Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 2. szám
1988. január 15. SZABAD FÖLDMŰVES 5 A ma már virágzó iparral és modern mezőgazdasági termeléssel rendelkező Ipolyság (Šahy) tavaly ünnepelte első hiteles említésének 750. évfordulóját. A háromnegyed évszázados fejlődést, a korszakalkotó változásokat egy ilyen jellegű írás keretében nehéz részleteiben kimeríteni. Amikor nemrégiben ellátogattunk a határ menti városba, s az ottani városi nemzeti bizottság alelnökével, Jozef Korčákkal az évfordulót hoztuk szóba, múltidézésre és jelenábrázolásra — igaz, tömören — egyaránt sor került. Földrajzi vonatkozásban elöljáróban csupán annyit, hogy Ipolyság a Nyugat-szlovákiai kerület legkeletibb városa, az Ipoly-medence nyugati részén, a csehszlovák—magyar államhatár, a Nyugat- és a Közép-szlovákiai kerület határa mentén terül el. ■ Hont vármegye székhelye — Ha fellapozzuk Ipolyság krónikáját, azt hiszem, egyértelműen megállapítható: a város viszontagságos történelmi fejlődésen ment keresztül — kezdte a beszélgetést Koreák elvtárs. — A legrégibb időkről talán mindössze annyit, bogy városunknak és környékének jelentős szerep jutott a királyi Hont vármegye kialakulásában. A 11—13. században Ipolyság — mint jobbágyfalu — a hontl vár tartozéka volt. 1237-ben IV. Béla kikulturálls Intézmények hálózatának fejlesztése nélkül. Ipolyságon 1874- ben megalakult a polgári leányiskola, 1899-ben a Honti Múzeum, 1913-ban pedig a gimnázium. A közigazgatási reform értelmében Ipolyság 1923. január elsejétől elvesztette megyeközponti rangját... ■ A forradalmi mozgalom jelentős központja — Ha már a huszadik század húszas-harmincas évelnél tartunk, szeretnénk kiemelni két dolgot. Elsőként Ipolyság főtere rály az Ipolysági malmot és a település határának egy részét az esztergomi káptalannak adományozta. Ipolyság jelentősége 1238-ban nőtt, amikor a Hont-Pázmán családból származó Márton bán premontrei kolostort alapított itt. A szóban forgó kolostort 1546 ban török ellent erődítménnyé alakították át. Most pedig lépjünk egy nagyot előre a történelem alakulásában. 1806-ban helyezték át Ipolyságra Hont vármegye székhelyét. A 19. század végére Ipolyság fokozatosan elvesztette falusi jellegét. Egyre több lett Itt az iparos, a kereskedő, valamint a megyei tisztviselő. De a városiasodás jeleiként könyvelendő el például az is, hogy a múlt század közepe előtt létrejött több regionális kulturális és társadalmi intézmény. Köztudott, mily jelentőséggel bír egv-egy város, illetve község életében manapság is a „világgal“ való összeköttetés, a kapcsolatteremtés. Ipolyság Ilyen szempontból 1886 szeptemberében vált szerencséssé, amikor rákapcsolták az ország vasúthálózatára. Ügy gondolom, ezzel kapcsolatban mindennemű magyarázat szükségtelen. A vasútvonalat 1891-ben Balassagyarmatig, 1899-ben pedig Krupináig terjesztették ki. Egy megyeszékhely állandó bővítése tökéletesítése elképzelhetetlen a azt, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának ipolysági alapszervezete 1924 tavaszán alakult meg. Az ezt követő években városunk Szlovákia déli vidéke forradalmi és kommunista mozgalmának egyik jelentős központja lett. A másik érdekesség az említett évekből: Ipolyságnak 1921-ben 4 ezer 698 lakosa volt, 1930-bdtr pedig már 5 ezer 804 (ezt a létszámot csak a hetvenes évek közepén sikerült újra elérni, illetve „túllépni“. A müncheni diktátumot, majd a bécsi döntést követően Ipolyságot 1938. október tizennegyedikén a horthysta Magyarországhoz csatolták. ■ A szabadsághoző szovjet hadsereg — Városunkat 1944. december tizenharmadikán a kora reggeli órákban a szovjet hadsereg II. ukrán hadseregcsoportjának egységei szabadították fel. Tehát a második világháború befejezésének esztendejében nálunk már szabad május elsejét ünnepelhettünk, a dolgozók tömegesen felvonultak — és sor került a hősi halált halt szovjet katonák két emlékművének leleplezésére. Ezen emlékművek történelmi értéke kétszeres: hazánk területén elsőként emelték, felállításukat pedig a II. uktán hadseregcsoport építkezési egységei végezték. A dolgozó nép 1948-as februári győzelmét követően városunk fejlődésében is új élet kezdődött. 