Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-25 / 12. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. tmfrciü* Ц közelmúltban egy olyan tanulmány került a kezembe, amelyben hazai és külföldi, gyermeklélektannal foglalkozó szakemberek feltették ki azzal kapcsolatos véleményüket, hogy milyen szerepet töjt be a könyv. Illetve az olvasás a gyermekek szellemi fejődésében. A különböző módszerek felhasználásával folytatott kísérletezések és felmérések során számos érdekességre bukkantak a szakemberek. Más-más megközelítésben, eltérő módszerekkel futottak- egyazon eredményhez, hogy a gyermek egészséges szellemi fejlődésében, az egyéniség kialakulásában nagyon lényeges, egyes esetekben pedtg meghatározó szerep fut az olvasmányélményeknek, amelyek jelentős mértékben elősegítik a megismerés, a tudás, a szép Iránti tgény fejlesztését. Szülök és pedagógusok, pszichológusok és laikusok általában egyetértenek ebben, hogy a gyermekekkel meg kell szerettetni az olvasást, fel kell bennük ébreszteni a tudásvágyat. Abban a kérdésben azonban, hogy melyik félnek kellene ennek érdekében többet tennie, már korántslncs tlyen egyetértés. Ha problémák merülnek fel, a szülő a pedagógusra, az iskola pedtg az otthont környezetre igyekszik hárítani a felelősséget, s Tóparti táborlakók közben egyre kevesebb Ш6 jut a gyermeknevelésre. Felgyorsult életritmust!, elanyagtasodott világunkban a szülőnek általában, sajnos, csak ritkán marad ideje, jut energiája mesét mondani a nyiladozó értelmű gyermekének, aki nagyon várja a kedves történeteket. Bár tudjuk, hogy milyen sokat számít a személyes példa, mégis egyre ritkábban veszünk a kezünkbe könyvet. A korszerű módszerek — a tévé, a rádió vagy a magnetofon — ugyan jó szolgálatot tesznek, de nem tudják pótolni az édesanyát, édesapát vagy éppen a nagymamát, akt fejből vagy könyvből, de élőszóval mondja el a mesét. Ilyenkor ugyanis meg lehet szakítani a gondolatmenetet, jut idő egy-egy kifejezés megmagyarázására, vtssza lehet térni a fontosabb eseményekhez, epizódokhoz, kérdéseket lehet feltenni, közvetlen kapcsolat alakul ki. Iskoláskorban a közös foglalkozások, az olvasmányélmény-beszámolók, meseműsorok, nyelvi játékok nagyon kedveltek a gyermekek körében. Játékos módszerekkel sokkal könnyebben és rövtdebb idő alatt lehet megszerettetni a könyvet, az olvasást, mint a szájbarágós, didaktikus, elavult példázatokkal. Erre alapozta kezdeményezését néhány évvel ezelőtt a Csemadok BratiSlava-vidéki Járási Bizottsága, amely az alapszervezetekkel, illetve a szenei fSense) Kincskereső Ifjúsági Klub vezetőjével közösen a tavaszi szünetben megszervezte az alsótagozatos diákok első olvasótáborát. A lelkes szervezők felbuzdulva a tábor gyermekek körében aratott sikerén, azóta rendszeresen megteremtik a néhány napos együttlét feltételeit. Míg az első alkalommal részben problémát okozott a résztvevők, a gyermekek szervezése, toborzása, másodszor már számos érdeklődő közül kellett kiválasztani a 30—35 diákot. Bár az utóbbi években rendszeresen beszámoltunk e szép, követésre méltó kezdeményezés sikereiről, néhány mondatban mégis összegezzük a táborszervezéssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. A Bratislava-vldéki járásban a magyar tanítási nyelvű alapiskolák alsótagozatos diákjai számára a Csemadok járási bizottsága> az alapszervezetekkel közösen korábban négy-, idén pedig már ötnapos olvasótábort szervezett a tavaszi szünetben. A gyermekek a szenei Napfényes-tavak menti üdülőkben elszállásolva töltöttek néhány napot a mátyusföldi kisvárosban, ahol a táborszervezők évről évre gazdag műsorkínálatot biztosítanak számukra. óz idén első ízben más járásból is csatlakoztak