Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-11 / 10. szám

1Э88. március 11. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 Az összefogás eredménye A V«jani (Vojany) Jövő Egy­séges Földműves-szövetkezet­ben a megoldásra váró felada­tok gyakorlati vetületűnek meg­vitatását, a terme esi és a pénz­ügyi eredmények átfogó elem­zését, valamint az idei fel­adatok jóváhagyását a zárszám­adó közgyűlés végezte. D ő г у Dénes elnök kritikai igényes­séggel számolt be a gazdálko­dás eredményeiről. Ezzel kap­csolatban tettem fel neki né­hány kérdést. A vaján! szövetkezet 3091 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, ebből 1629 hektár a szántó, 375 hektár a réti ka­száló és 1087 hektár a Iegeió. Az utóbbi öt évben a földte­rület nem változott, ám a gaz­dálkodásban mélyreható válto­zás történt. Jól emlékszem 1983-ra, amikor a szövetkezet 9,5 millió korona veszteséggel zárta az évet, és a hitel majd­nem elérte a 20 millió koronát. Ekkor került a szövetkezet élé­re a szomszédos községből, Nagyráskáröl (Veiké Raškov­­ce) Dőry Dénes. —Nem volt szándékomban ittragadni, de azóta elnökvá­lasztási közgyűlésen megválasz­tottak. Most már ide kötődöm. — Gondolom adódik bőven feladat, munka ... — Az nem kifejezés. Munka és gond bőven akad. Még ak­kor is, ha a nehezén túl va­gyunk. — Mi volt a „neheze“? — Ezt nem is lehet így egyetlen szóban kifejezni. A lényeg az, hogy mindent elöl­ről kellett kezdeni. — Mit talált idejövetelekor? — Laza volt a munkafegye­lem. Bizonytalanság akörül, hogy egyáltalán talpra állha­­tunk-e. A gazdasági és pénz- Ogyt helyzet egyáltalán nem mutatkozott megnyugtatónak. Minden szakaszon rendetlenség uralkodott. A vezetők' körében pedig érzékelhető volt a labi­litás. Azzal kezdtem, hogy ve­zetőtársaimmal közösen, min­den részlegen beszélgettünk a dolgozókkal. Az volt a legfon­tosabb, hogy a dolgozók ke­resete emelkedjen. Ez sikerült. Ügy vélem ennek óriási jelen­tősége volt a továbbiak szem­pontjából. Mert az emberek bízni kezdtek. Meg hinni ab­ban. hogy a mélypont, nem le­het maradandó, hogy fel lehet ezt a gazdaságot más pályára ts állítani A szakemberek ese­tében Is dűlőre vittük a dol­got. Igaz. bogy 1983—87-ben nagyon sokan itthagvtak ben­nünket. Még tavaly is 33 dol­gozó ment el innen. Az is igaz, hogy nem mindenki helyett vet­. tünk fel újat, hanem összevon­tunk munkaköröket, vagy át­csoportosítottuk a dolgozókat. A lényeg az volt, hogy aki ma­radt, az vállalta Is azt a mun­kát, amit helyzetünk megkö­vetelt és megkövetel még hosz­­szú ideig mlndannylunktól. — Ezek kétségkívül nagynn fontos intézkedések voltak, de úgy vélem, nem voltak kevés­bé fontosak a gazdasági vál­tozások sem, amelyeket élet­be léptettek... — Ügy gondolom, ilyen hely­zetben minden Intézkedés rend­kívül fontos. Korábban sok mindennel foglalkoztak. A gaz­Dőrv Dénes elnök beszámolóját tart |a daságtalan ágazatokat felszá­moltuk. Így például a libate­nyésztést. A növénytermesztés szakaszán azon voltunk, hogy a vetésforgóba népgazdasági szempontból fontos és jól jö­vedelmező növénykultúrák ke­rüljenek. Ezért bevezettük az intenzív zöldség- és dtnnyeter­­mesztést. A szemes kukoricát az IKR-PRK Vágsellyei (Sala) rendszer keretében termeszt­jük. Ezáltal hozzájutottunk a jé minőségű vetőmaghoz ős a szükséges mennyiségű