel ez ideig is együttműködtünk. Egy évre rá. június 20-án. állami szinten alá is Írták az egyezményt s ugyan­azon év október elsején a közös la­boratórium megkezdte tevékenységét — sorolta az egymást követó esemé­nyeket Plesnik akadémikus. A NEMZETKÖZI TÄRSDLÄS bizonyult a tudományos együttműkö­dés leghatékonyabb formájának. Er­re az álláspontra alapos megfonto­lás után lutottak az intézet vezetői. A közös laboratórium ámbár nem sze­repel önálló Jogi személyként, mégis az együttműködés legmagasabb for­májának tekinthető, amely mindazo­kat az előnyöket élvezi, melyeket egy közös vállalat csak kevesebb ad­minisztratív és Jogszabály érvényesí­tésével. Az együttműködés lényege a szellemi erő. valamint az anyagi és pénzügyi eszközök társításában rej­lik. Pontosabban fogalmazva ez any­­nylt Jelent, hogy mindkét fél a ku­tatás költségein fele-fele arányban részesedik. Csak az elmúlt évben a szovjet partner több mint egymillió koronát fektetett be a közös tudomá­nyos munkába. Beleértve persze a műszeres felszerelést és a kutatáshoz szükséges biológiai anyag szállítását Is. Ugyancsak a szovjet fél téríti az ideiglenesen családjukkal együtt itt tartózkodó tudósok bér- és egyéb költségeit. A kutatóintézet csupán megfelelő lakásokról gondoskodott a külföldi munkatársak számára. Az együttműködés hosszú távra szól. A részletes kutatási programokat öt évre, de távlatilag kétezerig dolgoz­ták ki. Jelenleg a közös laborató­riumban mintegy húsz tudományos kutató dolgozik, ebből heten a Szov­jetunióból. — A közvetlen kapcsolat — a ku­tatás pénzügyi és anyagi lehetőségei­nek bővítése mellett — egyben mér­hetetlen szellemi tőke behozatalát is jelenti. Mert nem csupán az itt dol­gozó tudományos kutatók egyéni szel­lemi tevékenységéről van sző, hanem jelenlétük olyan gigantikus tudomá­­nyos-kutaté Intézmények szellemi ka­pacitását képviseli, mint például a Moszkva melletti Össz-szövetségi Ál­lattenyésztési Kutatóintézet vagy a Lenlngrédi Gazdasági Állatok Gene­tikai és Tenyésztési Tudományos-Ku-A RIA-laborátó­­riumban Éva Liga- Cová és Lýdia Bo­­öevova a progesz­­teron-teszt végzése közben. lajdonságok meghatározáséban. A jö­vőben az identikus állatoknak nagy szerepe lehet az uniformizált állomá­nyok kialakításában is, mivel ma az állattenyésztés automatizálását és ro­­botizálását nagymértékben hátráltat­ja az állatok variabilitása. Ma az embrió-átültetés területén a fő cél egy donortól évente legalább húsz borjú felnevelése. Elméleti szempontból szinte felbe­csülhetetlen lehetőségeket rejt a sejt­sebészet segítségével végrehajtott klónozás, vagyis több embrió fúzió­jával ú] hibridek, Illetve klmérák elő­állítása. Az első esetben több fajta, a másodikban pedig két fa] klónozá­sa révén új egyedek előállításáról van szó. Gyakorlati szempontból nagy Jelentősége lehet az embriók laboratóriumi in vitro tenyésztésének (án Plesnik akadémikus (halról) tató Intézete. Így törvényszerűen át­vehetjük és felhasználhatjuk összes eredményeiket. Vagyis az intézetek között egy igen élénk és rugalmas in­formációs csatorna jött létre. Bár a közös laboratórium csak rövid ideig működik, már fgv is figyelemre mél­tó eredmények tapasztalhatók. Min­den jel arra utal, hogy célszerű len­ne hasonló kapcsolatokat más ágaza­tokban is megteremteni. Nem is be­szélve arról, hogy ez a közvetlen szoros együttműködés a nemzetközi munkamegosztásnak a legmagasabb formáját ,képviseli — hangoztatta Plesnik akadémikus. IGÉNYES KUTATÁSI PROGRAM összeállítására törekedtek anyagi, módszertani és a műszeres felszere­lés szempontjából egyaránt. Hiszen a fő cél a lehető legnagyobb arányú tudományos innoválás lehetőségének kiaknázása. A közös kutatási prog­ram több témakört ölel fel. Minde­nekelőtt magába foglalja az embrió­átültetést, továbbá a sejtsebészet se­gítségével megvalósítható embrióosz­tódást és ezek tenyésztését indentikus állatok előállítására. Megtudhattuk, hogy a Jelen időszakban az embrió­átültetés gyakorlatilag csak geneti­kai módszerként alkalmazható a csűcstenyészállatok genotípusának a szaporítására, illetve további geneti­kai Javítására. Tavaly például hét­ezer embrió-átültetést hajtottak vég­re Szlovákiában, ami Plesnik akadé­mikus szerint túlhajtott mennyiség. Az