Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-03-11 / 10. szám

1988. március 11. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A szenei malom lyiségeket építenek, öltözőket létesí­tenek. amelyeket néhány hét múlva adnak át. A malomudvar lebetonozd­­sával lényegesen javulnak az átvétel és a szál’ítás körülményei, s bizton­ságosabban közlekedhetnek a gépjár művezetők az özem területén. Az üdültetési lehetőségek bővítésével Is Igyekeznek alkalmazakodni a dolgo­zók igényeihez. A különböző Intézkedések ellenére mégis munkaerőgondokkal küszköd­nek, főleg a szakemberek hiányoz­nak. Ha az egyik főmolnár például megbetegszik vagy szabadságot vesz ki, két társa természetesnek veszi a túlórázást a nyújtott műszakokat. Ar­ra pedig gondolni sem mer a malom vezetője, hogy mt volna, ha egyszer­re két főmolnár hiányozna . . A szenei malomban tett látogatá­som során meggyőződhettem arról, hogy nehéz körülmények között, régi gépekkel, zajos, poros részlegeken végzik mindennapi munkájukat a törzsgárda tagjai, akikre mindig szá­míthatnak az üzem vezetői. Az ága­zat Irányítóinak mielőbb el kellene gondolkozniuk azon, hogy milyen módszerek alkalmazásával lehetne ja­vítani a malomban dolgozók munka­helyi körülményeit, miként lehetne biztosítani számukra a megérdemelt anyagi és erkölcsi elismerést. A gazdasági mechanizmus átalakí­tásának időszakában kínálkozó lehe­tőségek széles körű felhasználásával, a dolgozók érdekeinek nagyobb mér­tékű .figyelembevételével bizonyosan kedvezőbb körü'ményeket, illetve fel­tételeket lehetne teremteni a malom­ipari dolgozók számára A differen­ciált bérezés és javadalmazás korsze­rű módszereinek igazságos alkalma­zásával enyhíteni lehetne az ágazat szakemhergondjain Menj lehet kö­zömbös ugyanis senki számára, hogy milyen körülmények között végzik mindennapi munkájukat a malomipar dolgozói, mert élelmezésünkről, min­dennapi kenyerünkről van szó BARDOS GYULA HIRDETÉS A budkovcei Aranykalász Efsz olyan konténereket és traktoros konténer hordozókat Rvárt és szállít, amelvek fel­­használása a következő népgazdasági ágazatokra terjed ki: — mezőgazdaság fa mezőgazdasági termények, az istál­lótrágya, a szilárd és a porhanyós hulladék stb. szál­lítására, a szarvasmarha etetésére és itatására); — építőipar (a hulladék, a betonkeverékek stb. szállí­tására); — ipar fa szilárd hulladék szállítására); — műszaki szolgáltatások, helyi nemzeti bizottságok fa háztartási hulladék szállítására). A NYITOTT F!S ZÁRT FEDELŰ KONTÉNEREK TÍPUSAI: — konténer ömlesztett anyagok szállítására f7 köbmé­ter befogadóképességű és 7 tonna teherbírásúi;--t- nagy térfogatú konténer f 13 köbméter befogadóké­pességű és 7 tonna teherbírású); — konténer gazdasági haszonállatok szállítására; — itató konténer; '— etető konténer; — konténer háztartási hulladékra; — konténer üvegre. A TRAKTOROS KONTÉNERHORDOZOK TÍPUSAI: — MV 7—035-Bs billenthető; — TRN 8—040 es karos rakodó. SZÖVETKEZETÜNK EZENKÍVÜL GYÁRTJA ÉS SZÁLLÍTJA: — az SÓZ 05-ös típusú, a gépjavító műhelyekben hasz­nálatos forgókaros darnt (500 kilogramm teherbírá­sú); — kohóipari termékeknél használatos állványokat; —■ kohóipari termékeknél használatos rakodólapokat. A SZÁLLÍTÓ CÍME: JRD „ZLATÝ KLAS“ 07215 BDDKOVCE okr. Michalivc.e Bővebb felvilágosítást a következő telefnnszámokon adunk: 732-01, 732-06, 732-05 Telex 776867 SZF—39 Miloš Praženka zást, többféle liszt készítését teszi le­hetővé. A búzát főleg a helyi, a ga