gyomir­tó szerekhez. Rátértünk a rozs és a napraforgó termesztésére. Kialakult tehát a növényter­mesztésben egy stabil és meg­bízható vetésszerkezet. Fontos tényezőnek tartjuk a talaj ter­mőképességének növelését. Er­re a célra évente 2,5 millió koronát fordítunk. — Az állattenyésztés szaka­szán milyen intézkedések tör­téntek? — A tehenészetben végre­hajtottuk a selejtezéseket En­nek ellenére a tervezett darab­számot túlteljesítettük. A múlt évi aránylag nagy sámú borjú­elhullás következtében azon­ban a Jelenlegi tervezett szar­vasmarha-állományból 192 da­rab hiányzik. Noha a vásárlás­ra volna pénzünk, a boriakat sehol sem tudjuk beszerezni. A sertéstenyésztésben problé­máinkat megoldottuk. A juhá­szaiban is növekedett az állo­mány. A baromfitenyésztésben a tervet teljesítettük, de elé­gedetlenek vagyunk a drága pénzért vásárolt keveréktakar­mányok hasznosításával, hiszen egy kiló súlygyarapodásra 3,60 kilő tápot használtunk fel, mi­közben a szomszédos nagyka­­posl (Veiké Kapušany) szövet­kezetben csupán 2,69 kilét. Ha rövid időn belül e téren nem áll be javulás, akkor ezt az ágazatot felszámo'juk. — A beszámolóban hangsú­lyozta, hogy amíg az 1983-as évet a szövetkezet a Tőketere­­besi (Trebisov) járásban a leg­rosszabbul, addig az elmúlt évet a mezőgazdasági üzemek közül a legjobb eredménnyel zárta. — Tavaly már 3 millió 858 ezer korona nyereséget értünk el, szóval, 2 millió 392 ezer koronával többet a tervezett­nél. Ez az eredmény rendkí­vül nagy jelentőségű, s való­ban áldozatos munkát követel a vezetőktől és dolgozóktól egyaránt. Szövetkezetünkben tavaly kukoricából 6,57, búzá­ból 5,25. rozsból pedig 4,86 ton­nás hektárhozamot értünk el. Korai burgonyát 60 hektáron termesztettünk és a bevételi tervünket 558 ezer koronával túlszárnyaltuk. Zöldségből a tervezett 1 millió 574 ezer ko­rona bevétel helyett 2 millió 378 ezer korona bevételt ér­tünk el. Korai burgonyából az egy hektárra jutó árbevétel 31 ezer korona, zöldségből 66 ezer korona volt, dinnyéből pedig meghaladta a 80 ezer koronát. Á napraforgó-terme­lésben Is teljesítettük a pénz­ügyi tervünket. Dohányból vi­szont a bevételi tervünket mindössze 84 százalékra telje­sítettük. Szárítókapacitás hiány miatt ment tönkre a dohá­nyunk. Amennyiben saját erőnk­ből nem tudjuk biztosítani a szárítást, így az Idén a dohány termőterületét öt hektárral csökkenjük. Szóval 15 hektá­ron termesztjük majd a do­hányt. Sikerült elegendő meny­­nyiségű és kiváló minőségű tö­megtakarmányt biztosítanunk. Egy számosállatra száraz a­­nyagban számítva 4,8 tonna ta­karmány Jut. Egy szó, mint száz, a növénytermesztési ága­zat a tervét 30 százalékkal túl­teljesítette. A többletbevétel 3 millió 816 ezer korona volt. — Az állattenyésztésben mi­lyen fejlődést értek el? — Az állattenyésztés egész embert kíván. A legkisebb fe­gyelmezetlenség is beláthatat­lan károkat okozhat. Az utób­bi években megfelelően fejlő­dött ez az ágazat. Olyan ál­lattenyésztő gárda alakult ki, amely ismeri a feladatokat. Ta­valy például tejeladási tervün­ket két, a marhahúsét egy szá­zalékkal túlteljesítettük, de a sertés- és baromfihús értéke­sítési feladatának Is eleget tet­tünk. A juhászat pénzügyi ter­vét viszont 58 százalékkal túl­teljesítette. A jó eredmények értékét növeli, hogy valóban elavult