Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-25 / 12. szám
I 1988. március 25. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Az előbbrelépés lehetősége a hatékonyság A Csicsói (Cífiov) Egységes Földműves-szövetkezet zárszámadó közgyűlését elejétől végéig a dolgozék és a vezetőség közötti kölcsönös bizalom, a közvetlenség és őszinteség légköre uralta. A jól végzett munka érzésével ülhetett a tagság a fehéren terített asztalokhoz, hiszen a múlt évi termelési eredmények becsülettel végzett munkájukról tanúskodtak. Az ünnepélyes hangulatot az elhangzott bíráló szavak sem fosz-J61 jövedelmezett e szövetkezetnek — a hektáronkénti több mint 25 ezer koronás bevétellel — a kender termesztése. Igaz, a tervet meghaladó 9,15 tonnás hektárhozam és az egész termés első osztályba való besorolása nem a véletlen müve. Hosszú éves tapasztalat és szakszerű munka rejlik e kiváló eredmény mögött. Kár, hogy az idei évtől kezdve az ipar nem tart többé Igényt a hazai termelők munkájára, mivel elönyö-Elnöki beszámoló látták szét, mivel mindenki tudatában volt annak, hogy ezek a felmerülő hiányosságok kiküszöbölésére irányulnak, s végső soron mind a közös, mind az egyén javát szolgálják. Igazolták azt is, hogy a gazdaság sorsa a tagság szívügyévé vált. Baráth Imre, a szövetkezet elnöke az aprólékos, minden részletre kiterjedő beszámolóban a több mint 2 ezer 900 hektár mezőgazdaság) területen gazdálkodó nagyüzem termelési és gazdasági eredményeit behatóan elemezte, rámutatva a pozitív változásokra, a hiányosságokra, a meglévő tartalékokra, valamint az előrelépés lehetőségeire. Ezekből az adatokból hadd soroljunk fel legalább néhányat. Mindent összevetve, a növénytermesztés szakaszán eredményes évet zártak. Amint ezt a szövetkezet vezetője megemlítette, az időjárás — de gondolom inkább a megfelelően végzett agrotechnika — jóvoltából tavaly gazdagon fizetett a gabona. Búzából ugyanis 6,71, árpából 6,2, szemes kukoricából pedig 7,5 tonnát takarítottak be hektáronként Ezzel az eredménnyel a katászősgabona-termelésben az első, a szemes kukorica vonatkozáséban pedig a második helyre kerültek a komáromi (Komárno] járás gabonatermelőinek rangsorában. Am a leglényegesebb az, hogy az ezer tonnát meghaladó többlettermeléssel teljes mértékben behozták az előző év kiesését, s az Idén tiszta számlával indulhatnak. A körülmények kevésbé kedveztek a borsó termelésének, ahol a tervezett 2,72 tonna helyett 1,86 tonnát takarítottak be hektáronként. A növényzetben számottevő károkat okozott ugyanis a szélvihar, s a megdőlt növényzetet két menetben tudták csak betakarítani ügy, hogy legalább negyven hektáron kézi erővel rakták rendre a levágott növényzetet. Ennek következtében a jelentős szemveszteség elkerülhetetlen volt. Ezzel kapcsolatban említést érdemel, hogy a hüvelyesek betakarítása általános probléma, főleg a megfelelő betakarító gépek hiánya miatt. Egyebek között gépiparunk ebben ts adósa a mezőgazdászoknak. Szinte már nem is meglepő, hogy a Cslcsől Efsz-ben sem váltotta be a reményeket a cukorrépa, holott a feltételek lényegesen nagyobb hozamok elérésére nyújtanak lehetőséget. A gyengébb hozamok elsőrendű okai között a nagymértékű betakarítási veszteségeket emlegették. Mivel azonban a répa cukortartalma kedvezően alakult, a vártnál, a 34,3 tonnás átlaghozammal — a 41 tonnás tervvel szemben — a tervezett bevételt 94,4 százalékra teljesítették. sebbnek tartja a behozatalt a hazai terméssel szemben. Az őstermelő teljes mértékű kiszolgáltatottságára utal az a tény, hogy a monopol helyzetben lévő feldolgozóipar képviselői nem tartották érdemesnek idejében tájékoztatni a termelőket a szerződések felbontásáról. A mit sem sejtő csicsőlak még tavaly két korszerű, nem éppen olcsó kenderbetakarítő kombájnt vásároltak... A növénytermesztés bevételét a dohánytermelés Is növelte, hiszen a tervezett 1,9 tonnával szemben 2 tonnás átlagtermést értek el. A gyümölcstermesztésben is 6 százalékkal túlteljesítették termelési tervüket. Az értékesítésből származó bevételt