embrió-átültetés tömeges alkalma­zását egyelőre Jelentős költségessé­ge teszi gazdaságtalanná Csupán egy embrió átültetésének a költséget — a hormonkészítmények, a munka és a műszerek ára — eléri az 1600 koronát. Más dolog persze, hogy a jövőben éppen az embrió szétdara­­bolása segítségével két-három, sőt több állat nyerhető ami már lénye­gesen csökkenthetné az emberlő elő­állítási költségeit. Igaz, az átültetés költségeit ts többszörösen csökkenteni kellene Az identikus állatok előállí­tásának genetikai szempontból is nagy a Jelentősége például a gene­tikái és a nem genetikai jellegű tu­is. Ezen a téren Jelentős előrehala­dást értek el a petesejt nyerése te­kintetében, amely ma kimosással tör­ténik katéterek segítségével. Ugyan­csak megoldódott az ondósejteknek a megtermékenyítéshez való előkészí­tési módszere. Ma laboratóriumi kö­rülmények között az ondósejtek mint­egy 85 százalékában végbemennek mindazon fiziológiai és morfológiai változások, amelyek a petesejt meg termékenyítéséhez szükségesek. Bár hazánkban már sikerült laboratóriu­mi körülmények között tenyésztett magzatból életképes egyedet előállí­tani, a módszer Ismételhetősége egye­lőre csekély. Sikeres megoldásával azonban nagymértékben növelhető majd a tenyészállatok szaporításá­nak hatékonysága. Nagy gyakorlati lehetőségekkel kecsegtet az embrió rutinszerű szekszálási módszerének a kifejlesztése, ami lehetővé teszi a kívánt ivarú állatok előállítását. Hi­szen köztudott, hogy például hizla­lásra a bikaborjak alkalmasabbak, mivel 15 százalékkal Intenzívebb a növekedésük, és 10 százalékkal Job­ban hasznosítják a takarmányt, mint az üszők. A közös programban kiemelkedő helyen szerepel a génsebészet Is, amely lehetővé teszi az Idegen ge­netikai Információk bevitelét. Jelen­leg kísérletek folynak a Szovjetunió­ból behozott növekedési hormonnal. A módszer, bár nagyon attraktív, egyelőre a magasabb rendű állatok­nál komolyabb alkalmazhatósági le­hetőségével nem számolhatunk. A génsebészet számára sokkal tágabb teret kínál a mlkroszervezetek gene­tikai módosítása. Olyan mikroflóra kialakításáról van szó, amelyek az állatok emésztőszervében, egyrészt specifikus anyagokat, például amlno­­svakat termelnének, másrészt pedig cellulőzbontő enzimek termelésével fokoznák a takarmányok emészthető­ségét. Allategészség-ügyl szempontból Is vizsgálják a mikroszervezetek Je­lentőségét. Feltehetően kártalen, szimbiotikus mlkroszervezetek létre­hozatala és beültetése az emésztő­szervekbe gátolná a patogén mikro­flóra elszaporodását, ami végső so­ron a növendék állatok elhullást veszteségének csökkentését eredmé­nyezné. A TOVÁBBLÉPÉS LEHETŐSÉGEI már konkrét formát öltöttek. Ez év végéig a Közös Csehszlovák—Szovjet Laboratóriumot nemzetközi tudomá­nyos munkahellyé alakítják át. Meg­születtek már az első egyezmények a Lengyel Tudományos Akadémiával és az Állattenyésztési Kutatóintézet­tel. ahonnan előreláthatóan 3 tudo­mányos kutató érkezik. De tárgyalá­sok folynak a bolgár tudományos in­tézményekkel Is. A Jövőben hosszú távú szerződések mellett a tudomá­nyos kutatók rövldebb Időtartamú tanulmányújával és kölcsönös cseré­jével is számolnak. A széles körű és minden szempont­ból hatékony nemzetközt együttmű­ködés napjainkban a legnagyobb mér­tékben a sajátos feltételek meg nem teretmése hátráltatja. A legnagyobb nehézségeket a műszerek beszerzése okozza, amelyek nem egy esetben egyetlen KGST-ország piacán sem ta­lálhatók. A közös laboratórium jelen­legi munkáját fokozott mértékben lassítja és ha'ékonytalanné teszi egy speciális optikai berendezés hiánya. A műszer lehetővé tenné a genetikai Információ pontos Injektálását. Enél­­kül ugyanis a gén Injektálása a magba „vaktában történik“, és bevi­telének a sikere kimondottan a vé­letlenen múlik. Az optikai berende­zést egyetlen KGST-országban sem gyártják, a tőkés piacról 350 ezer de­­vizakoronáért beszerezhető ugyan, de egy Ilyen összeg egyelőre nem áll az Intézet rendelkezésére. Magétól értetődő a tudományos kutatók ré­széről az az óhaj, hogy egy olyan exponált tudományos munkahely, mint az állattenyésztési kutatóinté­zet — hiszen nincs belőlük olyan sok az országban — bizonyos devlzake­­rettel is rendelkezhessen. — Ahhoz, hogy