Istállókban termelünk. — A mezőgazdaság átépíté­se feltételezi a technológiai fo­lyamatok korszerűsítését, a termelés belterjesitését, az a­­nyagi-raííszaki alapok bzitosítá­­sát, de megköveteli .a munká­hoz való újszerű hozzáállást. — Szeretném elmondani, hogy szövetkezetünk dolgozót manapság más körülmények kö­zött fejtik ki tevékenységüket, mint 1983-ban. Például a gép­park felújítására az utóbbi négy évben 22 millió koronát fordítottunk. Oj típusú erő- és munkagépeket vásároltunk. Mindezek a változások feltéte­lezik az ismeretek bővítését, a szakmai továbbképzés iránti igényt. Kevesebb, de minden tekintetben jobban felkészült munkaerőre van szükség gaz­dálkodásunk minden szaka­szán. Jelenleg 23 ösztöndíjas tanulót tartunk számon külön­böző szakiskolákon. Előtérbe került a termelési eredmények alapján történő jutalmazás, mely ösztönzi a hatékony ter­melési módszerek meghonosí­tását, a szigorú technológiai fe­gyelem betartását. A szakava­­tottság, a jó szervezés, a gé­­pesftés magas színvonala és a kedvező anyagi-műszaki ellá­tottság lehetővé tette, hogy a tavaszi munkákat, az aratást, az őszi betakarítást és a ve­tést járásunkban az elsők kö­zött fejeztük be és a szomszé­dos gazdaságoknak is segítet­tünk. — Beszámolójában valóban jó eredményekről adott számot. — Végül is azt mondhatom, hogy az eredmények mögött rendkívül sok munka .kitartás és áldozatvállalás húzódik meg. Biztató, hogy a munkafegyelem sokat javult, persze nagy szi­gorításokat vezettünk be ennek érdekében. Tavaly például hi­telalapunkat 6,3 millió koroná­val csökkentettük és az 1983- as év veszteségéből 1,2 millió koronát törlesztettünk. Mind­ezt csak úgy tudtuk elérni, hogy a melléküzemági terme­lésben 6 millió 255 ezer koro­na tiszta nyereséget értünk el. — Milyen terveik vannak? — Lehetőségeink egyelőre erőteljesen korlátozzák a gyors kibontakozást. Például istálló­ink összedűlőben vannak. A múltban az építkezésre ugyan kaptunk keretet, de nem volt rá pénzünk. Most viszont vol­na rá pénzünk, de nincs ke­ret. Sajnos, számunkra is ért­hetetlen módon egy háromezer toijna kapacitású burgonyatá­rolót kell salát költségünkből építenünk, holott pénzünket hasznosabbra is tudnánk köl­teni. Mi vezetőtársaimmal úgy vél­jük, hogyha nehezen is, de mégiscsak elindultunk azon az úton, amely a szövetkezet adott­ságaihoz méltó eredményekhez fog vezetni. Jelenleg 480 ta­gunk van, közülük 210 dolgo­zó veszi Igénybe az üzemi ét­keztetést. Tavaly már 81 dolgo­zónk üdült szövetkezeti alapon külföldön és 82 dolgozó vett részt hazai kiránduláson. A zárszámadó közgyűlésen 44 dolgozó kapott elismerő okle­velet és pénzjutalmat. Hogy még több jusson dolgozóink munka- és életkörülményeinek javítására, szociális és kulturá­lis juttatásokra, keményen és kitartóan kell dolgozni. S ak­kor nem érhet csalódás ben-" nünket... ILLÉS BERTALAN Magyarországi tapasztalatok Négy évtized a fejlődés tükrében Az efsz legjobb dolgozói kitü ntelésben részesüllek A kultúrházban összegyűlt tagság (Bogoly János felvételei) 1 Mottó: „A barcsi Vörös Csillag egész eddigi pályafutása kétségbevon­hatatlan ' bizonyíték, megcáfol­hatatlan tanüságtétel amellett, hogy hazánkban a termelőszö­vetkezeti mozgalom életrevaló és kitéphetetlen gyökereket eresztett. Nehezen lehet sza­vakkal érzékeltetni a