az olvasótábor szervezőihez. Ennek köszönhetően a Dunaszerdahelyi (Dunajská Stredaj járás alapiskolásai is részt vettek az idei tábor rendezvényein. Nagy segítséget jelentett, ahogy a Szenet Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, illetve a Priemstav nemzett vállalat lehetővé tette a táborlakók étkeztetését, így a szervezőknek több idejük maradt a programok előkészítésére. Február utolsó vasárnapjától közel (Uörföl Jenő felvételei) A hetven gyermek töltött öt szép napot Szenet Molnár Albert szülővárosában. A táborlakók mellett a helyi Kincskereső Ifjúsági Klub tagjai, valamint a napközisek is részt vettek egy-egy közös foglalkozáson. A gyermekek megismerkedtek a szenei népkönyvtár gyermekkönyv-üfdonságaival, kiválasztották maguknak a legérdekesebbnek tűnő könyveket. A tévedés elkerülése végett tisztázni kell, hogy a táborlakók az öt nap alatt nemcsak olvastak és könyvekről beszélgettek, hanem emellett természetesen sokat Játszottak, énekeltek, vetélkedtek ts, sétálva tsmerkedtek a kisváros nevezetességeivel. Naponta több érdekes program tette színesebbé az együttlétet. A résztvevők például megismerkedtek a magyar alapiskola csillagvizsgálójával, ahol Jankó Pálné pedagógus, a szakkör vezetője számolt be az ifjú csillagászok tevékenységéről. A csillagokkal kapcsolatos mondavilágról Lacza Tihamér, a Hét rovatszerkesztője beszélgetett a táborlakókkal, ismét nagy sikert aratott a mesedtszkó, ahol megzenésített versek, mesejátékok voltak műsoron. A dunaszerdahelyl bábosok egy délelőtti foglalkozáson igyekeztek beavatni a táborlakókat a bábkészltés tudományába, s a gyermekek egy produkcióból Is ízelítőt kaptak. Természetesen az idén sem hiányzott az anyanyelvi vetélkedő és a ki mit tud — ahol a résztvevők közül kiválasztott gyermekzsüri pontozott, döntötte el a sorrendet s ítélte oda a dijakat. A szervezők meghívását elfogadva Készéit Ferenc költő ts ellátogatott a táborba, ahol a résztvevők megzenésített verseivel fogadták. A Kajla FÚ- löp kalandjai és a Hókuszpókusz szerzője ifjú olvasóival a vers, a mese születéséről beszélgetett, mafd természetesen sor került a könyvek dedikálására is . Ezenkívül volt videózás, vetítés különböző társasájáték, daltanuiás és közős éneklés is műsoron. Természetesen a gyermekek által bemutatott meserészletek, rögtönzött produkciók sem hiányoztak. A néhány nap alatt sok-sok népdalt, megzenésített verset tanultak meg a táborlakók. A gyermekek közül többen első ízben voltak távol huzamosabb tdetg otthonról, a szülőt háztól, ám ennek ellenére gyorsan megtalálták helyüket a kis közösségben. Az Idei olvasótábor sikerét ml sem bizonyítja fobban, mint az, hogy a gyermekek jól érezték magukat, s a búcsúzáskor gyakran hallatszott az ugye jövőre Is elfőhetünk kérdés. A táborszervezők és műsorkészítők ennél nagyobb elismerést nem ts kívánnak. BÁRDOS GYULA A húsvéti vendégváró asztalra ajánljuk KENYÉRBEN SÜLT SONKA Hozzávalók: 70—80 dkg nyer* fü*tóit sonka (vagy 1 nagy, nyer* ffistßlt csülök). 30 dkg liszt, 2 közepes nagyságú horgonya, 1 to|ássárgá)a, 2—3 dl te), 3 evőkanál olaj. 2 dkg élesztő, 1 teáskanál cukor. 1 mokkáskanál só. A füstölt sonkát elózó este ennyi hideg tejbe áztatjuk, amennyi teljesen ellepi és felhasználásig hűtőszekrényben tartjuk Leitatva róla a tejet, annyi vízben, amennyi bőven ellepi, kis lángon majdnem puhára főzzük. Közben az elmorzsolt élesztőt 1 dl langyos tejet és cukrot simára keverjük, majd felfuttatjuk. A burgonyát héjában megfőzzük, meghámozzuk, és még melegen áttörjük. Az átszitált lisztet, az áttört burgonyát, e felfutott élesztőt, a sőt és a tojássárgáját annyi langyos tejjel dolgozzuk össze, hogy közepes keménységű tésztát kapjunk, fői