Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-18 / 11. szám

1988. március 18. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Tervek, gondok, elképzelések Beszélgetés dr. К limits Lajossal, a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatójával Az intézményesített magyar nyel­vű könyvkiadás hazánkban 1949-ben indult meg. Az azóta eltelt közel négy évtized két — nagyjából egyen­lő — időszakra osztható. Az első húsz évben több kiadó gondozta fel­váltva a csehszlovákiai magyar iro­dalmat, amelyek közül csupán a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó volt önálló. A második időszak kez­dete 1969. január 1.: ekkor alakult meg a Madách Könyv- és Lapkiadó nemzeti vál'alat. Azóta ez a cseh­szlovákiai magyar irodalom legjelen­tősebb, de nyugod­tan mondhatjuk, hogy egyetlen me­cénása és terjesz­tője. Évről évre mintegy ötven ki­adványt jelentet meg rendszeresen nagyjából fele fele arányban hazai ma gyár, illetve cseh és szlovák szer zőktő'. A kiadónak szerződése van több magyarorszá­gi könyvkiadóval, s az együttműkö­dés keretében é­­vente száznál több Magyarországon kiadott könyv vá súrolható meg ná­lunk is. A könyv­hónap szinte kí­nálta az alkalmat, hogy mindezek­ről, és még sok minden másról — tervekről, elképzelésekről, gondokról, prob'émákról — elbeszélgessünk az intézmény igazgatójával, dr. Klimits Lajossal. О Az első kérdés egvhen kissé személyes is. ön, mint tudjuk, 1987. október elsején került a kiadó élé­re; előtte az SZSZK Kulturális Mi nisztériumának tisztségviselőjeként dolgozott. Miiven különbséget és mi­lyen hasonlatosságokat lát akkori és mostani munkája között, mennyiben tndia hasznosítani az ott szerzett ta­pasztalatait. és — hogy érzi magát ú| munkakörében? — Minisztériumi tanácsosként a nemzetiségi kultürák fejlődésével fog­lalkoztam. konkrétabban a CSKP kul­túrpolitikáiénak nemzetiségi viszo­nyok között történő megvalósításával. Ez a kérdés Szlovákiában 15 olyan tárást érint, ahol magyar és további hatot ahol ukrán nemzetiségű á'lant­­polgárok élnek. A változás? A lénve­­get tekintve tulaldonképpen semmi: a feladatom most Is a CSKP kultúr­politikai célkitűzéseinek megvalósítá­sa. ezúttal egy konkrét Intézmény élén, annak körülményeihez, felada­taihoz és lehetőségeihez Igazodva. Mint vezetőnek, Irányítanom és koor­dinálnom kell a kiadó egyes részle­geinek tevékenységét, tartanom kell a kapcsolatot a felsőbb pártszervek­kel, valamint a szakma felettes szer­veivel. Ez most annál felelősségtel­jesebb feladat, mivel az átépítés a kultúra, nevezetesen a könyvkultúra területét sem hagyja érintetlenül: en­nek egyik bizonyítékaként a kultu­rális minisztérium kebelében nemrég megalakult a könyvkiadással foglal­kozó bizottság, amely az eddiginél nagyobb szabadságot tesz lehetővé a kiadók számára. Ami pedig a kér­dés utolsó részét Illeti: jól érzem ma­gam ezen a poszton! A könyvek vi­lága mindig is az én világom volt; már-már fanatikusa vagyok az írott szónak otthon több mint hatezer kö­­tetbö' álló könyvtáram van. Ez a vonzódás teszi, hogy nem érzem ne­hezebbnek ezt a munkát, mint a ko­rábbit. bár mennyiségileg jóval több. Ф Nemzetiségi kultúránk szem­­oontiából, de szélesebb kultúrpoliti­kai összefüggésekben is miben jelöl­né meg a Madách Kiadó küldetését, szerepét, illetve jelentőségét? — Azzal kezdeném, hogy kiadónk je'entősége jóval nagyobb annál, mint amit általában tu'aldonftunk neki. Ha ezt mondom, nem ts annyira a csehszlovákiai magyar irodalmi al­kotások kiadására gondolok, hanem arra. hogy a Magyarországgal fenn­álló közös könyvkiadási szerződés­nek köszönhetően folyamatosan eljut­tatjuk a számottevőbb cseh és szlo­vák szerzők újabb alkotásait a ma­gyarországi o’vasókhoz. Nyugodtan kimondhatom, hogy Magyarországon mi vagvunk a cseh és a szlovák iro­dalom első számú terjesztője, hiszen lehetőségeink ezen a téren jóval na­gyobbak. mint az ottani könyvkiadó­ké. Számukra ez már külföldi Iro­dalom, amelynek csak az arányának megfelelő mértékben tudnak teret biztosítani, ml viszont ettől jőval töb­bet kínálunk. Aztán: közismert, hogy a csehszlovákiai magyar irodalom első számú gondozója vagyunk, s ez szintén jelentős kultúrpolitikai tény. Egyébként a magyarországi kiadók­kal meglévő kapcsolathoz hasonlót szeretnénk felvenni a szovjetunióbeli Kárpáti Könyvkiadóval is, és új „piac“ lehetősége nyílhat meg előt­tünk, ha feltérképezzük a cseh or­szágrészekben élő mintegy húszezer főt kitevő magyar nemzetiségű la­­kosságfot. Kapcsolatot szeretnénk lé­tesíteni továbbá a prágai Magyar Kultúrával, ahol a mi könyveink is kaphatók lennének. Mindez, úgy gon­dolom, együttesen Is és külön-külön is aláhúzza könyvkiadónk társadalmi küldetését és Jelentőségét. Ф Ezek után tekintsük át röviden a tavalyi év konkrét eredményeit. Gondolok itt azokra, amelyekkel nem ismerkedhettünk meg a kiadó leg­utóbbi, Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) megrendezett kiállításon, mi­­ve1 azokról lapunk múlt heti számá­ban már Irtunk ügyancsak érdekel­ne, hogy 19B7-ben miért „csak“ negyvenhét kiadvány látott napvilá­got. a korábbi évek 50—52-es állagá­val szemben? — Mint minden évben, kiadvá­nyaink többsége tavaly is szépirodal­mi jellegű volt. A nagyobb példány­­számúak közül megemlíteném Hašek Bekameronját, I.ovtcsek Bé'a Forgó­szélben című regényét, Reszeli Fe­renc verseskötetét, a Hókuszpó­kuszt, valamint Gyimesi György Va­dászesztendőm című müvét; ezek egyenként 12—18 ezer körüli pél­dányban kerültek a hazai, illetve részben a magyarországi könyves­boltokba. Nagyon nagy sikere volt Emil Topercer Búvárportyák című egzotikus könyvének, amely számta­lan kitűnő, tenger a'att készített szí­nes fotót tartalmaz. Az úgynevezett tizenkettedik témakörben, amely az elméleti munkákat, tanulmányokat stb. Jelöli, hat kiadvány Jelent meg tavaly, köztük Fábry Zoltán össze­gyűjtött Írásainak R. kötete, a már hagyományosnak nevezhető Madách­­műhelv Kontextus 'B7 címmel, va’a­­mint A hűség nyelve című antológia második kiadása, amely óriási sikert aratott. A legmagasabb példányszám­ban viszont két szakácskönyvet és egy bűnügyi regényt adtunk ki; az első kettőt egyenként százezer fölött, a harmadikat pedig 86 ezer példány­ban. Ami pedig a kiadvánvok számát Illeti, a negyvenhét még így is egy­­gvel több, mint amennyi a terv vo’t. A nyomdai kapacitás volt az oka en­nek a szerényebb tervezésnek, mivel már évek óta fennállnak Ilyen gon­dok. Inkább sikerüljön teljesítenünk, esetleg túlteljesítenünk egy szeré­nyebb tervet, mint alatta maradni olyannak, amely meghaladja a lehe­tőségeinket. # Az olvasókat bizonyára érdekel­né egyetlen könyvkiadónk hogy úgy mondjam, belső, szerkezeti felépíté­se: milyen részlegekből áll tulajdon­képpen, és melyek ezek a részlegek? Kérem, szóljon erről is néhány szót! — A Madách Könyv- és Lapkiadó kiadói, gazdasági, gyártási-műszaki és kereskedelmi részlegből áll, továbbá hozzánk tartozik még mint önálló részleg az Irodalmi Szemle című fo­lyóirat. Az egyes részlegek vezetői lényegében az Igazgató helyettesei­nek tekintendők, ilyen minőségben vesznek részt a munkaértekezlete­ken. 1988. január l-jétől föszerkesz­­tőhelyettesi státusunk Is van, amelyet Grendel Lajos tölt be; a kiadó fő­szerkesztője egyébként Duba Gyula. # A végére egy szokásos kérdés: jövőbeni terveik, általánosságban, il­letve néhány konkrét könyveimen ke­resztül? — Talán most az utóbbiakkal fog­lalkoznék bővebben, hiszen távlati terveinkre a korábbiakban már kitér­tem. 1988-ra a várható problémák el­lenére is 52 könyv kiadását tervez­tük; néhány ezek közül már meg ts jelent, viszont olyanok is vannak szép számban, amelyekre a mai na­pig nincs nyomdai szerződésünk. En­nek bizonyos esetekben eléggé mesz­­szlrte ható következményei Is 'ehet­nek. Tervbe vettük például egy há­romrészes könyv kiadását, amelyből az első két kötetre már van szerző­désünk, a harmadikra viszont még nincs. Magyarország viszont csak egészében hajlandó átvenni a soroza­tot, tehát ha nem sikerülne a har­madik kötet nyomtatását biztosítani, jóval többet veszítenénk, mint amennyit pusztán egy könyv kiesése ielent. Hadd említek azonban néhá­nyat azok közül, amelyek megjele­nése immár biztosra vehető. A hazai szerzők közül kiadtuk Rácz O'ivér legúiabb könyvét. Zs. Nagy Lajos: Az elnáro'goH fazék című miivét. Balia Kálmán: Életírásie’ek című, igen ked­vező lektori vé’eményt kapott ver­seskötetét, az Oi Mindenes Gyfiite­­mány hetedik kötetét, az Első Osz­tályosok Olvasókönyve sorozatban Tóth F’emér Őszi kertek című vers­gyűjteményét. Püspöki Nagy Péter: Piacok és vásárok című könyvét, hogy valóban csak néhányat ragad­tak ki. Magyarországról az idén hat kiadótól veszünk át könyveket: Az Európától például Tolsztoj Anna Ka­­rentnálát, továbbá Kupritj Párbai, Gra­ham Greene Ahogyan megismertem a tábornokot, vagy Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére cimű ismert re­gényét; a Szépirodalmitól Petőfi-, Arany- és Mórlcz-műveket: a Magve­tőtől egyebek között Berkosi András és Moldova György egy-egy művét, sőt egy Rejtő-regényt ts. A legtöbb kiadványt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadótól vesszük át. csak né­hány cím és szerzó: Dávid Anna: Széllovas, Mohács Lívia: Kölykök a iu­­dásfa alatt, George Sand: A kis Fa­­dette és így tovább. A Gondolat Ki­adóval elsősorban Ismeretterjesztő művekre kötöttünk szerződést. a Kossuthtal pedig főleg praktikus, gyakorlati Ismereteket tartalmazó könyvekre. A sort —■ néhány hason­ló jellegű kiadvánnyal — a Közgaz­dasági Könyvkiadó zárja. £ Én pedig azzal szeretném meg­köszönni a beszélgetést, hogy bízunk terveik megvalósulásában, és együtt sznrkotunk valamennyi könyv időbe­ni megjelenéséért. Ivan Stodola (1888 -1977) Az irodalomban viszonylag későn, közel negyven évesen jelentkezett — meglepően jó szakmát hozzáértéssel, nyelvileg is tökéletesen kidolgozott színmüvekkel lepte meg a szlovák színházi élet szakembereit. Fennen hirdette, hogy Shakespeare, Pirandel­lo és Shaw a példaképe (az első mű­­vein tagadhatatlanul érződik ts hatá­suk), de hamar megtalálta egyéni hangját, és a szlovák drámatrásban a kritikai realizmus egyik jeles késet képviselője lett. Számos vígjátékot, szatírát, történelmi és társadalmi drá­mát írt — a realista dráma és a mo­dern színpadi alkotások művelőt kö­zött Ivan Stodola tölti be az össze­kötő kapocs, az áthidaló pillér szere­pét. A Jozef Gregor Tajovský mun­kásságával fémjelzett valósághű ábrá­zolásmódtól a „szabad művészet" mo­dern felfogásáig Stodola munkássá­gában valamennyi irányzat megtalál­ható. Liptószentmiklóson (Liptovský Ml­­kulS) született Í888. március 10-én. Polgári értelmiségi családból szárma­zott — a család biztosította az értel­mes ifjú továbbtanulásával járó anya­giak fedezését. Késmárkon (Kelma­rok) érettségizett, majd Budapesten orvostanhallgatóként négy évet töltött — avatására 1922-ben került sor Ber­linben. Orvosi pályafutását szülőváro­sában kezdte, később mint magas ran­gú közigazgatási tisztviselő működött — körzeti orvostól az egészségügyi minisztérium dolgozójáig különböző tisztségeket töltött be. 1948-ban nyug­díjba vonult, és Pöstyénben (PieSta­­nyj telepedett le. 1951-ben hamts vá­dak alapján jogtalanul elítélték, két év múlva rehabilitálták; a hatvanas években az érdemes, majd nemzeti művész megtisztelő kitüntetésekkel méltatták irodalmt munkásságát. 1977, március 26-án hunyt el, nyolcvanki­lenc éves korában. A színházelméletben otthonosan mozgó, az embert jellemeket kitűnően ismerő 'könnyedén stilizáló orvos tol­la nyomán a huszas évek végétől egymás után jelentek meg, majd ke­rültek színre a dramaturgiailag érett, nyelvileg ts kiforrott vígjátékot, sza­tírát, társadalmi és történelmi drá­mái. Értékesek szatírái, Illetve vígjá­tékai — A mi miniszter urunk, A sze­nátor úr teája, Kék encián. Púcsik Jóska karrierje —, amelyekben az emberi gyarlóságok tipikus figuráit vonultatja fel. Legtöbb művében a karriervágytól fűtött csetlö-botló sze­replők politikai labirintusokba bo­nyolódnak. Komédiái az iránta és a szatíra hangnemében íródtak. Á mély gondolatokat ugyan nem tartalmazó, de kétségtelenül jellem­­formáló vígjátékot mellett Stodola je­lentős történelmi tárgyú drámákat ts alkotott. A Svátopluk fejedelem a nagymorva birodalom Idején, a Mart­na Havránová cselekménye az 1848-as forradadmak idején játszódik, a fán Pankrác címűnek pedig a huszita mozgalmat választotta történelmi hát­térül, azonban mindegyikben korának problémáiról szól; a nemzet megma­radásának, önmagára találásának ne­héz útja az idegen elnyomás, a fasiz­mus idején. Műveiből derűlátás csen­dül ki, a megpróbáltatásokat követ­kezetes ellenállással és hittel kell vi­selni, hiszen a viharos történelmi múlt is példázza: a szunnyadó re­mény is lángra lobbanhat. Történelmi komédiája — Méltöságos urak — kéz­iratban maradt. 'A társadalmi problémákat boncol­gató művei — s egyben valamennyi műve — közül a legértékesebb és leamaradandóbb az 1944-ben írt Ko­média, amely a modern drámairoda­lom szómos jegyét viseli magón. Ez a műve valamint a Hangyák és tücs­kök című a haladó szlovák dráma- 1rodalom alkotások között foglal he­bet Ugyancsak értékes 'A számadó ieleséqe című alkotása, melyben a nő érzelmi és erkölcsi konfliktusának té­máját dolgozta fel. Későbbi műveiben már nem tudja az említett alkotásai­nak színvonalát, közérdekűségét meg­tartani — a sematizmus jegyei egyre nyakrabban bukkannak fel munkáiban. A hatvanas évek alkotásai közül fi­­auelemreméltóak a két kötetben meg­jelentetett visszaemlékezései — Volt, ahogy volt, Szomorú idők, szomorú ház —, amelyek bepillantást nyújta­nak egy letűnt kor ellentmondásossá­gába. j Pár műve magyar nyelven ts meg­jelent — A mi miniszter urunk, A szenátor úr teája, Púcsik fóska kar­rierje és A számadó felesége ~, köny­­nyed hangvételű vígjátékaival nemze­tiségi amatőr színjátszó csoportjaink is próbálkozhatnának.,. VASS GYULA Egy nem árusításra szánt kiadvány: képes krónika a Csemadok életéből. Ott lenne a helye a köny­vesboltjainkban! (A szerző felvételei) (pénzes] Kettő a tavalyi könyvsikerek közül

Next

/
Thumbnails
Contents