fejődés­nek és a felemelkedésnek ezt az útját flmelyet a szövetkezet tagsága végigjárt." Dobi István Lapunk idei 7. számában már beszámoltunk arról, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban az idei mezőgazdasági könyvhónap or­szágos megnyitódra Barcson került sor. Ezen a rendezvé­nyen a házigazda tisztét a bar­csi Vörös Csil'ag Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezet töltötte be, amely az idén ünnepli fenn­állásénak negyvenedik évfordu­lóját. Ez ihletett arra. hogy tö­mören beszámoljak a termelő­­szövetkezet fejlődéséről és múlt évt eredményeiről. Mivel a termelőszövetkezet­ben már az ötvenes években Igen figyelemre méltó eredmé­nyeket értek el, amelyekre gya­korlatilag az egész országban felfigyeltek, néhány gondolat erejéig visszatérnék a kezdeti évek történetére. Negyvenkét évvel ezelőtt Bol­­hóról több család, köztük a Losonczi család is a Barcs ha­tárában levő Szllonlcs pusztára költözött, mert ott a nincstele­nek, a szegényparasztok na­gyobb darab földhöz Jutottak. Később, 1948. október elsején földbérlő szövetkezetbe tömö­rültek, néhány hónap múlva pedig tiz család 134 kataszte­ri hold (77 hektár) területen megalakított egy III. típusú ter­melőszövetkezeti csoportot, a­­melynek első elnökévé Lo­sonczi Pált választották, aki ezt a tisztséget 1960. Ja­nuárjáig töltötte be. Már 1949- ben, tehát az első gazdasági évben elért eredmények iga­zolták, hogy a közös gazdálko­dás eredményesebb lesz szá­mukra, mint az egyéni, de ezek az eredmények még szerények voltak. A szilonlcsl csoport nevét 1950-ben „Vörös Csillagára vál­toztatták. Az ötvenes évek ele­jén szintén jó eredményeket értek el, így nem csoda, hogy a szövetkezetét az ország min­den részéből felkeresték mind az egyénileg dolgozók, mind pedig a közös gazdaságok dol­gozói. A termelőszövetkezet eredményei lehetővé tették, hogy 1951. augusztus 20-án át­térjenek a fejlettebb szövetke­zeti formára, neve barcsi Vö­rös Csillag Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetre változott. A termelőszövetkezet életé­ben további jelentős időpontot jelentett 1975. Január elseje, amikor a darányi Oj Élet — amely korábban a Darányi, a Drávatamási, a Drávagárdonyi és a Kastélyosdombói Mgtsz egyesülésével jött létre —, az istvándl Magyar Lajos és a bar­csi Vörös Csillag Mgtsz egye­sült. Kiindulásképpen és a ké­sőbbi adatokkal való összeha­sonlítás céljából néhány 1975. évi adat. A szántó legnagyobb részén kukoricát (2300 ha), bú­zát (1800 ha) és burgonyát (500 ha) termeltek. A szarvas­­marhák száma 1842, ebből a teheneké 681, a sertések szá­ma 7826, ebből a kocáké 738 darab, a tehenenkéntl tejhozam 2500 liter alatt volt. A mérleg szerint) nyereség 25 millió 339 ezer, a bruttó termelési érték pedig 279 millió forintot mu­tatott. A további jelentős időpontot 1983. január elseje jelentette, amikor a Vörös Csillag egye­sült a Komiósdi Mgtsz-szel, a­­mety korábban a Komiósdi, a Drávaszentesl és a Péterhldat Mgtsz egyesülésével jött lét­re. A kilenc község határára kiterjedő termelőszövetkezet összterülete csaknem 12 ezer hektár lett, amellyel az ország néhány tucat legnagyobb terü­letű szövetkezeti gazdasága kö­zé került. Szántóterülete 7160 hektárra növekedett. Tagsága 1868 tó lett, ebből 1016 volt a dolgozó tagok száma. Az 1983-as