azonban valamivel rontotta a gyümölcs gyengébb minősége. A zöldségkertészetben rekordtermést értek el paradicsom^ bői, mivel a tervezett 28 tonnás hektárhozammal szemben 46,2 tonnát takarítottak be hektáronként. Ez nem mondható el viszont a paprikatermesztésről, ahol hiányosságok merültek fel, s ennek következtében a tervet mindössze 88 százalékra teljesítették. A kertészeti-ágazatban a legnagyobb gondot a munkaerőhiány okozza, főleg a szüretelés idején. A nehéz idénymunkát megkönnyítő betakarítőgépek egyelőre csak álomképként jelennek meg a termelők lelki szemei előtt. A növénytermesztésnek fontos ágazata a takarmánynövények tér-, mesztése, amely a szántóterület 22 százalékára terjed ki. Tavaly a növénytermesztők ezen a téren is kttettek magukért, hiszen több mint 38 ezer tonna tömegtakarmányt termeltek ki, ami 6,5 százalékkal több a tervezettnél. A tenyésztőben folyamatosan biztosították az állatok zöldtakarmányozását, sőt lucernából más gazdaságokat is kisegítettek. A téli takarmánykészletek tekintetében bizonyos tartalékkal is rendelkeznek a szakszerűen tárolt szénából, szllázsből és lucernalisztből. A gazdaság ezáltal erő- és tömegtakarmányből önellátóvá vált. A takarmánytermelés hatékonyságának növelése érdekében a jövőben nagyobb súlyt fordítanak a betakarítási veszteségek csökkentésére. Az állattenyésztés szakaszán Is jelentős fejlődést könyvelhettek el. A szakágazat termelési tervét 1,5 százalékkal túlteljesítette, ami pénzben kifejezve az előző évhez viszonyítva 2 millió 700 ezer koronával nagyobb érték előállítását jelentette. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy marhahúsból 20, sertéshúsból pedig 47 tonnával többet termeltek. A felsorolt adatok elsősorban a sertéstenyésztés gyors ütemű fejlődéséről tanúskodnak, aminek következtében a hústermelés tervét hét százalékkal tfilszárban korántsem elégedettek az állattenyésztés eredményeivel. A sertéstenyésztés szakaszán például javítani kell a szaporulatot, főleg azért, mert tavaly egy kocától mindössze 15,7 darab malacot választottak el. A sertéstenyésztés jövedelmezősége sem a legkedvezőbb, mivel az erőtakarmány-fogyasztás aránytalanul nagy az elért hízékonysághoz viszonyítva. A sertéshlzlalásban elért napi 0,51 dekagnammos súlygyarapodási átlaghoz egy kilő sertéshús termelésére 3,98 kilő abrakot használtak fel. Az ágazat gazdasági mutatóit ugyancsak rontotta a jelentős malacelhullás. A szarvasmarha-tenyésztésben Is akad bőven tennivaló a hatékony termelés elérése érdekében. Tavaly például a tervhez viszonyítva tehenenként! évi átlagban 120 literrel kevesebb tejet fejtek, s ennek következtében kissé elmaradtak a tejértékesítési tervtől. Kedvezőtlenebbül alakult a borjűelhullás, valamint a hízómarhák súlygyarapodása Is. A szövetkezet juhtenyésztéssel is foglalkozik, az országos átlagnál nem különb eredménnyel. Pontosabban fogalmazva sem a bárányhús, sem a gyapjú termelési tervét nem sikerült teljesíteniük, önkéntelenül vetődik fel azonban a kérdés, vajon miért kell egy olyan gazdaságnak az erejét a gyengén jövedelmező juhtartásra szétaprózni, amikor adottságaik sokkal alkalmasabbak például a szarvasmarhatenyésztésre. Mindezt összegezve, az állattenyésztés eredményeinek elemzéséből kiderült, hogy a jövőben nagyobb súlyt kell helyezniük a munka- és a technológiai fegyelem szigorítására, az elhullásl veszteségek csökkentésére, valamint a takarmányok gazdaságos hasznosítására. A takarékosság és a hatékonyság követelménye a műszaki szolgáltatások terén is előtérbe került. Vonatkozik ez elsősorban a gépesítési részlegre. Habár a gépjavítók — akik úgyszólván 36 millió korona értékű gépi berendezés technológiai 'gépsor karbantartását, javítását és biztonságos üzemeltetését biztosítják — a múlt évben is becsülettel végezték munval, a tervhez viszonyítva pedig 1 millió 247 ezer koronával nagyobb. A növénytermesztés és az állattenyésztés szakaszán a bruttó termelési tervüket maradéktalanul teljesltettték. A termelési eredményekkel összhangban az árutermelésből