kidolgozzuk, mély, lisztezett tálba tesszük, tetejére Is szórunk kevés lisztet, és tiszta konyharuhával letakarva meleg helyen (de nem a forró tűzhely mellett!) duplájára kelesztjük. Ha a tészta megkelt, lisztezett deszkán akkorára nyújtjuk, hogy a főtt sonkát kényelmesen belecsomagothessuk. (Csak akkor csomagoljuk be, ha a sonka már teljesen kihűlt, leszikkadt!) A cipóvá formált tésztát sütőlemezre tesszük, és még fél órán keresztül kelesztjük, csak azután toljuk az előmelegített forró sütőbe. Közepesnél erősebb lángon 30 percig sütjük, majd a lángot mérsékelve további 30 percig. A sütés befejezte előtt 10 perccel a cipőt megkenjük vízzel, ettől szép piros lesz. A megsült tésztát a sütőlemezen hagyjuk kihűlni, csak azután vágjuk fel. Cikkekre szeleteljük, úgy, hogy a sonka mindenhová egyformán jusson. Tejszínes vagy tejfölös mártást kínáljunk hozzá. HÚSVÉTI NARANCSOS SONKA Hozzávalúk: 80 dkg tóiig tóit, bőrös füstölt sonka vagy nem nagyon zsíros tar|a. 5 közepes nagyságú narancs, 4 dl vörösbor, 1 evőkanál mnstár (aki szereti a csípősei, tehet belé), 3 szem összetört szegfűszeg, 1 mokkáskanál őrölt fehérbor*, 1 teáskanál reszelt narancshéj (ügyeljünk arra, hogy a narancs fehér belső bundájából ne Jusson semmi a reszelékbe, mert keserűvé válik tőle az étel!) A félig főtt sonkát felszenteljük, és a bőrös oldalával felfelé tűzálló tálba állítjuk, 3 narancsot meghámozunk, belső fehér héját gondosan leszedjük, a gerezdeket pedig kockára vágjuk. A sonkát körberakjuk a narancskockákkal. A maradék 2 narancsot félbevágjuk, levét kicsavarjuk és összekeverjük a vörösborral, a mustárral, a tört szegfűszeggel, az őrölt fehérborssal, a reszelt narancshéjjal. A narancsos mártással úgy locsoljuk le a sonkát, hogy egy-egy szelet sonka közé bőven csurogjon. A tálat befedjük, és forró sütőben addig sütjük, míg a sonkaszeletbe a villa hegye könnyen belecsúszik. Saját tevével időnként meglocsoljuk. Ha a sonka már teljesen megpuhult, a tál fedelét levéve, pirosra pirítjuk. Vigyázzunk, könnyen megég! Ha cserépedényben (római tálban) készítjük, akkor a sonkát nem szükséges előre félig megfőzni, hanem az előzőleg fél órára beáztatott cseréptálba nyBrsen tesszük bele a sonkaszeleteket, a mártást rálocsoljuk és hideg sütőbe tolva, két és fél, három órán keresztül sütjük. A narancskockákat csak fél órával a sütés befejezése előtt tesszük hozzá, különben szétfő. A sonkát ajánlatos előzőleg legalább egy napig tejben áztatni, fgy biztosan puha, omlós lesz. Burgonyefánk vagy burgonyalepény Illik mellé. SONKÁS BEJGLI Hozzávalók: A tésztához 25 dkg liszt, 8 dkg va), 7 dkg zsfr, 2 dkg élesztő, 1 dl tej, 1 mokkáskanál só. A töltelékhez: 25 dkg főtt füstölt hús, 5 dkg va), 5 dkg liszt, 1 dl tejföl, Vi dl tej, csipetnyi Őrölt szegfűszeg, 2 evőkanál natúr reszelt torma, só és törött bors ízlés szerint, a tészta kenéséhez 'A dl tej. A tésztát a fenti recept szerint elkészítjük. A töltelékhez a füstölt húst kétszer átdaráljuk. A vajat megforrőstt)uk, majd a lisztet rászórjuk és világosra pirítjuk. Ezután ráöntjük a tejet, a tejfölt, és simára keverve sűrűre főzzük. Megfűszerezzük és kihűtjük, ezután összekeverjük a darált füstölt hússal. A kinyújtott tésztára rákenjflk a töltelék felét, szorosan felcsavarjuk és sütőlemezre tesszük. Tetejét megkenjük a tejjel, és a másik tésztarudat is elkészítve, előmelegített forró sütőben pirosra sütjük. Csak hidegen szeleteljük fel. MEGFEJTÉSA lapunk 9. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Virágot kerestem / pirosat, fehéret i Bokrétába kötőm l s odaadom néked.“ NYERTESEK Nyertesek: Bogár Attila, Nagycétőny (Veľký Cetln), Kiss László, Csata (čata), Kollár Gyn* la, Szímő (Zemná).