gazdasági évben az mgtsz termelési értéke 562 millió 30 ezer. a mérleg szerin­ti nyereség értéke pedig 61 millió 294 ezer forint volt. A búzát 2222 hektár (5,24 t/ha), a kukoricát 1999 hektár (8,22 t/ha), a burgonyát pedig 279 hektár (30,1 t/ha) területen ter­mesztették. A szarvasmarhák száma 3821, ebből a teheneké 1450, a sertések száma több mint 14 ezerre, ebből a ko­cáké 917 darabra, a tehenek átlagos évi tejhozama 5053 li­terre, a hízósertések átlagos napi tömeggyarapodása 51, a hízómarháké pedig 92 deka­grammra növekedett. A termelőszövetkezet leg­újabb kori történetéből ki kell emelni 1988. március hatodi­két, amikor is titkos szavazás­sal választották meg az új ve­zetőséget. Akkor került a ter­melőszövetkezet élére dr. Pal­lér Endre, aki akkoriban még 37 éves sem volt. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Me­zőgazdaság-tudományi Karán szerzett diplomát, 1979-ben ag­rármérnöki szakon pedig dok­tori diplomát szerzett. Koráb­ban állattenyésztési föágazat­­vezetőként a termelőszövetke­zetben dolgozott. Az üzemi párt­bizottság titkára 1984-től Léná­val Géza, aki jelenleg 36 éves és aki a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskolát végezte el. Most pedig nézzük meg a ter­melőszövetkezet múlt évi ered­ményeinek alakulását, amelyről dr. Pallér Endre és Lendvai Géza tájékoztatott. Ha a múlt évi eredményeket összehason­lítjuk az 1983. évi adatokkal, akkor láthatjuk a Vörös Csil­lag további fejlődését. A ter­melést érték 718 millió 229 ezer forintra, az egy főre jutó termelési érték több mint 827 ezer 200 forintra, a mérleg sze­rinti nyereség 85 millió 193 ezer forintra, az egy főre jutó nyereség több mint 74 ezer 400 forintra növekedett, az átlagos állománylétszám pedig 1145 fő­re csökkent. A múlt évben a búzát 1776 hektárról (5,03 t/ha), a szemes kukoricát 1940 hektárról (6,98 t/ha), a silókukoricát 736 hek­tárról (30,71 t/ha), a szóját454 hektárról (2,33 t/ha), a cukor­répát 419 hektárról (32,0 t/ha), az árpát 343 hektárról (4,23 t/ha), a zabot 196 hektárról (3,03 t/ha), a burgonyát pedig 138 hektárról (27,0 t/ha) ta­karították be. A múlt évben az előzó év valóságához viszonyítva a szar­vasmarhák átlagos száma 3639 darabra, az egy átlagtehénre jutó tejhozam 5775 literre nö­vekedett, az egy liter tejre ju­tó abrakfelhasználás 0,40 kilo­grammra, az egy ellésre jutó életképes malacok száma 8,1 darabra, a hízósertések kibo­csátása pedig 20 ezer 296 da­rabra csökkent. A termelőszövetkezet mező­­gazdasági alaptevékenységét a növénytermesztés, az állatte­nyésztés, az erdőgazdálkodás, a mezőgazdasági melléktevé­kenység és a mezőgazdasági szolgáltatás, az alaptevékeny­ségen kívüli tevékenységet a tej-, a hús- és a müanyagüzem, a fafeldolgozás, a gépjavítás, a kiskereskedelmi tevékenység, a Fagazdasági, az Anyag-Alkat­rész és az Agrokémiai GT, va­lamint egyéb tevékenység képe­zi. Tavaly az egy főre Jutó Jö­vedelem 86 ezer 568 forintra növekedett, ami az előző év valóságához képest több mint 13 százalékos növekedést fe­­lent. Többek között ez is bizo­nyltja, hogy a barcsi Vörös Csil­lag Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet vezetői megértették: a legfőbb érték a dolgozó, a ma­gát nem kímélő, a napi 14—18 órát dolgozó ember, a paraszt­­ember. (blm)

Next

/
Thumbnails
Contents