származó bevétel 3,8 százalékkal haladta meg a tervezett szintet. Ennek ellenére a gazdálkodás hatékonyságának a hanyatlása volt tapasztalható. A kedvezőtlenebb gazdasági szabályozók, az alapvető termelőeszközök nagymértékű áremelkedése következtében, de nem utolsósorban a megváltozott körülményekhez való kissé rugalmatlanabb alkalmazkodás miatt is — a ráfordítások szinte a másfélszeresére nőttek. A 3 millió 556 ezer koronás tiszta nyereséggel több mint egymillió koronával kevesebb pénz került be a ökzös kasszába, de egyúttal a tagság pénztárcájába Is. Az előző évekhez képest szerényebb volt tavaly a tagság gazdasági eredményekben való részesedése. Igaz, nem ts olyan rossz, hogy elégedetlenségre adjon okot. Figyelmeztetésként szolgált azonban mindenki számára, hogy ma a hatékony belterjes gazdálkodás kérdésének a mielőbbi megoldása elkerülhetetlen. Erre célzott beszámolójában a szövetkezet elnöke is, amikor kijelentette: —* Dolgozóink anyagi jóléte szorosan összefügg a szövetkezet gazdasági eredményeivel, elválaszthatatlan tőle. Biztosítása érdekében nagy felelősség hárul a gazdaság vezetőségére és minden dolgozójára egyaránt. A szövetkezet a felelősségteljes és Igényes munkához Igyekszik kedvező feltételeket teremteni a dolgozók számára. Utaltak erre a külföldi és hazai üdültetésre, a gyógykezelésre, tanulmányi kirándulásokra, üzemi étkeztetésre, egészség- és munkavédelemre, továbbképzésre és lakásépítésre fordított pénzösszegek. A tagság kezdeményezőkészségéről viszont a noszf 70. évfordulója alkalmából vállalt kötelezettség túlteljesítése tanúskodik. A felajánlott 1 millió 332 ezer ko-Ajándékkosár a legjobbaknak, hosszúéves munkájukért kájukat, mégis energia-, üzemanyag- és pótalkatrész-fogyasztásban túllépték a tervezett költségeket. Napjainkban, amikor a megszigorított gazdasági szabályozók minden téren éreztetik hatásukat, a lehető leggazdaságosabb módszerek, technológiák alkalmazására kell törekedni, hívta fel nyomatékosan a tagság figyelmét az elnök. Tavaly a beruházásokra több mint 4 millió 400 ezer koronát fordítottak. Az alap- és állóeszközök gyarapítását a célszerűség jellemezte. A rendelkezésükre álló keretet gabona- és műtrágyatároló építésére, az 1988-ban telepített szőlőültetvény kezelésére, valamint — 1 mllllő 883 ezer korona értékben — a géppark felújítására fordították. Tavaly a mezőgazdasági termelés összértéke elérte a 70 mllllő 325 ezer koronát, ami 1,8 százalékos tervtúlteljesítésnek felelt meg. Ez az érték az előző évhez viszonyítva 3 millió 701 ezer koronáronás érték helyett 1 millió 832 ezer koronát teremtettek elő, főleg azáltal, hogy szemesekből több mint ezer tonnával terven felül termeltek. De sokat tettek a környezet rendezése érdekében, s nagymértékben besegítettek a választást program megvalósításába. Az idén a februári győzelem 40. évfordulója tiszteletére felajánlott vállalás értéke 1 mllllő 353 ezer korona. Ez a tervhez viszonyítva több kalászos gabona, szemes kukorica, napraforgó és tömegtakarmány termelését jelenti. Az Idei vállalásokban azonban kiemelt helyen szerepel az üzemanyag- és az energiamegtakarítás, a hatékony takarmányhasznosítás, a termékek minőségi javítása, az állatelhullás csökkentése, valamint a termelékenység növelése. Mindez biztosíték arra, hogy az Idén közös öszszefogással rátérjenek az intenzív és hatékony termelési módszerekre, ami napjainkban az előrelépés egyedüli lehetősége. KLAMARCSIK MARIA Feszültségektől, nehézségektől nem volt mentés a múlt esztendő a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Egységes Földműves-szövetkezetben sem. A gazdálkodás eredményét kedvezőtlenül befolyásolta a szeszélyes Időjárás, amely kihatott a mezőgazdasági bruttó termelésre, valamint a pénzügyi helyzet alakulására. A legújabb módszerek, a belterjesítő tényezők valamint a termelést rendszerek alkalmazása sem hozta meg a várt eredményt. Főleg a növénytermesztés nem érte el a tervezett szintet, ráadásul a megváltozott gazdasági szabályozók következtében romlott a termelés