Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-03-11 / 10. szám
í A sárgarépa A közouségus sárgarépa (Dau cus carotaj bflzönKban a legelterjedtebb gyökérzöldség. Va löszínüleg ázsiai és európai fajták keresztezéséből keletkezett. Jelenleg az összes kontinensen körülbelül 80 vadon nö vó faja van. Az orvosok évi 10 kg fogyasztását ajánlják. A jó minőségű sárgarépa gyökerének húsa gyönge. A minőség továb bi kritériumai: a narancssárgától egészen a pirosig terjedő szín, zöld gyökérfej. valamint berepedések és szétágazódások nélküli gyökér. A sárgarépa azon fajtáinak csoportját, amelyeknek henger alakú, mérsékelten kónikus, esetleg gömbölyű, tompán végződő gyökerei vannak, karottának nevezzük. E csoport Jellemzői a zsengébb húsú gyökér, az intenzívebb szinezettség és e koraiság. A sárgarépa többi fajtái későbbiek, Jól tárolhatók és hosszú gyökerűek. A sárgarépa biológiai értéke nagyon jelentős. Ez főleg az A-provitaminnak, C-, Bi-, B2-, az emberek táplálkozásában PP-vitaminoknak és a cukortartalmának köszönhető. Az égésterméke (hamuja] lúgos jellegű; túlnyomórészt kálium, nátrium, foszfor, kalcium és magnézium található benne. Könnyen emészthető, a különböző diétákban és a gyermek táplálkozásában Jól érvényesül. Magas A-provitamln (B-karotén) tartalmáért szembetegségek gyógyításában is felhasználják. Egészen a következő termésig a klasszikus házi pincékben is J61 tárolható, így az fizietek folyamatos ellátása az év minden szakában lehetséges. A sárgarépa kétéves növény, első évben gyökeret és leveleket terem, a második évben virágzik és hoz magot. Kedveli a mérsékelt és melegebb kiimát, a rendszeres csapadékot. Legmegfelelőbb számára a könnyű, meleg, vízálló, kalciummal Jól ellátott talaj. A föld optimális pH értéke (savassága) 5,5. Az ennél savasabb földet ősszel dolomitos mésztrágyázással Javítjuk. A talajban lévő kiér kedvezőtlenül hat a karoténmennyiségre, gátolja a gyökerek normális kifejlődését és csökkenti a termést, ezért termesztésénél tápanyagpótlásra ne használjunk klórtartalmú trágyákat. A trágyázás további fontos alapszabálya, hogy ne adagoljunk egyoldalúan sok nitrogént, mert az a gyökerek nitráttartalmának növekedéséhez vezet, ez pedig negativ hatással van az ember egészségére. Legjobb a nitrogén-, a foszfor- és a káliumtrágyák együttes alkalmazása. Ez csökkenti a nitrátok felhalmozódását, valamint javltja a gyökerek minőségét és tárolhatóságát. Tápanyagpótlásra 100 m2-ként kb. 4 kg atrnnóniumfoszfátot vagy ammóniumnitrátot, szuperfoszfát formájában 1,35 kg foszfort, káliumot pedig mint káliumfoszfátot 3,3 kg mennyiségben adagoljuk. A magja már 3—4 C-fok mellett elkezd csfráznl, ezért kora tavasszal, többnyire már márciusban — amint azt a talaj nedvessége megengedi — vetjük, л kései sárgarépát áprilisban vetjük, és ősszel gyűjtjük be. A folyamatos friss karottaellátás érdekében fokozatosan 3 hetenként, sekélyen, 0,3 m-es sortávolságra egészen június elejéig vetünk. A magok lassan, 2—5 hét alatt kelnek ki. A növényzetet 3—4 te-A MEZŐGAZDASÁGI KIADÓ ÚJDONSÁGAI HOLDAS SÁNDOR — KAPOCSY GYÖRGY: GERTRUD FRANCK: Állat kertjeink lakói Holdas Sándor sok éven át a budapesti állatkert főigazgatója, Kapocsy György az áilatkert fényképésze — jól ismerik tehát a „lakókat“ és szokásaikat. Közös könyvükben a legérdekesebb állatok származását, életmódját, állatkerti táplálását írják le, 119 epizód keretében. Arról írnak, ami a látogatókat érdekli, amit a gyerekek kérdezni szoktak, s emtre az apukák rendszerint nem tudnak felelni. A könyv fő vonzóerejét a teljes terjedelem közel felét kitevő — hatvankilenc fekete-fehér és negyvennégy színes — fényképek adják Magyarország madárvendégei (SZERKESZTETTE: HARASZTHY LÁSZLÓ) A könyvben összesen száznegyvenktlenc Magyarországon átvonuló, illetve kóborlóként oda vetődött faj .szerepel. A színes mellékleten, illetve az előzéken megtalálható a kötetben ismertetett összes madárfaj képe. A könyv — amely az 1984- ben megjelent „Magyarország fészkelő madarai“ című mű folytatása — az amatőr és a hivatásos madarászoknak, valamint minden természetburálnak ajánlható. A kiadóban már készül a magyarországi madarak határozókönyve, amellyel teljessé válik a Magyarország madarait bemutató sorozat. öngyógyító kiskert Az NSZK-beli szerző több évtizedes tapasztalatait udja át; ô nemcsak az élő- és utőnövényekkel használja ki a terű etet, hanem az egyes sorokat, sőt az egyes sorban levő zöldségféléket Is váltva ülteti; gyógy- és fűszernövényekkel tarkítja a vetemónyeskertet. Mindezt azért teszi, meri a növények egymást védhetik a kártevőktől, elriaszthatják illatukkal, jótékonyan hatnak egymás növekedésére, sőt a termés Izének kialakításában Is közreműködhetnek. A könyv második, javított kiadásban a „KERTÜNK, HAZUNK, UDVARUNK“ sorozatban jelent meg, de az olvasók a szerzővel már a btofüzetekben is találkozhattak Zöldségk ül «idegességek A szerzők — dr. Balázs Sándor — dr. Filtus István — dr. Hodossi Sándor — a már meghonosodott zöldségnövényeken kívül szeretnének kedvet csinálni a nagyszámú trópusi és egyéb zöldségkülönlegességek termesztéséhez. Részletesen Ismertetik a magyarországi hasznosítással kapcsolatos legújabb vizsgálatok eredményeit, a termesztés technológiáit, a fajtatípusokat, a fajtákat, valamint a különlegességekből készíthető ételeket. A második, átdolgozott kiadásban tizenhat új fajta kerül bemutatásra. (gcs| A házityúk domesztlkáclója közben több mint 200 fajta alakult ki. Közülük árutermelés szempontjából a legfőbb ma már alárendelt jelentőségű, másoknak azonban rendkívüli mértékben megnővekedett a szerepe és elterjedése. A fajtatisztán tenyésztett nyúkok a háttérbe szorultak, de a belőlük kialakított vonalak minden korábbit felülmúló jelentőségre tettek szert. Az emberiség számára még a domesztikáció során kipusztult fajták Is veszteséget jelentenek, mert velük örökre elvesznek azok a gének, amelyek csak bennük voltak fellelhetők. Gazdasági szempontból a tyúkok egyoldalú tojástermelő, vegyes hasznosítású ős hús típusokra oszthatók. Rajtuk kívül világszerte terjednek a kedvtelésből és „sportcélokra“ tartott fajták is, amelyeknél a tojástermelés, vagy a hústermelés alárendelt szerepet játszik. Ma már egyértelmű az a megállapítás, hogy a keresztezett állomány termékenysége, felnevelési, elhullási és egyéb eredményei kedvezőbbek, mint a fajtatiszta állományé. Kísérleti adatok alapján azonban elmondható, hogy a hibridek továbbsz.aporltása olyan mértékű termeléscsökkenést okoz, ami miatt azok továbbtenyésztése nein célszerű. dern pecsenyecslrke kialakításával, jóval később tenyésztették ki foggal állítható: fehér plimut nélkül nincs húsliibrid. Ha a fehér fajtákat színesekkel keresztezzük az utódok jelentős hányada sötét tollú lesz, ezek azonban az Ipari feldolgozásra alkalmatlanok. A fehéreken belül vannak fehér DŐrű és lábú, illetve sárga bőr- és lábszínű vonalak is. A 9 hónapos tojástermelési időszak alatt 150—17U tojást termelnek, melyek szine a fehértől a barnáig terjedhet. A szüszeksz (Sussex) igen régi eredetű fajta. Dél-Angliában a helyi parlagi és a brahma fajták keresztezésével alakúit ki. A fehér toliszín mellett jellemző rá a jellegzetes columblán-rejzolat: a nyak- és a faroktollak feketék, fehér szegéllyel. Közepes tojástermelése mellett húsa finom rostú és jó ízű. Jellegzetessége a fehér bőr és lábszín, ami egyes országokban, pl. Angliában, a pecsenyecslrke értékelésekor, előnyt Jelent. Ma már a szöszeksz a fehér plimuttal sem (Farkos O. illusztrációs felvétele) A vegyes hasznosítású tyúkfajták közül a rodejlend (Rhode island) az USA-ból származik. A múlt század közepén tenyésztették ki. A keresztezés során a vörös malájt és a szaimasárga sanghajl parlagi tyúkot. a húsfonnák Javítása végett pedig még a barna leghorn kakasokat is felhasználták. A tenyésztők előnyben részesítették a fénylő, meggypiros egyedeket, ez azonban — különösen Európában — a legfontosabb értékmérő tulajdonságok Javítását nagymértékben fékezte. Ma két színváltozatának van jelentősége: a vörös és a fehér tollú változatnak. Napjainkban főleg a barna héjú tojást termelő tojóhibridek előállítására használják fel. A tojók testtömege egyéves korban 2,5, a kakasoké 2,9—3,5 kg. A fajtatiszta egyedek évi tojástermelése elérheti a 230 darabot. A többi kettős hasznosítású fajtához viszonyítva húsa gyengébb minőségű és lassúbb a tollasodása is. A rodejlend vörös színváltó^ zatából kiindulva tenyésztették ki a nyúhemsir (New harap-Vegyes hasznosítású tyúkfajták shire) váltotzatot. A tenyészmunka elsősorban a hús javítására, a gyors tollasodásra, a korai ivarérésre, az életerő növelésére irányult; ugyanekkor előtérbe helyezték az egységes sárga toliszín kialakítását Is. A negyvenes évektől kezdődően a háztáji tyúktartásban igen jelentős szerepet tölt be. Kifejezetten kettős hasznosítású tyúkfajta. A tenyésztojások keltethetősége is jó. A naposcsibék pihetolla barna, a begy és a hastáj világosabb árnyalatú. A csibék a szárnyredö színe alapján már napos korban nemek szerint elkülöníthetők. A betegségekkel szemben ellenálló, mérsékelten élénk vérmérsékletű. A háztáji tartásra Igen alkalmas, nagyüzemi tartásra azonban már kevésbé. Rosszul tűri a kétreces tartást. Fejlett korban testtömege nagy, ezért az egy tojásra fe használt takarmány mind ketreces, mind mélyalmos tartásnál jelentősen meghaladja a tojóhibridekét. Előnyként említhetjük, hogy a háztáji gazdaságokban a fölösleges kakascsibék félintenzív viszonyok között kizlalhatók; 8 hetes korban elérhetik az 1 kg testtömeget is. A plimut rok (P ymonth rock) sávozott színváltozatát az USA Plymouth városában tenyésztették ki. Rendkívül jelentős szerepet töltött be az Iparszerű nagyüzemi brojlerelőállítás kezdeti szakaszában. Jó tojástermelése, fiatalkori növekedési erélye lehetővé tették a fajtán belüli tojóhibridek kialakítását is. Ezek kisebb testűek, barna héjú tojást termelnek és toliszín szerint szexiálhatók. A fehér plimutol, amely kialakítása összefüggött a monövekedésbon, sem húsát illetően nem versenyképes. Az ausztráiorp (Australorps | Igen jó tojástermelő tyúkfajta. Ausztráliában tenyésztették ki, úgy hogy a fekete orpingtont tojástermelő képességre szelektálták. Mivel Ausztráliában és Űj-Zá andban a tenyészállat és tenyésztojáslmportot állatogészség-ügyi okokból hosszú idő óta nem engedélyezik, az újabban létrehozott tojóhibridek nem terjedhettek el. A vegyes hasznosítású tyúkfajták húsa — a kielégítő tojáshozam mellett — a tojéc-klus végén jól értékesíthető. A nyugodt vérméséklet. a kevés rossz szokás, az alacsony elhul'ás és jó ellenálló-képességük a betegségekkel szemben a továbbiakban Is biztosítja helyüket a háztáji baromfitenyésztésben. MVDr.. Koros: Rudolf vél megjelenése utón 30—50 mra-es. a késői sárgarépát pedig 80—100 mra-es sortávolságra ritkítjuk. A begyűjtése júniustól októberig történik. Azonnali fogyasztásra a korai knrottát szárral együtt, tízesével csomóba kötve árusitták. * A gyökerek átmérője az 1. osztályú árunál 20. a II. osztályúnál pedig 15 mm. A szár nélküli kor ott a és sárgarépa átmérője az I. osztályú minőségnél 25—60, a II. oszályúnál legalább 20 mm. Csak a késői fajták (a májusi vetésüek) alkalmasak tárolásra. A sárgarépa felhasználása a háztartásban nagyon sokrétű. Elsősorban levesek ízesítésére alkalma.?, de jól érvényesül párolt, stilt és főtt ételkörítések, saláták és szörpök alkotórészeként is. Nyers állapotban önállóan vagy húsételek kiegészítéseként fogyaszthatjuk. —o— A sárgarépát magtermesztési célra májusban, a korai karottát pedig júniusban vetjük. Ősszel az egész növényt klveszszük a földből, a szárát letépjük, de csak annyira, hogy az apró levélhajtásokat meg ne sértsük. Télen 0—3 C-fok és 90 százalék relatív páratartalom mellett tároljuk. Tavasszal olyan földbe ültetjük, melyet előbb Istállótrágyával javítunk. Az ipari trágyák közül főleg a foszfor és káliumtartalmúakat használjuk. A gyökerek 0,4!i— 0,50x0,30—0.40 m távolságra legyenek egymástól. A vegetációs Idő alatt a répa gyomlálásáról se feledkezzünk el. Virágzása Júniusra és júliusra esik. A magok szeptemberben érnek be; 100 m2-ről 4—12 kilogrammot gyűjthetünk be. Megdaléna Valšiková agrármérnök, kandidátus (M. S. illusztrációs felvétele)