1949. január elsejétől egy újonnan létrehozott járás székhelye lettünk (1945—1949 között a Krupinai járáshoz tartoztunk). A szocialista építés első évei nagyon nehéznek bizonyultak. Az első két ötéves tervidőszak folyamán városunk azonban sok pozitív változáson ment keresztül. Elsődleges feladat volt: kiépíteni a megfelelő út- és utcahálózatot, elvégezni a legszükségesebb javításokat a megrongált épületeken, megkezdeni a különböző vezetékek építését. Mindamellett gondolni kellett a közúti forgalom tökéletesítésére, valamint a szolgáltatások bővítésére. A februáii győzelem évét követően alakult meg a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat helyi üzeme, 1950-ben került sor a szolgáltatásók szocialista átépítésére. Oj üzemek kezdték meg működésűket, például 1953-ban a betonelemeket gyártó ZIPP, valamint a tejüzem. Ami ugyancsak óriási jelentőséggel bírt: 1952-ben hetvenhat kis- és középparaszt megalakította az egységes földműves-szövetkezetet, melynek első elnöke Makray Ferenc lett. ■ Ötvenes-hatvanas évek — markáns fejlődés — A következő években mind az ipar, mind pedig a mezőgazdaság nagy fejlődésnek indult. Hatvanban kezdte működését például a Strojstav üzeme, amely a kezdeti évben mindössze 74 alkalmazottat tartott nyilván, míg 1980-ban már 311 dolgozója volt. A város gazdasági jelentőssége nagyot nőtt a Barátság kőolajvezeték kiépítésével. Annak ipolysági üzeméből ugyanis hazánk (és a Magyar Népköztársaság) már 1962 óta kapja a kőolajat. Igaz ugyan, hogy Ipolyság 1960-ban elveszítette a járási székhely rangot, de a város mint termelési, kulturális és oktatási központ továbbra Is megőrizte regionális jelentőségét. Városunk fejlődésében mérföldkőnek bizonyult Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa, pontosabban fogalmazva az azt követő időszak. 1971 óta üzemelni kezdett, illetve felépült az új péküzem. az egészségügyi központ, a Blankyt Szálloda, a műszaki áruk szaküzlete, kiépítették a vízvezetékhálózatot. Több mint ezer új lakással átadták rendeltetésének a Közép- és az Észak-lakótelepet. Az oktatási és kulturális Intézmények hálózata úgyszintén korszerűsödött, illetve bővült (még visszatérve az ötvenes-hatvanas évekhez: 1954-ben nyílt meg a magyar gimnázium, ötvenhatban pedig a mezőgazdasági szakközépiskola) és 1980-ban átadták a magyar és a szlovák gimnázium új épületét, amely 23 millió korona befektetéssel épült. Az alapiskolások — négy évvel később — ugyancsak új otthonba térhettek: a 22 tantermes épület huszonkét millió koronát „igényelt“. Ami a közlekedést illeti, városunkban — a határ menti város, illetve a határátkelő szerepéből kifolyólag — szinte napról napra nagyobb a forgalom. Ezért A városi nemzeti bizottság épülete ilyen téren Is korszerűsítésre és bővítésre van szükség. A hetvenes években sor került a 35-ös főút, államhatár — Ipolyság — Gyügy (Dudince) közti szakaszának szélesítésére, valamint a határátkelő és a motoreszt bőpítésére. A fokozottabb „mozgást“ szóba hozva mindenképnen szükségesnek tartom megemlíteni, hogy 1980-ban közigazgatásilag Ipolysághoz csatolták Gyerket (Hrkovce) és Pereszlényi (Presefany nad Ipfom), hat évvel később pedig Tesmagot (leérnek). ■ Tennivalók a jelenlegi ötéves tervidőszak folyamán — Tudjuk, az évforduló kötelez. Tisztában vagyunk azzal, hogy az évek folyamán elért fejlődés sikerességét az elkövetkező esztendőkben nem szemlélhetjük tétlenül. Gondolnunk kell a holnapra és a holnaputánra. Csehszlovákia Kommunista A Vörös Hadsereg elesett hőseinek emlékműve Pártja XVII. kongresszusának határozataiból kifolyólag hárulnak reánk Is a feladatok. Igényesek, de mindenképpen megoldhatók. A Nemzeti Front választási programjának kidolgozásánál a 8. ötéves tervidőszak Igényességéből Indultunk ki, előtérbe helyezve a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányait, azok gyors ütemű gyakorlati alkalmazását. Most pedig néhány konkrét, megoldásra váró feladat a sok közül. Elsősorban szükség van városunkban az üzlethálózat felújítására, Illetve bővítésére. A turistaforgalom állandóan növekvő tendenciát mutat, ezért az ellátás bővítésére mindenképpen jobban oda kell figyelni. És végképp nem frázisként hozom szóba az oly gyakran emlegetett minőséget. Ebben az esetben azonban nem csupán az egyes áruk milyenségére gondolok, hanem például az üzletekben lévő áruk esztétikai szempontbői történő elrendezésére Is. Finom, Ízletes az Ipolysági péküzemben sütött kenyér. Erre valóban nagyon büszkék vagyunk. Elégedettségünk azonban nem lehet teljes mértékű többek között a hús- és hentesáruval kapcsolatosan. A polgárok gyakran panaszkodnak, hogy a hús nem eléggé friss, vagy éppen a megfelelő minőségű. De, úgy gondolom, ez nem sajátosan Ipolysági gondprobléma. Van jó kenyerünk, de szaküzleteinkben hiánycikként könyvelik el többek között az automata mosógépet, a tévékészüléket (mind a fekete-fehéret, mind pedig a színeset), a hűtőszekrényt, a kazettás magnetofont, az autórádiót stb. A nyugdíjasklub ez ideig kielégíti az igényeket. A látogatottságra sem lehet panasz. De tudjuk, az idős emberek úgyszintén korszerűbbre, modernebbre várnak. Az űj klub építése folyamatban van. Ugyancsak munkálkodunk az új vízvezeték-hálózat építésén. A vezetékes ivóvizet Palástról (Plášťovce) fogjuk eljuttatni városunkba. Óriási szükségünk van egy űj kultűrházra, továbbá folynak az építkezési munkálatok a fürdőben — Z-akclő keretén belül. A lakásépítkezések gócpontja a mostani időszakban a készülőiéiben lévő Tabány-lakőtelep. Ipolyság lakosságáról nyugodt szívvel elmondhatom, hogy szorgalmas és kevésbé igényes. Ha valamiféle társadalmi munkáról van szó, nem szükséges különösképpen hangoztatni az együttműködés fontosságát, jelentőségét. Remélhetőleg az 6 közbenjárásukkal is jelentős mértékben gyarapodik majd a határ menti város. Ha mindennek tudatában vagyunk, ml, városvezetők és -Irányítók, a nehéz feladatok megoldása jóval egyszerűbbnek tűnik, Mindannyian örül* nénk, ha ezúttal sem csalódnánk polgárainkban. ★★ Amint azt már az Írás bevezetőjében hangsúlyoztuk, nem meríthettük ki teljes egészében a háromnegyed évezredes fejlődés minden egyes említésre méltó mozzanatát-plllanat-képét. Azokat vaskos krónikák őrzik, ápolják. Tüzetesen fel kell azokat lapozni — és persze szükséges körültekinteni (és alaposan) a mai Ipolyságon. A változásokat, a fejlődést talán akkor tudatosítjuk igazán. És bízni kell a városi nemzeti bizottság alelnökének szavaiban, miszerint a lakosság igyekezete által remélhetőleg tovább épül és szépül a Nyugat* szlovákiai kerület legkeletibb fekvésű városa, a turistaforgalom szempontjából olyannyira fontos és nagy jelentőségű határátkelőhely. susLA Béla' A mezőgazdasági szakközépiskola A modern Észak-lakótelep