mérsékeljük a vi­lágviszonylatban végbement fejlődés­sel szembeni lemaradásunkat, sokkal rugalmasabban létra kell hozni a gyártást megelőző folyamatban a szükséges anyagi-műszaki alapot. El­lenkező esetben a gyártás területén sem állíthatunk elő a világpiac ál­tal igényelt csúcsterméket. Aki ezt nem tudatosítja, az rővidlátéan gon­dolkodik — mondotta végezetül Plesnik akadémikus. KLAMARCSIK MARIA Sejtsebészet segítségével előállított Identikus borjak (A szerző felvételei) Céljuk a hatékony termelés A csécsi (Ceíejovce) Győzelme« Február Efsz a művelődési ház nagy­termében tartotta meg zárszámadő közgyűlését. A korábbi évekkel ellen­tétben túlnyomórészt fiatalok ültek a fehéren terített asztalok mellett. Azok közül, akik a kenyerük javát már megették, csak néhánnyal talál* koztam. így például Dringus Imrével, Tóth Imrével, Dringus Lászlóval, Gyű* cső Lászlóval, Kovács Istvánnal, Sváb Elekkel, Varga Jenővel és Szopkő Imrével, akik Jóval a hatvanon, sőt már a hetvenen is túl vannak. Filip Sabol agrármérnök, a szövet­kezet elnöke a beszámolóban az il­­múlt év eredményeit értékelte, s rész­letesen vázolté az Idei feladatokat Behatóan foglalkozott a mezőgazda­ság átalakítása és az ű] gazdasági szabályozók kérdésével Is. 'A szövetkezetben a mezőgazdasági bruttó termelés értéke 3,8 százalék­kal nőtt az előző évhez viszonyítva. A kalászos gabonafélékből 4,31 ton­nát takarítottak be hektáronként. Ai értékesített tejnek mintegy 89,9 szá­zalékát az első osztályba sorolták. Járási viszonylatban ez volt a legjobb eredmény. Sajnos, ez év első hónap­jaiban az új tejmlnóségi szabvány életbelépésével a te) minősége már sokkal kedvezőtlenebb képet mutat. Az eredmények elgondolkodtatóak, * felhívják a figyelmet az emberi té­nyezőre. A nagyüzemi sertéshtzlalásban a dr. Tornáé Golda állatorvos által veze­tett szőlőskei sertéstelepen Is túl­teljesítették múlt évi feladatukat. Ä tervezett napi 0,55 kiló súlygyarapo­dási átlaggal szemben 0,60 kilót ér­tek el. Egy kiló sertéshúst pedig 3.91 kiló erőtakarmány felhasználásával termeltek. A vágósertések átlagsúlya elérte a 142 kilót. így a közellátásra nem kevesebb, mint 1050 tonna ser­téshúst adtak. A gondozók közül Be­nő Elek, Alžbeta Fatafová, Id. Ducsay Rozália, Anna Ondóvá, de a többiek Is dicséretet érdemelnek. A baromfitenyésztésben is elfogad­ható eredményeket értek el Egy tojó átlagában például 283.4 darab tojást termeltek, s a tervüket félmillió da­rabbal túlteljesítették. A szövetkezet a másfél millió ko­rona tiszta nyereséggel túlteljesítette a tervet. A kedvező eredményhez a melléküzemági termelés Is nagymér­tékben hozzájárult. Hiszen a dolgo­zónkénti munkatermelékenység elérte a 66 ezer 683 koronát. Az átlagbé­rek elérték a 2 ezer 700 koronát, ami 112 koronával több volt az előző év­hez viszonyítva. Ez Is az egyik oka annak, hogy a szövetkezetben nőtt a fiatel dolgozók létszáma. Csécsen ts igyekeznek a belüzeml önelszámolási rendszert alkalmazni, s a munkában a kisebb közösségek ak­tív tevékenységére támaszkodni. Je­lenleg a szövetkezetben 22 szocialista brigád tevékeneykedlk, s összesen 295 tagot számlál. Ez ideig 154 bri­gádtag érte el a bronz, Illetve az ezüst fokozatot. A gazdaságban so­kat tettek a szociális program meg­valósítása érdekében Is. Egyebek kö­zött 10 OKÄL típusú házat adtak át a tagok számára, biztosították az üze­mi étkeztetést, s 13 fiatal tanoncisko­lában szerezheti meg a szakképesí­tést. Az idén további nyolc diákot ta­níttatnak. Bár az eredmények pozitívak vol­tak, a szövetkezetben sem ment min­den simán. Sokat kell még tenni a' munka- és a technolögiai fegyelem betartása érdekében. Jobban és gaz­daságosabban kell kihasználni az erő­gépeket, az anvag! eszközöket, az energiát. Több tartalék akad még pél­dául a növénytermesztés szakaszán, főleg a kellő mennyiségű és Jő mi­nőségű tömegtakarmányok biztosítása tekintetében. Lényeges Javulást kell elérni a szemes kukorica termeszté­sében. Növelni szeretnék ez áruter­melést, s csökkenteni a ráfordításo­kat. A fő cél hatékonyabbá tenni a termelést. A feltételek ehhez adottak emberi tényezőben, szaktudásban, munkaszervezésben és anyagi-műszaki alapban egyaránt. Iván Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents