Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-18 / 11. szám

1988. március 18. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Járási kitüntetésben hárman részesültek (Farkas Ottó felvételei) ismét az állattenyésztés volt jobb A jánosi (Rimavské janovce) „Já­nošík“ Egységes Fö'dműves-szövetke­­zet tagsága a február második felé­ben megtartott zárszámadú közgyű­lésen értékelte a máit évi eredmé­nyeket és vitatta meg a nyolcadik ötéves tervidőszak harmadik évének igényes feladatait. Nagyon örültem annak, hogy a szövetkezet fiatal el­nöke, Ľubomír Slucfk agrármérnök főbeszámolójában főleg a problémák megoldásának, a fogyatékosságok ki­küszöbölésének lehetőségeiről beszélt. GYENGÉBB NÖVÉNYTERMESZTÉSI EREDMÉNYEK A szövetkezet múlt évi növényter­mesztési eredményeinek alakulását, sajnos, nagyban befolyásolta a ked­vezőtlen időjárás. Itt főleg a hosz­­szan tartó szárazság és a két jég­eső okozta károkra kell gondolni Az első jégeső — három héttel az ara­tás megkezdése előtt — az őszi bú­zát száznyolcvan, a napraforgót pe­dig negyven hektáron károsította, a második — szeptemberi — „elvitte“ a paprika és a paradicsom termésé­nek egyharmadát, ötven százalékban károsította a napraforgó termését, va­lamint száz hektáron a siló- és sze­mes kukoricát. Az ötvenöt hektáron termesztett cukorrépa hektárhozama — a száraz­ság és az agrotechnikai fogyatékos­ságok, valamint a betakarítási tech­nológia következtében — mindössze 14,8 tonna volt, ami a környék cu­­korrépa-terme’ö körzetében a legki­sebb hozamot jelentette. Az olajnövények esetében a szövet­kezet a Rimaszombati (Rimavská So­bota) járás legnagyobb termelője. 1986-ban az egész, kétszáz hektár te­rületre őszi repcét vetettek, de száz­ötven hektáron nem kelt kt, amit ta­vasszal napraforgóval pótoltak. A hetvenöt hektáron elért 2.23 tonnás terméshozam annak a következmé­nye, hogy őtven hektáron vetőmagra szaporították a repcét. A napraforgó termőterülete — a jégeső következ­tében — nyolcvanöt hektárra, a ter­méshozam pedig 1,46 tonnára csök­kent. így az oia(növények tervezett termelését csak 77 százalékra tudták teljesíteni. A tömegtakarmány-termelésben szintén lemaradás volt tapasztalható, ami az állandó rétek és legelők rend­kívül gyenge termésével indokolha­tó. A szövetkezet rétjein és lege’őin a hosszan tartő szárazság következ­tében mindössze egy kaszálást tud­tak elvégezni. Még jó, hogy a szilázs- és ^zenázstakarmányok tervezett ké­szítését egy százalékkal túlteljesítet­ték, s örvendetes, hogy nyolcvan százalékuk első, húsz százalékuk pe­dig második osztályú volt. A gabonafélék (őszt búza. tavaszi árpa, szemes kukorica) tervezett ter­melését 0,2 százalékkal túlteljesítet­ték, az elért 5,81 tonnás átlagos hek­táronkénti terméshozam a szövetke­zet történetében a második legjobb Ľubomír Slocík agrármérnök, az efsz elnöke eredményt jelentette. Pozitívan kell értékelni, hogy a szövetkezet a já­rásban azon kevés gazdaságok közé tartozik, ahnl törődnek a gabonafé­lék betakarítás utáni kezelésével, a vetőmagszaporítással, az élelmiszer­­-ipari hasznosítású búza és a sörár­pa termelésével is. örvendetes, hogy az ötvenhárom hektáron termesztett zötdségfé'ék esetében — a kedvező árak követ­keztében — a bevételek tervét 10,6 százalékkal tűlteljesltettték. holott a tervezett termelést — a jégverés miatt — nem tudták teljesíteni Az említettek alapján lényegében következtetni lehet arra, hogy a mú’t évben a bruttó növénytermelés, ter­vét csak 87 százalékra tudták telje­síteni. Ha beszámítjuk azt is, hogy a komplex biztosítás eredményeként a szövetkezet nem egészen két és fél millió koronához jutott, a telje­sítmények tervét a növénytermesztés vonatkozásában egymillió 400 ezer koronával túlteljesítették. Meg kell azonban jegyezni, hogy a növényter­mesztésben vannak még tartalékok, főleg a költségráfordításban. az Állattenyésztésben TOVÁBBRA IS ÉLENJÁRÓK Az állattenyésztési munkaközössé­gek gyakorlatilag minden döntő je­lentőségű feladatot teljesítettek, illet­ve túlteljesítettek. Rendkívül Igényes feladat volt a tehenek 4500 literes évi tejelékenységének elérése, amit végül is 4603 literre sikerült növel­ni, s ami több mint 52 ezer liter tej­többletet eredményezett. Rendkívül jő eredménynek számít, hogy a múlt évben a tej 88 százalékát első. 12 százalékát pedig második osztályban értékesítették. Örvendetes az is, hogy száz tehénre számítva 100,86 darab borjút, egy kocára számítva 18,57 da­rab malacot választottak el, a hízó­sertések átlagos napi tömeggyarapo­dása 0,581 kilogramm volt, a vágó­­á!!atok tervezett felvásárlását 4, a gyapjúét 44 százalékkal túlteljesítet­ték. Azonban a kedvezd eredmények mellett az állattenyésztésben is van­nak még termelésfejlesztési lehetősé­gek, főleg a termelési költségek ala­kulásában. Ezt a múlt évi eredmé­nyek is igazolják, amikor az ágazat az önköltségeket több mint három és fél millió koronával túlszárnyal­ta. Mindez azzal párosult, hogy az ágazat a tervezett jövedelmezőséget csak hatvan százalékra teljesítette. összegezve az ágazat eredményeit, megállapítható, hogy a bruttó állat­tenyésztési termelést a dolgozók jó hozzáállása következtében 6,0 száza­lékkal sikerült túlteljesíteniük. EGYÉB TEVÉKENYSÉG A gépjavítók sokat tettek annak érdekében hogy a mezőgazdasági gé­pekkel gyakorlatilag komoly meghi­básodások nélkül dolgozhattak. So­kat javult a gépek tisztítása, karban­tartása és téli elhelyezése. Nem ár­tana viszont, ha az erőgépeket a jövőben — az anyagi érdekeltség e1- mélyítésén keresztül — a tagoknak szocialista gondoskodásba adnák. A beruházások közül meg kell em­líteni a jánosi borjúistálló, a Solar típusú szénatároló és a szolgálati la­kások. valamint a pálfalvi mezei trá­gyatelep építésének megkezdését. A .melléküzemági termelés vonat­kozásában, ami főleg fémmegmunká­lásra terjed ki, a tervezett teljesít­ményeket egy százalékkal teljesítet­ték túl. Pozitívum, hogy az egy dol­gozóra számított munkatermelékeny­ség a múlt évben az előző év való­ságához viszonyítva több mint 75 ezer koronával több mint 289 ezer koro­nára növekedett. + A múlt évi gazdálkodásról összege­zésképpen elmondható, hogy a szö­vetkezetben a módosított saját telje­sítmények tervét 8,2, az egy dolgo­zóra számított munkatermelékenység 139 ezer korona értékű tervét 11,5, a jövedelmezőség 9,02 százalékos ter­vét 0,4. a nyereség négymillió 255 ezer korona értékű tervét pedig 12 százalékkal túlteljesítették. A múlt évi eredményeket gyakor­latilag 345 állandó dolgozóvá’ érték el. A szövetkezetben már negyedik éve alkalmazzák a brigádszerií mun­kaszervezési és jutalmazási formát, ami nagyban segített az igényes fel­adatok felelősségteljes teljesítésében. Örvendetes, hogy a munkásíog'alko­­zásúak szakképesítése a múlt évben 56 százalékra növekedett. + A szövetkezetben nagy figyelmet szentelnek a szociális program meg­valósításának is. Ez mindenekelőtt a hazai és a külföldi üdülésekben, a tagok gyermekeinek pionfrtáborokban való elhelyezésében, a sport-, kultu­rális és egyéb tevékenység sokolda­lú támogatásában jut kifejezésre. IGÉNYES FELADATOK Л főbeszámoló további részében az efsz elnöke tájékoztatta a tagságot az idei év Igényes feladatairól. Kö­zülük csak néhányat említenék. A bruttó növénytermelést 13, a bruttó mezőgazdasági termelést pedig 5 szá­zalékkal kívánják növelni. Az állat­­tenyésztési feladatok — mivel e te­kintetben a járásban élenjáró gazda­ságról van szó — gyakorlatilag a múlt év szintjén maradnak. Az össz­teljesítmények növelését — mint a­­hogy azt a határozati javaslat is tar­­ta’maztn — elsősorban a jobb mun­kaszervezéssel, a munkaidő ésszerű kihasználásával, az egy dolgozóra számított munkatermelékenység nö­velésével, a brigádszerű munkaszer­vezési és jutalmazási rendszernek az összes részlegen való érvényesítésé­vel, a földalap ésszerű kihasználásá­val szeretnék elérni. + A főbeszámoló és az ellenőrzőbl­­zottság elnökének beszámolója utáni vita keretében felszólalók főleg a ta­karmányalap megteremtésének jelen­tőségével, a fejő- és hűtőberendezé­sek kijavításának problémáival fog­lalkoztak. + A vezetőség javaslatára a zárszám­­adő közgyűlésen hárman — Éva Ce­­rovská farmvezető. Karót Krusina, az öntöző brigád tagja és Singlár Béla kőműves — „A járás mezőgazdasá­gának példás dolgozója“, tizenhatan pedig — köztük Štefan Repöok trak­toros, Stanislav Repka, a mellék­üzemági termelés vezetője, Adám Lenke és Margita Tumková sertés­gondozók, valamint Molnár józsef gépjavító — ,,Az efsz példás dolgo­zója“ kitüntetést vették át. A kitün­tetett dolgozóknak mi is szívből gra­tulálunk! BARA LÁSZLÓ Voltak sokkal eredményesebb éveik az 1987-es esztendőnél a szfmői (Zemné) Haladás Egységes Földműves-szövetkezet dol­gozóinak. Bizony, a tavalyit nem könyvelhette el a sikeresek között a 4 ezer 831 hektárnyi — ebből 4 ezer 371 a szántó — mezőgazdasá­gi területen gazdálkodó mezőgazda­­sági üzem vezetősége és tagsága. — Az 1987-es gazdasági év terve a növénytermesztés vonatkozásában célul tűzte ki az előző évi lemaradás csökkentését a gabonatermesztés te­rén, valamint ellátni az állattenyész­tést tömegtakarmányokkal mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból — hangsúlyozta többek között főbeszámolójában Balogh Lász­ló, a szövetkezet elnöke. Az Időjárási viszontagságok azon­ban a tavalyi évben Szímőn Is elég­gé szélsőségesek voltak. Ennek'tud­ható be, hogy a növénytermesztés szakaszán a Haladás Efsz dolgozói nem tudták teljesíteni a tervet. So­kan folytatásképpen felkaphatnák a fejüket: Igen, újfent az Időjárásra fogjuk a kieséseket, hiányosságokat. Tényleg, sok esetben Indokolatlanul írunk dolgokat az Időjárás, az ég­hajlati viszonyok rovására. Csakhogy a szímőiek esete ezúttal valóban nem önnek példája. A kendőzetlen hely­zetelemzés ugyanis rámutatott az em­beri mulasztásokra is, ám a legtöbb­ször hangoztatott, a növénytermesz­tés eredményeit olyannyira negatí­van befolyásoló tényező tényleg az Időjárás volt. Hiszen a nagy mennyi­ségű hó márciusban nagyon hirtelen olvadt el, maid következtek a vég­képp nem áhított esós napok. Pedig vízből akkor volt bővlben Néhány nap leforgása alatt mintegy 110 mil­liméter csapadék hullott, s a szövet­kezet határában körülbelül három­ezer hektárnyi területen voltak loká­lis felszíni vizek Hiába próbálkoz­tak a szivattyúzással, május végéig úgyszólván semmiféle javulást nem tapasztaltak a szímőiek. A májust esők nem értek éppen aranyat, leg­alábbis nem volt szükség annyi „aranyra" (kb. 140 milliméter). Az őszibúzatáblákon összesen 120 hek­táron teljes vízkárok keletkeztek A vízkárok következményeként a talaj­előkészítési munkálatok és a vetés nem vált folyamatossá. Ezzel tulaj­donképpen felborult mindennemű po litlkai-szervezési elképzelés. A cukor­répa vetését csak málus közepére si­­kerű’t befejezni, a napraforgó és a szemes kukorica pedig június végén került a földbe. A takarmánynövé­nyeket egészen az aratást munkála­tok megkezdéséig vetették. A nagy mennyiségű csapadék gátolta a má­A növénytermesztésnél lényegesen sikeresebb volt az állattenyésztés, bár végképpen nem gondoktól-prob­­lémáktól mentes. Mindenekelőtt ki­emelendő, hogy a fejési tervet 9,4 százalékkal túlteljesítették, a terve­zett 4 millió 489 ezer literre' szem­ben 4 millió 913 ezer liter tejet fej­tek. A legjobb eredményeket Ilyen vonatkozásban a kamocsai (Komoéa) részlegen érték el. Összesen 596 tonna szarvasmarha­húst termeltek ki. s tervüket ezzel nyolc százalékkal teljesítették túl. A SIKERESEBB ÉVET! jusi íucernakészítésl folyamatot Is, így ez első kaszálásból többnyire rossz minőségű szénát takarítottak be. De jöttek ám a száraz időszakok Is! Például a cukorrépa betakarítá­sánál. Szeptemberben és októberben összesen mindössze 32 milliméter csapadék hullott. A cukorrépa végei­nek jelentős mértéke a földbe sza­kadt, az apróbb répákat pedig vég­képp nem sikerült kiszántani a föld­ből. Az eredmények mindezt hűen tükrözik: a tervezett 39 tonnával szemben csupán 33,8 tonnát takarítot­tak be egy hektár átlagában. A szá­raz talajviszonyok ellenére azonban viszonylag jó magágyat készítettek elő az őszi búza alá. Most pedig szemléltetésképpen néhány adat: bú­zából 5,8 tonnát, tavaszi árpából 4,9 tonnát, napraforgóból 1,7 tonnát, sze­mes kukoricából 5,1 tonnát, szójából pedig 2,07 tonnát takarítottak be át­lagosan egy hektárról. A speclállsnövény-termesztésben fe­lettébb sikertelen évet könyvelhet­tek el. A szőlő úgyszólván 100 szá­zalékos fagykárt szenvedett, s őszi­barackból sem termett még kóstoló­ra sem. Teljesítette viszont felada­tait a zöldségkertészet, köszönve el­sősorban mindezt annak, hogy jól si­került a fűszerpaprika, a vöröshagy­ma és a sárgarépa. szarvasmarháknál a napi súlygyara­podás 0,732 kog-os volt, a hízóknál ez a mutató 0,98 kg. Az 1987-es évi re 1200 borjú felnevelését irányozták elő, a valóságban 1251 darabot vá­lasztottak el, száz tehéntől 102 bor­jút. Egy kilogramm szarvasmarhahús előállítására 20,61 koronát terveztek, a valóságban a szóban forgó meny­­nyiséget 18,24 koronáért termelték ki. Egy liter tej előállítása ugyancsak olcsóbban jött ki a tervezettnél (3,70 — 3,61 korona). A beszámolóban elhangzott, hogy a jövőben nagyobb gondot szükséges fordítani az állatállomány gondozá­sára, figyelembe kell venni az egy­re szigorúbb követelményeket, vonat­koztatva ezt mindenekelőtt a tej mi­nőségének javítására. A szövetkezetnek a sertéstenyész­tés területén még jelentős tartalékai vannak. A tavalyi év folyamán 9 ezer 546 malacot választottak el, tervü­ket ezáltal 87,5 százalékra teljesítve. Keresni kell a járható utakat, min­denképpen törekedni a tartalékok feltárására, a hatékonyabb gazdál­kodásra. S főképpen fokozott figyel­met szentelni a tenyészmunkának meg a zoohlgléniának. Szímőn tu­datosították, hogy mindezt csakis a dolgozók lelkiismeretes munkájával, valamint a vezetők nagyobb aktivitá­sával és odafigyelésével lehet elérni. Sertéshúsból egyébként összesen 984 tonnát termeltek, s tervüket ezáltal 98.5 százalékra teljesítették. Az át­lagos napi felhlzás 0,527 kilogramm volt, a tervezett 0,515 kg-raal szem­ben. A legjobb eredményt az andó­­di (Andovce) öreg