jövedelmezősége. Rácz Péter mérnök, a szövetkezet közgazdásza továbbá azt is elmondotta, hogy a kalászos gabonafélékből jóval túlteljesítették a tervet. A szemes kukoricából viszont a drőtférgek tömeges elszaporodása miatt csupán 6,46 tonna termést takarítottak be hektáronként. Ez volt a Dunaszerdahelyl járás egyik leggyengébb hozama. Szemesekből azonban még így is 332 tonnával túlteljesítették tervüket. A többlettermés Nehéz év mérlege viszont nem fedezte a korábbi évek lemaradását. Ennek következtében az ötéves tervidőszak végéig jobb fajtaválasztékkal és tökéletesebb agrotechnikával 1622 tonna terméskiesést kell behozniuk. Sajnos, a cukorrépa-termelésben sem sikerült előbbre lépniük. A háromszáz hektárnyi terület 60 százalékán szélerózió következtében újra kellett vetni a cukorrépát, s az elkésett vegetáció már nem kedvezett a hozamoknak. A répa gyengébb hozamaihoz a betakarítási technika aránylag alacsony színvonala is hozzájárult. A hatsoros répakombájnok több mint 20 százalékos betakarítási veszteséggel dolgoztak, tgy nem véletlen, hogy tavaly cukorrépából a tervezett 12 ezer 600 tonna helyett mindössze 10 ezer 380 tonnát takarítottak be, ami 79,6 százalékos tervteljesítésnek felelt meg. A betakarítási veszteségek csökkentése érdekében a jövőben a betakarítást technológián feltétlenül változtatni szeretnének. A speciális növénytermesztésben Is jelentős terméskiesés keletkezett. A nagyméretű fagykár következtében a 90 hektár szőlőültetvényről mindössze 10 tonna szőlőt takarítottak be. A tavaszi időjárás a zöldségtermesztésnek sem kedvezett. A Szlovákiai Állami Biztosító által kifizetett kártérítés sem fedezte a kiesést. A növénytermesztés így a tervezett 50 millió 44 ezer koronás bruttó terme'ést tervét 44 millió 484 ezer koronára, azaz 88,6 százalékra teljesítette. A közgazdász valamivel elégedettebben nyilatkozott az állattenyésztés eredményeiről, mivel a szövetkezet több mutatóban teljesítette felvásárlási tervét. Tejből például a tervezett 4.3 millió literrel szemben 4 millió 368 ezer liter tejet értékesítettek. A tehenenként! évi fejésl átlagot 121 literrel növelték. Kedvezően alakult a marhahústermelés is, ahol a tervhez viszonyítva 22,1 tonnával több húst adtak a közellátásnak. Ezzel szemben a sertéshústermelésben a kisebb állomány miatt nehézségekbe ütközött az eladási Időterv egyenletes teljesítése. A múlt év elején ugyanis nagy volt a malacelbuüás aránya, s a hiányt malacvásárlással pótolták. Egy anyakocától tavaly átlagban 17,18 malacot választottak él. A száz tehénre jutó felnevelt borjak száma pedig elérte a 101,5 darabot. Mivel az állattenyésztés jövedelmezőségét nagymértékben csökkentették a megdrágult takarmányok, élelmiszer-ipari melléktermékek hasznosításával igyekeztek csökkenteni az erőtakarmányok felhasználását, főleg a sertéshizlalásban. Az állattenyésztésben a bruttó terme'ési tervet 4,84 százalékkal túlteljesítették, s összesen 51 miillő 442 ezer koronát értek el. Azonban az állattenyésztés kedvező eredménye sem ellensúlyozta a szövetkezet gazdálkodási mérlegét. A 101 millió 264 ezer koronára tervezett bruttó mezőgazdasági termelést 94,59, az előirányzott 85 millió 345 ezer korona értékű áruértékesítést pedig 94,68 százalékra teljesítették. Adósak maradtak a tiszta nyereség tekintetében Is, ami hátrányosan érintette a tagság évi részesedésének összegét. A közgazdász azt ts elmondotta, hogy az új elképzeléseik alapján a gazdálkodás ■minden területén a nagyobb takarékosságra törekednek. A hatékonyabb és gazdaságosabb termelés elérése érdekében megteremtették a szükséges feltételeket. A növénytermesztésben az előirányzott termelési feladatokat alacsonyabb ráfordítással szeretnék elérni. Az állattenyésztésben 4,4 mllllő liter tej és 1905 tonna hús értékesítésével számolnak. A tiszta nyereséget az Idén 15 millió 600 ezer koronára tervezték. A kitűzött feladatok megvalósítása érdekében minden egyes részlegen a hatékonyabb, jövedelmezőbb termelési módszerek bevezetésén fáradoznak. Krascsenics Géza I