lántai (Galanta) és a dunaszerdahe lyi (Dunajská Streda) felvásárlóüzesn bői szállítják. A malom dolgozói a korábbi évek hagyományainak megfelelően az el múlt évben is túlteljesítették elő­irányzott gazdasági feladataikat. Bár az év első két hónapjában a kemény tél, illetve a szállítás akadozása kö­vetkeztében több mint ezerszáz toil na hiányt voltak kénytelenek elköny­velni, a tervet mégis 100 tonnával túlteljesítették. A többi mutató telje sítését tekintve is jó eredményekről számolhatott be a malom vezetője. A belkereskedelmi áruellátás folya­matosabbá és színvonalasabbá télele érdekében a tervezettnél nagyobb mennyiségű lisztet szállítottak az üz­letekbe. badnapjaikat a feladatok Időbeni el­végzése érdekében. Éppen ezért a malom dolgozóit ér­zékenyen érintette, hogy a nehézsé­gek ellenére a terv túlteljesítése miatt járó nyereségrészesedést nem kapták meg, mert a vállalat nem zárt gazdasági szempontból sikeres évet... Elgondolkoztató, hogy napjainkban, amiknr az érdem szerinti bérezés és jutalmazás elveit hangoztatjuk lép­­ten-nyomon. a gyakorlatban így ér­telmezik a differenciált és ösztönző javadalmazást A kollektíva vezető­je, sajnos, nem tudja megoldani ezt a fájó problémát, s eddig csak ígér­getéseket kapott. A nyereségrészesedés hiánya csak tetézi a vezetők gondjait. A malom­ipar általános problémái ugyanis az üzem fe tételei között konkrét for­Megoldásra váró problémák Manapság elég sok szó esik az egészséges táplálkozás fontosságáról, a korszerű és a gyakorlatban főt be­vált módszerek széles kfirfi alka’ma­­zásának kihasználatlan lehetfiségei­­röl. Hazánkban fölöttébb nagy sze repet tnlafdonftunk a sütőipari ter­mékeknek. s a fogyasztás mértéke ar­ra enged következtetni, hogy van mit javítanunk, módosítanunk táplálkozá­si szokásainkon. Bármennyire han­goztatják az egészségügyi szakem­berek, hogy a barna kenyér jobban megfelel a korszerű táplálkozási módszereknek, a közízlés a hófehér cipót részesíti e'önyben. Ennek kö­vetkeztében a kereskedelem, a sü­tőipar és természetesen a malomipar is Igyekszik megfelelni a piaci elvá­rásoknak. A malomipar kevesebb lisztet őröl, s Inkább többet szitál ki az egyes ga­­bonaszállítmányokból, hiszen elsődle­ges érdeke, hogy minél kevesebb energiaráfordítással tud]e biztosítani a lakossági, sütőipari, illetve takar­mányozási célokra szükséges lisztet és egyéb termékeket A malomipar dolgozói általában nehéz körülmé­nyek között, többnyire zajos, poros környezetben végzik népgazdasági szempontból nélkülözhetetlen min­dennapi teendőiket. Legfontosabb feladatuk: a feldol­gozóipar, a sütőipar, illetve a bel­kereskedelem számára elegendő mennyiségű és megfelelő választékfi liszt őrlése és szállítása. Elmondhat­juk, hogy a folyamatos ellátás köve­telményeinek általában eleget tesznek a malomipar dolgozói Mivel van ele­gendő mennyiségű és szükséges vá­lasztéki! liszt, szinte észre sem vesz­­szük, s figyelemre sem méltatjuk a háttérbe húzódó malomipari dolgozó­kat, pedig megérdemelnék Már csak azért Is jobban oda kellene figyelni munkálukra gondjaikra, mert egyre nehezebb kel’ő számü szakembert btztosftarí a malmok folyamatos üze­meltetéséhez. A Piešťany! Malomipari Vállalat szenei (Senecl üzemében Miloš Prazenka irányításával Й0—85 dol­gozó .veszi át. s őrli az élelmiszer­­fpari hasznosítású búzát, valamint csomagolja és szá'Iftja a lisztet a sü­tőipar. valamint a belkereskedelem részére, A kollektíva munkáját irá-Fértimunka , nyitó malomvezetőtől főleg az Iránt érdeklődtem, hogy mennyire érződ nek, illetve vetítődnek át az ágazat problémát egy kisebb üzem hétköz napjaiha A szenei üzem Szlovákia .legrégibb malmai közé soro ható A muzeális értékeknek is tekinthető régi, de meg­bízható gépekkel üzemelő malom dol­gozói nan'alnkban már csak kizáró­lag a búza őriésérp szakosodtak Hét­féle lisztéi és négyféle takarmányt készítenek a Nvugat-szlovákiai Me­zőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vál­lalat Uzemelhól szállított búzából A felvásárlófiremek képviselőivel való együttműködésük jónak mondható, s ez főleg a szállítási ütemterv betar fásában nyilvánul meg Az adásvé teli kapcsolatok fejlesztése terén min denekelőtt a búza minőségének javí­­fására törekszenek. A keményebb bú zafaiták nagyobb részaránya ugyan­is jóval szélesebb skálájú feldolgo­mában Jelentkeznek. Az ágazat többi üzemében tapasztaltakhoz hasonlóan Szencen is kevés a szakember, nehéz a fiatalokat a szakmába csábítani. A gondok mielőbbi orvoslása nem he­lyi, hanem közös, társadalmi érdek. A bajok, forrása, hogy szlovákiai viszonylatban nem biztosított az után­pótlás. Az alapiskolák tanulói közül — néhány kivételtől eltekintve — ál­talában a leggyengébb előmenetelik másutt elhelyezkedni nem tudó vég­zősük mennek malomipari szakmun­kástanulónak. Hasonlóan, a szakkö­zépiskola e szakára is csak kevesen jelentkeznek. A szaktanintézethen. il­letve a szakközépiskolában végzett növendékek jelentős része nem az ágazaton be'ül. hanem rövid időn be­lül másutt — kedvezőbb anyagi jut­tatás. jobb munkahelyi körülmények miatt — próbál érvényesülni a gya­korlati életben. Még nem is olyan régen, néhány évtizeddel ezelőtt, a szakmának nagy becsülete volt, a jó szakembereket el­ismerték. A molnár megbecsült, so­kak által tisztelt szakember, iparos volt. akinek adtak a szavára, meg­hallgatták véleményét, Igyekeztek ve­le jóban lenni. A társadalmi változá­sok következtében, sajnos, eléggé degradálódott a szakma becsülete. Ma már ott tartunk, hogy szakkép­zetlen dolgozókat, segédmunkásokat ts csak nagy nehezen lehet a malom­iparba csalogatni, s ott tartani. A szakemberhiány, a fluktuáció a szenei üzemrészlegen is megoldásra váró problémát jelent. A munkahelyi körülmények javítása és a szociális program megvalósítása érdekében számos Intézkedést hoztak az üzem vezetői Lehetőségeikhez, mérten min­dent megtesznek annak érdekében, hogy megfelelőbb, kevésbé zajos és poros részlegeken kelljen dolgozni. Cj szociális és adminisztrációs he­Matus Terézia (A szerző felvételei) Az üzemvezető kalauzolásával vé­gigjártam valamennyi részleget Láto­gatásomkor éppen a többszörös áram­szünet okozott gondot a malom dol­gozóinak, s hátráltatta a folyamatos munkát. Kihasználva a kényszerpihe­nőt a munkásokkal Is elbeszélgettem feladataikról, s kikértem véleményü­ket a munkahelyi környezettel kap­csolatosan. A kollektíva tagjainak nagy része tapasztalt malomipari dol­gozó, aki az évek során aalkalmaz­kodott a zajos, poros munkahelyhez A különböző intézkedések ellenére ugyanis zajban porban kell elvégezni a munkát. Főleg a törzsgárda tagjai­nak köszönhető, hogy a szakember­hiány és a létszámgond ellenére ta­valy is túlteliesiiették tervüket, s a vállalati szocialista versenyben az előkelő második he’ven végeztek. Ezt csak úgv lehetett elérni, hogy a leg­többen vállalták a pluszmunkát, a nyújtott műszakokat, feláldozták sza­

Next

/
Thumbnails
Contents