majorban érték el — 0.588 kg —, míg a leggyengébb eredmény a kamocsai részlegén volt (0,434 kg). A föbeszámolő számos részletkér­désre is kitért. Többek között arra, hogy a szövetkezetben sok a nyug­díjas dolgozók száma. Ennek igazo­lására vessük össze az adatokat: 1987. december végére vonatkozólag a szövetkezetnek összesen 1233 tag­ja volt, ebből az állandó dolgozók száma 644. a nyugdíjas tagok száma pedig 589. Köztudott, hogy a fiatalí­tás az egyik legnagyobb probléma egységes földműves-szövetkezeteink­ben. A számok bizonyítanak: nincs ez másképpen a szfmői Haladás Efsz­­ben sem. örvendetes viszont az a tény, hogy főiskolai végzettséggel 14-en rendelkeznek, középiskolai vég­zettsége 71. szakiskolai végzettsége pedig 271 dolgozónak van. A szövetkezetben tizenhét szocia­lista brigád fejt ki tevékenységet, 216 taggal, valamint három komplex ésszerűsítő brigád működik negyven­kilenc taggal. A gépesítési szakaszon a múlt év során az volt a cél, hogy a meglévő gépparkot részben felújítsák — még­pedig minőségesebb munkát végző egységekkel —, részben pedig hogy növeljék a meglévő gépek és gépi eszközök teljesítőképességét. Az ösz­­szegezésből kitűnt, hogy az előző évekhez viszonyítva 1987-ben jobb és tökéletesebb munkát tudtak végezni a szímőiek meglévő gépeikkel, ami elsősorban a nehéz talajok megmű­velésénél mutatkozott meg. A szál­lítási kapacitásuk ugyancsak javult mind minőségi, mind pedig mennyi­ségi szempontból. Az utóbbi öt év folyamán a gépparkot összesen ’ 27 millió 800 ezer korona értékben újí­tották fel, s ebből a tavalyt eszten­dő 6 millió 883 ezer koronát „emész­tett fel". A főbeszámolót követő vita kere­tén belül a felszólalók rámutattak a fogyatékosságokra, valamint szóllak az egyes hibák orvoslásának esetle­ges módjairól, lehetőségeiről. A já­rási pártbizottság képviseletében Fa­­ludy Vince mérnök számolt be az Érsekújvárt (Nové Zámky) járás me­zőgazdaságának tavalyi évi eredmé­nyeiről. Többek között kiemelte, hogy a járásban egyre jobban meghonoso­dó termelési rendszerek jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdasá­gi eredmények javításához, a sikere­sebb mezőgazdasági eredmények el­éréséhez. Vitafelszólalásának záróré-. szében pedig Faludy elvtárs köszö­netét mondott a szfmői szövetkezet dolgozóinak a -tavalyi év során ki­fejtett Igyekezetükért, áldozatos mun­kájukért. A zárszámadó közgyűlés záróak­kordjaként kitüntették a szövetkezet legjobb dolgozóit, valamint azokat, akik 35, 30, 25, illetve 20 éve szö­vetkezeti tagok. Már három és fél év­tizede szolgálja a szociális mezőgaz­daságot többek között Szabó László, Balogh Anna, Borka Béla, Bohus Má­tyás, id. Szalai József, Jamrlch Jó­zsef, jóba Gusztáv, Búkor Gyula és Nagy Emília. Harminc esztendeje dolgoznak a szövetkezetben többek között: Kantár Gizella, Illés Gyula, Krnáé Gyula< Jóba Irén, Szabó Gizel­la, Kantár Béla, Illés Magda, Kut­­rucz Béla és Balogh László mérnök. Huszonöt éve szövetkezeti tag egye­bek között Csűri Sándor, Varga Ist­ván és Královlcs Etel. Két évtizede munkálkodnak a szövetkezetben: Orosz Erzsébet, Balogh Katalin, Döme István, Sztankó János, Madarász Jó­zsef, Csóka József, Balogh István és Kosík Irma. A kitüntetésben részesülteknek szívből gratulálunk. A szfmői Hala­dás Egységes Földműves szövetkezet vezetőségének és tagságának pedig azt kívánjuk, hogy a 8. ötéves terv­időszak harmadik esztendeje minden­képpen sikeresebb, eredményekben gazdagabb legyen a tavalyi évnél. SUSLA BÉLA'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents